Békés Megyei Népújság, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-25 / 47. szám
1962. február 25., vasárnap T MÉPÚJSÁG 5 Véradónap Orosí-puszfán Február 23-án a Zsadányi Állami Gazdaság dolgozói részére a gazdaság központjában, Orosipusztán helyszíni véradónapot tartott a Békés megyei Vértkonzerváló Állomás és a községi, valamint az üzemi Vöröskereszt. A gazdaság dolgozói megértették a véradás jelentőségét, és igen szép számmal vettek részt, adtak vért, hogy segítsenek beteg embertársaikon. Megyénkben ez volt az első, állami gazdaságban szervezett önálló véradónap. A véradásban részt vettek a szomszédos Nagygyantéi Gépállomás dolgozói is. A véradónapon a vezetők is példát mutattak, többek között Kiss Lajos, a gépállomás igazgatója. Jó példává járt elöl Jegyinák János, az állami gazdaság igazgatója is. A nap sikeréért igen sokat tettek a nagygyantéi és az Orosipusztai Vöröskereszt-szervezet aktívái is, akik fáradságot nem kímélve végezték felvilágosító és szervező-munkájukat. Példát mutatott Lukovics Dobroszávné, az orosi Vöröskereszt-titkár, Garzó István kiváló véradó, akinek a családjában mindenki véradó. Sokat segített Kovács Istvánné, a zsadányi Vöröskereszt-szervezet titkára és Tóth Mihály, aki hajnali 3 órától a véradás befejezéséig ott volt. Törőcsik Pál Megyei ipari tanácskozást rendeznek Békéscsabán Még egy-két hét és itt a „Fecske" Márciusban kereskedelmi forgalomba kerül a ,,Fecske” nevű filteres cigaretta. A kiváló minőségű dohányból gyártott cigaretta viszkózából készült füstszűrője a nikotintartalom 20—25 százalékát köti le. íme, az új cigaretta most még csak mutatóban. (MTI-foto — Tormai Andor felv.) KISZ farsangi délután Mezőkovácsházán A mezőkovácsházi járási tanács KISZ-szervezete az elmúlt szombaton nagyszabású farsangi öszszejövetelt rendezett. A fiatalok farsangi összejövetelének műsorában tapasztalatszerző pedagógiai előadások, illemtani bemutatók és ismeretterjesztő játékok szerepeltek. A műsor jól sikerült, a fiatalok jól szórakoztak. A farsangi összejövetel rendezői elhatározták, hogy a műsor legjobb részeivel, a legnagyobb sikerű társasjátékokkal a járás községi KISZ-szervezeteinek ifjúságát is megismertetik, hogy a farsangi napok szórakozása tartalmas, érdekes legyen mindenütt. QOOOCCCCCOO OOCOOOOCCCCOCOOOOOCOOOGOGOOOOOOOOOOCOGCOGOOOOOCOOCOCOOOOOOOC ■ ■ wr Az MSZMP megyei bizottsága február 28-án, szerdán délelőtt rendezi meg Békéscsabán a pártbizottság nagytermében a megyei ipari tanácskozást, amelyen a gyárak és vállalatok igazgatói párttitkárai, szb -titkárai, KlSZ-titkárai és műszaki szakemberei vesznek részt. Az értekezleten értékelik a megye iparának múlt évi eredményeit, meghatározzák az idei feladatokat. Ezen a tanácskozáson adják át a legjobb vállalatoknak és ktsz-nek a megyei pártbizottság vándorzászlóit. Tizenkét óráig megrendelt gázpalackját meg azon a napon házhoz szállítja, kicseréli, biztonságosan felszereli a 8. számú Autóközlekedési Vállalat. Megrendelés 12—40 távbeszélőszámon. KÉNYELMES, GYOKS, BIZTONSÁGOS A SZÁLLÍTÁS! 94 vagy te, Simon Zsuzsa!... Álnokul hazudtál nekem: csak hazudtád a szerelmet, becsaptad legszebb, legszentebb érzésemet. Pedig mennyire szeretlek... Már az ötödik cigarettát szívta. A féltékenység felkorbácsolta. Nem szívesen nyugodott bele. Nagyon szerette Zsuzsát, saját magát és az életet. Gondolatai újra, meg újra megrohamozták. Legszívesebben ordított volna. Fel s alá futkosott a folyosón, hogy meg ne fulladjon a rémes melegben. Alig várta, hogy találkozhassék Üveges őrnaggyal. — Beszélnem kell önnél! — lépett parancsnoka elé. — Én is beszélni akarok magával!... A hadnagy előadásából kibontakozott az utolsó másfél óra története. Akadozva, fel-felszakadó sóhajokkal beszélt: — Délután a posta közelében /olt dolgom. Zsuzsa is... ott dol;ozik. Telefon nem volt a közelien, nem tudtam értesíteni. Gondoltam, eléje megyek és megvágom a kapuban. Ekkor pillantottam meg: a posta előtti téren haiadt keresztül. Nagyon sietett, sem jobbra, sem balra nem nézett. Engem sem vett észre. Tisztes távolból követtem, egészen a Bükk szállóig'. Ott egy pillanatra elvesztettem szem elől, később láttam, hogy a Jázmin-bárba igyekszik ... Őrnagy elvtárs, hadd magyarázzam meg önnek!... A minap valamin összezördültünk. Kértem, hogy találkozhassunk, de azt mondta, hogy nem ér rá ... Különös volt a hangja. Nem adott magyarázatot. Nem gondoltam semmi rosszra. Hittem, hogy valóban beteg, vagy otthon van dolga... Ma ugyanazt mondta, hogy munka után siet haza... Ezért tűnt fel és... ugye, megért, őrnagy elvtárs ... megszólalt bennem az ördög. Kíváncsi voltam, hová megy, hogy tisztázzam a gyanút. Bevallom, nagy vihar dúlt bennem, szörnyű perceket éltem át: a féltékenység és a harag érzete keveredett a szívemben. De most már kigyógyultam, őrnagy elvtárs! ön jó volt hozzám, végighallgatott, atyai tanácsokat adott először, kötelességemnek tartottam tehát, hogy most is önhöz jöjjek. Bocsásson meg, hogy ilyen indulatos vagyok, pedig igyekszem uralkodni magamon. Azonban a csalódás, amely ért, olyan fájdalmat okoz, hogy legszívesebben nyüszítenék, mint a horogra akadt kutya. Láttam, hogy a bekukkant a Jázminbárba, de aligha volt ott, akit keresett, mert megfordult és a szálló előtt taxiba ült... Az őrnagy nem tudta, hogy sírjon, vagy nevessen? — S maga?... Maga nem követte? — Nem volt a közeiben másik taxi... — Mit csinált hát? — Barangoltam az utcákon, és visszajöttem ide, hogy beszélhessek önnel. Bocsásson meg, őrnagy elvtárs, de megfulladtam volna, ha mindezt el nem mondhatom... — Rendben van — mondta az őrnagy —, megértem magát. De ... egy kicsit haragszom. — Miért? — Mert... ha ehelyett maga is bepillant a Jázmin-bárba, láthatta volna azt az embert, akit ma este letartóztatunk. (Folytatjuk) ESKÜVŐ Tabi László vígjátáka napjainkban játszódik Pesten és — miként arra a színlap is utal — előző darabjának, a Különleges világnap nak a folytatása. Abban az történik, hogy egy építészprofesszor, aki munkásságáért Kossuth-díjat is kapott, s aki egy budai villa tulajdonosa, családi fejlemények következtében mind közelebbi nexusba kerül villája .lázmesterével. Az építész Tibi fia ugyanis beleszeret a házmesterék Kati lányába. A kettőjük közt bimbózó szerelem mindinkább erősödik és esküvővé „feslik”. Az „Esküvő” ezt a végkifejlést tartalmazza. Baranyai Burger Antal profeszszor (Petőházi Miklós) és neje, Elly (Dobi írisz), valamint Zsenda Gyula házmester és üb-elnök (Körösztös István), s annak felesége, Anna (Árvái Ágnes), túltéve magukat a szerző által rájuk zúdított „osztályvillongásokon” s t egyebeken, költséget és fáradságot nem kímélve, készülnek a két Jszeretett gyermek: Tibor (Győry * Emii) és Kati (Bállá Olga) egy [életre szóló boldogságának cere►moniális megpecsételésére. A két [család a villa kerti kiugrójában, I indulásra készen várja az esküvői F tanúkat, akik sorra meg is érkeznek. Várakozás közben egy kis vi[ lágnézeti kardasattogtatás, amolyan szurka-piszka párbajtőrözés .folyik, mellyel Tabi László tulajdonképpen a polgári felfo■gást és magatartást figurázza ki, de kifigurázza a marxizmus szajkózóit is, szembeállítva ■ velük a jelent s jövőt egyaránt jelképező fiatalokat, akik a Baranyai—Zsenda vonalon az egész■ séges szemlélet, a mi világunknak [ifjú, erős képviselői, annak ellené- 1 re, hogy a szerző a szöveges sze! repet illetően mostohán bánt velük. ■ Megérkezik az első tanú, Berde ! Gábor filmrendező (Perényi Lász■ ló), Baranyai régi barátja, majd . pedig a másik is, az elragadó külsejű Mrs. Lilian Blasko (Szent[irmay Éva), Zsendáék Amerikába származott távoli rokona, foglalkozására nézve fegyvergyárosnő [— és bekapcsolódva a vitába, a .békeharcos filmrendezővel és a [fiatalokkal szemben a „visszahú■ zó erők” (Baranyai, Elly és Anna) Izoldáién „veri a huppot”. A vihar lényegében abból keletkezik, hogy az építészek és Anna aszszony — a tanácsi mellett — templomi esküvőt is akarnak, de erről Zsenda Gyula bácsi még mit sem tud. Ám egyszer csak kitör a hajcihő! Gyula bácsival és Berde Gáborral szemben áll Elly, Anna, Lilian és a professzor, közbül pedig az esküvői pár. A fiatalokat úgy tépik, cibálják őszszecsapó harcukban, mint összekötözött csirkéket a piaci vevők. Csak úgy röpködnek, hullanak a vélemény-toliak mindenfelé. Kati és Tibj a számukra kilátástalannak látszó csetepatéból a tökéletes elkülönülésbe menekülnek, vagyis egyszerűen bezárkóznak az egyik szobába, ily módon fejezve ki tiltakozásukat a szülők „lelki terrorja” ellen. A sok vita, veszekedés végül is azzal zárul, hogy a fiatalok himporos ártatlanságukkal együtt előkerülnek és most már elindulhat az ifjú pár, nyomában a násznéppel — a tanácsi esküvőre. Amit Tabi László vígjátékának tartalmi és esztétikai elemzéséhez itt röviden adtunk, úgy véljük, elegendő a továbbiak megértéséhez és alátámasztásához. A kérdés: miként „tálalták” a színháziak a közönség elé a darabot. Bor Józsefnek ez a második rendezése. A meglehetősen egysíkú darab — mely különösebb bonyadalmaktól szinte teljesen mentes, sőt, ha már vígjátékról van szó; az igazi komédiázás és a helyzetkomikum sem erőssége — meglehetősen nehéz feladat elé állította őt. A rendező azt cselekedte, amit ilyen esetben egyáltalán cselekedni lehet; segítségül hívta a rendezői ötlettárat, s a szereposztás, kosztümözés, díszletezés legjobb, leghatásosabb lehetőségeit. Ezzel nem azt mondjuk, hogy mindenben sikerült is elérnie a célt, s ellensúlyozni az „objektív nehézségeket”, de ilyen értelmű törekvése az egész darab ’megjelenítésére rányomta bélyegét. Bozó Gyula díszlettervező, valamint a maszkmester, de a színpadi kivitelezés valamenyi szakembere és munkása a kezére játszott ebben, a színészekről nem is beszélve. Minden egyes szereplő hol jól, hol mégjobban igyekezett művészi ambíciójának legjavát nyújtani. Petőházi Miklós jól ,,eljátszogatott” szerepével. Az szubjektív dolog, hogy e sorok írója például inkább korosodó filmsztárnak, semmint afféle professzornak könyvelte el ezt a Baranyait, akit ugyan bosszant az egész családi perpatvar, de a környezet hatására bede-beleveti magát, hogy aztán néhány pillanatra — magatartásilag — ismét a tudós állapotába zökkenjék vissza. Elly alakítóját, Dobi íriszt éppen úgy nem kell bemutatnunk, akár Petőházy Miklóst. Megjelenése, minden mozdulata a vérbeli színművészé. Találó felfogásban játszotta a professzor-feleséget. Körösztös István Zsenda Gyula bácsija jól karikírozott figurája a „természettudományosán gondolkodó”, de ezt az egész tudományt még meg nem emésztett, alapjában véve azonban a mi igazunkat hirdetni akaró „félproletárnak”. Árvái Ágnes Gyula bácsi feleségének a szerepében 'színészileg jól ragadta meg a férjéhez tartozás és a régimódin látó professzoréihoz vonzódás kétoldalú szerepét. Balia Olga és Györy Emil kissé a szerző áldozatai. Néha dühösködnek, néha sírnak, közben ide-oda téblábolnak, mert így követeli a többiek párbeszéde közti pauza. A szerző miatt képtelenek az igazi, a helyes értelemben vett heves, fiatalos lázadásra, amit a szülői maradiság, a boldogságukkal való packázás ki kellene, hogy váltson belőlük. Vaszy Bori be-beruecanása kicsit sok. Néha egyegy sürgető autóduda-hang is megtenné. Szerepe némileg nem hiteles. Érdemes lenne megkérdezni a taxisofőmőket, hogy ilyennek tartják-e magukat? Környei Oszkár Albert bácsija — a lakodalmi vendégsereg képviselője ő — a cselekmény előre- vagy hátravitelében nem sok vizet zavar. Gyurcsek Sándor pincére hiteles volt, bár „tekintélyesebb”, idősebb figurát képzeltünk el. Tudatosan hagytuk írásunk legvégére Lilian Blasko „fegyvergyárosnő” és Berde Gábor filmrendező alakítóiról vallott véleményünket. A darabnak az a része, melyben ők ketten játszanak, s jelenlétükkel, játékukkal, szövegmondásukkal uralják a színt — valósággal kiugrik az összképből. Az a furcsa érzésünk támad, mintha az égész mű ezért a részért íródott volna, s a többi szereplő a kettőjük közti szerelmi és világnézeti párharc körül az élősövény szerepét töltené be. Ilyen a darab tartalmi és szerkezeti felépítésé. Szentirmay Éva és Perényi László tisztában vannak azzal, hogy nekikvaló, egyéniségükhöz vágó, testükre szabott feladatot kaptak. Ki is aknázzák alaposan. Mindaz, amit nyújtottak, hihető és elhitető. A vágyaiért mindent feláldozni kész — csak éppen meggyőződését nem kockáztató — Lilian és a tartózkodóan szerelmes, haladó-elvűségét azonban sem szerelemért, sem kecsegtető anyagi javakért feláldozni nem hajlandó Gábor — a való életet varázsolta elénk. Izgultunk, aggódtunk, örültünk és — állást foglaltunk. Úgy véljük, as Esküvő, dramaturgiai vonatkozású gyengéi ellenére is, mondanivalóban és művészileg mégis hasznos élményt nyújt a közönségnek — ős ez egy vígjátéktól bőven elegendő. Huszár Rezső
