Békés Megyei Népújság, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-13 / 10. szám
1962. január 13., szombat NÉPÜJSÄa 3 Megkezdték az üzemekben a textilvásárlási utalványok szétosztását A gazdaságos termelés alapja a tudományos és a szabvány szerinti takarmányozás A textiles üzemekben január 4-én kezdték meg a minden évben szokásos textilvásárlási utalványok szétosztását. A Békéscsabai Ruhagyárban nagyrészt már kiosztották a vásárlási utalványokat. A csabai gyár és orosházi telepének dolgozói között mintegy egymillió 170 ezer forint értékű utalványt osztanak szét. A Kötöttárugyárban 600 ezer forintot tesz ki ez az összeg, a Pamutszövőben pedig mintegy 430 ezer forintot. A tavalyihoz képest az is igen előnyös, hogy — az egyéves munkaviszonnyal rendelkező munkások és munkásnők — a textilvásárlási utalványt nem egy címletben kapják, har°'^ egy 400 forintos és egy 350 forintos utalványt. Komplex gépesítés Kondoroson A kondorosi Dolgozók Termelőszövetkezetben a megyei és a járási szakigazgatási szervek segítségével kidolgozták a komplex-gépesítés gyakorlati megvalósítását. A szövetkezet a meglévő traktorállományhoz az idén 10 traktort és munkagépeket vásárol saját erőből és állami beruházásból. Az érzés és a gondolom szerinti takarmányozás, a jóllakásig etetés majdnem mindig takarmánypazarlás, helytelen táparányösszeállítás vagy hiánybetegségek előidézője. Sok olyan levelet kap szerkesztőségünk, amelyben arról panaszkodnak egyes állattartók, hogy bár mindent megadnak a disznóknak, csirkéknek, mégsem fejlődnek; rengeteg kukorica fogy, de a tojás kevés; a disznók a trágyát eszik, a tyúkok a falat vagy egymás tollát csipdesik; lágyhéjú tojást tojnak, továbbá, hogy a bor. I jú válogat. Ezeknek a panaszok-Társadalmi összefogással, 24 és fél millió forintos költséggel három év alatt épül Békésen a vízmű Békés mintegy 23 ezer lakost számláló járási székhely. Régi problémája az ivóvízellátás. Van ugyan három pozitív rendszerű artézi kútja. Ezenkívül van még 37 Norton kút, de kevés vízhozamúaik, azonkívül régiek, nagyobb része évenként felújításra szorul, vizét a lakosság nem szereti. Vannak olyan kerületek, mint például a IV., ahová még mostan is primitív módon, falajttal hordják az ivóvizet a lakosságnak, mert máskülönben kilométerekre kellene menni egészséges ivóvízért. A község lakossága és vezetősége évek óta keresi a megoldást az ivóvízellátás megjavításához. Ez azonban hosszú évek óta megoldatlan maradt, mert állami beruházással a népgazdaságnak nem állt módjában az ivóvíz-ellátást javítani. Közsógfejlesztési alapból viszont egy ilyen nagy létesítményt hosszú évtizedekig lehetne megvalósítani. Így a községi tanács és a Hazafias Népfront elnöksége, mihelyt tudomást szerzett az Elnöki Tanács 1960. évi 29-es számú törvényrendeletéről, majd a rendelet végrehajtásáról szóló minisztertanácsi utasításról, elhatározta, hogy javasolni fogja a község lakosságának a fenti jogszabályok alapján a vízgazdálkodási társulás megszervezését. A tanácsülés tavaly szeptember 23- án a 46/1961. számú határozatában utasította a végrehajtó bivissza és átadta azt Mr. Roggernak. Akkor még maga sem tudta, hányadán áll az orvossal, aiki az első találkozásikor csak egy embert, egy ügynöknek való alanyt jelentett számára is. Később azon. ban, amikor újabb megfigyelések és más ügynökök beszervezése miatt visszatért Nickelsdorfba, az orvos őszinte közeledése nagy változásokat idézett elő benne. Akkor megijedt ettől az érzéstől és hónapokig halogatta, hogy Roggemak újat mondjon. Harc volt ez, bár maga sem tudta, mi lesz a vége és van-e az egésznek vala^ mi értelme. Miért éppen az orvosbe lett szerelmes? Ezt a kérdést százszor feltette magának, hiszen annyi más férfivel szövődött kapcsolata, de egyik sem ébresztette fel benne a szerelmet. — Miért is szeretem? — kérdez, gette —, s szeretem-e igazán? Azt hiszem, igen. Talán... talán azért, mert az élete úgy hasonlít az enyémhez. Ez az ember meg tudna érteni engem és én is meg tudnám érteni őt. Körner ezredes éppen úgy, mint Mr. Rogger egyelőre semmit nem sejtett, Elza viselkedését átmeneti fáradtsággal magyarázta. zottságot egy 14 tagú víztársulást szervező bizottság megalakítására. A társulást szervező bizottság a párt-, a tanács-, a népfront és a tömegszervezetek tagjaiból megalakult. A szervező bizottságba olyan lelkes tagokat választottak, mint Kun Endre nyugdíjast, dr. Molnár István körzeti orvost, Végh László tanárt és másokat. A szervező bizottság 69 körzetre osztotta a községet. A körzetekben 5--6 szervezőt — mintegy 550-et — bízott meg, akik a lakosokkal elbeszélgettek, meghívták őket a kisgyűlésekre. A gyűléseken az előadók tájékoztatták a lakosságot a víztársulás fontosságáról és műszaíki, pénzügyi lehetőségeiről. A gyűléseket hetenként három alkalommal, esténként 20— 25 helyen tartottuk. Ezeken mintegy ötezren vettek részt, vitatták meg a társulással kapcsolatos tennivalókat. A szervezés során, a kisgyűlések befejezésével, a lakosságnak mintegy 60 százaléka önként belépett a vízgazdálkodási társulásba, közöttük beléptek a jogi személyek (vállalatok, ktsz-ek, intézmények) is. Segítséget kapott községünk az Országos Vízügyi Főigazgatóság szakembereitől, személy szerint Koltai József főmérnöktől, aki elkészítette a víztársulás előzetes műszaki és pénzügyi számítási tervét. Segítettek a Gyulai Vízügyi Igazgatóság szakemberei is, különösen Kiss Zoltán, a társulati cSo-Megivott még egy pohár konyakot, mosolygott a lányon. — Csodálkozni fog ... Nem fejezhette be a mondatat, mert nyílt a falba rejtett tapétaajtó, Mr. Rogger lépett be rajta. Szemrehányást tett Kömemek. — Túl messze ment, ezredes. Az az érzésem, hogy elhamarkodta a dolgot. Ez az ember nincs egészen a kezünkben. Vagy azit hiszi? — Tökéletesen. — Yes. Akkor is... nem vette számításba, hogy végtére is orvossal van dolgunk. Odaát mindent jól hallottam. Kitűnően működik az új titkos lehallgató-berendezés. Nos... szóval ezt az embert koránál és műveltségénél fogva nem kezelheti úgy, mint egy tizennyolc éves gyereket. Dehát: nem avatkozom bele. A maga dolga. Csupán felhívom a figyelmét, hogy minden hiba, amelyet a beszervezésnél vétünk, később, a gyakorlati munkában nagy károkat okozhat. — Ezredes úr! — felelte Kömer — képtelen vagyok róla magamat meggyőzni, hogy valóban orvos volna. Annak ellenére, hogy így van. Őszintén szólva közönséges szélhámosnak nézem. (Folytatjuk) port előadója. Nagy segítség volt részünkre az is, hogy a szeghalmi tanács végrehajtó bizottsága rendelkezésünkre bocsátotta tapasztalatait, terveit. A szervező bizottság tavaly, december 22-én összehívta a társulás küldöttgyűlését. A gyűlés 133 küldötte határozatában kimondta a vízgazdálkodási társulás megalakulását, elfogadta a társulat alapszabályát, megválasztotta az intéző bdzottsagot. A vízmű körülbelül három év alatt készül el, 24,5 millió forintos költséggel 62 kilométer csőhálózatot építenek, 200 méterenként közkifolyó-csapokkal. A meglévő jó kutakon kívül még hat artézi kutat fúrnak, ezenkívül fel kell építeni a 400 köbméteres vasbeton víztornyot. Jelenleg a tervezésen dolgoznak, az év második felében már megkezdődik a műszaki munka is. A vízmű elkészültével lehetővé válik, hogy minden utcában közkifolyó épüljön és a lakosság így 100—150 méter távolságban hozzájut a jó ivóvízhez. Arra is lehetőség nyílik, hogy a lakosság jelentős része a megfelelő műszaki engedély alapján lakásába is bevezesse az egészséges ivóvizet, továbbá, hogy üzemeink, szövetkezeteink, intézményeink tisztálkodási célra vizet kapjanak. A vízmű költségéhez szükséges 24,5 millió forintot nemcsak a lakosság hozzájárulásából fedezzük. A lakosok 10 évig havonként 25 forintos hozzájárulást fizetnek, s ez mintegy 15 millió forintot tesz ki. Ezenkívül a községi tanács a községfejlesztési alapnak évenként 40 százalékát erre a célra fordítja, mintegy 5 millió forintot. A községben lévő jogi személyek (vállalatok, ktsz-ek, szövetkezetek, intézmények) hozzájárulása körülbelül kétmillió forint lesz, ezenkívül állami támogatást kapunk az Országos Vízügyi Főigazgatóságtól. A vízmű építésénél természetesen számítunk a lakosság, különösen a KISZ-fiatalok társadalmi munkájára. Társadalmi munkával kívánjuk az idős, munkaképtelen tagok hozzájárulását kifizetni. A vízmű költségeit társadalmi összefogással, továbbá a földmunka saját rezsiben való elkészítésével kívánjuk csökkenteni. A vízmű építése máris társadalmi ügy lett községünkben. Igen sokan — üzemi munkások, termelőszövetkezeti tagok, diákok — jelentették be segíteni akarásukat. Ha ez a lelkes hangulat tovább fokozódik, egy emberként összefogunk, akkor rövid idő alatt eljut az egészséges ivóvíz községünk valamennyi lakosához, üzeméhez, intézményéhez. Ezzel pedig megoldódik községünk régi problémája. FAZEKAS FERENC v, b. titkár nak a hátterében majdnem mindig takarmányozási hiba áll — egyoldalú, fehérjeelégtelen, vitamin-, mész- vagy sóhiányos takarmányozás. Ha nem is mindig ilyen súlyos jelenségek kisóretében, de a takarmányozási hibák egész sorával, „tudománytalan” számítás, mérés nélküli esetekkel találkozunk. A kisüzemi gazdaságokban ez legfeljebb hiba volt, a nagyüzemben már megengedhetetlen bűn. A háztáji állattartás sokszor megközelítette a természetes életmódot. A legeltetés, a nagy területű kifutó, a tarlón járás biztosította az állat válogatótevékenységét. Nagyüzemben a természetes körülményeket — főleg a sertésnél és a baromfinál — csak csökkent mértékben tudjuk biztosítani. Azt, amit az állat „tudomány” nélkül a legtökéletesebb összeállításban ösztönösen szedett öszsze magának, mesterséges tartás esetén az állattenyésztőnek, vagy az állatgondozónak kell tudományos ismeretek és számítások birtokában adagolni. Takarmányinséges esztendőben ez még fokozottabb követelmény, s szakszerű, a szabvány szerinti takarmányozás takarékosság, illetve hatásfokozás is. Vizsgáljuk felül a tehenek alaptakarmányát, ne számítsunk egyformán 8—10 kiló tejre alaptakarmányt, ha a tehenek egy része ennél kevesebbet termel. Vagy csoportosítsuk alaptakarmány szerint, vagy pedig átlagosan alacsonyabb alaptakarmány mellett vezessük be az eddigi póttakarmányozást. A tehenek takarmányozásában gyakori hiba, hogy a kaményítő- és a fehérjetáparány nem megfelelő. Fehérjében általában hiány van, keményítőben viszont pazarlás. A tehén termelése a takarmányban kisebb arányban lévő fehérjéhez igazodik és így nagy mennyiségű keményítő elpazarolódik. Az alap- és póttakarmányban lévő takarmányok átcsoportosításával bizonyos megtakarítást vagy jobb termelést érhetünk el. Arra kevés helyen van lehetőség, hogy a takarmányok valódi béltartalmát elemzés útján állapítsák meg és így számítsák ki az adagokat. Egy tápanyagszükségleti, táplálóértéki táblázat csaknem mindenhol van, vagy könynyen beszerezhető, és az abban közölt átlagos értékek gyakorlatilag pontosan szabványszerű etetést tesznek lehetővé Mind több helyen ismerik fel, hogy az egyoldalú, drága abraktakarmány helyett a keveréktakarmányok jobb hatásfokkal etethetek. Megyénkben ezeket az előnyöket felismerve termelőszövetkezeteink igénybe veszik a füzesgyarmati, a reformátuskovácsházi és az orosházi takarmánykeverő üzemek termékeit. Legtöbb tszben már megkedvelték az antibiotikumokkal dúsított takarmánykeverékeket, mert attól jobban fejlődnek, híznak az állatok, mint a hagyományos takarmánnyal etetett jószágok. Szövetkezeteink éppen ezért ne sajnálják meglévő abrakkészletüket takarmánykeverékre cserélni, mert a felülfizetés ellenében sokkal több értekhez jutnak. (Államunk a most sorra kerülő abrakakciónál is lehetővé teszi, hogy a kiadott kukoricát keveréktakarmányra cserélhessék a szövetkezetek.) Ha üzemi takarmánykeverék beszerzésére nincs lehetőség, akkor szakember számításai alapján és ellenőrzése mellett a keverést odahaza kell megoldani. A jobb keverhetőség és emészthetőség érdekében a darálóknak az idén különösen nagy szerep jut. így sok értékes, de kevéssé kedvelt fehérjeabrak arányos fogyasztása biztosítható. (Ilyenek a bükkönyök, a lednek, a takarmányborsó, a maghere pelyvája, a lucernaliszt, a rostaalj.) Sok helyen húzódoznak az abraktakarmány keverésétől, és a takarmányt kiegészítő adagolásától, mert az többletmunkával jár és odahaza nem garantálható az egyenletes keverés. Az utóbbi kétségtelen súlyos hiba, sőt baj okozója is lehet. A meggyőző szónak és az anyagi érdekeltségnek — szükség esetén a felelősségre vonásnak azonban erősebbnek kell most lenni, mint a múlt szokásaihoz való ragaszkodásnak vagy a kényelemnek. A takarmánykiegészítők szerepét még most is amolyan tudományoskodásnak tartják. A nagyüzemi tartásban azonban ezeknek nélkülözhetetlen szerep jut. A só, a mész és néhány vitaminkészítmény adagolása már a kisüzemből, a régi gyakorlatból ismert, de sajnos nem mondhatjuk ezt el a serkentőhatású antibiotikumok és a magasabbrendű vitamintartalmú szerekről. Állati fehérje nélkül sem a hússertés tenyésztése, sem a tojástermelés nem lehet kielégítő. Ez az anyagféleség nemcsak ilyen takarmányszűk esztendőben, hanem legtöbbször mindig hiánycikk. Sok más előnyös tulajdonsága mellett most különösen abból a szempontból nagy jelentőségű az ERRA takarmány kiegészítő adagolása, mert hatására a növényi eredetű fehérjék egy részét a sertés- és a tyúkfélék, mint állati fehérjét tudják hasznosítani. Van tehát elég tudományos tar. talék — megközelítőleg sem csak ennyi —, ami sem anyagi befektetést, sem többletkiadást nem jelent, csak egy Ms gondosságot* lelkiismeretességet, szemléletváltozást. A „könyvből való” etetés, a „dekázás” nem felesleges okoskodás, hanem a nagyüzemi állattenyésztés, a gazdaságos termelés alapja és a takarmánytakarékosság fontos tényezője. Szegő Lajos agrármérnök Megkezdték a répavetomag kiszállítását a Mezöhegyesi Cukorgyárból A Mezöhegyesi Cukorgyárban a 128 napos idényben 260 ezer tonna cukorrépából 37 ezer tonna cukrot, 1140 tonna száraz, 172 ezer tonna nyers répaszeletet, illetve több mint 13 ezer tonna melaszt készítettek. A gyárban a cukorrépafeldolgozás befejezése után megkezdték a karbantartást, és a leszerződött cukorrépa-földekre a cukorrépa-vetőmag kiszállítását. A termelők tizenhétezer holdnyi területre kötöttek szerződést az új évre, ebből körülbelül hétezer holdra gyorsabban fejlődő, nemesített, koptatott poliploid vetőmagot adnak az állami gazdaságoknak és a termelőszövetkezeteknek.
