Békés Megyei Népújság, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-23 / 45. szám

4

NÉPÚJSÁG

1962. február 23., péntek

Gazdagodik a ktsz-ek kulturális élete

Ritkán esik szó arról, hogy kisipari szövetkezeteinkben milyen kulturális élet zajlik, a népművelésnek milyen ágazataiban érnek el sikereket, vet-e fel problémát az ismeretterjesztés, az amatőr művészeti csoportok tevékenysége? Az viszont eléggé köztudott, hogy évenként megyei kulturális és sport-találkozókat rendeznek, s ezek általában mindig hasznosak, de ezeken kívül kevés a hír róluk, pedig nem egy szövetkezetben példának is állítható klubéletet valósítottak meg és kultúrcsoportjaik sem akármilyenek.

A napokban felkerestük Kiss Imre elvtársat, a KISZÖV megyei központjának szövetkezetpolitikai főelőadóját és a kérdéseinkre adott válaszokból a megye ktsz-einek céltudatos és mind eredményesebb kulturális élete bontakozott ki.

Kérdés: Mi a feladata és milyen elgondolásai vannak a megyei szövetkezeti bizottságnak kulturális téren?

— A megyei szövetkezeti bizottság a szövetkezetek mozgalmi életét és kulturális munkáját is segíti. Sokat várunk a szövetkezeti KISZ-alapszervezetektől, különösen a klubélet megalapozásában és irányításában. A bizottság ifjúsági és nőfelelősei a maguk részterületén dolgozzák ki feladataikat, ez új vonás, mert eddig ilyen felelősök nem voltak. Az ifjúsági felelős hangolja például össze a szövetkezet fiataljainak tevékenységét a nagyobb kulturális tér vekkel és hasonlóképpen segíti a kultúréletet a bizottság nőfelelőse is. Lényegesnek tartjuk, hogy szövetkezeteink minden városban és községben koordinált kultúréletet teremtsenek meg a művelődési otthonnal. Több helyen nagyon jó már a kapcsolat, ilyen Gyulán is, ahol szövetkezeti fiatalok a tagjai a művelődési ház tánccsoportjának, ugyanakkor a szövetkezet gazdaságilag is segíti a kultúrházat.

Kérdés: Tudna még ilyen példát mondani?

— Hogyne. A tótkomlósa ktsz-ek is támogatják a művelődési otthont, ugyanakkor a jó kapcsolat eredménye, hogy a szövetkezeti tagok nagy része komoly és színvonalas ismeretterjesztő előadásokon vehet részt.

Kérdés: Az ismeretterjesztésről kérnénk még néhány szót, részletesebben.

— Sok ktsz-ben kötöttek le TIT előadás-sorozatot. Ezek a sorozatok általában meg is kezdődtek és van érdeklődés. Sajnos, mégis úgy látjuk, hogy tavaly többen vettek részt az ismeretterjesztésben, mint az idén. A magyarázat nem egyszerű, de talán közel jár az igazsághoz, ha azt mondom: van olyan városunk és községünk nem is egy, ahol a ktszekben valamiféle elbizakodottság (nem is pontos a megjelölés) tapasztalható és ez abban is meg-Rádió- és televízió-műsor

PÉNTEK, 1962. FEBRUAR 23.

KOSSUTH RÁDIÓ: 4.30 Hírek. 4.35 Vidáman, frissen! 8.10 Reggeli hangverseny. 9.0C Tulipán. 9.10 Könnyűzene.

10.00 Hírek. 10.10 Simone Boccanegra. 19.59 Lottóeredmények. 11.00 Nyugati portya. 11.30 Az abonyi földművesszövetkezet népi zenekara látszik. 12.00 Hírek. 12.15 Bemutatjuk a Magyar Rádió és Televízió tánczenei stúdiójának növendékeit. 13.00 Zongoraművek. 13.30 Gazdaszemmel a nagyvilág mezőgazdaságáról. 13.45 Népi muzsika. 14.00 A kutyasétáltatás művészete. 14.15 Két operanyitány. 14.35 Egy vén tengeri medve élményei. 15.00 Hírek. 15.10 Muzsikáló fiatalok. 15.35 Annamária Cipollone olasz írónő két elbeszélése. 15.55 Szív küldi. . . 16.40 A Román Rádió énekkara énekel. 17.00 Hírek. 17.15 ötórai tea. 17.45 Rádióiskola. 18.45 Lehóczky Éva énekel. 19.15 Téli órák — hasznos mulatságok. 22.00 Hírek. 22.20 Enescu-fesztivál. 23.50 Verbunkosok. 24.00 Hírek.

PETŐFI RADIO: 5.50 Hírek. 6.00 Reggeli zene. 8.00 Hírek. 14.15 Könnyűzene. 15.10 „Vitorla fehérük, magányos ...”

15.30 Marinka, a táncosnő. 15.40 Hétköznapok emberei. 16.00 Hírek. 16.05 Mozart: Esz-dúr divertimento. 16.50 1000 ■zó franciául. 17.00 Ken Grfifin orgonái,

Andy Nelson gitározik. 17.15 Az üvegházikó. 17.45 Szovjet fúvószene. 18.00 Hírek. 18.05 Kóczé Gyula népi zenekara játszik. 19.00 Hírek. 19.05 A sevillai borbély. 19.40 Falurádió.

20.00 Heti hangversenykalauz. 20.45 Sporthíradó. 21.00 Hírek. 21.10 Tánczene. 21.45 Gyermeknevelés. 22.00 Magyar szerzők kórusai. 22.20 Láttuk, hallj lőttük. 22.40 Operettkettősök. 23.00 HíBÉKÉS MEGYEI JÓKAI

MAI MŰSORA

Este 7 órakor:

ESKÜVŐ

Jókai és szelvénybérlet.

FEBRUAR 23.

Békés, Bástya: Kenyér, szerelem és... Békéscsaba, Brigád: Felmegyek a miniszterhez. Békéscsaba, Szabadság: Az énekesnő hazatér. Békéscsaba, Terv: Tiszta égbolt. Gyoma: A Fekete tenger lánya. Gyula, Erkel: Hintón járó szerelem. Gyula, Petőfi: Én és a tábornok. Mezökovácsháza: Matróz a rakétában. Orosháza, Béke: Délibáb minden menynyiségben. Orosháza, Partizán: Keresztesek I.—II. r. Sarkad, Petőfi: Megszállottak Szarvas, Tárcsics: Nem ér a nevem. Szeghalom: Tavaszi vihar.

rek. TELEVÍZIÓ: Adás-szünet,

nyilvánul, hogy nem is kötöttek szerződést ismeretterjesztésre. Az előbb gyulai szövetkezeteinket jó példának említettem, sajnos most ugyancsak ezeket a szövetkezeteket kell rossz példának felhozni, mert Gyulán egyetlen ktszben sem kötötték szerződést a TIT-tel ismeretterjesztő előadásokra. Más helyeken általában öt-hat előadásból álló sorozat megy, bár az érdeklődés — mint mondottam — alacsonyabb (s ez a mi további feladatainkat is magában rejti), az előadások színvonala viszont úgy érzem jobb, mint tavaly volt. Érdekes talán, ha megemlítem, hogy a megye kisipari szövetkezeteinek tagságából körülbelül kétezren vesznek részt ezeken az ismeretterjesztő előadás-sorozatokon.

Kérdés: És hol a legjobb?

—• Szarvason, a Vasipari Ktszben. Itt Doroszlai Ervin, a főkönyvelő irányítja a kulturális életet, szép klubjuk van és irodalmi színpaduk is többször szerepelt már. Irányelvük az önképzés, az irodalom, a művészetek megismerése, a kulturális élet ezernyi oldalának elsajátítása.

Kérdés: Legközelebbi terveik?

— Áprilisban megyei szavalóversenyt rendezünk a szövetkezeti fiatalok részvétedével és néhány kultúrcsoportunkat már most előkészítjük a megyei és az országos bemutatókra. Tavaly a gyulai táncosok szerepeltek kitűnően a pécsi országos fesztiválon, reméljük, most is érünk el hasonló sikereket.

A rövid interjú ezzel véget ért. Kiss Imre elvtárs szavaiból — ha csak nagyobb vonalakban is —, kibontakozott a megye ktsz-einek kulturális élete és az a törekvés, hogy a szövetkezetek tagjai életébe még több színt, még hasznosabb órákat hozzanak a népművelés szövetkezeti munkásai és az

arra hivatott veztők. _ _

S. E.

Áll magában| — üresen...

X •'**■_*

lommal nézegették: mikor nAr kész... Hónapokkal ezelőtt végül is elkészült az orvosi lakás. Csakhogy azóta is ott áll üresen.

— Mikor lesz orvosunk?!

Ezt kérdezik a községbeliek.

bMMMtMMVMMMmMMMIMMMMMMUMMMMMMMIHMMI

— Végre lesz orvosunk! így mondták a kertészszigetiek már akkor, amikor még csak az alapjai rakták le az új kétszobás, fürdőszobás, minden kényelemmel ellátott orvosi lakásnak. S a községbeliek naponként nagy izga-A végegyházi cigány népi együttes is részt vesz a kulturális szemlén

A végegyházi cigány népi együttes már tavaly is sikert aratott a kulturális szemlén, és az idén is elhatározták, hogy újabb műsorral az ez évi szemlén is részt vesznek. A népi együttes az elmúlt hetekben új vezetőt kapott, a táncok összeállítását és betanítását Szűcs Mária magyarbánhegyesi pedagógus vállalta. Nagy segítséget kap

a népi együttes a végegyházi községi tanácstól is, mely vállalta, hogy ruhákat biztosít az együttes számára és a felkészüléssel járó különböző kiadásokat fedezi. A tervek szerint az idén nemcsak népi táncokat, hanem egy összefüggő cigány népi táncjátékot is kidolgoznak és bemutatnak.

Úttörő közlekedési raj alakult Békésen

A békési I. számú általános iskola úttörői a napokban megalakították az úttörő köziekedé' si rajt. Megyénkben ez az elsői ilyen úttörő-raj, s a pajtások kö-| zül negyvenen jelentkeztek erre. Az első foglalkozás óta rend szeresen segítik Békésen a közlekedést. Felváltva őrködnek,

majd a forgalmasabb útkereszteződéseknél, figyelmeztetik a szabálytalankodókat. Az úttörőket segíti a BM Békés megyei Közlekedési Csoportja is. Rendszeresen tartanak előadásokat a pajtásoknak a közlekedési szabályokról és azo1, betartásának jelentőségéről.

A könyvelő és

— Emberek! Itt van es a sol messze föld, emitt pedig ez a sói zsák búza, mely mind elvetésreI vár — mondta az agronómus. —

Vegyétek a zsákokat vállaltokra, nyílvesszőtökkel fúrjatok lyukat rajtuk a legújabb agrotechnika szerint, s induljatok meg velük, s menjetek mindaddig, amíg a zsákok, tartalmának fele kifolyik. Ott forduljatok meg, és a másik felét visszafelé folyassátok el.

És az emberek úgy cselekedtek. Elszórták a búzát. Serényen mozogtak. Igyekezett mindenki, mert a Kárpátok felől csípős, hideg szelek kavarogtak, s a lassan mozgónak igen megszűrték volna az ingét. Irigyelték is most a könyvelő dolgát, aki az irodasátorból csak néha dugta ki a fejét. Benn a jó melegben faragta hosszú botokra a rovásokat: ki mennyi búzát szórt el.A legújabb divat szerint készült, élesre vasalt farkasbőr-ruhában, hivatásának teljes magasságát érezve végezte munkáját. Szárított marhaganét dobott a tűzre, majd elővette a nyereg alá dugott kancatejes kulacsot, s miután jót húzott belőle, elégedetten állapította meg, hogy nagyobb úr ő, mint az agronómus, aki esőben, sárban kint caflat koszos birkabőr-ruhában, és még a rovást sem tudja rendesen. Ö csak gürcöl a földeken, amit termel, én osztom el — szegezte le elmélkedésének végeredményét.

Az agronómus valóban a szabadban járt-kelt egész nap, s mivel ötét nem melegítette a nehéz munka, mint a búzavetőket, néha megborzongott a hűvös szélben. Mikor az utolsó zsák búzát szétosztotta, azonnal fel is ugrott lovára, és gyors ügetésben indult az irodasátor felé. Lovaglás közben elégedettséggel és büszkén nézett szét a tájon: ő teremt új kenyeret, új életet a földeken. Hej, mennyivel nagyobb úr vagyok én, mint ez a könyvelő. Nem ért ez semmi komoly munkához: sem a vetéshez, sem a vadászathoz, sem a harchoz; csak a farigcsálás minden tudománya — elmélkedett, s éppen az irodasátor elé ért, mikor a végkövetkeztetéshez jutott: ha ő nem termelne, nem volna mit rovásozni a könyvelőnek. — Mint ahogy ötödéve is történt: harcban jártunk, s azévben nem tudtunk vetni. Nem volt mit osztani, s így rovásozni sem kellett.

Az irodába lépve, az illem kedvéért leereszkedő bólintással üdvözölte a könyvelőt.

A könyvelő is csak futólag fogadta a köszöntését; farkasbőrpantallójának kefélésével volt elfoglalva, mivel már az esti randevúra készült. Jóleső örömmel gondolt rá, hogy ő egy óra múlva már ellovagolhat a szépséges Leonórához; míg az agronómus még azután állítja össze a másnapi vadászati tervet, és adja ki az eligazítást a vadászbrigádoknak.

A búzavetők is hazamentek, és tavaszig már csak vadászgatással töltötték a napokat.

az agronomus

A könyveld az egyik vadászatom — amikor az elejtett vadakat rojásozta — erősen megfázott, és nagybeteg lett.

Lassan megjött a tavasz, majd a nyár, és eljött az aratás ideje is. Megérett az ősszel elvetett búza. Az egész nép aratási lázban szorgoskodott. Egyedül a könyvelőt kötötte még mindig ágyhoz a betegség.

Az asszonyok is mind kivonultak a földekre, és sarlózták a búzát. Kévékben való száradás után szérűkre hordták, és ott suttyó kölkök lóval kinyomtatták.

Az agronómus egész nap lótott-fütött, irányította a nagy munkát.

A kiszelelt búzát zsákba szedték a népek, és álig várták, hogy vihessék haza, mert némelyiknek már alig volt otthon kenyérnekvalója, és gyermekeik éheztek.

A könyvelő még mindig beteg volt, ezért az agronómust hívták, hogy ossza el a búzát közöttük. Az agronómusnak azonban nem volt rovása.

— Számoljuk meg, hányán vagyunk, és hány zsák a búza — mondták egyesek.

Ez azonban hetekig tartó rovásozást jelentett volna, de akkor sem lett volna jó, mert nem volt meg, ki mennyit vetett, csak a könyvelőnél. Mentek hát nagy sietve a könyvelőhöz. Az szegény már majd az utolsókat rúgta. Családtalan lévén, nem is igen törődött vele senki. Megijedtek nagyon a népek. Kérték tőle a rovást. Nehezen tudta csak kinyögni, hogy hova tette. A mondott helyen meg is találták, de a köznép nem ismerte az összes rovásokat, sőt az agronómus — aki pedig teljesen rovásismerő ember volt —t sem tudta kibogozni belőle a teljes igazságot; lévén a könyvelés egy külön matematika.

Megijedt most már az agronómus is; és előkapták a könyvelőt. Gyógyító füveket főztek neki, és kancatejet itattak vele. A könyvelőt azonban a hidegrázás is elővette. Két kövér asszonyt fektettek melléje, hogy testük melegével melengessék. Fácánpecsenyét és sok más ínyencséget előhoztak, és mindenben gondoskodtak róla. Közben pedig egyre lesték a nagy búzagarmadát, és éheztek mellette.

Nagynehezen visszahozták a sírból a könyvelőt, és nagy ujjongás közepette vitték a garmadához.

Ö hosszú rovásozgatás után, nem pontosan — mert az aratást betegsége miatt nem tudta feljegyzésbe venni —, de megfelelően és ellenvetés nélkül elosztotta a búzát — és a nép megsütötte belőle az ünnepi kalácsot.

ZSÚTER JÓZSEF