Békés Megyei Népújság, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-03 / 28. szám
1:>62. február 3, szómba. H £ PŰJSAG 3 Húsvétra készül az iparművészet (MTI foto — Molnár Edit felv.» Az Iparművészeti Vállalat báb-üzemében már húsvétra készülnek. Több mint kétezer különböző fajta húsvéti nyuszit készítenek, amit a játék- és sportboltokban árusítanak majd. A képen Porubszky Ferencné és Szumega Rudolfné a végső simításokat végzik az egyik kedves kis nyuszifigurán. » oooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo 500 hold öntözésére készül a mezöberényi Aranykalász Tsz Ä mezöberényi Aranykalász Termelőszövetkezetben mindössze í,4 hold szántó jut egy szövetkezeti gazdára. A szövetkezet vezetői íz utóbbi hónapokban igen sokat öprengtek azon, mit tegyenek, logy az egy tagra jutó, aránylag tevés földterületen egész évben nindenki megtalálja munkáját és '»védelmét. Végül is úgy határoztak, hogy 1963-ban 500 holdon ön tözéses gazdálkodást létesítenek A félezer hold öntözéses gazdálkodás feltételeit már ebben az évben megteremtik. Kidolgozzák az öntözés legjobb módszereit, s meg határozzák: miből mennyit termelnek 1963-ban. Az öntözéses gazdálkodás termelési tervét, még az idén elkészítik. Hárommillió forint értékű építési munka lói zárta a múlt évet a füzesarmati Aranykalász Termelővetkezet házi brigádja. Egy év itt mintegy hárommillió forint ékű építkezési munkát végezz. Építettek két fiaztatót, két ko_ A vonat mosdófülkéjében ismét egtisztálkodott, úgy, ahogy tud, rendbeszedte magát. Már közel írt a vonat Budapesthez, s hevean kalapálni kezdett a szíve, mikor a hatalmas csarnokban kiszállt a gyorsból. Alig várta, hogy találkozzék végre a titokzatosságban rejtőző ismerőssel, de nem ment be azonnal az étterembe. Végig-hosszig sétált az állomás peronján, olvasgatta a menetrendet. Emberek jöttek, mentek mellette, csomagjaikkal lökdösték. Mindannyiszor összerezzent. Egy negyedóránál nem bírta tovább. Szeretett volna már mielőbb túllenni a találkozáson. Benyitott az étterembe. Majd kővé meredt. Rose ült az asztalnál. Megdörzsölte szemét: igaz-e, vagy csak megbomlott idegei tréfálnak vele? A lány bécsi szeletet vagdosott apró darabokra. Lassan, időtöltésből evett. Az utasítás szerint Horváthnak sem jobbra, sem balra nem nézve, oda kellett volna mennie hozzá, mint aki a feleségével találkozik a megbeszélt időpontban, a megbeszélt helyen. De képtelen volt erre. Nem tudott az ajtóból elmozdulni. Földbe gyökerezett a lába. Amikor Roset megpillantotta, csaknem felkiáltott meglepetésében. Munkaverseny és emberek A szocialista munkaverseny éltető eleme a jó propaganda, a rendszeres értékelés, a szemléltető agitáció bevált és új módszereinek alkalmazásával a mozgalom eredményeinek és élenjáróinak népszerűsítése. Az a helyes és célravezető tehát, ha az emberekben egy pillanatra sem hagyják elszunnyadni a tettvágyat, ha újra és újra élesztik a versenykedvet. Téves és káros az olyan felfogás, hogy elég a versenyt megszervezni, aztán majd megy minden a maga útján. Ez a formalitáshoz vezet. Abból pedig nem sok jó származik. Ha elmarad az értékelés, ha a versenyben kitűntek nem részesülnek megfelelő anyagi és erkölcsi elismerésben, csakhamar elmegy a kedvük a mozgalomtól. Mindebből következik, hogy a mozgalom számára nap mint nap újból és újból meg kell nyerni a munkásokat. Ehhez viszont nélkülözhetetlen a propaganda, a meggyőzés eszközeinek hasznosítása. Erről pedig olykor okkal vagy ok nélkül hajlamosak megfeledkezni a munkaverseny szervezői. S amikor aztán nem megy minden úgy, ahogyan elképzelték és szeretnék, az emberekben keresik a hibát. Mondják, caszállást és négy süldőszállást. Saját tervezésük alapján megépí-| tettek egy 200 férőhelyes mesterséges borjúnevelőt is. Az idén még nagyobb lendülettel akarnak dolgozni, több értékű munkával gazdagítani a szövetkezeteit — Rose! Ez nem igaz! A lány szeme haragos pillantást lövellt feléje, s az asztalhoz kapott hirtelen, hogy a tányért vagy a virágvázát dobja Horváth fejéhez. Intett, hogy tűnjön el. Behúzta maga után az ajtót, megállt a folyosón. Csalódottan, kiábrándultán dőlt neki a falnak. Elhagyta minden ereje: két lépést sem bírt volna megtenni. Nyüt az étterem ajtaja. Rose ment el mellette, magyarul sziszegte: — Ökör! Majdnem pisztolyáért kapott, hogy a lányt is lepuffantsa. Boszszúsan követte a poggyászmegőrzőhöz. A pénztár ablaka előtt érte • utol. — Hol jársz ilyen sokáig, Zoltán? — förmedt rá Rose, mint egy házsártos ifjú feleség, hogy a mellettük állók is hallják -—, elmegy a vonatunk, és te még meg sem váltottad a jegyeket. — Dolgom volt Ro... Rózsika — dadogta sápadtan a pénztárnál sorakozók enyhe derültségére de máris intézkedem. — Köszönöm! A jegyeket megváltom én magam. Vedd ki a csomagokat. Itt vannak a bárcák. Cipeld csak te a förtelmes festményeidet. (Folytatjuk) Az üres üvegek visszaváltásáról A kereskedelmi forgalomban — betétdíj ellenében — az áruval együtt eladott különböző töltőképes üvegpalackokat (szeszes, ecetes, boros, sörös, konzerves stb.) a boltok, a fennálló rendelkezések értelmében, minden kötöttség nélkül kötelesek üres állapotban visszaváltani. A háztartások saját céljaira beszerzett, „H” vagy „X” jelzésű konzerves üvegeket — amelyeket nem áruval töltve vásároltak és' nem betétdíjasak, a boltok természetesen nem is veszik vissza. Minden bolt köteles az értékesítési profiljába tartozó árucikkek üres üvegeit visszaváltani, függetlenül attól, hogy a fogyasztó az áruval töltve hol vásárolta. Budapesten már néhány helyen működik külön üresüveg-vissza. váltóhely, s itt az élelmiszeráruféleséget tartalmazott valamennyi betétdíjas üveget visszaváltják. Gyakran vitát okoz. hogy a csorba üvegeket a boltok nem veszik vissza. A konzerves üvegeket, amelyeken kisebb a csorbulás, a boltok kötelesek visszavenni, mert a csorbát csiszolással el tudják távolítani, s így ezek az üvegek újból félhasználhatók. A boros, szeszes stb. palackoknál a csorbulást nem lehet eltávolítani, s így, ezek újratöltésre már nem alkalmasak. Ilyen palackokat a boltok nem vehetnek vissza, mert nem állapítható meg, hogy a sérülés hol keletkezett: a boltban, a háztartásban vagy szállítás közben. Az importárukkal beérkező palackokat, amelyek formára a hazai gyártmányú palackoktól eltérnek és betétdíjukat az áru árába kalkulálják, a boltok nem vehetik vissza — egyes típusok, például a pilseni sörpalack kivételével —, mert hazai újratöltésre nem alkalmasak. A MÉH is csak azokat a palackféléket veszi át, amelyeket az ipar részére értékesíteni tud. A kölnis, hajolajos és más kozmetikai palackokat is szájnyílásuk miatt nem lehet mosni, így ezek a palackok újratöltésre nem alkalmasak, ezért az illatszerboltok nem is vehetik vissza. mentegetőznek, hogy a mi munkásaink nehéz emberek, nem érdekli őket a verseny. Az efféle hivatkozás nem állja meg a helyét. Senki sem vonja kétségbe, hogy vannak még olyan emberek, akiket talán „hidegen” hagy ez a mozgalom. Ám számuk nagyon elenyésző. A jellemzőbb inkább az, hogy igenis megvan az érdeklődés, csak nem használják ki kellőképpen mindenütt, a tettvágy is buzog a munkásokban, de bizony nem mindenkor aknázzák ki az ebben rejlő erőt. S itt a baj. Ez aztán fékezi a mozgalom hatékonyságát, háttérbe szorítja a kezdeményezéseket, gátolja a versenyszellem egészséges fejlődését. Vajon kielégítő-e a munkaverseny az olyan üzemben, ahol a versenyhíradón, még most, 1962 elején is 1960 októberének sárguló versenyértékelése látható? Márpedig a Békéscsabai Forgácsoló Szerszámgyárban az iroda előtt is, az üzemben is ez tűnik szemébe először a munkaverseny iránt érdeklődőnek. (Elkészült ugyan a november-decemberi értékelés is, de mivel nem volt, aki legépelje, a fiókban maradt.) Kicsiség ez — mondhatná bárki. Az, de mégis sokat elárul a szemléltető agitáció gyengeségéről. Mert van ott falragasz rengeteg, a Jókai Színház műsoráról, a gépkocsinyereménybetétkönyvek sorsolásáról, sportakadémiákról, csak éppen a munkaversenyről nem látni egyet sem. S ha ezek után megkérdezzük az üzem igazgatóját, párttitkárát, szb.-titkárát vagy a szakszervezet termelési felelősét, hogy milyen a munkaverseny, ezt a választ kapjuk: Nem olyan, amilyennek lennie kellene. Ennek hallatán az embernek akaratlanul is eszébe jut Arkagyij Rajkin szovjet művész nagy sikerű budapesti műsorának immár közismert refrénje: „Válámi ván”. Valami van, de ez a valami, vagyis a gyár munkaversenymozgalma nem az az igazi. Különösen érvényes ez a szocialista címért versenyző brigádokra. Olyan megjegyzés is elhangzott az üzemben, hogy itt ez olyan „halva született” kezdeményezés volt?! Szűcs elvtárs, a párttitkár elmondta, hogy 1959 őszén 12 kollektíva nevezett be a mozgalomba, de amikor 1960. november 7-e előtt értékelték munkájukat, közülük egy sem bizonyult érdemesnek a szocialista címre. Tavaly csak úgy papíron léteztek a munkaversenynek eme új hajtásai. Annus Vince, a szakszervezeti bizottság termelési felelőse szerint az idén nyolc brigád versenyez. A mozgalom eddigi sikertelensége kétségtelenül a nem kielégítő munkaverseny következménye is. Ezen túl annak is, hogy nem segítették ezeket a közösségeket megfelelő módon. A műszakiak közül bár többen elvállalták a patronálást, de nagy elfoglaltságukra hivatkozással nem segítették úgy ennek az új versenyformának az erősödését, ahogyan kívánatos lett volna. Egy cseppet sem kevesebb ebben a párt- és szakszervezet felelőssége sem, ugyanúgy, mint a munkaverseny tökéletesítésében. Nehezen lehet elhinni, hogy megfelelő támogatás után ne akadt volna legalább egy-két olyan kollektíva, amely munkája és eredménye alapján kiérdemelte volna a szocialista címet. Vannak még hibák — szokták mondani. De ha vannak is, nem legyőzhetetlenek. A gyár szakszervezeti bizottsága bizony okulhat belőlük, hogy valóban a szocialista munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom gazdájává váljon. Akkor talán nem történik többé a tavalyihoz hasonló eset sem, amely akkor nem egy munkásnak nagyon is kedvét szegte. Hogy, hogy nem, a szakszervezeti bizottság elfelejtette a legjobbak munkájának értékelését. így augusztus 20-án (bár lettek volna rá érdemesek), senki sem kapott Kiváló Dolgozó jelvényt, oklevelet ét a vele járó két-, illetve egyheti fizetést. Azoknak a munkásoknak, akik számítottak rá, természetesen rosszul esett a mulasztás. Akik pedig akkor határozták volna el, hogy kiérdemlik, nem kaptak ösztönzést mások példájából. Szándékosan a hibák kerültek pellengérre, de nem jelenti ez azt, hogy az üzemben nem érték el eredményeket a munkaversenyben. A szakszervezeti bizottság tanult az eddigi gyakorlatból. Elhatározta, hogy testvérüzemüktől, a Budapesti Forgácsoló Szerszámok Gyárának szakszervezeti bizottságától kér segítséget és jól bevált módszereket a versenyszervező, értékelő és népszerűsítő munkához. Természetesen nem veszik át ezeket mechanikusan, hanem a saját üzemükre kidolgozzák a verseny irányításának megfelelő módszereit. Az is szükséges azonban, hogy a gyár gazdasági, műszaki, párt- és szakszervezeti vezetői hatékonyabban együttműködjenek, megteremtsék a mozgalom tárgyi és személyi feltételeit. Ehhez hasznos elvi és gyakorlati útmutatásokat nyújt a kormánynak és a SZOT-nak a szocialista munkaverseny irányításáról, a termelési tanácskozásokról és a verseny szervezéséről, valamint a munkaversenyben élenjáró dolgozók és vállalatok kitüntetéséről és jutalmazásáról szóló együttes határozata. Olyan megállapítások vannak ebben a határozatban, amelyek nemcsak itt, de mindenütt megszívlelendők. Elég csak néhányra utalni, arra, hogy ... a munkaverseny a szocializmus építésének kommunista módszere, ... egyik leghatékonyabb eszköze a szocialista tudat formálásának. Ha ez a felismerés valóban érvényesül a munkavereny szervezésénél, irányításánál és segítésénél, akkor hamarabb elmozdíthatják a gyárban a mostani holtpontról az új típusú, szocialista embert formáló mozgalmat. Podina Péter Az idén is megrendezi hagyományos áruházi-bált a Körös Állami Áruház Már hagyományossá vált, hogy a békéscsabai Körös Állami Áruház farsang idején, minden évben megrendezi az áruházi-bált. Az idén február 10-én kerül sor a bál megrendezésére, melyet a Csaba szálló összes helyiségeiben tartanak. A hagyományokhoz híven, most is megtartják a divatbemutatót az áruház legújabb divatkollekcióiból. Ugyancsak megrendezik a tombolát is, melyen egy női kisestélyi, bevásárló táska, női velúr-blúz és kalap kerül kisorsolásra. A bál alkalmával fővárosi művészek lépnek fel. Többek között Breitner János zeneszerző, táncdalénekes, Faragó Vera és Kovács Ibi. A műsoros esten Halmi Gábor konferál. A bál előtt az áruházban szombaton délután 5 órakor Breitner János hanglemezbemutatót tart és a helyszínen de. dikálja lemezeit.
