Békés Megyei Népújság, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-20 / 16. szám

BÉKÉS MEGYEI * Ara 90 (Hlér * Világ proletárjai, egyesüljetek! MOS. JANUAR SO.. SZOMBAT AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM A negyedik felvonás A híres uruguayi fürdőhe­lyen, Punta del Estében hét­főn összeül az Amerikai Álla­mok Szervezetének külügymi­niszteri értekezlete. Nem kevés az olyan téma — az amerikai tőkebehatolástól a gazdasági bajokig —, amelyeknek megvi­tatása valóban fontos lenne Kö­zép- és Dél-Amerika számára. Mégsem ezekről fognak tár­gyalni. Az Egyesült Államok azért erőszakolta ki ezt a kon­ferenciát, hogy azon keresztül­vigye Kuba elítélését és valami­féle „megbélyegzését”. Ezzel tulajdonképpen kezde­tét venné a Kuba-ellenes akció negyedik felvonása. Az első — közvetlenül a Batista diktatúra bukása után — arra irányult, hogy a baloldali vezetők meg­buktatásával és az ingadozók megvásárlásával megfosszák a forradalmat lényegétől, igazi tartalmától. Amikor ez kudar­cot vallott — s éppen az árulók szigetelődtek el, következett a gazdasági háború. Kuba azon­ban sikeresen kiállta a bojkot­tot, sőt, az egymilliárd dollár értékű amerikai tőkebefekteté­sek államosításával felelt. Erre, tavaly áprilisban nyílt fegyve­res támadás indult, de a kubai nép hetvenkét óra alatt a ten­gerbe szorította a betolakodó­kat. Ilyen előzmények után ké­szít most elő Washington egy diplomáciai bekerítő hadműve­letet, amelyet egy brazil lap, igen találóan „bonyolult össze­­esküvés"-nek nevezett el. Az Egyesült Államok ezúttal szívesebben maradna a háttér­ben és keltene olyan látszatot, mintha Kuba szembenállna va­lamennyi latin-amerikai ország­gal. Nyolc országot máris sike­rült rávennie Washingtonnak, hogy szakítsa meg kapcsolatait Kubával. Kiküldtek egy úgyne­vezett amerikaközi „békéltető bizottságot”, ennek elfogultsá­gára azonban jellemző, hogy öt tagja közül négynek (Salvador, Kolumbia, Venezuela, Egye­sült Államok) még diplomáciai kapcsolatai sincsenek Havanná­val. Közzétettek ezenkívül egy 23 oldalas „vádiratot” a Castro­­kormány ellen, s egy bizalmas munkaokmányt, amelyet Punta del Estében a határozat rangjá­ra szeretnének emeltetni. Az amerikaiak azon igyekez­nek, hogy a külügyminiszterek szólítsák fel Kubát: szakítson meg, hatvan napon belül, min­den kapcsolatot a szocialista or­szágokkal. Ez a követelés telje­sen tarthatatlan lenne a nem­zetközi jog és igazság szempont­jából, hiszen Kuba mint függet­len ország, azzal épít ki kapcso­latot és olyan mérvűt, amilyent akar. De torzan fest napjaink politikai realitásainak tükré­ben is, hiszen magának az Egye­sült Államoknak is vannak kap­csolatai a szocialista országok­kal, a latin-amerikai országok közül pedig mind többen törek­szenek e kapcsolatok javításá­ra. Ha a forradalmi Kuba eleget tenne Washington kívánalmá­nak, egyszerűen öngyilkosságot követne el, hiszen éppen a szo­cialista országok testvéri segít­ségére támaszkodhatott a nehéz napokban. Az Amerikai Kül­ügyminisztériumban jól tudják, hogy erre nem fog sor kerülni. Szükségük van azonban erre a játékra, hogy ürügyet találhas­sanak a szankciókhoz, vagyis a Kuba-ellenes lépésekhez. Ter­vük szerint, a kritikus hatvan nap lejárta után, valamennyi latin-amerikai országnak meg kell szakítania együttműködését Kubával, s természetesen nem riadnának vissza újabb, nyílt támadásoktól sem. Ez az, amit Washington akar. Más kérdés, mit képes elérni. Igaz, hogy jelenleg befolyásolna a latin-amerikai országok jó ré­szét, sőt, Punta del Estében megszerezheti a kétharmados többséghez szükséges 14 szava­zatot is. Az Amerikai Államok Szervezetének 21 tagja van, ha­tározathozatalhoz kétharmados többség szükséges. De éppen a legjelentősebb hat orsizág: Ar­gentína, Brazília, Chile, Bolí­via, Mexikó és Ecuador nem áll ki Kuba ellen. Tegyük hozzá a helyzet jellemzéséül, hogy La­­tin-Amerika mintegy kétszáz­millió lakosának 74 százaléka ezekben az országokban él. Az sem véletlen, hogy az elmúlt fél esztendőben éppen Brazíliá­ban és Ecuadorban kíséreltek meg jobboldali irányzatú ál­lamcsínyeket, ezek azonban ku­darcot vallottak a néptömegek ellenállásán. Megnehezíti az amerikai tervek valóra váltását Kuba bátor és következetes helytállása is. Havanna kész a diplomáciai csatára. Dorticos el­nök vezetésével megerősített delegációt küld a külügyminisz­teri értekezletre, az ENSZ-ben pedig éppen ebben az időben lép majd fel vádlóként, s ter­jeszti elő panaszát az amerikai beavatkozással kapcsolatban. A számbeli szavazattöbbség ellenére sem ígér tehát sok jót Punta del Este — a Latin-Ame­­rikában már amúgy is megté­pázott washingtoni presztízs­nek. És ha az első három felvo­nás bukást hozott, nem vár kü­lönb sors a negyedikre sem. Réti Ervin Űjabb pusztító lavinaomlás Peruban A Reuter-iroda gyorshírben jelenti, hogy a Limától 480 ki­­liméterre délkeletre lévő Huad­­quina városánál lavinaomlás rombadöntött huszonöt házat. Az első jelentések szerint a sze­rencsétlenségnek tíz halálos ál­dozata van. Mint emlékezetes, a múlt hé­ten gleccseromlás temetett be mintegy négyezer embert a Li­mától 360 kilométerre észak­nyugatra lévő Huascaran-hegy­­ség lejtőjén. A Reuter szerint az Andokból továbbra is nagy esőzéseket jelentenek. (MTI) Az emberiség elkerülhetetlenül rálép a szocializmus útjára Fidel Castro nyilatkozata a Nemzetközi Újságíró Szervezet kongresszusán Havanna (TASZSZ) A havannai lapok közük Fidel Castro nyilatkozatát, amelyet a Nemzetközi Újságíró Szervezet kongresszusán részt vett küldöt­teknek adott. A kubai forradalom jellegére vonatkozó kérdésre vá­laszolva Fidel Castro hangsúlyoz­ta, hogy ez soha sem volt a bur­zsoázia és a kiváltságos osztályok forradalma, hanem az elnyomott népé és a munkásosztályé. A mi­niszterelnök részletesen beszélt a forradalom és a forradalmi eszme fejlődéséről és kiemelte a Kubá­ban jelenleg lezajló kulturáüs forradalom jelentőségét. Egyetlen országban, az élet egyetlen terü­letén sem képzelhető el haladás, ha nem valósítják meg mindenek­előtt a kulturális forradalmat. A vezetés formájával kapcso­latos kérdésre válaszolva Castro rámutatott, hogy ha az egyes or­szágokban közösek is a célok, mindig az adott ország konkrét feltételei szabják meg azt. hogy a szovjetek formájában vagy más formában gyakorolják-e a forra­dalmi hatalmat, és hogy milyenek legyenek a forradalmi intézmé­nyek. Megkérdezték a miniszter­­elnököt, milyen álláspontra he­lyezkedik Kuba a küszöbönálló Punta del Este-i értekezleten. Ku­ba állásfoglalása világos — vála­szolta— a népek önrendelkezési jo­gának, a latin-amerikai államok Tizenötezer vagon kenyérgabona kivásárlására készül a Malomipari és Terménytorgalmi Vállalat A napokban felkerestük Bánki Béla elvtársat, a megyei Malom­ipari és Terményforgalmi Válla­lat igazgatóját. Arra kértünk vá­laszt: mennyi kenyérgabona fel­vásárlása vár az idei nyáron a vállalatra? Bánki elvtárs elmondotta, hogy ebben az évben csaknem tizen­egyezer vagon kenyérgabona fel­vásárlását kell lebonyolítani. Eb­ből a mennyiségből 5400 vagon­nyit szabad-felvásárlás útján. Az 5400 vagonon felüli mennyiséget pedig a szokásos szerződéses mód­szerrel. A megye termelőszövetke­zetei eddig 5250 vagon kenyérga­bonára kötöttek szerződést a me­gyei Malomipari és Termény­forgalmi Vállalattal. A már említett csaknem 11 ezer vagon kenyérgabonán kívül az állami gazdaságoktól mintegy 3500—4000 vagon kenyérgabona felvásárlását tervezik. így, min­dent egybevetve — amint hallot­tuk — a megyei Malomipari és Terményforgalmd Vállalat mint­egy 15 ezer vagon búzát, illetve kenyérgabonát vásárol fel az idei nyáron a termelőszövetkezetek­től és az állami gazdaságoktól, jó­részt szerződésre. (Foto: KöczSsaky Iásett* és népek nemzeti szuverenitásá­nak védelme. A Punta del Este-i értekezlet — folytatta Castro — imperialista támadás a népek ön­rendelkezési joga, a latin-ameri­kai államok szuverenitása ellen. Az imperializmus vakon, a törté­nelem menetének és a reális való­ságnak a figyelembevétele nélkül próbál megvalósítani egy történe­lem-ellenes abszurd dolgot: meg­fosztani a népeket az önrendelke­zési jogtól és a szuverenitástól. Kuba a történelem nevében a né­pek és a haladás érdekében küzd az imperializmus ellen. A Punta del Este-i értekezleten — folytatta Castro — Kuba nem mint vádlott, hanem mint az amerikai imperializmus agresszív politikájának és e politika kiszol­gálóinak vádlója vesz részt. Arra a kérdésre válaszolva, csökkenti-e Kuba a cukorterme­lést, Castro rámutatott, hogy erre nincs szükség, mivel az ország összes termékei számára piacot biztosítanak a szocialista orszá­gok, amelyekkel Kuba kölcsönö­sen előnyös kereskedelmet foly­tat. Ezen a téren Kubának nincse­nek problémái — állapította meg Castro. A miniszterelnök nagy ügyei­met fordított a békés együttélés és az osztályharc kérdéseire. A békés együttélésért folytatott harc — mondotta — nem taktikai kér­dés. A békés együttélés az embe­riség létérdeke. A különböző tár­sadalmi rendszerű országok bé­kés együttélése megvalósítható és meg is kell valósítani, de nincs kapcsolatban az egyes országo­kon belüli osztályharccal. Befejezésül Castro hangoztatta, hogy Lati n -A merika népeinek küzdelme mind határozottabb jel­leget ölt. A minimális program alapján megvalósuló egységfront — mondotta — megkönnyíti a monopóliumok elleni és az új társadalom felépítéséért folytatott harcot. Mindenesetre — hangsú­lyozta Castro — az emberiség rá­­lépése a szocializmus útjára, el­kerülhetetlen. Ha a kizsákmány», ló osztályok háborút akarnak, aik_ kor megkapják azt! Ha pedig bé­két akarnak, akkor a méptömegek­­nek békés harci eszközeik is van­nak a forradalom megvalósításá­ra. (MTI) cÁz őt'izáját me útin

Next

/
Thumbnails
Contents