Békés Megyei Népújság, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-20 / 42. szám
4 KÉP ŐJSA et 1962. február 20., kedd A csanádapácai Köztársaság Tsz klubjában eleven élet zajlik EZ A CSANÄDAPÁCA „köszön ős falu”. Felnőtt és gyermek válogatás nélkül üdvözli a szembejövőt. Az ember hamar beleéli magát ebbe a kedves szokásba és igyekszik megelőzni mindenkit a tiszteletadásban. Készségesek is a csanádapácaiak, nemcsak köszönések. Itt van például Varga Gábor vb-titkár. Csehszlovákiába készül és hát sürög-forog, hogy amíg odalesz, rendben hagyjon maga mögött mindent, mégis magától értetődő szívélyességgel tájékoztat arról, hogy miiként is élhetnek kulturális életet Csanádapáca lakói. Elmondja, hogy a Hazafias Népfront és a KIOSZ közös helyiségében működik egy klub. Ezt mind az öt — az Aranykalász, a Köztársaság, a Haladás, az Új Barázda és az Oj Élet Tsz — támogatja és látogatja. Nemrég például tüzelőt adtak össze. Tervezik, hogy tavasszal teljesen berendezik és az épület mellett tekepályát létesítenek. Rajki András népfront-elnök és a vezetőség mindenben segítik őket. Sőt a jó klubélet érdekében ott helyben egy — kulturális ügyekkel foglalkozó — irodát is létesítenek. Itt van aztán a községi művelődési otthon, a falu másik kulturális központja, mondhatnánk, a fő központja... És így sorolná tovább Varga elvtárs a dolgokat, mi azonban mindezt csak előzetes tájékoztatásnak szántuk, ezért megkérdezzük, nem lenne-e célszerűbb valamelyik tsz-ben körülnézni az ügyben? Kiderül, hogy mind az ötben van klub. Találomra a Köztársaságot választjuk. Az utcán illően és kedvesen köszönünk két szembejövő csinos lánynak, s megkérdezzük, merre jutunk legrövidebb úton a Köztársaságba? Odavalósiak éppen. Be is mutatkozunk nyomban, s Zubán Mária — aki a csabai ruhagyár dolgozója ugyan, de a KISZ megyei /bizottsága ebbe a tsz-be küldte ki a kiszesek instruálására — és a helybeli Sándor Erzsi nyomban elkalauzolnak. Hogy kivel beszéljünk a tsz-ben? Hát ott van Bohus János, az elnök, György István, a párttitkár vagy akivel tetszik. NAGY A SZÖVETKEZETI irodán a forgalom. Közgyűlésre készülnek, így aztán mindenkinek sok a dolga. Balázs Imre főkönyvelő sem unatkozik, de látva kérdő tekintetünket, hogy hát mitévők is legyünk, szakít magának időt tájékoztatásunkra. Á következőket tudjuk meg: — Egy esztendővel ezelőtt egyetlen irodahelyiségből állt az egész tsz-közporat. A legszükségesebb napi adminisztrációs munka is kínt jelentett. Aztán sikerült két lakót lakáshoz juttatni. Nyomban működésbe lépett a házi építőbrigádunk és lett elnöki iroda, pártiroda, könyvelői és főkönyvelői iroda, anyageiosztási, agronómusi meg még vendégszoba is. Ami pedig az elvtársakat legjobban érdekli jelenleg, íme tessék, a klubszobánk és a kultúrtermünk). Minden átalakítás, de még a parkettázás is házilag történt — Ügy hallottuk, a berendezésre csinos összeget fordít a tsz, talán tízezer forintot is! A főkönyvelő elmosolyodik: — Kicsit többet. Hiszen csak a magnós zenegép 8500 forint, a TV A társadalmi kalauz Szocializmust építő társadalmunk, legkiemelkedőbb eredményei kétségtelenül annak a nevelőmunkának köszönhetik kiteljesülésüket, ami a tömegek öntudatra ébredése során, az alulról jövő kezdeményezésben jut kifejezésre. Ennek egyik legsajátosabb megnyilvánulási formája — aminek pozitív eredményei rendszerint már anyagi vonatozásban is mérhetőek =— a társadalmi munka. Hogy ez adott esetben mennyire spontán tud lenni, erre az alábbi eset a példa. Köztudomású, az AKÖV mostanában — tálán a bevezetendő perselyrendszer átmeneti módozataként — egy kalauzzal járatja a pótkocsis járatait is. Sőt van, amikor egyes kocsik máris kalauz nélkül közlekednek. A szombat déli csúcsforgalom idején a békéscsabai Kossuth térről Erzsébethelyre induló ,,rásegítő” kocsin a kalauz a jegykezelést az utasok beszállása alkalmával végzi el, aztán csak a vezetővel indul el a kocsi. A mellettem ülő utitársam meg is jegyzi egyik alkalommal: — Hát eddig rendben is lenne a dolog, de a kalauznak egyéb feladata is van. Ki jelzi a vezetőnek a megállást, ha kész a beszállás vagy a további indulást? f= Majd kialakul ez is valahogyan — mondom neki. - A kalauz feladatát a jövőben lehet, hogy az utasok fogják ellátni társadalmi munkában. A kocsi mennyezetéről madzagon fog lógni a lyukasztó és mindig akad vállalkozó szellemű utas, aki beugrik alkalmi kalauznak —■ mondom neki tréfás színbe öltöztetve a jövő perspektíváját. Az extra-busz közben megállás nélkül száguld kifelé a város központjából, a Kékmacska után azonban már el szokott kezdődni a hazaért utasok leszállása. A Szarvasi úti felüljáró után a kocsi elejéről el is hangzik a szokott felszólítás: ~ A gépállomás következik ! Van leszálló? i=r. Igen, van... vagyunk! — felelik egyszerre többen is, mire a kocsiajtó közelében álló fiatalember az ismert mozdulattal nyúl a jelzőcsengő gombja után. Két éles csengés és a kocsi máris lassít. A fiatalember elsőnek ugrik le a kocsiról, udvariasan lesegíti a leszállókat, visszalép a kocsira és leadja a szabályszerű csengőjelzést. Jön a következő megálló: A Franklin utcánál van-e leszálló? Nevetve szólok oda útitársamnak: Na, mit mondtam?! Itt a „társadalmi” kalauz! Az illető hümmögve csóválja a fejét: — A következő lépés már az lesz, hogy az autóbuszok vezető nélkül közlekednek. A gépkocsivezetők csak elindítják őket, aztán leugranak róluk, a többi már az utasok dolga lesz. —r Az lehet — mondom rövid gondolkozás után —, de én akkor inkább gyalog fogok közlekedni. P. S. Csomagolóanyag VASHORDÖ FALÄDA ÖBLÖS ÜVEG 5||| FAHORDÖ V ÄTRON ZSÁK ^SSrTTTTrr^-nnrg PAPlRDOBOZ Felújított állapotban raktárról Felesleges készletét a helybeli szállít az egész országba: MÉH-en keresztül átvesszük Göngyölegfelújitó Vállalat Budapest XIII., Dagály utca 3. Telefon: 200—28S, 200—380, 200—703. 57 hétezer, a biliárdasztal 5300, a pingpongasztal 2000, a képek és szemléltető tablók 2900. Szép matyó-függönyökkel kívánjuk díszíteni az ablakokat, azok ára is úgy 7000 körül lesz. Aztán tovább is állandóan egészítjük, csinosítjuk, értékessé és még értékesebbé teszszük a termet és a klubszobát. Közönségünk bőven jut bele. Van 33 kiszesünk, meg aztán a tagság többi része is már mind többször eljár ide. Volt már itt teaest, bátyusból — amit különösen szeretnek a mieink —, meg aztán tánc és előadás is. Háromtagú tánczenékarunk „hazai” erőkből áll: Urbán Gyula zetoros a tangóharmonikás, Tóth Ferenc növénytermesztő a hegedűs és Schneider János, az építőbrigád tagja a dobos. Azt mondják a mieink, hogy jó kis zenekar. Kultúrgándánk is van: színjátszók és egyebek. Erősen terebélyesedik ez is. Márton Gyula bácsit, aki igen ért az ilyesmihez és aki azelőtt a növénytermesztésben dolgozott, kimondottan azért fielyezte a tsz-vezetősóg a raktárba, hogy könnyebb munkán lévén, legyen kedve és ereje irányítani a kultúrgátdónkat. — így mennek nálunk kérem a művelődési ügyek — néz ránk elégedetten Balázs Imre. Induláskor elkísér, mert neki is dolga van a faluban. Útközben aztán ennek az egész tez- Mub ügynek az igazi szép, hasznos lényegére is rávilágít néhány közvetlen szóval: — MFRT ÜGY VAN ám most már nálunk, hogy mind kevesebb a kocsmázó. Szilveszterkor az ember idejött asszonnyal, gyerekekkel, élteázgatott és miegyéb, amellett ropta a táncot, szóval jól mulatott ő is meg a családja is. Szilveszter másnapján, azaz újév reggelén nyolckor ment el innen az utolsó vendég, de részeg egy sem akadt köztük. A családias környezet már egymagában, kulturálttá szelídíti a kedélyeket, a mulatozása kedvet. Búcsúzáskor Balázs elvtárs a homlokára csap: — Jaj! Majd elfeledtem! A könyvtárunk! Hétezer forint értékű könyv van benne, de nem ám csak szépirodalmi, hanem mindenféle. Szakkönyveink nagy keresletnek örvendenek. Huszár Rezső Féltjük egymást Sok az utas, lassan megy a felszállás. ezért szombat reggel az erzsóbethelyi busz kissé későn érkezik a Kossuth térre. Mindenki igyekszik lefelé, hogy mielőbb elérje az iskolát, a munkahelyet, vagy ahová éppen igyekszik. A félig kiürült járműben hirtelen magtántorodik egy fiatalasszony, hanyattvágódiiik a padlón. Rosszullét. Hozzáugrom, de velem egy időben mások is. Van aki a lépcsőről fordul vissza, hogy segíthessed. Az aléltat óvatosan az egyik ülésre helyezik. A nőutasok’ egyike megoldja az ájultnak a kabátját, és nyakánál a ruhát, hogy szabadon lélegezhessék. A többiek szinte villámgyors röpgyűlésszerűen elosztják maguk közt a feladatot: ki telefonál a mentőknek, ki segíti a rosszullévőt a közeli patikába szállítani, ö azonban közben magához tér, lassan fel is emelkedik helyéről, karok támogatják szeretettel, öt perc sem telik el, és már lent ballag a járdán, asszonyok segítik, becézgetik. A férfiak sietve útnak erednek, de egy sem akad közülük, aki időnként hátra ne pillantana, hogy hogyan van védence, nincs-e újabb segítségre szüksége. — Féltjük egymást, és ez olyan megnyugtató érzés. —húr— S^zaeiaLiita A fejlődő jogrendszer sok új jogszabály, törvény formájában jelentkezik a társadalom életében. Ahhoz, hogy a szabályok élővé váljanak, nem elég meghozataluk, hanem az egész társadalom érdeke, hogy azokat minden dolgozó megismerje. így tud a szocialista törvények szellemében helyesen cselekedni és tartózkodni bizonyos magatartásoktól. Szocialista jogrendszerünk fejlődésének egyik igen jelentős állomása volt a Polgári Törvénykönyv megalkotása. E törvénykönyv rendelkezései szinte minden ember és közösség döntő és lényeges jogviszonyait szabályozzák, szükséges tehát, hogy ezeket a szabályokat mindenki megismerje. Ez a cél vezetett bennünket akkor, amikor elhatároztuk, hogy jogi rovatot indítunk lapunkban. Rovatunkban elsőnek a Polgári Törvénykönyv szabályainak folyamatos ismertetésével foglalkozunk. Ha olvasóink úgy találják, hogy a közölt jogszabály-ismértetés saját életükben felmerült problémákat érint, s további felvilágosításra van szükség, vagy egyébként valamely vitás jogi kérdésben nem látnak tisztán — ezekkel a problémákkal forduljanak szerkesztőségünkhöz, s a szükséges útbaigazítást levélben vagy egyéb formában megadjuk. A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV JELENTŐSÉGE I. A bíró alkotta polgári Jog ” megfelelt — sőt csak ez felelt meg — a burzsoá, ellenben nem felel meg és nem is felelhet meg a szocialista társadalmi rendszernek. Ugyanis a népi demokrácia rendszerének kiépítése és megszilárdítása olyan jogrendszer megalkotását tette szükségessé, amely a népi demokrácia állami, társadalmi és gazdasági viszonyait a szocialista építés előmozdítása és a szükségletek mind teljesebb kielégítése érdekében szabályozza. A bíró alkotta polgári jog burzsoá talajból nőtt ki, burzsoá talajom terebélyesedett, és mint felépítmény, csak a tőkés gazdasági alapot erősítheti. Ezért népi demokratikus államrendszerünknek olyan új típusú polgári jogot kellett alkotnia, amely — mint felépítmény — alkalmas a szocialista gazdasági alap szolgálatéira és erősítésére. Az új jogrendszer alapját az alkotmány (1948. évi XX. törvény) rakta le. Az ebben rögzített alapelveknek és elveknek a Polgári I Törvénykönyv maradéktalanul megfelel, sőt ezeket az alapelveket és elveket elmélyíti és továbbfejleszti. A Polgári Törvénykönyv nem ** merevíti le a társadalmi termelési viszonyokat, nem akadályozza a továbbfejlődést, hanem éppen ellenkezőleg, előmozdítja. Nevezetesen megteremti és biztosítja a törvényességhez, továbbá az állampolgárok biztonságérzetéhez és végül az állami és gazdasági szervek zavartalan működéséhez szükséges feltételeket. A Polgári Törvényköny: — a tulajdoni, elosztási és csereviszomyofc javarészét szabályozza, — jelzi, hogy az új társadalmi rendszer — a népi demokratikus rendszer — társadalmi-gazdasági viszonyai uralkodókká váltak, — megszilárdítja & továbbfejleszti eddigi eredményeinket, — nevelő hatása nagyon jelentős (a nép magáénak tekinti), — jelenti a törvényesség megszilárdítását (mindenki tudja, hogy mihez van joga, mi a kötelessége adott esetben), — alapvető társadalmi-gazdasági viszonyainkról rendelkezik, — jelentősége igen nagy a tervgazdálkodás jogi szabályozásában. A felszabadulásunk utáni fejlődésünk a magáin- és kereskedelmi jog áttekinthetetlen, bonyolult és bizonytalan határait elmosta, és ezt a kettősséget megszüntette. Ma már nincs külön polgári és külön kereskedelmi jogunk, hanem a Polgári Törvénykönyv egységesen szabályozza mindazokat a jogviszonyokat, amelyeket korábban vagy a magánjog, vagy pedig a kereskedelmi jog szabályozott Törvénybe iktatása előtt, a polgári jog tervezetét dolgozó népünk széles körben megvitatta, megtette észrevételeit és javaslatait, és ezen valóban demokratikus körülmények között megalkotott Polgári Törvénykönyvünkre nyugodtan mondhatjuk, hogy dolgozó népűnk alkotta, és hogy egészében dolgozó népiaiké. A Polgári Törvénykönyv 1969. május hó 1. napján lépett hatályba. Dr Fodor György Űj óvodák a békési járásban A békési járásban húsz óvoda működik, 46 óvónőveL Ezekben az óvodákban 962 gyermekkel foglalkoznak, de a közel ezier gyermeknél sokkal többet szeretnének a szülők óvodába járatni, férőhely hiányában azonban még a felvétel számát nem növelhetik. A férőhely bővítésére és az óvodák mind modernebb felszerelésére a járás községeinek tanácsai egyre nagyobb összegeket fordítanak. Bélmegyer községi tanácsa pl. egy teljesen új óvodai foglalkozási termet és óvónői lakást építtetett. Ez évben fejeződik be Murony községben egy két foglalkozási termes és a típusterv szerinti járulékos helyiségekkel ellátott óvoda építése. Körösztös István fotókiállítása Egy évtized fotomunhassa gának eredménye tárult a néző elé vasárnap délelőtt a KISZ városi bizottságának székházában. A Békéscsabai Ifjúsági Foto- és Filmklub rendezésében megnyitották Körösztös István színművész gyűjteményes fotókiállítását. A több mint negyven képből álló kollekció igazolja az amatőrfotós jó meglátását és a művész Körösztös ragyogó kompozíció® érzékét. Csendéletei még az amatőr első lépéseire emlékeztetnek, de haladó felfogású emberábrázolása már joggal nyerte meg a látogatók tetszését. Az új utakat kereső művész néhol meglepő hatást ér el. Különleges technikával készült „Álomvilág” című képe kimagaslóan a kiállítás legjobbja. Az egy hétig nyitva tartó kiállítást a fényképezés kedvelőinek figyelmébe ajánljuk. —dve—