Békés Megyei Népújság, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-16 / 12. szám
1962. január 16., kedd MÉPÚJSÁ8 5 Beszélgetés Pest és Szolnok között — Bikarugráról Zakatol az éjszakai szentély Pestről Békéscsaba felé. A főváros égre ömlő fényáradatát már elnyelte a sötétség. Bent, a fülkében az utasok egy része szunyókálni kezd, mások, akiknek szemét még kerüli az álmosság, unaloműző foglalatosság után néznek. Van, aki olvas, akad, aki szóba elegyedik a szomszédjával. Egy szőke asszonyka pedig felsóhajtva, csali úgy önmagának mondja félhangosan: — De messze van még Ugra ... — Biharugrára tetszik? — kérdezem érdeklődéssel, mert már régóta tervezem, hogy ellátogatok oda körülnézni. — Igen — hangzik az idő agyonütésére alkalmat vélő ember örömével. Bemutatkozom, és engedőimet kérve érdeklődni kezdek, hogyan, miként megy most arrafelé az élet, van-e olyan esemény, ami egy lap krónikását érdekli. Gondolom, jó lesz előzetes tájékozódásnak minden kapott hír, felvilágosítás. Ütitársam, Kiss Lajosné, aki az ottani általános iskola igazgatóhelyettese, közérdekű, de meglepő módon nem az iskola életébe vágó újsággal kezdi: — Képzelje, egészen jől haladnak az állami halgazdaságban a kacsakeltető létesítése dolgában. — Csakugyan? Ez érdekes. Ügy emlékszem, valamit már írtunk is erről — válaszolom további szóra serkentőn. — Bizony így. Az idén már százezernél is több kiskacsát keltetnek. Ha jól tudom, kétezer jószégnyi alapjuk van már hozzá. Él ott egy agilis kis agronómusnő, Sallai Dajosné, úgy tudom, ő lesz 'ennek a kacsafarmnak a vezetője. Az ember nem is gondolná, hogy egy ilyen egyszerűnek látszó munkakör hány embert foglalkoztat. Mit gondol? — Úgysem találnám el. — Száz körül! Volt egy kacsatenyésztő szaktanfolyam, melyen hatvanan vettek részt, sikerrel. Az agronómusnő tanította őket. A keltetőgépekért is ő járt Pesten. Olyan meglepő kedvvel csinálja az egészet. Most, január húszadika körül már meg is indul a keltetés. Három műszakban dolgoznak majd. Ahogy a kiskacsák sorra világra jönnek, úgy létesül és bővül folyamatosan a kacsanevelő, és így mind több embert foglalkoztat ez a baromfitenyésztőüzem. — Az elvtársnő olyan lelkesen beszél minderről, hogy meglepő — vetjük közbe. A válasz őszinte és egyszerű. — Az ember minden újnak, Most vásároljon bútort a Békési Füldművesszifvetkezet bútorüzletében Békés, Kossuth u. 26. Telefon: 7. AJÁNLUNK: konyhabútorokat 2—3000 forintig. Festett hálószoba garnitúrákat 4900—5300-ig, fényezett hálószobákat, valamint festett és fényezett 2—3 ajtós szekrényeket nagy választékban. 23 APRÓHIRDETÉS Gyula város tanácsa házilagos kivitelező részlegéhez vízvezetékszerelőket keres felvételre. Jelentkezés személyesen: Gyulán, városi tanács kivitelező részlegénél. Gyula, Dózsa György tér 2. Telefon: 37, 67815 mindén érdekesnek örül. Hátha még a falujáról van szó! A beszélgetés szinte óhatatlanul útitársam foglalkozása irányába kanyarodik. Mi újság a biharugrai iskolában? Van ott újság! Minden második esztendőben az iskolák általános ellenőrzést kapnak. Az ugraiban most volt, pontosabban január végén fejeződik be teljesen. Ennek a befejező aktusnak a hivatalos neve: „záró-értekezlet”. De az ellenőrzést végző szervek, testületek (a minisztérium, a megyei művelődésügyi osztály és a járásiak) a gazdaságitól a tanórák minőségéig már most is igen elégedettek az iskola működésével. — Pedig tessék elhinni, nekünk, ugrai pedagógusoknak nem könynyű a helyzetünk. Noha papíron a tantestület létszáma 11 fő, a valóságban csak kilencen vagyunk, mert egyik társunk egészségi okból lassan már két éve van távol, a másikat pedig felmentették pedagógusi tisztsége alól, hogy a járási KISZ-nél dolgozhasson. Ráadásul a négy tanító és a két tanár mellett három képesítés nélküli tanerő is dolgozik. Meg kell hagyni, igazán lelkesen, jól csinálják. Nem mondok nagyot, mikor azt állítom, hogy szorgalomban semmivel sem maradnak el bármely igazi pedagógus mögött. Arra törekednek, hogy oklevelet szerezzenek. Azonban mégiscsak rajtunk, „szakikon” a nagyobb gond és felelősség mindenben. Kissé fűszeresnek érzem kérdésem, de mégis megkockáztatom: — Vajon mi lehet az a „nagyobb gond és felelősség?” Alapos választ kapok rá: — Kérem szépen: a nappali tagozat mellett el kell látnunk a 14—16 évesek oktatását a továbbképző keretében, de mi tanítunk természetesen a dolgozók iskolájában, és a még erre szoruló idősebbek ábc-tanfolyamán is. Ebben a hónapban kezdődik a mezőgazdasági technikumi képzés 35 fő részére, ott ugyancsak helyt kell állanunk. Észre sem vesszük, s már Gyomához közeledik vonatunk, ahol Kiss Lajosné átszáll Biharugra felé. Amit elújságolt, mindaz panaszaival együtt is bizakodást áraszt. Mondott ő még szerényen a faggatásomra mást is, olyat, aminek súlyától mintha kissé meggörnyedve járna, legalábbis távozóban úgy láttam. Kissné ugyanis amellett, hogy igazgatóhelyettes, és hogy délelőtt, délután, s még este is tanít, ráadásul jó néhány társadalmi funkcióval is meg van áldva. A végrehajtó bizottság tagja, de emellett még nőtanácsi kultúrfelelős, az Fmsznél felügyelőbizottsági tag, a művelődési otthon igazgatója. Mindegyik társadalmi munka már egymagában is tiszteletre méltó erőfeszítést követel. Érzi is Kissné elvtársnő, hogy veszedelmesen sok feladattal borították el. Szinte megkönnyebbülten közölte, hogy nőtanácsi titkár is volt, de sikerült lemondania. — A férjem is elfoglalt ember, a posta vezetője, de az ő kevés szabad idejében sem igen lehetünk együtt sem vele, sem kilenc éves kislányunkkal. Neheztelnek is rám szegénykéim. De ezt ne írja meg, s a funkciókat sem — kérlel. Én hallgatok, s közben arra gondolok, hogy nem ő az egyedüli, akit — egyrészt saját gyengesége miatt is — ilyen tarthatatlan kő' rülmények közé taszítanak. Az igazi munkakörnek és a társadalmi munkának, de a családnak is a legigazibb érdeke követeli, hogy ne fedezzük hallgatásunkkal ezt a régi és annyiszor felszámolásra ítélt kérdést. Huszár Rezső Január 25-ig leliet jelentkezni a szarvasi Tessedik Sámuel Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum levelező tagozatára A Munka Vörös Zászló Érdemrendjével kitüntetett szarvasi Tessedik Sámuel Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum igazgatósága felhívja az öntözéses gazdálkodással foglalkozó termelőszövetkezeti, mezőgazdasági üzemeket, valamint, azok területén lévő járási és megyei mezőgazdasági osztályokat, hogy szíveskedjenek az 1963. január 1-vel meginduló öntözéses növénytermesztő levelező tagozatára előzetes jelentkezéseket elősegíteni. A felsőfokú öntözéses levelező technikumban a tanulmányi idő három év: amely 8 félévre oszlik. Tanterve azonos a nappali tagozatéval, de nyelvoktatás a levelező tagozaton nincs. A levelező tagozat sikeres elvégzése öntözéses szaktechnikusi végzettséget biztosít. Az előzetes jelentkezés célja a felmérés, mert csak elegendő számú jelentkező esetén nyitható levelező tagozat öntözéses szakon. A felsőfokú öntözéses levelező tagozatra jelentkezhetnek középiskolai végzettséggel rendelkezők és középiskolai végzettséggel nem rendelkezők is, de mindkét esetben 5 éves mezőgazdasági szakmai gyakorlat és 24—40 év korhatár szükséges. Akiknek nincs középiskolai végzettségük, szakmunkás! képesítéssel rendelkezzenek. Részükre a felvételi vizsga előtt 6 hónapos felvételi vizsgára előkészítő technikumi levelező tagozat nyílik. A jelentkezők felvételi kérelmüket egyénileg küldjék meg a felsőfokú mezőgazdasági technikum igazgatójának 1962. január 25- ig. A kérvényhez az alábbi mellékleteket keil csatolni: iskolai bizonyítvány, születési anyakönyvi kivonat, önéletrajz, szakmunkásblzonyítvány, munkahelyi javaslat: igazgató, párttitkár, szb. elnök véleményezésével. Szarvasi Tessedik Sámuel Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum Ezüstkalászos tanfolyamon a gyomai Dózsa Tsz-ben A naptár január 12-ét, az óra pedig este 7 órát mutatott. Perjési András, a gyomai Dózsa Tsz agronómusa szabadkozva fogadott az általa vezetett ezüstkalászos tanfolyamon: Most egy kicsit kevesen jöttek össze, nagy a sár, nem tudtak bebiciklizni a hallgatók a tanyáról. Nagy részük ugyanis tanyán lakik. Ha járható az út, 18—20-an is vannak itt a 24-es létszámból. A 71 éves Udvari Antal bácsit, a legidősebb hallgatót is igencsak a sár marasztalta otthon. Még nemigen hiányzott, tavaly sem, ugyanis ez másodéves tanfolyam. De nemcsak itt van, hanem aktívan hozzászól, vitatkozik is a tanultak felett. Míg ezt elmondta Perjési András, addig én a hallgatókat figyeltem. Két asszony: Icsa Sán. dorné és K. Szabó Jánosné is ott ült a nagy asztal mellett, könyvvel a kezükben. Mellettük kissé piruló zavartan Lukács Piroska, mert a tanfolyamvezető éppen őt mutatta be: most segédbérelszámoló, de amikor megkezdődött a tanfolyam, a családtag kislányokból alakult munkacsapatnak ő volt a vezetője. Legfiatalabb hallgatónk 16 éves. Egyébként kilenc asszony és leány tanul. Most csak hárman vannak jelen. Elég kevés a létszám, mindössze 11. De az anyag sem valami nehéz, csábító most. Perjési András a múlt óra előadásáról, a burgonyatermesztésről kérdez vissza. Peregnek a válaszok. A könyvből tanultakat a gyakorlatban tanul takkal egészítik ki: leghelyesebb lúdtojás nagyságú burgonyagumót vetni 60x70 centiméteres tőtávolságra, s legalább kétszer-háromszor kell megtöltögetni. — Az idén lúdtojás nagyságú helyett gyöngytyúktojás nagyságú burgonyagumót vetünk — mondotta Perjési András —, nem nőtt meg a tavalyi szárazságban. — Hány holdat vetettek? — használtam fel a kis kitérőt. — Húsz holdat szerződésre, 28 holdat pedig saját szükségletre. Még van belőle. Szoktunk kivinni a piacra 3—4 zsákkal. Elkapkodnák egyszerre az egészet, de így Keresünk azonnali belépésre röntgen alatt vizsgázott VILLA ÍVHEGESZTŐT, valamint legalább 10 éves szakmai gyakorlattal rendelkező VASESZTERGÁLYOST. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés levélben az alábbi címen: MEZŐGAZDASÁGI ÉS FAIPARI KTSZ, OROSHÁZA 32 több piaci napra jut. Persze hagytunk meg 30 holdba valót, annyit vetünk az idén. De mondom, aprók, nem előírás szerinti nagyok a gumók. — Nem öntözték a burgonyát? — Nem. Csak tavaly kezdtünk öntözni, az is csak kísérletszámba ment. A kertészekkel is sokat kellett vitázni, de mégis csak a gyakorlat győzte meg őket az ősszel a barázdás öntözés előnyéről a régi kutricás módszerű öntözéssel szemben. Van permetezőberendezésünk, azzal 130 holdat öntözünk. Az idén talán sikerül növelni az öntözött területet, külön öntözőbrigádot szervezünk Rudner Ignác vezetésével, aki már kétszer is volt a szarvasi ÖRKI-ben öntözőmesteri tanfolyamon. — Nincs itt a Dózsa Tsz-ben egy másik ezüstkalászos tanfolyam, amelyikben öntözést tanulnak a hallgatók? — Csak ez az egy tanfolyam működik. Nincs szakember, aki vezetné. De nemcsak erre, hanem a termelés irányításához sincs. Egymagám vagyok agronómus a 4500 holdhoz, ráadásul Mezőberényből járok ide. — Nem valami jólesik hallani, hogy lényegében csak tavaly kezdtek öntözni a Körös-parton lévő Dózsa Termelőszövetkezetben — csóváltam a fejem, később amikor Perjési András előadásában arról beszélt hogy ha nem termeltek volna takarmányrépát, akkor most a lovak csak száraz töreket kapnának. A békésszentandrási November 7 Tsz-ben, ahol öntözéssel holdanként 83 q száraz lucernaszénát takarítottak be, aligha használják takarmányozásra a töreket. Egy rövid ideig vitatkoztunk ezen, aztán nem zavartam Perjési Andrást az előadásában. Mindenesetre jobban szerettem volna azt hallani, hogy 2—3 tanfolyam is működik a tsz-ben, s a növénytermesztés mellett öntözést és állattenyésztést is tanulnak, mert akkor a tagokat hamarabb meg lehetne győzni valami új termelési módszernek a helyességéről, nem kellene velük olyan sokat vitázni, hosszadalmas ideig a gyakor, latban bebizonyítani, mint ahogyan a kertészeknek kellett az elmúlt évben. K» I. Rádió- és televízió-műsor KEDD, 1962. JANUÁR 16. KOSSUTH RÁDIÓ: 4.30 Hírek. 4.40 Vidáman — frissen! 8.00 Műsorismertetés. 8.10 Tánczene. 9.00 Moha bácsi, a törpe ... 9.20 „Ábécédé ..9.40 Észt népi muzsika. 10.00 Hírek. 10.16 Későn; Rádiódráma. 11.20 Operafinálék. 12.00 Hírek. 12,15 Szórakoztató zene. 13.00 Ezüstkalászos szövetkezeti gazdatanfolyam. 13.20 Egy falu — egy nóta. 13.40 Szimfonikus zene. 14.40 Nem boszorkányság-technika. 15.00 Hírek. 15.10 Tömegdalok a Bolgár Rádió műsorából. 15385 A daru és az ember. 15.35 Magyar nóták, csárdások. 16.05 Megtudtuk — elmondjuk... 16.25 Hovanscsina. 17.00 Hírek. 17.15 Könnyűzene, 17.30 Illik, nem ilUk? 17.50 Tánczene. 18.05 Horizont. 18.25 Zenekari muzsika. 19.05 A Szabó család. 19.35 Babavásár. 19.54 Jó éjszakát, gyerekek! 20.00 Esti krónika. 20.25 A Berlini Rádió szórakoztató zenekara játszik. 20.50 Eszmék és hősök: Nappali fénynél. 21.45 Lakatos Sándor népi zenekara játszik. 22.00 Hírek. 22.15 Mai szemmel... 22.25 Kamarazene. 23.10 Egy hangulat... 24.00 Hírek. 0.10 A Magyar Állami Népi Együttes Bárdos-kórusokat énekel. PETŐFI RÁDIÓ: 5.50 Hírek. 600 Reggeli zene. 8.00 Hírek. 14.15 Operettmuzsika. 15.10 Harminchatezer palack a tengerben. 15.25 A Koreai Honvédelmi Minisztérium fúvószenekara játszik, 15.35 Beethoven: F-moll vonósnégyes. 16.00 Hírek. 16.05 Táorzene. 16 45 Az utcán. 17.00 Bartók és a román népzene. 17.50 Időszerű nemzetközi kérdések. 18.00 Hírek. 18.05 Szórakoztató magyar muzsika. 18.30 Nyugdíjasok. 18.46 Könnyűzene. 19.00 Hírek. 19.05 Chopin-zongoraművek. 19.40 Ezüstkalászos szövetkezeti gazdatanfolyam. 20.00 Poulenc: Az emberi hang. 20.50 Bukovics Lajos népművész énekel. 21.00 Hírek. 21.10 Fóthy János tánczenekara játszik. 21.30 Gyermeknevelés. 21.45 Zenekari muzsika. 22.25 Vanitatum valutas. 22.30 Havasi kűrt. 23.00 Hírek. TELEVÍZIÓ: 17.30 Technikai újdonságok. 18.00 Táncvizsga... 19.05 Telesport. 19.30 TV Híradó. 19.50 Megöltek egy lányt. Magyar film. 21.20 Cigánydalok. 21.35 Hírek. BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Az MSZMP megyei bizottsága és a megyei tanács lapja. Felelős szerkesztő. Cserei Pál Szerkesztőség: Békéscsaba, Szabadság tér 19., Ul. em. Telefon: 21—96, 22—96. Kiadja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat, Békéscsaba, Szt. István tér & Felelős kiadó: Lehocaky Mihály, Telefon: 10—2L Békés megyei Nyomdaipari Vállalat Békéscsaba. Felelős nyomdavezető: Kendra György, Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a postahivataloknál és a kézbesítőknél.
