Békés Megyei Népújság, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-19 / 15. szám

1952. január 19., péntek népüjsaa 3 Háromszorosa a tavalyinah a piai Erkel Tsz kertészeiének évi terve Az Erkel Termelőszövetkezet — miután egyesült a Józseí Attila szövetkezettel — egyik legna­gyobb gyulai gazdasággá vált. Persze még csak területileg. A amelyből Repkényi János kertész szerint három hét múlva már szü­retelnek. Tovább növekszik a szabadföldi kertészetük is, hisz ez évben vö­.« ' :':3 jövő feladata, hogy gazdaságilag is azzá legyen. Az igyekezet ezt a törekvést példázza: Tavaly ezerötszáz, ez év­ben pedig négyezer üveg alatt ter­melik a primőrárukat, elsősorban a keresett — úgynevezett befu­tott, hagyományos árukat — pap­rikát, uborkát és persze kisebb mennyiségben salátát és retket is. Pál Gábomé, Csordás Istvánná, Hotorán Györgyné és Szőke Sán­­dorné éppen a salátát „szemeli”, röshagymát, zöldpaprikát 30—30, paradicsomot és korai káposztát 10—10, kései káposztát 20 holdon, dinnyét 12, zöldbabot pedig 5 hol­don termesztenek. Kisebb meny­­nyiségben karfiolt, karalábét és más zöldségf éleséget is termelnek. Tavaly a kertészet pénzügyi ter­ve nem érte el a félmilliót, ez év­ben pedig egymillió-hatszázezer forint bevételt várnak. Kollárik János Termelőszövetkezeti nőialáikozókat, baromfitenyésztési ankétokat szervezett a nőtanács az elmúlt félévben Január 18-án délelőtt az elmúlt félévi munkát értékelte ülésén a megyei nőtanács végrehajtó bi­zottsága, valamint megtárgyalta az 1962. első félévi munkatervet. Az 1961. második félévi mun­káról Boros Gáborné, megyei tit­kár tájékoztatta a bizottságot. Többek között elmondotta, hogy az elmúlt félévben különös gond­dal foglalkoztak a termelőszövet­kezeti nőbizottságokkal, a tsz­­ekben dolgozó nők problémáival, valamint a baromfitenyésztési mozgalom szélesítésével. Elmon­dotta, hogy több alkalommal ren­deztek termelőszövetkezeti nőta­lálkozókat, valamint baromfi te­nyésztési ankétokat. Különösen jól sikerült Füzesgyarmaton, melynek eredményeként lényege­sen megnőtt a háztájilag tenyész­tett baromfiak száma. Ebben a mozgalomban a megyében kiváló eredményeket értek el a kondo­ros! termelőszövetkezetek, vala­mint az örmónykúti és ecsegfalvi .sz-asszonyok. Beszélt a 200 mun­­caegységes mozgalomról is, mély­en a békéscsabai termelőszövet­kezetek és a saikadi járás asz­­.zonyai értek el szép eredménye­ket. A békéscsabai Kulich Gyula Termelőszövetkezetben a nők munkájának megbecsülését jelenti az is — mondotta —, hogy a mun­kaversenyben első helyezést elért női munkacsapat négyezer forint jutalomban részesült. Boros élv­társnő tájékoztatta a bizottságot a különböző oktatási formákról, a háziasszonyok klubjainak műkö­déséről, valamint a szülői mun­kaközösségek munkájáról. Az ülés második napirendi pontjában megtárgyalták az 1962. elő félévre elkészített munkater­vet is. A bizottság tagjai igen jó­nak és részletesnek tartották a tervet, csupán néhány javaslatot mondtak egy-egy feladat elvégzé­sével kapcsolatban. Az ülésen részt vett a Magyar Nők Országos Tanácsa részéről Széles Imréné, aki több j avaslatot mondott el hozzászólásában a további mun­kával kapcsolatban. Ritka alkalom az, amikor együtt találja az ember egy termelőszö­vetkezet szőkébb vezérkarát. A napokban együtt volt a gyomai Győzelem Tsz elnöke, Putnoki Jó­zsef, a főkönyvelő, Ugor György és a főagronómus, Bátori Gyula. — Mi újság, miről beszélget­nek? — kérdeztem közéjük ülve. — A holnapi tennivalókat be­széljük meg, mert egyikünknek erre, másikunknak amarra lesz el­foglaltsága. — Gondolom, van valami újság számomra. — Attól függ, hegy mi legyen az. — Tekintettel, hogy január kö­zepetáján vagyunk, ilyenkor az évi tervről ülik beszélgetni, ér­deklődni. Kezdjük talán a sertés- és a szarvasmarhahizlalással. így kezdődött a beszélgetés és aztán egymás szavait kiegészítve elmondották, hogy a tavalyi 1761 hízott sertéssel szemben az idén 1900-at, szarvasmarhából a tava­lyi 180-nal szemben 350-et hizlal­nak meg. A 306 hízómarhára már meg is kötötték a szerződést az Ál­latforgalmi Vállalattal. Sertésre, méghozzá az első félévre, 1460 da­rabra van szerződés kötve. — Ennek az első félévi hizlalás­nak bizonyára örül az Állatforgal­mi Vállalat, de még jobban örül­ne, hogyha a 8200 holdas gyomai Győzelem Tsz egész évben nem 1900, hanem 3—4 ezer sertést hiz­lalna — jelentettem ki, nem gon­dolva arra, hogy ezzel lavinát in­dítottam meg a tsz vezérkarának tagjaiban. — Könnyű azt mondani, hogy többet is hizlalhatnánk, ezt mi is tudjulk és tudnánk is hizlalni évente legalább 4000 sertést, mert nem szenvedünk takarmányhiány­ban. Tehenünk is mindössze 90 darab van, az is egy házilag úgy­­ahogy átalakított és tehenek el­helyezésére alkalmassá tett szer­fás istállóban. — No de nem is ez az érdekes, hanem az, hogy a két éve alakult, s azóta ilyen hatalmassá növeke­dett termelőszövetkezetünk nem kapott jelentősebb beruházást. Eddig mindössze egy szálas szer­fás növendékistállót, két állandó jellegű 50 férőhelyes növendék­­marha-istállót, egy 50 férőhelyes szerfás növendékmarha-istállót és 8 szerfás fiaztatót kaptunk. A fiaz­­tatokat téliesítettük, kocapihenőt és etetőteret csináltunk hozzá, s emiatt a megyei Tsz Beruházási Iroda megvonta tőlünk a kedvez­ményt. Az érdekes a dologban, hogy most hasonló, vagyis kocapi henővel és etetőtérrel készült fiaz­­tató-terveket kapnak a termelő­szövetkezetek. — Az idén az eddigi tervek szerint 1800 hízó elhelyezésére, 50 darab növendékmarhának szerfás istállóra, továbbá egy 30 vagonos magtárra és egy fúrott kút ké­szítésére kaptunk beruházási hi­telt. Ennyi az egész. Az előbb Növekszik a sertéshizlalási kedv a gyomai járásban (Tudósítónktól) Az elmúlt évi száraz időjárás kedvezőtlenül hatott a takar­mánygabona. és a kukoricater­mesztésre. A gyomai járás szövet­kezeteiben is gondosan kell be­osztani a megtermett takarmányt, Jól zárják a múlt évet Kamaton Elkészült a zárszámadás a 4908 holdas kamuti Béke Termelőszö­vetkezetben. Még néhány nap, s összeül a nagy család, hogy meg­hallgassa a \ ezetőség zárszámadá­si beszámolóját. A 37 forintot érő munkaegységek már az első hal­lásra azt éi zékeltetik, hogy az aszályos időjárás ellenére sem zárták rossz ü az 1961-es gazda­sági évet a kamuti Békében. A kedvezőtlen időjárás ellenére bú­zából, kenderből, hízómarhából, baromfiból — hogy csak néhá­nyat említsüik — túlteljesítették tervüket. Azonban a többtermelést, helye­sebben a töt btermelésre való tö­rekvést aligha tudnánk érzékel­tetni azzal, togy csupán felsorol­nánk: mennjit adott 1961-ben az államnak ez a szövetkezet búzá­ból, húsból, lejből és egyéb más­ból. Minden bizonnyal hasznosabb lesz, ha berni tatjuk: a tavalyi év-Keresünk azonnali belépésre röntgen alatt vizsgázott VI1LANTÍHEGESZTŐT, valamint legalább 10 éves szakmai gyakorlattal rendelkező VASESZTERGÁLYOST. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés levélben az alábbi cí­men: MEZŐGAZDASÁGI ÉS FAIPARI KTSZ, OROSHÁZA 32 hez viszonyítva 1962-ben, azonos földterületről, mennyivel akarnak többet adni az országnak. Búzából 1961-ben 6026 mázsát adtak el, ebben az évben 9 ezer mázsát terveztek. A tavalyi 25 982 mázsa cukkorrépa helyett az idén 35 700 mázsát termelnek és szál­lítanak be a cukorgyárnak. Vagy amíg hízott sertésből a múlt év­ben 1708 mázsát adtak a népgaz­daságnak, az idén már 2200 má­zsát terveztek. Kukoricából, olajos magvakból, dohányból, hízott mar­hából, vágóbaromfiból, tejből, to­jásból hasonlóan jóval többet ad­nák el a kamuti Béke Termelőszö­vetkezet gazdái az idén, mint 1961-ben. Ebben az évben — a Békéscsa­bai Konzervgyár részére — 800 mázsa paradicsomot, 500 mázsa uborkát, 150 mázsa zöldbabot és több más zöldségféleséget termel­nek a szövetkezetiek. A kamuti Béke Termelőszövet­kezetben jól zárják az 1961-es gazdasági évet. Egyrészt azért, mert úgy gazdálkodtak, hogy a mostoha időjárás közepette is megtalálták egyéni számításukat. Másrészt a népgazdaság asztalára is letették azt, amit az ország várt tőlük. Ez az év, amint a szövet­kezet gazdái és vezetői mondták, még többet ígér. B. L jhogy elegendő legyen az állat­­állomány áttelel tetőséhez. Azon­kívül meg kell oldani a süldők hízóba állítását is. A rendelke­zésre álló takarmánnyal a déva. ványai és a gyomai szövetkezetek egy része nem tudta volna a ne­hézségeket megoldani. A járás szövetkezeteiben egész évre 13 500 sertés hizlalását tervezték — s a takarmány hiánya miatt — az el­ső félévre 2990 sertés átadására van lehetőség. Államunk takarmánnyal segí­tette ezeket a tsz-eiket. A dévavá­­nyai Aranykalász Tsz 600, a Gá­bor Áron Tsz 150, a gyomai Győ­zelem Tsz 700, az Űj Élet Tsz 225 sertéssel növelte első félévi hizla­­lási tervét. Ezzel 2719 darabbal nőtt a szerződéskötés az első fél­évi átadásra. már említettük, hogy legalább 4 ezer sertést tudnánk évente hiz­lalni. Ehhez még hozzátesszük, hogy évente 5—600 darab tehenet is tudnánk tartani. De hát ha nincs férőhely, ha nincs villany és víz sem, így nehéz jószágot nevelni. — Igen, tudjuk, saját erőből is lehet a férőhelyeket növelni. Nos, annyira tudjuk, hogy növeltük is. Tavaly többek között saját erő­ből két 400 férőhelyes juhhodályt építettünk, ugyancsak saját erőből vettünk 500 bárányt, mert év vé­gére ezerre akarjuk növelni az anyajuh-állományt. Emellett sok tanyaépületet alakítottunk át, a segédüzemeket mind egy helyre csoportosítottuk. Egyszóval házi­lag annyit építkeztünk, hogy egy 50 tagú építőbrigád egész évben egyebet sem csinált, mint épített, vagy átalakított. De ez még nem oldotta meg a férőhely-problémát. A jelenlegi 557 szarvasmarha és a 2465 darabból álló sertésállomány eléggé széjjel van szórva, kisebb­­nagyobb szerfás és átalakított épületekben. Tervünk szerint év végére a szarvasmarha-állomány 700, a sertésállomány pedig 3000 lesz. Ezen belül a kocaállományt a jelenlegi százról 300-ra növel­jük. — A növekvő állatállományt az idén épülő szerfás istállókban és további házilagos megoldással igyekezünk elhelyezni. Nem aka­runk panaszkodni és követelőzni^ de úgy gondoljuk, hogy nem telje­síthetetlen az a kívánságunk, hogy legalább állandó jellegű szá­zas szarvasmarha-istállókat kap­junk. Sajnos, ez az ez évi beruhá­zási tervből is kimaradt. Még csak ígéretet sem kaptunk rá, mert egy­szerűen még major sincs kijelöl­ve szövetkezetünk számára, csak úgy ötlet szerint, széjjelszórva építkezünk. Lehetséges, hogy egyesek azt mondják majd erre, hogy a gyo­mai Győzelem Tsz ne szóljon sem­mit, s főleg ne panaszkodjon, mert elég jó helyzetben van. Szó se ró­la, ha azt nézzük, hogy mindössze két éves múlt van mögötte, akkor el lehet ezt fogadni. De ha egy kis segítséggel ez a termelőszövet­kezet meg tudja duplázni az áru­sertést és a szarvasmarhát, akkor megfontolandó: ne kapjon-e mi­nél előbb ehhez támogatást. Kukk Imre Felhívás a mérlegtulajdonosokhoz! Felhívjuk a vállalatok, közületek, termelőszövetkezetek és magánosok figyelmét, hogy mindenfajta mérlegek javítását, valamint hitelesítését rövid határidőre a megye egész területén vállaljuk Keresse fel bizalommal szövetkezetünket! Mezűberényi Műszaki és Villamossági Kisipari Szövetkezet, Mezőb erény, telefon 20 és 35 38 Jogosak-e a gyomai Győzelem tsz igényei

Next

/
Thumbnails
Contents