Békés Megyei Népújság, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-12 / 9. szám

1952. január 12., péntek NgPQJSAa 3 Földjáradék és az egységes paraszti osztály Egy dévaványai értekezleten került szóba igen ellentmondáso­san az egységes paraszti osztály kérdése. Egyesek úgy szóltak eh­hez a problémához, hogy náluk a termelőszövetkezetben semmi gond nincs ezen a téren. Mások pedig ugyanebből a szövetkezet­ből azt mondották, hogy igenis, sok még a baj, korántsem tart» nak ott, ahol már tarthatnának, ha... És ki is mondták, hogy ők igazságtalannak tartják azt a „megkülönböztetést”, ami egy ter­melőszövetkezeten belül ma is előnyökhöz juttatja a volt módo' sabb gazdákat és ez szerintük nem hozza közelebb az egységes pa­raszti osztály kialakítását. Miről is van szó tulajdonkép­pen? Arról, hogy a földjáradék ki­fizetését kifogásolták azok, akik nem részesülnek földjáradékban, mert nincstelenek voltak a múlt­ban. Azt mondották: a szövetke­zeten belül megvan az egyenjogú­ság: ugyanazért a munkáért min­denki egyforma munkaegységet kap. Ugyanakkor azonban azok, akiknél sokan a felszabadulás előtt cselédeskedtek, vagy eseten­ként, a nagyobb munkák idején napszámosok voltak, most is job­ban járnak, mert bevitt földjük után is fizeti őket a közös. Sok igazság van ezekben a sza­vakban, de csak részigazság. Akik ugyanis így beszélnek, nem értik meg, hogy a módosabb gazdák, a középparasztok más életformái hagytak maguk után belépésük­kor, mint a nincstelenek. Nekik jól felszerelt gazdaságaik voltak, s a falusi agrárproletárokhoz vagy törpebirtokosokhoz képest maga­sabb volt az életszínvonaluk. Ezt éppen azok tudják a legjobban, akik időnként náluk dolgoztak, és meg kell mondani, ezek a módo­sabb gazdák átmenetileg lemond­tak a viszonylag magasabb élet­­színvonalukról annak tudatában, hogy a termelőszövetkezetben a gépesítés folytán egy-két év múl­va könnyebb munkával mindenki — így' tehát ők is — elérik, sőt túlhaladják majd a volt közeppa­­rasztok életszínvonalát. Ez az igazság, és ezt nem szabad elfe­lejteni. A szövetkezet a közgyűlés hatá_ rozatai szerint búza- vagy forint­­járandósággal kárpótolja ezeket az embereket behozott földjeik arányában. Természetes, hogy aki föld nélkül lépett a közösbe, an­nak nem fizet földiára dekot a szövetkezet, de ha becsületesen dolgozik, még enélkül is jóval ma. gasabb az életszínvonala, bizto­sabb a megélhetése, mint a belé­pése előtti években. Nem helyes ezért a különbsége­ket keresni a szövetkezeti gazdák között, hiszen ezek felhánylovgatá­­sa nem hozza egymáshoz köze­lebb a tsz-tagokat, ellenkezőleg, nehezíti az egységes paraszti osz­tály kialakítását. A szövetkezetek létrehozása és megszilárdítása az alapja az egység kialakításának. Legfontosabb igazság most az, hogy a volt 30 holdas éppen úgy, mint a nincstelen ugyanazért a munkáért ugyanannyi munkaegy. séget kap, s ma már csak az „kü­lönbözteti” meg egymástól a szö­vetkezeti gazdákat, hogy ki sze­rez több munkaegységet, ki ad többet munkájával a közösnek. Az erre való törekvés hozza köze­lebb azt az időt is, amikor már el. érjük, sőt túlhaladjuk szövetke­zeteinkben a régi középparaszti osztály életnívóját, s amikor már valóban nem lesz szükség arra, hogy külön földjáradékot is fi­zessen a közös a szerzett munka­egységeken felül. Varga Dezső Rekordidő alatt építették fel a száz férőhelyes tehénistállót Orosházán az üveggyár építkezése miatt szük­ségessé vált a Dózsa Tsz egyik szarvasmarha-is­tállójának lebontása. Addig azonban nem fog­hatnak hozzá ehhez, míg az új istállót fel nem építik. Egy száz férőhelyes, magtárpadlásos tehénis­tálló építése általában hat és fél hónapot vesz igénybe. A Békés megyei Tatarozó és Építő Vál­lalat vezetői és munkásai a szövetkezetiek segít­ségére siettek, s vállalták, hogy a legrövidebb időn belül felépítik az új istállót. A munkához tavaly szeptember végén kezdtek hozzá, s a válla­lat vezetősége 15 ezer forint célprémiumot tű­zött ki a munkásoknak, ha az építkezéssel a ter­vezett időre elkészülnek. Az építőmunkások eleget tettek vállalásuknak: rekordidő alatt, három és fél hónap alatt felépítették az istállót, amelyet a jövő héten adnak át. Így érdemesnek bizonyul­tak a 15 ezer forintos célprémiumra, amelyet 44 dolgozó között osztanak fel. Ezt pénteken kapják kézhez fizetésükkel együtt. Gondok és emberek Tanácskozást rendeznek a kisipari nyugdíjtörvény bevezetéséről A KIOSZ megyei szervezete január 17-én, szerdán délelőtt fél 10 órai kezdettel megyei aktívaértekezletet rendez Békéscsabán, amelyen a helyi csoportok titkárai, adminisztrátorai vesznek részt. Ekkor tanácskoznak a kisipari nyugdíjtörvény bevezetésével kap­csolatos feladatokról. Az asztalon vaskos, számokkal teli kimutatások, fel­jegyzések, jelentések vannak. Ho­gyan is győz ezek között eligazod ni, gondolom-Olyan ember ő is, mint a többi, de azért mégis más, külön egyéniség. Ha valaki a szak májába vágó dolgok iránt érdek­lődik, a legnagyobb készséggel, minden igényt kielégítő választ kap. Olyan ez az ember, mint egy élő statisztikai zsebkönyv, értel­mező szótárral kiegészítve. Egy egész járás ismerője, sok-sok ter­melőszövetkezet és szövetkezeti gazda igaz segítője. Az emberek problémáik megol­dására úgy fordulnak hozzá, mint legjobb barátjukhoz, elvtársuk­hoz. S ő az igaz barát, aki ugyan nem mecénása a 33 tsz közül egyik­nek sem, mégis okos és bölcs ta­nácsokat ad hivatásérzetből. Ezek a tanácsok megvalósítva vagy a megvalósulás folyamatában mind­mind ott vannak a gyakorlatban. Határozott és jó szakembernek ismerik az egész orosházi járás­ban. Az emberek munkáját elis­meri, s mindig azon fáradozik, hogyan lehetne a gondokat jól, az emberek javára, a szövetkezet erő­sítését szem előtt tartva megol­dani, Hogy most mi foglalkoztat­ja? A zárszámadás és a tervezés. Panaszos hangon emlí­ti, hogy az idénre egyetlen tehén­férőhely építésére sem kaptak be­ruházást, ugyanakkor pusztán a tsz-ek állományának természetes szaporodásával — figyelembe véve a selejtezést — december végéig 200-zal nő a tehénlótszám. A két önnel együtt rendőrségi vizsgáló­bíró elé kerül. Horváth feje zúgott, mintha vo­nat kerekei zakatolnának benne. Reszkető kézzel nyúlt cigarettáért Kömer előzékenyen adott tüzet. A villanyóra mutatója szabályo­san járt körbe-körbe: Horváth az órát nézte, aztán lehunyta szemét, hogy ne lásson semmit; ne lássa az ezredes arcát amely kérdőn meredt rá. Még nem tudta, mit fe. leljen. Mindez: a karácsonyesti támadás, az idegen szoba, ahol ma reggel felébredt, a bezárt ajtók, a vasrácsos ablakok, az ezredes sza­vai ... szinte megbénították fel­borzolt idegeit. Az előbb még úgy érezte, mintha feneketlen mélység felé zuhanna összetörve és feltar­tóztathatatlanul. S ebből az őrült zuhanásból most kirántották, ugyanazok, akik betaszították. Megkapták, mint könnyű labdát. A kezükben van: azt csinálhatnak vele, amit akarnak. Gyenge ahhoz, hogy a legkisebb ellenállást is ki­fejtse. Milyen makacs elszántság­gal szökött át Nyugatra: dolgozott benne a kegyetlen bosszúvágy, hoav lettporjon mindenkit, kérész, tülgázoljon minden akadályon, amely az útjába kerül, megsemmi­sítsen mindenkit, akinek a sze­rencse jobban kedvez, mint néki és íme: már jártányi ereje sin­csen. Forog véle a világ, maira sem tudja, ébren van-e vagy ál­modja ezt a szédületes forgást. Fájdalom kavargóit benne, amely összekeveredett a félelemérzettel. Egy pillanatig sem kételkedett benne, hogy az ezredes végre is hajtja, amit ígért. Nincs más mód, bele kell kapaszkodnia a mentő­kötélbe, azután ... majd lesz va­lahogy. Mikor felnyitotta szemét, Kör­ner egészen közel állt hozzá. Sür­gette: — Nos, nos? — Elfogadom, ezredes úr!... — All right! Akkor nyomban el is kezdhetjük. Természetesen egy ideig még pihenésre lesz szüksége: éljen vidáman, egyék, igyék, szó­rakozzék. Mindjárt bemutatom egy honfitársának, aki majd gon­doskodik magáról. Apropos! Nem tudom, mondtam-e már, hogy ka­rácsony este óvatosságból elhoz­tuk Ausztria területéről és e he­lyen Nyugat-Németország védel­mét élvezi.. a Majd leesett a székről. — Nem vagyok Ausztriában? — Hogy képzeli: az első utca­sarkon letartóztatnák! Sakálok — egymás között Kömer ezredes elégedetten dör. zsölte kezét. A bárszekrényhez lé­pett és felhajtott egy pohár konya­kot Bár előrelátható volt, hogy terve sikerül, őszintén szólva na­gyobb ellenállásra számított. Gon­dolatban nem adott igazat Elzá­nak és már előre mosolygott, mit szól majd ehhez a lány? Elza ráfi. nált ügynök volt, de nem elég ha­tározott. Néhány hónap óta pedig mereven tiltakozott azéllen, hogy újabb adatok*al gazdagítsa az or­vosról alkotott képet Még a napokban is azt mondta: — Nem alkalmas, nincs elég bi­zonyítékunk. Hagyjuk... Vár­junk. Kömer idegesen felcsattant: — Mi az, hogy nincs elég bizo­nyíték? Csinálni kell! De Elza csűrte-csavarta, halo­gatta a dolgot, végül már Mr. Rog­­gamak is feltűnt. Kömer maga vette az ügyet kezébe. Egyikük­nek sem jutott eszébe, hogy Elzá­nak mellékgondolatai lehetnek, amelyeket eltitkol előttük. Nem is igen törődtek azzal, hogy Elzának egyáltalán lehetnek gondolatai; pedig ennek a csinos szőke lány­nak is voltak álmai, vágyai, titkon szövögetett tervei. Amennyire nem vették észre benne a nőt, éppen* úgy nem vették észre az embert. Elza számukra eszköz volt, egy fo­gaskerék a bonyolult gépezetben Csak azzal törődtek, hogy ez a fo­gaskerék állandóan mozoejon, egy percre se álljon meg: szüntelenül előbbre vigye karrierjüket. így lett Römerbői ezredes Mr. Rog­­sarból az V. Európai Ügyosztály parancsnoka, (Folytatjuk) adatot nem egészíti ki egy harma­dik, s ez okoz gondot. Ezekből azután születnek a félmegoldások, amiből a járás területén nem is egy van. Az emberi találékonyság szűkös körülmények között átmenetileg megoldja ugyan a gondokat, de véglegesen, megnyugtató módon, olyanformán, hogy a megoldáso­kat kicsinyben is a gazdasági erő­södés kövesse, nehéz intézkedni. Itt van példának a csorvási Petőfi vagy a gerendási Búzakalász ese­te. Ezekben a tsz-ekben, mivél ta­valy nem kaptak tehénférőhelyre beruházást, azt tették, hogy a növendékek szerfás istállóját té­liesítették, s 50 növendékmarha helyett 20—25 tehenet helyeztek itt el. A csorvási Ady Tsz-ben pe­dig az egyik pillanatnyilag üres fiaztatót rendezték be növendék­­istállónak, hogy a tehenek elhe­lyezését, ha mostohább körülmé­nyek között is, de megoldják. Az ilyen megoldással azután csőstül jön a gond. A hideg istállóban csökken a tejtermelés, s mert a gazdaságossági mutató lefelé gör­bül, a tagság a tehéntartás ellen van. Ilyenkor minden elölről kez­dődik. Az emberek megnyerése, a korábbinál jobb istállók, ólak építése, a magasabb színvonalú hozzáértés kialakítása, a meghát­rálás és megalkuvás nélküli mun­ka, az ügy iránti töretlen biza­lom. Nem titok, hogy a népgazda­ság az orosházi járásból az idén a tavalyinál is több állati terméket vár. A tavalyi 22 500 sertés he­lyett 26 287-et, a 2000 hízott marha helyett 2077-et. A 29 vagon ba­romfihús tavalyi eladási tervét egy vagonnal növelték. Jó szerve­ző munkájuk révén a csibeneve­lés is nagyobb teret kap, noha a pecsenyekacsa a tavalyi 26 ezer­ről 60 ezerre nő. Különösen a tótkomlósi tsz-ek tesznek ki ma­gukért. Szinte versenyeznek a Viharsarok és a Haladás tagjai, hogy ki nevel fel több pecsenye­­kacsát. Az idén 20—20 ezer kacsa nevelését vállalták. Öröm, jóleső érzés ezekről a tö­rekvésekről beszélni. Látszik Ku­nos Rózsikán, büszke ezekre az eredményekre, mert a járás terü­letén az emberek értik dolgaikat. Ez nagy munkába került, de meg­érte, mert most már az értelem gyümölcsözik. A szakosítás is szóba kerül, hi­szen ez a termelés szervezésének következő lépcsője, öt tsz, a csor­vási Vörös Október, a kardoskúti Kossuth, a nagyszénási Lenin, a gerendási Petőfi és a csanádapácai Köztársaság mint kiemelt sertés­­tenyésztő és hizlaló gazdaság sze­repel. Az idén ezek a tsz-ek 6900 hízott sertést adnak, tehát a 33 tsz hízottsertés-eladási tervének több mint 25 százalékát. Hasonló a helyzet a baromfite­nyésztésben is. Az idén a tótkom­lósi Haladás kiépíti baromfifarm­ját. A járás összes baromfiférő­­hely-beruházását ők kapták meg. ötezres törzset állítanak be, és tízezer csibe neveléséhez építenek állandó jellegű ólat. Szép törekvések, állapít­hatja meg bárki, de mi jut ezek­ből a népgazdaságnak? A beszél­getésbe néhány másodpercre csönd lopakodik, de az íróasztalon lévő füzetek, kimutatások megszó­laltatásra ismét feltárulnak. A tsz-ek eddig 105 ezer csibét igé­nyeltek. A naptár január 9-et mu­tat, s a csibenevelési terv egy, harmada máris jó úton van. Nem kétséges, a kétharmad is erre a pályára fut, mihelyt felszabadul­nak a most használatba vett férő­helyek. A sertéshizlalási terv tel­jesítéséről mindez nem mondható el. Vannak gazdaságilag jól meg­alapozott tsz-ek, mint a tótkomló­si Viharsarok is, ahol a 300-as fél­évi tervet 300-zal túlkötötték, vagy a békéssámsoni Vörös Csil­lagban 200 helyett 400-at szerződ­tek, viszont vannak olyan tsz-ek is, ahol az első félévre beterve­zett félezernél is több sertésből még csak néhány százra kötöttek hizlalási szerződést. — Így állunk, ez a helyzet ná­lunk. Van mit tennünk, hogy a jó gazdasági eredményeket tovább szilárdítsuk, hogy gazdagabbak le­gyenek szövetkezeteink, és vele együtt az emberek is. A föáliattenyésztö még sokat tudna beszélni az idei célok­ról, feladatokról, gondokról, a szö­vetkezeti emberekről, munkájuk­ról, törekvéseikről. — Szorgalmas, odaadó munká­jukat látva, mi mást is csinálhat­nék? — emeli fel fejét. — Bizako­dásuk arra kötelez, hogy érdekei­ket a gondok megoldásával, jó ta­náccsal, megértéssel, teljes ember­ként szolgáljam. Dupsí Károly Az É. M. Békés megyei Állami Építőipari Vállalat felvesz azonnali belépésre EP ÜLETGÉPÉSZ MÉRNÖKÖ­KET, gyakorlattal rendelkező építőipari TECHNIKUSO­KAT, ÁLTALÁNOS mérnököket, építészmérnö­köket, valamint KÖZGAZD 4SÁGI EGYETEMET VÉG­ZETT, beruházásban gyakorlattel bíró személyeket. Jelentkezés mindennap a vállalat személyzeti osztályán, Békéscsaba, Kazinczy utca 4. 40.

Next

/
Thumbnails
Contents