Békés Megyei Népújság, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-14 / 11. szám

1962. január 14., vasárnap mépűjsáa 5 Lenin úti látomás H* szülőfalum­­beli, drága jó Zsuzsa, Julcsa és Sá­ra néném, de szeret­tem volna, ha itt vannak tegnap reg­geli Olyasmit láttak volna, amit én is igencsak megbámul­tam. Ügy volt az, hogy reggel, ■ amint Békéscsaba központ­jába igyekeztem, s készültem átvágni a Lenin úton, rámtül­költ egy világosbar­na személyautó. — Jól van no, nem megyek én neked — akartam mondani, de elakadt bennem a szusz, mert — na most kapaszkodjanak meg nénéim, nehogy hanyatt essenek — az autót egy fejkendős, jellegzetesen falusias öltözetű asszony ve­zette. Nem füllentek, nem alvás közbeni lá­tomással ákárom én magukat megtréfálni, pláne félrevezetni. Nem, a világért sem. Igaz telkemre mon­dom: parasztasszony vezette az autót, vagyis hát ő volt a sofőr. Meg akartam állí­tani, de mire észbe­kaptam, hogy jó vol­na megtudni, hova való, kinek hívják, s milyen keresetből vették az autót, ak­korára már messze járt. Aztán csak mon­dogattam magamban: ejha! de ügyesek ezek a mai falusi asszo­nyok. A régebbi idő­ben többet láttam kö­zülük gyeplőt fogni, de úgy találtam, hogy nem jól áll a kezükben. Most meg ... lám, a kormány­kereket is jól meg tudják ragadni. Aztán maguk ju­tottak eszembe, drága jó Zsuzsa, Julcsa és Sára nénéim. Azt hi­szem, vissza tudnak még emlékezni ' egy vasárnap délutánra. Igaz, elég régen volt, mert én aligha lehet­tem 7 évesnél több. Ott ültek az utcai kis pádon, és retten­tően felháborodtak, mert az út közepén egy eladó lányt láttak kerékpározni. Egy­mást túllicitálva mondták, hogy ilyen erkölcstelen, olyan becstelen dolog lány­nak biciklire ülni. Minek részletezzem, eléggé leszedték róla a keresztvizet. Nem, dehogy is akarom én magukat most emiatt megszól­ni. Akkoriban olyan volt a világ: a lányok és az asszonyok kezé­be csak a főzőkanalat tudták elképzelni. Most meg ilyen az élet: a falusi emberek egymás után vásárol­ják az autót, a me­nyecskék is megta­nulják vezetni, s ha úgy hozza a szükség, beülnek és bekocsiz­­nak a városba, vásá­rolni. Ne haragudjanak a szóért, csak ennyit akartam elmondani a Lenin úti látomásról. —ki— ív- és lánghegesztő szakvizsgával épületlakatosokat és építőipari gépekre érvényes vizsgával rendelkező könnyűgép-kezelőket. valamint kazánfűtőket 1962. február 1-től felveszünk. Jelentkezés: ÉM BÉKÉS MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÄLEALAT BÉKÉSCSABA, Kazinczy utca 4. Irodaház, földszint 2. 85 AZ ÁB JUTALOMSORSOLÁSA a biztosított gyermekek részére Az Állami Biztosító megyei igazgatósága december 13-án, Orosházán a Petőfi művelődési házban rendezte meg a tanulók között évenként szokásos jutalom­sorsolást, melyen több száz isko­lás vett részt. A nagy dobozokban levő cédulákon ott szerepelt a Klára és Kovács Jolán működött közre. Orosházára negyven nyere­mény jutott, többek között Berta Klára, a II. számú általános isko­la tanulójának egy ping-pomg­­készietet húztak ki. Hudák Éva, Kovács Emma, Váradi Ferenc, Hajdú Ilona a II., Nemesek Judit, megye minden tanulójának a ne­ve, aki balesetbiztosítást kötött és kifizette az egy évre jutó 5 fo­rint díjat. összesen 242 nyereményt sor­soltak ki — könyvet, töltőtollát, színesceruza-készletet és külön­böző játékokat —, melyek értéke közel 5 ezer forintot tett ki. A húzásnál két úttörő, Zsiga Szabó István az I. és Eckert Ella, a III. számú iskola tanulói pedig egy-egy töltőtollat nyertek. Töltőtoll jutott Oláh Sándornak Békéssámsonba és ceruzakészlet Harangozó Máriának Csanádapá­­cára, de a járás minden községé­be vitt a posta ajándékot. 33 Az építőipari gépesítés és az építés-szervezés kapcsolatáról A Békés megyei Népújság ha. ** sábjain korábban foglalkoz­tam már az építőipar gépesítésé­nek azon problémájával, mély sze­rint az építési technológia fejlő­dési üteme és a gépesítés iránya között fennálló viszony látszóla­gos túlgópesítéshez vezet. Most a látszat indokolását az építőipar szervezési nehézségei­nek részleges feltárásával szeret­ném kiegészíteni. Ismerni kell, hogy az építési tevékenységet meg kell előzni a tervszolgáltatás­nak. E terv alapján a kivitelező elemzi az építési technológiát, vagyis megállapítja az egymás után következő munkafázisokat és ezek végrehajtási módját. Felméri a hagyományos építőelemek, va­lamint az előregyártott építőele­mek mennyiségi szükségletét és megállapítja a beépítési sorrend­jüket időben és mennyiségben. Ugyancsak megállapítja az alkal­mazandó szállító és technológiai gépiéleségeket, valamint azok „be­lépési” idejét a kivitelezésbe. Ter­mészetesen ugyanez vonatkozik a munkaerő- és pénzügyi gazdálko­dás elemzésére is. Az így részlete­zett feltételek ismeretében eljár azok biztosítása ügyében. Lénye, gében: előkészíti a kivitelezés vég­rehajtását. Eddig az elmélet. U ogy van ez a valóságban? A 11 gyakorlat azt igazolja, hogy a népgazdasági szempontból első­rendű fontosságú létesítményeket kivitelező vállalatok éves termelé­si tervük mintegy 60 százaléká­hoz kapnak olyan időbeni előre­­tajtással terveket melyek alapján az előkészítést elvégezhetik. Az esetek többségében a kivitelező vállalatok a kivitelezés közvetlen kezdete előtt vagy kivitelezés köz­ben részesülnek részletes tervszol. gáltatásban, amikor már nincs mód és idő a fent leírt szervezés­re, sem a feltételek célszerű bizto­sítására. Az ilyen körülmények arra kényszerítik a .vállalatot, hogy a nehezebben biztosítható feltéte­lekből valamilyen tartalékot ké­pezzen. Ilyen a géppark is és né­hány anyagféleség. Ezek értéked a vállalatot terhelő költségtételek között állandó tényezőkké válnak, melyek a rentabilitásra is termé­szetszerűen hatással vannak. Ugyanakkor népgazdasági szinten jelentős értékkészlet-lekötöttséget jelentenek, amelyek után költség, megtérülés nem jelentkezik. E tények egyik kifejezője a A Gépipari Tudományos Egyesület békéscsabai helyi csoportja elkészítet­te idei munkatervét. A jóváhagyott munkatervet szétküldik a tagoknak. A tervjavaslatban különösen az fi­gyelemre méltó, hogy az Igen közked­velt egy- és többnapos tanulmányúto­kat és gyárlátogatásokat úgy fejlesz­tik tovább, hogy a jelentkezők érdek­lődési körének megfelelően Írásban előre rögzítik a feladatokat, a kérdése­ket, és azokat megküldik az illető gyár területén működő GTE-csoportnak, amely ezt a megfelelő szakmailag kép­zett tagjaihoz továbbítja. Ezekután a gépkihasználás mérőszáma is, amely építőipari gépekre vonat­­kózóan országos szinten jelenleg 30 százalékot tesz ki. Ez a szám a gépek idő-kihasználását jelenti a naptári napok 24 órás időtartamá­val figyelembe véve. A 30 százalék reális érték lenne, ha az építő­ipar egyműszakos termelésben dolgozna, azonban az ilyen válla­latok gépidő-kihasználása kevés kivétellel nem haladja meg a 18— 20 százalékot. A nnak további bizonyítására, ” hogy a túlgépesítés hazai vonatkozásban csupán látszat, né­hány adat szolgáljon a szomszédos népi demokráciák építőiparának gépesítésére vonatkozóan. A kö­zölt adatok 1961. évre vonatkoz­nak és az országos szinten érvény­ben levő építési beruházási ősz­­szeg százalékában mutatják az al­kalmazott építőipari gépek érté­két. A Német Demokratikus Köz­társaság 23 százalék, Csehszlová­kia 20, Bulgária 16, Lengyelország 11 és Magyarország 10 százalék. Ez azt jelenti, hogy amíg Ma­gyarországon az építési beruházás minden 1000 forintjára 100 forint értékű gép jut, Csehszlovákiában 200 forint értékben alkalmaznak gépet. Az elmúlt év novemberében a Gépipari Tudományos Egyesület helyi csoportja által elindított műszaki filmelőadás-sorozat IV. részét Gyulán január 20-án, szom­baton délután fél 3 órai kezdettel a Petőfi Moziban, Békécsabán január 21-én, vasárnap délelőtt fél 10 órai kezdettel a Brigád Mozi­ban, míg Orosházán ugyanezen a napon délután egy órakor a Béke Moziban tartják meg. A IV. részben a GTE műszaki világhíradón kívül hat filmet mu­tatnak be. A hegesztési munka­­módszerek befejezéseképpen A pont- és vonalhegesztés című ma­gyar filmet vetítik, ezután a Kor­szerű menetvágás című filmről különösen az esztergályosok les­hetnek el néhány hasznos mester­fogást. A következő előadáson fogják bemutatni a, még kevésbé ismert Szikraforgácsolás című filmet. A már világhírűvé vált magyar tanulmányutakon részt vevőket már kellően felkészülve várják a gyárban, ahol az arra legilletékesebbektől rész­letes és kimerítő választ megkapják nemcsak az előre megküldött kérdé­sekre, hanem más, ezzel kapcsolatos problémákra is. A részletes tanulmányút-programot később közölni fogjuk. Ez idő szerint a belföldi tanulmányutakon kívül a Szovjetunióba, Lengyelországba, Ro­mániába, Csehszlovákiába és a Német Demokratikus Köztársaságba Is szer­veznek ilyen „szakosított” tanulmány­­utakat. Természetszerűleg adódik az egy építőipari munkásra jutó LE értékaránya is, amely szintón a gépesítés mértékének kifejezője. Néhány adatot erre vonatkozóan: Csehszlovákiában 4 LE/1 fő, NDK-ban 4 LE/1 fő, Magyarorszá­gon 1,22 LE/1 fő. Ezek szintén 1961. éves adatok. Jóllehet a nagyobb mértékben , gépesített államok építési techno­lógiája egyre inkább az úgyneve­zett nagygépeket igényli, ami a gépértók növekedését is maga után vonja, gazdaságossági tekin­tetben azonban feltétlen figyelem­be veendő körülmény. Ez a körülmény egy következő ^ gondolatra késztet, mely egyben összefoglalója az eddig el­mondottaknak. Ez a gondolat, amely szükségszerű, hogy hazai vonatkozásban is tért hódítson az építés-szervezésben, a következő: fokozottan tipizálni az építési ele. meket és létesítményi terveket, valamint gyors tervszolgáltatást biztosítani a- kivitelezőnek. Ez minden bizonnyal lehetővé teszi az alapos előkészítést, a célszerű géppark kialakítását és a gazda­ságos üzemeltetés mellett olcsób­bá teszi a kivitelezést. Benke László gyártmányú „EROSIMAT”-gépen kerül bemutatásra a szikraforgá­csolással való megművelés. Bizo­nyára nagy érdeklődést vált majd ki valamennyi szakember körében a Roncsolásmentes anyagvizsgálat — kutatóintézeti film. A francia műszaki filmek igen kedveltek az egész világon. Ezút­tal színesben láthatják az érdek­lődők a Rekords—60 útépítés cí­mű filmet. Az előadást az I. Mű­szaki Filmfesztiválon aranyérem­mel kitüntetett Nemes acélok krisztallizációja című színes cseh­szlovák filmmel fejezik be. Főiskolai jellegű lesz... A békéscsabai felsőfokú szak­technikusképző tanfolyam hall­gatói örömmel fogadták a hírt, hogy ■ a továbbképzésnek ezt a nagyszerű kezdeményezését megfelelően értékelték és a tan­folyamot főiskolai jellegűvé lép­tetik elő. A kétéves tanfolyam elvégzése után a hallgatók a most szervezés alatt álló műszaki fő­iskolán levelező hallgatókként végezhetik el a III. évet és an­nak sikeres elvégzése után dip­lomát kaphatnak és mérnöki munkakört tölthetnek be. A csabai tanfolyam 32 be­iratkozott hallgatója közül ed­dig huszonnégyen tették le sike­resen az első és második félévre előírt hat szakvizsgát. A GTE idén „szakosítja” a tanulmányodat ........................... ' *..........A" ..... Legközelebb január 20-án és 21-én lesznek műszaki filmelőadások

Next

/
Thumbnails
Contents