Békés Megyei Népújság, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-20 / 16. szám
1962. január 20., szombat H £ P ÜJ S A a s Ne az utolsó percben Az embereik többségének nem tetszik a patópálos gondolkodás. Valamikor a múlt rendszerben mások vagyonának gyarapításánál ráértünk, mert tudtuk, hogy minden csepp verejték az urak hombárjában növelte a gabona- és a kukorica-garmadát, hizlalt a tétlenkedő földbirtokosra hájat. Ma, amikor sem az iparban, sem a mezőgazdaságban nincsenek bárók, amikor mindent, amit csinálunk, a dolgozók társadalmáért, az ember javára teszünk, nem lehet helye a patópálos gondolkodásnak. Ezért széliünk szembe a ráérünk arra még-gel, hogy a szocialista termelési viszonyok között egy új szokást, a gyors ügyintézést, az emberek gondjainak, bajainak emberséges megoldását segítsük elő. Hogy ez így legyen, a dolgozók javára már sok intézkedés történt, s ezek be is váltak a gyakorlatban. Ilyen intézkedés a hivatalos szervekhez küldött levelek megválaszolása, a panaszok kivizsgálása, az érdembeni igazságszolgáltatás és így tovább. Vannak szervek, ahol a beérkezett levelekre adandó válasz megküldéséhez nem várják meg a törvényben megszabott végső határidőt, hanem a levél elolvasása után értesítik a feladót, mintegy megnyugtatva, kézhez kapták a levelet és az üggyel foglalkoznak, a vizsgálat eredményéről később értesítést küldenek. Ez helyes, jó törekvés, követésre méltó példa. S ahhoz, hogy a hivatalokban ilyenné váljon az emberekkel való törődés, a hivatali dolgozók hivatásérzete nélkül nem képzel, hető el. Az emberek gondjainak megoldása fokozottabban kerül előtérbe, mihelyt többekről van szó. A késedelmes intézkedésnek itt már nagy ára lehet, amit természete sen nem az alvajáró ügyintéző vei téríttetnek meg, hanem rendszerint azok az emberek viselik a kárt, akik az ügyben érintettek így van ez a mezőkovácsházi járásban is, ahol a tavaszi vetőmagvásárlás és vetőmagcsere-akció ügyét szövetkezetenként — a „magasabb érdekek miatt” — 15 perc alatt keld meghatározni Hogyan intézkedhet a tsz igazgatósága 15 perc alatt? Sehogy! (Még össze sem tudják őket enynyi idő alatt hívni.) Miért-e nagy kapkodás? Egyáltalán szükség van erre? Az ilyen ügyintézés nem jó, a józan emberek nem értenek vele egyet, s joggal kérik a járási tanácsot, hogy minden olyan ügyet, amely a közös gazdasággal kapcsolatos, időben hoz. zák a szövetkezet vezetőségének tudomására, hogy ne mindenben az elnök döntsön, hiszen van a világon tsz-demokrácia is! Ezt az egész vetőmag-ügyet nyugodtabb körülmények között a megyei tanács átiratának kézhezvételekor — még január első napjaiban — el tudták volna intézni, ha nem hagyják a határidő 24. órájáig. Lehet, hogy a mezőkovácsházi járásban ezt szokták meg. Jó lenne erről végre leszokni, és az emberek, a termelőszövetkezetek ügyét úgy intézni, hogy elkerüljék a kapkodást, a felületességet, mert csakis így érhetik el az érdekeltek megelégedését. Dupsi Károly Termelési tanácskozásokon vitatják meg az idei tervet Az ÉM Békés megyei Állami Építőipari Vállalatnál ma, szombaton délelőtt tartják meg a termelési tanácskozást. Az értekezleten Drienyovszki János, a vállalat igazgatója beszámolójában ismerteti majd az idei tervet, az első negyedév legfontosabb feladatait, valamint értékeli a múlt évi munkát. A központi termelési tanácskozás után munkahelyenként vitat, ják majd meg a munkások a feladatokat, teszik vállalásaikat. Takarékosság és termelékenység Megkezdtük az ötéves terv második esztendei feladatainak végrehajtását. A terv erre az évre 8 százalékos növekedést ír elő az iparban, s ennek kétharmadát a termelékenység emelésével kell elérni. A terv végrehajtása sok probléma, feladat elé állítja üzemeinket, gyárainkat. A Békéscsabai Pamutszövő minden évben fokozza a termelékenységet, pedig egyike megyénkben azoknak az üzemeknek, ahol a legkevesebb új gépet kapták, ahol korszerűsítésről jóformán beszélni sem lehet. S mégis a péd. dák sorozatával bizonyítható a Pamutszövő eredményeinek állandó emelkedése. Nézzük a példákat; 1960-ban napi 62 millió vetésterve volt az üzemnek, 1961-ben pedig 64 millió. Mégis tavaly az anyagkészlet mozgatása 100 ezer forinttal kevesebb volt, mint az előző évben. Hogyan tudták ezt elérni? Alaposan tanulmányozták a rendeléseket, fölösleges munkát nem csináltak, s a műszaki vezetés aprólékosan ellenőrizte a gyártás minden folyamatát. A gyár költségeinek nagy százalékát a pamutfonal jelenti, hiszen egy kilogramm nyersanyag 35 forinttól 75 forintig terjed. így természetes, hogy a pamutfonál hulladékanyaga rendkívül drága és fontos feladatuknak tekintették az ezzel való takarékoskodást. A fonál elszámolását állandóan ellenőrizték. Figyelték a szövőgépeken beállított vetülék sűrűségét és biztosították az előírás betartását. A hulladékot egyénenként és partinként számolták el, és így tudták elérni, hogy az anyagfelhasználásban egyetlen hónapban sem lépték túl a megadott irányszámot. Említettük, hogy ósdi, korszerűtlen gépekkel rendelkezik az üzem. Néhány gépük életkorát már évszázaddal mérik. Természetes, hogy a gépek könnyenröződése az ember gondolkodásában. Az igazság tartalma az objektív valóság. A természetről és a társadalomiéi alkotott képzeteink, gondolataink annyiban tartalmaznak objektív igazságot, amennyiben bennünk az objektív valóság — fejlődésében is — helyesen tükröződik. Tehát a tőkések hiába tagadják a kizsákmányolást, az attól még kizsákmányolás marad. Marx és Engels tanításai a kizsákmányolásról az objektív igazságot tükrözik s a munkásosztály győzelmes harca igazolja e tételek helyességét a gyakorlatban. Erre az elméletre támaszkodva több országban visszavonhatatlanul győztek a tömegek a társadalmi igazságtalanság, a kizsákmányolás ellen. Ez a forradalom nálunk is végbement. Ezt az igazságot diadalra vittük társadalmi viszonylatban. Vannak, akik csodálkoznak azon, hogyan lehetséges, hogy ebben a társadalomban, ahol az igazság az éltető elemünk, még ma is születnek igazságtól eltérő döntések, találkozunk igazságtalanságokkal. Például az említett igazgató, vagy más, miért nem az igazságnak megfelelően látja el a dolgokat? Miért cselekednek az emberek — nem is ritkán — az igazsággal ellentétesen? Vagy egyik-másik esetben miért derül ki később, hogy az igaznak vélt dolog egyáltalán nem is volt igazság, hanem egy torz elképzelés csupán? A kérdés jogos. Tényleg mi az, mely megcáfolhatatlanul bizonyítja, hogy van objektív igazság? Mi az, ami mutatja, hogy az adott kor fejlettségi fokán a megismérés mennyire közelítette meg az abszolút igazságot, mennyi objektív igazságot tartalmaz valamilyen érzet, észlelet, képzet, megítélés? Az igazság objektív és megbízható kritériumát, ismérvét a gyakorlat nyújthatja, mely egyben a megismerés alapja is. Tehát az igazság nem az, ami világos és egyértelmű, vagy amiben mindenki egyetért, vagy más ilyesvalami, hanem az igazság az, melyet a gyakorlat megbízhatóan igazol. A nyugati modem polgári bölcselet szerint (különösen az Egyesült Államokban) bármely tetszés szerinti „elméletet”, ha bizonyos köröknek hasznos, „igaznak” minősítenek. Mi másként vallunk az igazságról. Mi a marxizmus-leninizmus tanításait, lényegét valljuk igaznak, s ennek az elméletnek á helyességét a gyakorlatban, a fejlődés tükrében ellenőrizzük. A mindenkori viszonyoknak megfelelően alkalmazzuk, hogy mind tökéletesebben szolgáljuk vele a társadalmat. A történelmi tapasztalatok szerint a marxizmus-leninizmus fényesen kiállja a gyakorlat próbáját, s baj csak akkor fordul elő, ha valahol megsértik ezt az elméletet. A nyugati „haszon”, „siker”, „igazság-elméletek” ellenben egymás után buknak meg a gyakorlat tűzpróbáján és kizsákmányolást, romlanak, hiszen kopottságukat, generáloztatásukat nem lehet letagadni. A szövőgépek azonban mégis üzemelnek rendesen és az adott lehetőségekkel tudták elérni, hogy 1961-es tervüket 100,6 százalékra, export-tervüket pedig 104,6 százalékra teljesítették. Persze, nem csupán a gépeknek köszönhető vagy egyáltalán nem is azoknak, hanem a műszaki vezetés és a dolgozók egészséges, jó kapcsolatának. Ennek biztosítására valósították meg a gépek átadásának ellenőrzését. Az átadás módszereit „tudományosan” dolgozták ki, ami azt jelenti, hogy 28—30 kiváló dolgozó véleményét kérték. Ezek írásban adták be javaslataikat, s a legjobbakat öszszesítve, kidolgoztak egy átadási módszert. A dolgozók brigádértekezleten értékelik minden hónapban a gépek állapotát, s ha egyegy munkás nem tartja be például azt, hogy 15 perccel hamarabb jöjjön az átadásra, mint ahogy a műszak kezdődne, akkor nem egy esetben megbírálták. Füzetet vezetnek, amelybe a kidolgozott módszerek figyelembe vételével pontosan jegyzik a gépek átadás kori állapotát. Mit jelent itt a takarékosság, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a Pamutszövő dolgozói a hulladékanyagok között tallózgatva mintegy háromezer használható alkatrészt gyűjtöttek össze a szövőgépekhez. Mindennapos itt a gépek helyi korszerű sítése, újítása is. Nemrégen dolgoztak ki egy úgynevezett villakalapács mozgató excentert, amely az alkatrészek felhasználásánál gépenként 70 forint megtakarítást jelent. A szövetsűrűség szabályozására több száz fogaske. reket kellett volna önteni. Sikerült megoldaniok új alkatrészek beiktatása nélkül, s ezzel nemcsak pénzt takarítottak meg, de javították az áru minőségét is. Ebben az üzemben is hozzákezdtek az 1962-es terv végrehajtásához. Eddigi eredményeik biztosítékot jelentettek a minisznyomort, háborút, szenvedéseket, szerencsétlenségeket zúdítanak az emberiség nagy csoportjaira. A mi társadalmunk fejlődésének menete ismeretes. Ha mégis vannak nálunk igazságtalanságok, melyek életünket zavarják, keserítik, azok nem rendszerünkből fakadnak. Az igazságtalanságok, tévedések, hibák és néha előforduló bűnök is egyrészt az egyéni tudás és erkölcsi magatartás fogyatékosságaiból adódnak, abból hogy a szocialista-kommunista erkölcs még csak most van kifejlődésben, másrészt társadalmunk fejlettségének mai színvonalának következménye. Tehát rajtunk múló okok, melyeket erőfeszítésekkel megszüntethetünk, illetve az igazság megsértésének eseteinek számát csökkenthetjük. Az igazságért, az objektív igazság megismeréséért folytatott küzdelmünkben társadalmi berendezkedésünk, szocialista rendszerünk, termelési viszonyaink nagy segítségünkre vannak. Az bizonyos, hogy a mi rendszerünkben is vannak dolgok, melyek nem felelnek meg az objektív igazságnak. Például bérezési rendszerünk néhány problémája, amikor is a technikai fejlődéssel nincsenek mindenkor arányban a teljesítmény-normák és így tovább. A társadalmi megismerés és gyakorlat ugyanis mindenkor történelmileg korlátozott, jóllehet a megismerés lehetősége elvileg végtelen. Az igazság kritériuma azonban a mindenkori gyakorlat korlátái közé van szorítva. Például, ma még nem is merhetjük meg mondjuk valame lyik távoli bolygót, mert most még csak készülünk ezeknek az igazságoknak a felderítésére. Vagy ma még nem élhetünk és gondolkoz hatunk úgy, mint később, a kom munizmus fejlett fokán, és így tovább, ismereteink soha nem teljesek. Ennek következtében a mi társadalmunknak is megvannak a maga fogyatékosságai, annak dacára, hogy a szocializmus, a kommunizmus a világ legfejlettebb társadalmi berendezkedése. Azokat az ismereteket, amelyeket a gyakorlat a fejlődés bizonyos szakaszaiban igazolt, a további fejlődés során kiegészítjük, pontosabbá tesszük, minden oldalon tökéletesítjük társadalmi berendezkedésünket. Egyre kevesebb olyan igazságtalanság fordul elő, melyekkel ma még gyakran találkozunk. Mi a teendőnk, hogy ezt a folyamatot gyorsítsuk? Legtöbbet, tehetünk az igazság érvényrejuttatásáért okos munkával, sok ta nulással. Legyünk mindig kezdeményezőek, ha az igazság érvényrejuttatásáról van szó. Ha társadalmunknak bátor, tettrekész tagjai vannak, akik képesek megnyomni az igazság szekerét, akik nem félnek előre röppenteni ezt a szekeret — akkor sem, ha néha a bakról dühöngő, hamis próféták hullnak —, akkor jól érzi nálunk magát az igazság, s nem lesz rest megédesíteni napjainkat. Boda Zoltán térium illetékes főosztályainak, hogy ebben az évben is emeljék tervüket. Mintegy négy százalékkal növelték a tervet és olyan árukat kell gyártaniok, amelynek a sűrűsége is növekedett és mindezek tetőzéséül gyorsítani kell a gépek fordulatszámát. Talán ez utóbbi lesz a legnehezebb, éppen a gépek állapota miatt. A termelékenység emelése ebben az üzemben valóban nem új gépekkel, hanem új módszerek alkalmazásával valósul meg. Mégis, hogy tudták elérni ezeket az eredményeket, és mi a biztosíték arra, hogy ebben az évben is el fogják érni vagy túl is teljesítik? Elsősorban az, hogy állan. dóan napirenden tartották és most is foglalkoznak a vezetés színvonalának tökéletesítésével. Korábban már megírtuk, de ebben az írásban ismételjük, hogy a Pamutszövőben a szövőnők és a vezetők együtt járnak iskolába, nevelődik az új szakmunkásgárda, húszán vagy annál többen is végzik a szövőipari technikumot. A technikumokon kívül is állandóan képezik magukat a szakma gyakorlati elsajátításában. A másik fontos tényező: Az üzem.vezetése összeforrott a párt vezetőséggel, s együtt, egyöntetűen oldják meg a feladatokat. Kevésnek tartják csak — és így helyes — a műszaki intézkedéseket Gondoskodnak arról, hogy a dolgozók öntevékenyen, saját munkájuk javításával is hozzájáruljanak a termelékenység emeléséhez. Megkezdődött a szocialista brigádok kialakítása. S egy új forma is bontogatja szárnyát, az úgynevezett páros mozgalom. Az egymás mellett dolgozó szövő, nők együtt csinálják munkájukat, együtt számolják azt el és „egy kalapból” veszik a fizetésüket. Nem erőlteti a párt és a szakszervezet az ilyen kezdeményezéseket, de okosan napirenden tartják és ennek az évnek az elején már egyre terebélyesebb lesz a szocialista embertípust nevelő mozgalom. ■ Annak, hogy a pártszervezet mennyire segítője itt a termelésnek, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a következő tény: a múlt év első felében lemaradtak a termelésben. Nem teljesítették tervüket, és ideges, nyugtalan hangulat uralkodott az üzem dolgozói és vezetői között. A pártveze tőség-választások alkalmából megtárgyalták a problémákat és az egyik alapszervezet taggyűlésén a Mayer-műszak felajánlást tett a termelékenység emelésére, versenyre hívta a másik két műszakot és így sikerült elérni, hogy év végére teljesítették a tervet, az export-tervüket pedig alaposan túl is teljesítették az üzemben. így formálódik népgazdaságunk ötéves terve ebben az üzemben. A munkások és munkásnők becsülettel helytállnak a munkában, s amit az ötéves terv rájuk rótt, azt végre is hajtják, bármennyire is nehezek itt a körülmények. Kiss Máté A Csökmői Földművesszövetkese' azonnali belépésre lertv, pénzügyi előadót vesz fel, 1400,— Ft fizetéssel. Földmu.vesszöyafkorlatal rendelkezők 140 vetkezeti előnyben.