Békés Megyei Népújság, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-25 / 47. szám
MO. február 25., vasárnap m épú js A a 7 * M D s z A m m Milyen legyen a munkahely jó világítása? A kultúra fejlődésével fegyre rohamosabban növekszik a világítási igény. Az ipari termelés birtokba veszi a nap sötét szakaszát, és a mesterséges világítással szemben támasztott igény állandóan növekszik. A növekedés lényegében a sötét napszak igénybevételével arányos mind az otthonokban, mind pedig az iparban, és százalékos mértéke nagyobb, mint az összes viüamosenergia-fogyasztás növekedésének százaléka. Az elmúlt időszakban az üzemek egy részének világítási szintje nem fejlődött, a rekonstrukció folytán — takarékossági szempontból — egyre kisebbre szorították az izzólámpák teljesítményét. A fényforrást gyártó ipar egyre újabb és jó fényhasznosítású lámpákat gyárt. Ezek közül már régen ismert a fénycső, amelyet a könnyűiparban régebben használatba is vettek. A fénycső mellé csatlakozik az újabb fényfor rás, a higanylámpa és a nátriumlámpa, valamint színigényes helyeken nélkülözhetetlen a xenonlámpa. Amikor egy helyiségbe belépünk, rövidesen készen szoktunk lenni a véleménnyel: ha elegendően világosnak találjuk, akkor a világítást jónak mondjuk. A kérdés azonban nem ilyen egyszerű. Ugyanis a dolgozó, aki életének egy jelentős részét tölti a munkahelyén, akinek egészsége, látása és munkájának eredményessége a helyiségben lévő megvilágítástól függ, jóval több követelményt állít fel. Az alábbiakban azokkal a kérdésekkel és következményeikkel kívánok foglalkozni, amelyek befolyásolják a világítás jóságát. A jó megvilágítás mennyiségi követelményei között legfontosabb a megvilágítás erőssége. A szükséges megvilágítási erősséget a HISZ 1587. sz.' szabvány tartalrpazza, «Hely az áltálánós világításra 2Q luxnál alacsonyabb megvilágítást nem enged. Ajánlott megvilágítás munkahelyi világítással kiegészítve 40—100 lux. A rossz világítás igen súlyos következményekkel jár. Dolgozóink jó része mechanikus munkát végez, illetőleg tevékenysége a gépek kiszolgálására szorítkozik. Ez azzal jár, hogy a szem 1—2 órán belül kifárad. Ennek következtében viszont nehézkessé válik a munkamenet, és megnövekszik a baleseti veszély. Ezért különös gonddal kell a megvilágítás erősségére törekedni olyan helyen, ahol a munkamenet különleges igényű. Figyelemmel kell lennünk még a megvilágítás erősségének megállapításánál a dolgozók életkorára. Negyven éves kornál körülbelül 50 százalékkal, az 50 éveseknél körülbelül 80 százalékkal, a 60 éveseknél körülbelül 130 százalékkal nagyobb a fényigény. A megvilágítás erősségét javítják még a kellemes látást eredményező magasabb színhőmérsékletű fényforrások (F 6-os, F 7-es fénycső). A mesterséges megvilágítást akkor mondjuk jónak, ha hasonló a nappali fényhez, tehát megvan a térbeli egyenletessége. Az egyenlőtlen megvilágítás azért káros, mert a szemnek gyakran kell alkalmazkodnia: ez fárasztó, és időt vesz igénybe. Az egyenletesség elérésének módjai: a lámpák fénypontmagasságának növelése és számuknak szaporítása, szélesebben sugárzó lámpatest használata. itt Két hiba szokott gyakran előfordulni. Az egyik az. hogy az általános megvilágítást szolgáló lámpát alacsonyabbra szerelik. A másik pedig az, hogy egyes lámpahelyeket megszüntetnek azért, mert ott intenzív munka nem folyik. Ilyenkor a világos hely háttere sötét marad ami rontja és fárasztja a szemet. A megvilágítás nemcsak a térben vehet fel különböző értéket, hanem az időben is, ezért vizsgáljuk a megvilágítás időbeli egyenletességét. Ennek oka a táphálózat periodikusan váltakozó feszültsége. A magasabb hőmérsékletű izzószál fényánama a szem számára nem érzékelhető mértékben követi a feszültség periodikus változásából eredő áramingadozást, mert a szálnak nincs ideje lehűlni. A gázkisüléses lámpák fényárama pontosan követi az áramingadozást, amit fényporok hatására csökkenteni lehet, amikor a fényáram megszűnésekor a fénypor még ki sem sugárzott energiát képes magában tárolni. Ha a gép forgásának és a fényáram ingadozásának periódusa egymás közelébe esik, úgy tűnik, mintha a gép állna, vagy lassan forogna — sztroboszkópos hatás —, ez esetben a dolgozó vagy idegen jóhiszeműen hozzányúlhat a géphez, és komoly baleset következhet be. Ezenkívül belső térben szemfáradást és fejfájást okoz. Ez elkerülhető a következő szempontok betartásával: 1. Egy felület megvilágítására nem szabad egy fénycsövet használni. 2. A fénycsöveket armatúrán belül el kell osztani fázisokra. 3. A nagy teljesítményű higanylámpákat fázisokra elosztva úgy kell felszerelni hogy a szomszédos lámpák területére még elegendő fény jusson. A káprázás a mesterséges világítás legnagyobb, de egyben leggyakoribb .hibája. A káprázás tényének fennállását legegyszerűbben úgy állapíthatjuk meg, hogy a káprázás■ra gyanús fényforrást kézzel eltakarjuk és megfigyeljük, hogy a látótérben lévő tárgyakat élesebben látjuk-e. A káprázás a szemizmok kifáradását okozza, és azok időelőtti romlásához vezet. Hátrányt okoz a munkamenetben is, a káprázás tarjama alatt ugyanis, a szem nem látja élesen a látóteret. A káprázás elleni védekezés módjai: 1. A lámpák fénypontmagasságának emelése. 2. A megvilágítás erősségének növelése. 3. A lámpatest alsó peremét összekötő egyenes a vízszintessel legalább 30 fokos szöget zárjon be. 4. A fényforrásokat ráccsal kell takarni (opálgömb, terelő lemezek). * Gyakori hiba ezen a téren az, hogy sok helyen a megvilágítás nem elegendő, és a dolgozók — mivel másképpen nem látnak — azt kérik, hogy a magasan szerelt lámpákat engedjék alacsonyabbra. Ennek következtében a lámpák egy része a látótérbe kerül és káprázást okoz. A másik szokásos jelenség: ugyancsak az elégtelen megvilágítás pótlására nagy teljesítményű izzókat csupaszon használnak. Ez „merénylet” a világítás jósága és a dolgozók szeme elleni Az árnyékosságnak nincsen olyan súlyponti jelentősége a világítás jó ságának feltételei között, viszonylag tág határok között nem befolyásolja hátrányosan a látást. Az árnyékosság kétféle értelemben lehet hátrányos: akár azzal, hogy túlzott, akár pedig azzal, hogy elégtelen. Az árnyékosság egyes esetekben rontja, más esetekben javítja a látást. Vékony szálak, finom mélyedések, megmunkálandó fa- és fémdarabok például éppen a testárnyék révén válnak láthatóvá. Káros az árnyékosság például rajzolásnál. írásnál, műszerek leolvasásánál. általában irodai munkánál. Ez a megállapítás elsősorban a vétett árnyékra, önárnyékra vonatkozik. Amennyiben az árnyékosság kevés, a fényt Irányítottabbá kell tennünk. Szépészeti szempontból valamely világító berendezés akkor jó, ha nem hívja fel magára a figyelmet sem nappal üzemen kívül, sem pedig működése kö-b°r’ Ebből a szempontból is kech^V Íía a lámpákat a látótérből kívisszük, aza" magasabbra helyezzük.. Ugyancsak helytelen a különböző színárnyalatú fényforrások (F 7-e.s fénycső és Izzólámpa vagy F 2-es cső) Olyan használata, amelynél a fényforrásra rálátunk, és a színárnyalatok különböző színe magára vonja a figyelmet. Egy armatúrán belül azonban bármilyen fényforrás fénye keverhető, ha terelő lemezekkel a rálátást megakadályozzuk. A leggyakoribb vétség a szépészeti követelmény ellen a hevenyészve, házilag összeállított lámpatest (főleg fénycsőarmatúrák esetén). Ezek azonban soha nem tekinthetők véglegesnek, és mielőbbi kicserélésükre mindent el kell követ ni. A' világítás legnehezebben megoldható kérdése a helyes színvisszaadás. Általánosságban a színkérdés nem minden helyen merül fel élesen, de amelyik munkahelyen a tárgyak látható színe döntő, ott igen sok hiba forrása lehet a helytelen színvisszaadás. Valamely fehér tárgy olyan színűnek látszik, amilyen színű fénnyel megvilágítjuk, mert minden színű fényt visszaver. A testek csak olyan színű fénysugarakat vernek vissza, amilyenek rájuk esnek. Tehát a testek színe függ a ráeső fény összetételétől. Valódinak azt a szint fogadjuk el, amelyet nappal látunk. A nappali fény legjobban megközelíthető a xenonlámpával, egyelőre azonban költséges, alkalmazása tehát csak ott indokolt, ahol a teljes színfelismerés döntő fontosságú. A színvisszaadás hűsége szempontjából a fénycsövek következnek a xenonlámpa után. Az izzólámpa szinfelismerésre kevésbé alkalmas annak ellenére, hogy fénye megszokottá vált, és hozzá tradicionális ragaszkodás tapasztalható. Fényének tónusa sárgás. A higanylámpa pontos színfelismerésre nem alkalmas. A jó gyártású higanylámpa fényének tónusa kellemes fehér. A nátriumlámpa színfelismerésre egyáltalán nem alkalmas, azonban olyan látási előnyei vannak, amelyek fénytechnikai szempontból igen előnyössé teszik használatát. Olyan helyen alkalmazható. ahol a jó látás színfelismerés igénye nélkül szükséges, például pályaudvarok, nagy forgalmú országutak és díszvilágítás, valamint poros, párás üzemi helyiségek. A fényforrások gazdaságosságának kérdése energiagazdálkodás és költség szempontjából jelentős. Ez utóbbi többek közt azt is jelenti, hogy egy bizonyos fénymenynyiség kisugárzása közben hány forint értékű lámpát kell felhasználnunk. Darabszám szerint legdrágább a hlganylámpa — hosszabb élettartama miatt — lámpapótlás szempontjából a legolcsóbb. A fénycső pótlása' — ha belső téren használjuk — alig kerül valamivel többe. Az izzólámpából rövid élettartama és kedvezőtlen fényhasznosítása miatt olyan nagy darabszám szükséges, hogy az izzólámpák pótlása körülbelül kétszer—háromszor annyiba kerül, mint a higanylámpáké. A gazdaságosság kérdésének keretébe tartozik a munkahelyre irányított fény aránya a fényforrás által kibocsátott összes fényáramhoz, azaz a lámpatest hatásfoka. Gazdaságosabb az a világítási berendezés, amely azonos világítástechnikai feltételeknek eleget téve kevesebb összegbe kerül. Ezeket a kérdéseket kívántam vázolni a jó világításról, amely egy rendkívül sokrétű feladat. Szolgálni kívántam ezzel a dolgozók egészségének védelmét, a balesetek számának csökkentését, és nem utolsósorban a termelékenység fokozásának ügyét, amely a dolgozó egyén és az egész népgazdaság együttes ügye. Gajdács György Rádió- és televízió-műsor VASÁRNAP, 1962. FEBRUÁR 25. KOSSUTH RADIO: 6.00 Hírek. 6.10 Kellemes vasárnapot! 17.15 Egy falu — egy nóta.- 8.00 Hírek. 8.10 Szív küldi .,. 1.00 Édes anyanyelvűnk. 9.05 Elkészülni ... vigyázz ... rajt! 10.00 Tánczene. 11.48 Lélektől lélekig. 12.00 Hírek. 12.15 Jó ebédhez szól a nóta. 12.50 Hétvégi jegyzetek. 13.0© Az operettszerkesztő postájából. 13.40 Van új a nap alatt! 14.00 Zenekari muzsika. 14.40 Nemzet- Közi kaleidoszkóp. 15.00 U. félidő! 15.50 Egy este a „Paravánéban. 16.05 Könynyű dalok. 16.30 Üj Zenei Újság. 17.00 Hírek. 17.10 Kincses Kalendárium. 18.10 A Magyar Rádió és Televízió tánczenekara játszik. 18.55 Olvasónaplómból. 19.10 Puccini: Bohémélet (négyfelvonásos opera). 21.35 Gyerekszáj ... 22.00 Hírek. 22.10 Sporthírek és totóeredmények. 22.20 Ugetőverseny-eredmények. ';2.25 Népdalcsokor. 22.45 Zenekari muzsika. 23.35 Könnyűzene. 24.00 Hírek. PETŐFI RADIO: 7.30 Az unitárius egyház félórája. 8.00 Bach-orgonamüvek. 8.30 Mit hallunk a jövő héten? 9.00 Könnyűzene. 9.50 Dietrich Fischer- Dieskau Verdi-áriákat énekel. 1015 Miska bácsi lemezesládája. 10.55 Salz-FEBRUAR 25. Békés, Bástya: Kenj^éír, szerettem -és... Békéscsaba, Brigád: Felmegyeik a miniszterhez. Békéscsaba, Szabadság: Az énekesnő hazatér. Békéscsaba, Terv: Tiszta égbolt. Gyoma: A Fekete tenger lánya. Gyula, F.rkel: Hintón járó szerelem. Gyula, Petőfi: Én és a tábornok. Mezőkovácsháza: Matróz a rakétában. Orosháza, Béke: Délibáb minden menynyisógtoem. Orosháza, Partizán: Kereszteseik I.—II. r. Sarkad: Megszállottak. Szarvas, Táncsics: Nem ér a nevem. Szeghalom: Tavaszi vihar. BÉKÉS HEGYEI JÓKAI MAI MŰSORA Este 7 órakor: ESKÜVŐ Gsortos, Geirla Tsz és szelvény bérlet Sarkad este fél 8 órakor: HÖLGYVALASZ burgi ünnepi Játékok. 12.30 A kakasok hangja. 12.50 Művészlemezek. 14.15 I. félidő. 14.50 Liszt Ferenc—Vavrinec Béla: XIX. magyar rapszódia. 15.00 Gazdaszemmel a nagyvilág mezőgazdaságáról. 15.15 Hans Hotter Schubcrtdalokat énekel. 15.35 Az istenek tüze. 17.00 Esztrádzenekari hangverseny. 17.40 „Hallgasd a szelíd dalt szíveddel ..18.35 Az Aranykapu vámszedői. 18.55 A Román Rádió és Televízió népi zenekara játszik. 19.20 Magyar tájak. 19.50 Pénteken este ... 23.00 Hírek. TELEVÍZIÓ: 9.45 Üttörőhíradő 10.00 A Kisipari Szövetkezetek „Erkel Ferenc” Művészegyüttesének műsora. 12.10 Zakopanéi képeslap. 12.30 Síugróvilágbajnokság. 14.15 FTC—-U. Dózsa labdarúgó bajnoki mérkőzés. 18.30 Utazás a Föld körül. 19.00 TV Híradó. 19.20 Üj vonásaink. 19.30 Telesport. 19.45 Vasárnapi vers. 20.00 A lelkiismeret lázadása V. 21.20 Riport német vendégeinkkel. 21.40 Hírek. HÉTFŐ, 1962. FEBRUÁR 26. KOSSUTH RÁDIÓ: 4.30 Hírek. 4.35 Vidáman — frissen! 8.10 Reggeli hangverseny. 9.00 Lányok, asszonyok. 9.20 Boross Lajos népi zenekara játszik. 10.00 Hírek. 10.30 Két kisopera. 12.00 Hírek. 12.10 Klasszikus operettek. 13.00 Napirenden. 13.05 Heti zenés kalendárium. 14.00 A párizsi Notre Dame. 14.23 Táncmelódiák. 15.00 Hírek. 15.10 Úttörő-híradó. 15.30 A Magyar Rádió és TV gyermekkórusa énekel. 15.45 Válaszolunk hallgatóinknak. 16.00 Szív küldi ... 17.00 Hírek. 17.15 ötórai tea. 17.45 Fiatalok zenei újságja. 18.05 Angliai képek. 18.12 Nótacsokor. 18.40 Szóljon hozzá! 19.00 A' Rádiószínház archívumából: A néma levente. 22.15 Hírek, 22.30 Sporfchíradó. 22.45 Massenet operáiból. 23.15 Szerenád-est. 24.00 Hírek. 0.10 Éji zene. PETŐFI RADIO: 5.50 Hírek. 6.00 Reggeli zene. 8.00 Hírek. 14.15 Delibes: Coppelia. 14.40 Kacor Dani csínyjei. II. 15.02 Könnyűzene. 16.00 Hírek. 16.05 A világ minden tájáról. 16.15 Wagner: TannhSuser-nyitány és Vénuszbarlangjelenet. 16.40 Egy Petöfi-vers nyomában. 17.00 Fúvós polkák. 17.15 A szerszámgépipar távlatai. 17.25 Bende Zsolt, Balassa György és Steinert Mária hangversenye. 18.00 Hírek. 18.05 Élő világirodalom. 18.40 Szabó Ferenc: Felszabadult melódiák. 19.00 Hírek. 19.05 Édes anyanyelvűnk. 19.10 Népi táncok, 19.40 Falurádió. 20.00 Tánczene. 21.00 Hírek. 21.10 Közvetítés a Milánói Konzervatóriumból. Donizetti. 22.20 Esti hangulat... 23.00 Hírek. TELEVÍZIÓ: Adásszünet. OTP-hitélből vagy saját erőből épülő családi ház építéséhez szükséges építőanyagokra kössön anyagbiztosítási megállapodási a TüZÉP-telepekkel 352 Kössön szerződést tojásra, csirkére, libára, kacsára, pulykára a földművesszövetkezettel! A szerződők előleget, magas árat, tojás és liba után ’ olcsó áron kukoricát kannak 15025
