Békés Megyei Népújság, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-14 / 11. szám
*962, január 14., vasárnap NEPÜJSAa 3 Jelentősen növekszik a békéscsabai tsz-ek állatállománya A békéscsabai termelőszövetkezetek az előzetesen elkészült ez évi üzemterv szerint az év végéig a jelenlegi 2516-ról 2898-ra növelik a szarvasmarhaállományt, azon belül a tehenek számát a jelenlegi 859-ről 1050 darabra. A terv szerint a tavalyi 852 hízott marha helyett az idén 925 darabot, a tavalyi 4374 sertés helyett az idén 5500-at hizlalnak. A juhállományt is növelik a szövetkezetek. Legnagyobb növekedés a baromfiállománynál lesz. Év végén csaiknem 21 ezer törzsbaromfit tartanaik, év közben pedig több mint 80 ezer naposcsibét vásárolnak a keltetőállomásról. A békéscsabai termelőszövetkezetek tavaly hárommillió 886 ezer forintot költöttek istállók és gazdasági épületek építésére. Többek között hét nagy istállót, kilenc sertésfiaztatót, hat süldőszállást, hét hizlaldát és egy magtárt építettek. Termelőszövetkezeti építésvezetőséget szerveznek Szarvason A szarvasi járás 19 termelőszövetkezetében tavaly nagyobb ará_ nyú építkezéseket folytattak. A szövetkezetek legtöbbjében megszervezték a házi építőbrigádokat, amelyek jó eredménriyel látták el feladatukat. Mivel az építőbrigádoknak legtöbb szövetkezetben csak néhány tagja volt és a szakemberek mellé a szövetkezeti tagokból szerveztek kisegítőket, ami végeredményben a többi mezőgazdasági munka rovására ment, így arra az elhatározásra jutottak a szarvasi járásban, hogy a sok vándorbrigádból és szövetkezeti építöbrigádból olyan építésvezetőséget szerveznek, amely képes nagyobb beruházásokat is megvalósítani. Az örménykúti Petőfi Termelőszövetkezet vezetősége bejelentette, hogy vállalják a nagyobb építőbrigád kialakítását, amely a szükségleteknek megfelelően a beruházások kivitelezését a környékbeli szövetkezeteknek is lehetővé tenné. Hasonló gondolattal keresték fel a járási tanácsot a kondorosi Dolgozók szövetkezetből is. Ötvenedik házassági évforduló Házasságának 50. évfordulóját ünnepelte január 7-én Békéscsabán Lipták Pál és felesége. Lipták Pál jelenleg nyugdíjas, s a Békéscsabai Kötöttárugyárban dolgozott éveken keresztül. Képünkön: a ju-i biláló házaspár unokái között. Kétezer vagon takarmánykeverék 1962-ben Megyénkben a múlt év júniusában Füzesgyarmaton adták át rendeltetésének az első takarmánykeverő-üzemet. Egy hónappal később — júliusban — Ref.kovácsházán. és novemberben Orosházán is megkezdte működését a nagyüzemi gazdaságok szakszerűbb takarmányozását segítő két üzem. A füzesgyarmati üzem fél év alatt 37 758 mázsa takarmánytápot adott közös gazdaságainknak. A ref.-kovácsházi öt hónap alatt 34 984, az orosházi pedig — alig több mint másfél hónapos működése alatt — 15 944 mázsa keveréket állított elő. A három üzem 1961 második félévében összesen 88 686 mázsa tápot adott mezőgazdasági nagyüzemeink állatállományának takarmányozására. Erre az évre — a tervek szerint — kétezer vagon takarmánykeverék előállítására vállalkozott a három üzem. Ezt a mennyiséget már le is kötötték a termelőszövetkezetek. A tákarmánytáp iránti érdeklődést figyelembe véve, ennél jóval nagyobb lesz az igény. Erre gondolt a megyei Malom- és Terményforgalmi Vállalat, amikor úgy határozott, hogy ebben az évben újabb takarmánykeverő-üzemeket létesít. Február elsejétől már dolgozik az eleki, március 15- töl pedig a békési takarmánykeverő-üzem is. Ez év második felében az említett eleki és békési üzemeken kívül Gyomán, Szarvason, Sarkadon és Kevermesen is megkezdik a termelést új takarmánykeverő üzemek. — Nem szabad az orvost abban a hitében hagyni, hogy szolgálata milyen fontos nekünk. Éreztetni kell vele, hogy mi teszünk jót neki, ha véglegesen átmentjük Ausztria területéről. Ki kell éheztetni. Ért engem, ezredes? Ki kell éheztetni, hogy térden állva könyörögjön a munkáért és vegye megtiszteltetésnek a megbízatást. Ékről jut eszembe: jöjjön velem ebédelni. Pokolian megéheztem. Már indultaik, amikor nyílt az ajtó. Elza lépett be. Mosolyogva fogadták. De csakhamar arcukra fagyott a mosoly. Elza alig tudta leplezni felindultságát. — Ezt jól elrendezték! — Mit, Elzácska? Mind a lsét ember csodálkozó arccal meredt rá. — Karácsony este fej beverni és elrabolni valakit — mondta és érezte, hogy a füle tövéig elpirul. Kömer elsápadt, ekkora vakmerőségre Mr. Rog'ger sem számított. Volt már rá eset, hogy Elza alaposan megmondta valamiről a vé. leményét, olykor örült is ennek, mert Elza éleslátása csak rejtett hibára hívta fel a figyelmet. De ez a kritika kellemetlenül érintette. Utóvégre, hogy jön ahhoz ez a lány, hogy a dolgaikba avatkozzék! Voltaképpen pedig Kömer előtt szégyellte magát, hiszen az orvos elrablását Mr. Rogger dolgozta ki, amelyet először Kömer sem helyeselt Eliza kijózanodott, bánta, hogy berontott, nem számított rá, hogy Mr. Roggelrt is ott találja. — Sajnálja, kisasszony? — kérdezte Mr. Roggier fagyosan. — Más elbánást érdemelt volna — felelte Elza.-— AU right! — kiáltott az ezredes — csak ennyi a baj? Akkor magára bízzuk. Jöjjön velünk ebédelni, Elzácska! Ä gépkocsi a ház előtt állt. Körner ült a volánhoz. Mr. Rogger Eliza mellett foglalt helyet. Az úton a járókelőket figyelték, nem beszélgettek. Mr. Rogger csak a leves után szólalt meg: Van egy jó hírem az ön számára — mondta Elzához fordulva —, ismét Becsbe utazhat. Oda mindig szívesen ment... A válasz mindkettőjükét meglepte. — Jobban szeretnék itt maradni.. — Ahogy gondolja — felelte elmélázva Mr. Rogger. £Folytatjuk) A szövetkezeti munka helyes irányításának és a munkaszervezet jó működésének egyik legfontosabb feltétele a tervszerű munkabeosztás, a munkanap teljes, célszerű és gazdaságos kihasználása. Mindennek sikerét biztosítja a szövetkezet vezetősége áltál — a helyi sajátosságokat figyelemve vevő —, igényesen kidolgozott és a közgyűlés által jóváhagyott munkarend. Az alapelv az, hogy a munkarend az alapszabállyal, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekre vonatkozó jogi szabályozásokkal összhangban legyen, s a szövetkezet helyi adottságait ve^ye figyelembe. Első részében szükséges utalni a gazdálkodás céljaira és ebből eredően a tagok alapvető kötelességére. A munkarendben rögzíteni kell, hogy a termelőszövetkezet mely fő üzemágakat kívánja elsődlegesen továbbfejleszteni. Helyes meghatározni, hogy az állattenyésztésben mely állatfajtánál tervezik főként a minőségi javítást és a hozamok emelését a számszerű fejlesztésen kívül. Helyes felsorolni a munkarend e részében a szövetkezet tagjainak alapvető kötelességét, hogy a gazdaság minden munkájában kötelesek részt venni családtagjaikkal együtt. Továbbá meg kell jelölni a szövetkezeti tulajdon védelmének és gyarapításénak fontosságát, az agrártudomány vívmányainak, az élenjáró termelőiszövetkezeti dolgozók munkata[pasztalatainak alkalmazásét; a ■munkafegyelem megszilárdításaival kapcsolatos feladatokat. ■ II elves, ha a munkarend nem- i csak az egyes termelési ■ágak, melléküzemágak brigádjai, ’a raktárak és az iroda dolgozói \ munkakezdésének és befejezésének időpontját, az étkezési és pihenési időt szabályozza, hanem ezenkívül meghatározza a termelőszövetkezet munkaszervezeti felépítését is. A termelőszövetkezet helyes munkaszervezési formája a vetésforgóra. a növényi sorrendre épített állandó brigádszervezet, ezen beiül a munkacsapat, amely a munka ésszerű megvalósításét biztosítja. A brigád alapvető termelési egység, egyben a munkafegyelem megszilárdításának is az eszköze. Ezért részletesen szükséges kidolgozni a munkaszervezet felépítését, többek közt, hogy kiknek a feladata a munkaerő tervszerű elosztása. Ezzel összefüggően szabályozni kell a brigádok és a munkacsapatok feladatkörét, ezek vezetőinek, valamint a termelőszövetkezet vezetőségének hatáskörét, felelősségét a munkaszervezet irányításával kapcsolatban. Igen helyes, ha a munkarend meghatározza a gazdaság évszakonkénti szükségleteinek megfelelően az évi kötelező munkaegység-minimumot, s a premizálás és jutalmazás szabályait. Továbbá a szövetkezeti vagyon őrzésére vonatkozó kötelességét a szövetkezet vezetőségének és a tagságnak. Ha a szövetkezet közgyűlése építőbrigád szervezését is elhatározza, a munkarendben feltétlenül utalni kell az építőipari egészségvédő és balesetelhárítási óvórendszabályokra, valamint a kivitelezési előírásokra is. J: gén fontos meghatározni a munkarendben, hogy a sző. vetkezeti tagok személyes szükségleteit, valamint egészségügyi, szociális és kulturális igényeit hogyan elégítik ki. Többek közt meg kell határozni, milyen célra lehet igaerőt igénybe venni térítéssel vagy térítés nélkül; hogyan történik a tagok természetbeni járandóságának hazaszállítása, milyen esetben kell a termelőszövetkezet vezetőségének idénybölcsődét szervezni, hogyan szervezzék meg az üzemi étkeztetést, milyen legyen a brigádszállás. A munkarendnek tartalmaznia kell a mezőgazdasági szövetkezetek tűzvédelmével kapcsolatos, legszükségesebb tűzrendészeti előírásokat is. A növénytermelésben a munkaidőt a gazdasági év négy fő idényére — tél, tavasz, nyár, ősz — munkaszakaszokra kell kidolgozni. Ezzel összefüggően a munkarend olyan szabályozást is tartalmazzon — ha a szövetkezeti gazdaság érdeke megkívánja — a vezetőség a munkarendben megállapított időt meghosszabbíthatja, szükség esetén pedig az éjszakai, vagy ünnepi munkát is élrendelheti. Az állattenyésztésre vonatkozóan utalás történjen egy fejezetben az állattenyésztés főbb szabályaira, a munkaszervezet irányítására. brigádok működésére olyan általános szabályokat jelöljön meg többek közt, hogy a brigádvezetők tudta és beleegyezése nélkül a brigádból tagokat, fogatot vagy gépi erőt más munkára irányítani nem lehet. Viszont az istállók és‘ólak napirendje határozza meg állatfajonként a takarmányozás és gondozás eltérő sajátosságainak megfelelően a munkaidőt és a legfontosabb teendőket. A közgyűlés által jóváhagyott istállók és ólak napirendjét az istállókban és ólakban feltétlenül függesszék ki. Ez lehetővé teszi a munkarend könnyebb megértését, megismerését, mert az állattenyésztésben például a tehenészet istállórendje elsősorban és főképpen csak e munkahelyen dolgozó szövetkezeti tagokat érdekli, mivel a szarvasmarhatenyésztésen belül is, például a sőre-hizlalásnál már más sajátos szabályok kell, hogy érvényesüljenek az eltérő takarmányozás és gondozás következtében. Viszont a munkarend általános szabályozása a termelőszövetkezet belső rendjét illetően minden termelőszövetkezeti tag számára igen fontos szabályokat tartalmaz. zért nagy jelentősége van tehát annak, hogy a szövetkezet vezetősége és minden tagja könnyen megértse és meg is ismerje a munkarend tartalmát. Csak így van meg a biztosítéka annak, hogy a szövetkezeti tagok legmagasabb fóruma, a közgyűlés i által jóváhagyott munkarend szabályai a gyakorlati életben meg is valósulhassanak. Dr. Dandé Mihály községi tanácstitkár, Szarvas Most vásároljon bútort a Békési Földmiivesszövetkezet bútorüzletében Békés, Kossuth u. 26. Telefon: 7. AJÁNLUNK: konyhabútorokat 2—3000 forintig. Festett hálószoba garnitúrákat 4900—5300-ig, fényezett hálószobákat, valamint festett és fényezett 2—3 ajtós szekrényeket nagy választékban. 23 A termelőszövetkezeti munkarend főbb alapelvei
