Békés Megyei Népújság, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-09 / 6. szám
1968. január 9., kedd NÉP ÚJSÁ G 5 Apróságok innen — onnan Százassal fizetek a büfében. A pénztárosnő ötvenből ad vissza. — Kérem, száz forintot adtam — dadogom zavartan. Kételkedő pillantását előbb rám, aztán a kasszára veti, majd lassan elemtől egy ötvenest. Tekintete tele van megvetéssel. Ügy kell nekem, miért szólok mindenért... a so-Egy kereskedelmi dolgozó sóhajtotta nemrégiben: — Szerintem a kommunizmus ott kezdődik, amikor már nem lesz leltározás... » Hazánkban minden értekezlet hasznos, és eléri a célját. Akármerre jártam még eddig, mindig ezt mondták a zárszóban. A magam részéről azért már nagyon várom, hogy egyszer valakiből kitörjön az őszinteség, és azt mondja: — Hát sok zöldséget összebeszéltünk, ezért bizony kár volt összejönni.. . » Gyógyszeriparunk termékei méltán híresek, bár van, akinek más a véleménye. A teltkövér fiatalasszony például tegnap is bevette a maga Gracidin-adagját, utána megevett 25 dkg disznósajtot, majd panaszosan felsóhajtott: — Hiába szedem a fogyasztószert, megint híztam egy kilót. Nem érnek ezek a hazai gyógyszerek semmit... » Kérek egy duplát a presszóban, egyik ismerősöm ugyanakkor két szimplát rendel. Egy asztalnál ülünk és kíváncsiskodom: — Kinek kérte a másik szimplát? Mosolyogva válaszol: — Azt is magamnak, tudniillik az orvosom eltiltott a duplától. a Az egyik szolgáltató vállalat dolgozójától hallottam: — Nem vagyok éppen mai gyerek, és tapasztalatból mondom, hogy ilyen borravaló-kultusz, mint ma van, sohasem volt. Az emberek ki akarják fejezni, hogy van miből adni. Meg aztán az is jól jön, hogy harc folyik a borravaló ellen, és a magyar szeret ellenkezni. Ebből az „ellenkezésből” nem régen televíziót vettem. O. K. I. Öngyilkosok a telefonnál Nyugat-Berlinben az ún. „telefonos-leíkiklinika” intézmény ismét száz újabb alkalmazottat vett fel. Az utóbbi hetekben hatalmas mértékben megnövekedett a nyugat-berlini öngyilkosok száma. Az elmúlt év vége óta naponta átlag ötvenen fordulnak telefonon a „lelkiklinika” intézmény alkalmazottjaihoz, hogy életunts águkban és perspektívátlans águkban tanácsot kérjenek. Nyugat-Berlin havi 70—90 öngyilkossággal a hivatalos statisztika szerint a világ nagyvárosai között az első helyet foglalja el. Az életuntság, lelki depresszió és ezzel kapcsolatban az öngyilkosok számának növekedése szoros összefüggésben áll a frontváros hisztérikus hangulatával. A lelkiklinika egyik alkalmazottja, aki a Bahnhof am Zoo állomásnál teljesít szolgálatot, elmondta: „Ha reggel látjuk, hogy a Bildzeitung hatalmas ordító cikkekkel jelenik meg: A Kelet ismét háborúval fenyeget, és ezért azonnal fegyvert kell fogni ellenük, tudjuk, hogy este egy pillanatig sem fog szünetelni teíefonaink csöngése. A kétségbeesettek tucatjai hívnak majd fel, hogy tanácsot kérjenek.” vSz. L. ítéletet hirdettek a MEZÖSZÖV sikkasztóinak bűnperében — Háss vádlott a bíróság előtt — öt évig dézsmálták a társadalmi tulajdont a megyei Mezőgazda, sági Eszközöket Értékesítő Szövetkezeti Vállalat (azóta AGROKER) raktárosai, s a maguk mellé beszervezett népes társaság. A múlt év tavaszán, amikor az erre illetékes szervek leleplezték e társaságot, s az ügy teljes fel. göngyölitése megtörtént, húsz vádlott állt a Békéscsabai Városi Bíróság előtt. A vádlottak sorozatosan tulajdonították el a vállalatnál a különböző mezőgazdasági munkagépek tartozékait, több ezer forintot érő meghajtó-motorokat, tekintélyes mennyiségű hengerelt lemezt és más lemezárukat. A MEZÖSZÖV raktárosai igen sokat „fáradoztak” — nem kevés sikerrel —, hogy a megye különböző részében is jó kapcsolatuk legyen, hogy a lopott tárgyakat tovább tudják adni. Ezért ügyleteikbe néhány földművesszövetkezeti boltvezetőt, eladót is bevontak. Szabó Zoltán MEZŐSZÖV-raktáros, majd telepvezető 150 ezer forint kárt okozott a társadalmi tulajdonban, amiből saját hasznára 50 ezer forintot tartott meg. Ezért a bíróság 4 évi és hat hónapi börtönre, 6 évi jogvesztésre ítélte. Az ítélet nem jogerős. Csjeirnyik Mátyás MEZÖSZÖV raktáros 114 ezer forint kárt okozott a társadalmi tulajdonban, melyből 47 ezer forintot tartott meg magának — három évi és nyolc hónapi bőr. tönre, s öt évi jogvesztésre ítélte a bíróság (nem jogerős). Vaskor István orosházi frnsz boltvezetőt 94 ezer forint károkozásért — melyből 16 ezer forintot vágott zsebre — két év és nyolc hónapi börtönre, négy évi jogvesztésre ítélte a bíróság, nem jogerősen. Hürkecz György, újkígyósi fmsz boltvezető 79 ezer forint kárt tett a társadalmi tulajdonban, melyből 23 ezer forintot megtartott magának. Leleplezése után 18 500 forintot gyorsan visszafizetett. Ezt figyelembe véve a bíróság két évi és három hónapi börtönre, három évi jogvesztésre ítélte. Az ítélet nem jogerős. Bíró Sándor, az orosházi fmszbolt eladója 90 ezer forint kárt tett, amiből 13 ezer forintot tartott meg magának. Ezért egy évi és tíz hónapi börtönre, két évi jogvesztésre ítélte a bíróság. (Nem jogerős.) Knapcsik István, a MEZÖSZÖV-nél mint szaksegéd vett részt a lopásban, ö 85 ezer forint kárt tett a társadalmi tulajdonban, melyből 24 ezer forintot tartott meg magának. A bíróság két évi és három hónapi börtönre, három évi jogvesztésre ítélte. Az ítélet nem jogerős. Kernpf János kevermesi fmsz boltvezető 21 ezer forint kárt okozott a népgazdaságnak, melyből hétezer forintot tartott meg magának. Bartolák János, kétsopronyi fmsz boltvezető 43 ezer forint kárt tett. Bartolák nem elégedett meg a 43 ezer forintból zsebre tett 36 ezer forinttal. Sorozatos árdrágítással is foglalkozott. E cselekményéért Bartolákot két és félévi börtönre, 4 évi jogvesztésre és 400 forint értékű vagyonelkobzásra ítélték. Fási Lajos MEZÖSZÖV raktári szaksegéd 48 ezer, Kökényesi Mihály MEZÖSZÖV raktáros 11 ezer, Pintér lerenc, orosházi fmsz bolt eladója 33 ezer, Szabó József, orosházi fmsz bolt eladója 59 ezer forint kárt okoztak a társadalmi tulajdonban. Az említett négy vádlott 3400—12 ezer forint összeget tulajdonított el. Fásit egy évi és két hónapi börtönre, két évi jogvesztésre (nem jogerős), Kökényesit öthónapi felfüggesztett börtönre, 500 forint pénzbüntetésre (jogerős), Pintért tízhónapi börtönre (nem jogierős) és Szabót egy évi felfüggesztett börtönre, s 600 forint pénzbüntetésre (jogerős) ítélte a bíróság. Szabó ugyanis az éltulajdonított 8 ezer forintot az eljárás ideje alatt visszafizette és kilépett a vállalattól. Az ő esetében az ítélet jogerős. Varjú Lajcsné, az orosházi fmsz bolt pénztárosa 1959-ig 45 ezer forint kárt tett a népgazdaság vagyonában. Ebből az összegből ő csak 3400 forintot kapott. A bíróság egyrészt ezért, de különösen azért, mert Varjúné két évvel ezelőtt kilépett e társaságból, a bíróság nyolchónapi felfüggesztett börtönre ítélte. (Nem jogerős). Kár. páti Györgyöt, mint a MEZÖSZÖV raktárosét, főként orgazdaság bűntettében mondta ki a bíróság bűnösnek, amiért három hónapi felfüggesztett börtönre és 500 forint pénzbüntetésre ítélte — jogerősen. A bűncselekményben öt kisiparos is részt vett. Ezek a kisiparosok, mint legjobb vevők jelentkeztek a lopott alkatrészek fel. vásárlására. Baumann János gyulai lakatos, Balogh Lajos békéscsabai lakatos, Kraszkó Pál békés, csabai lakatos, Szabó Géza sarkadi lakatos és Sudák Pál, békéscsabai asztalos kisiparos megvesztegetéssel és egyéb módszerekkel vásárolták meg a MEZÖSZÖV raktárosaitól, s az fmsz boltok itt említett vezetőitől és eladóitól a lopott holmikat. Ezért Baumannt 3 hónapi felfüggesztett börtönre és 1200 forint pénzbüntetésre (nem jogerős), Baloghot három hónapi felfüggesztett börtönre és 800 forint pénzbüntetésre (jogerős), Kraszkót 2000 forint pénzbünto tésre (jogerős), Szabót 1200 forint pénzbüntetésre (jogerős) és Sudákot három hónapi felfüggesztett börtönre, s 500 forint pénzbüntetésre ítélte jogerősen. A MEZÖSZÖV raktárosai a megye határán túl is kapcsolatot teremtettek, hogy sikeresebben tudjanak lopni, a társadalmi tulajdonban kárt okozni. Rendszeres összeköttetésben álltak Csáki lm. révei, a hódmezővásárhelyi MEZÖSZÖV raktárosával, aki segített e népes társaságnak a társadalmi tulajdon herdálásában. Ezért mondta ki Csákit a Békéscsabai Városi Bíróság okirathamisítás és sikaksztás bűntettében bűnsösnek és ítélte el nyolc hónapi börtönre, egy évi jogvesztésre, s 800 forint pénzbüntetésre — bár az ítélet nem jogerős. öt évig garázdálkodott e. társaság, amíg végül is lesújtott rájuk az igazságszolgáltatás keze. Mert büntetés nélkül senki sem dézsmálhatja a társadalmi tulajdont. Balkus Imre Ismét munkában a hidasháti hibridüzem December 13-án a Hidasháti Állami Gazdaság hibridüzemében befejezték a kukoricavetőmag előkészítését, összesen 240 vagon kukoricát morzsoltak le, amelyből 200 vagon kiváló minőségű vetőmagot nyertek. A vetőmagot fémzárolták, s úgy hozzák forgalomba. Január 2-án a hibridüzem ismét munkába állt, mert 80 vagon csöveskukoricát kaptak feldolgozásra a vásárhelyi hibridüzemtől. Február közepére fejezik be az említett 80 vagon Martonvásári I-es hibridfajta vetőmag előkészítését. A hallgatók nyolcvan százaléka tsz-tag Még a nyáron megkezdték a dolgozók iskolája szervezését Muronyban. Hajdú Sándor pedagógus, a Hazafias Népfront elnöke, neve. lőtársaival együtt sorra járta az ismerősöket, családlátogatásokon beszélt a szülőkkel a dolgozók iskolájáról, gyűléseken, tanácsülése, ken beszélt a tanulás jelentőségéről, a felnőtt oktatás megszervezésének szükségességéről. A jó szervező munka eredménye várakozáson felüli lett. Az alig 1600 lakosú községben 65-en jelentkeztek az általános iskola esti tagozatára. A legtöbben a VII. osztályba járnak, s a hallgatók nyolcvan százaléka termelőszövetkezeti tag. Esténként a foglalkozásokon ott találjuk Á. Kovács Sándor agromómust, az egyik legszorgalmasabb hallgatót, de hem marad le Ilyés Sándor brigédvezető sem, s a többi termelőszövetkezeti tag is szorgalmasan tanul. T. Nagy Gergely az általános iskolai foglalkozásck mellett részt vesz az ezüstkalászos szövetkezeti gazdatanfolyam harmadik évfolyamának előadásain is. A dolgozók esti iskolájának hallgatói közül többen vesznek részt az ezüstkalászos tan. folyamokon. A lakosság létszámához viszonyítva a megye községei közül a legtöbben itt jelentkeztek az esti iskolára, s így a megyében az első helyen állnak a hallgatók létszámát tekintve. Egy-egy családból többen is jelentkeztek. Ebben mutatott példát Lipcsei Ferenc, a községi tanács v. b. titkára is, aki feleségével együtt tanul az általános iskola esti tagozatán, Tóth Pál és Pocsai Imre ugyancsak a feleségével jár az esti iskolára. Mi történt az időjárással? Növény egészségügyi tanfolyam kezdődött Tar hoson Kiépítik megyénk termelőszövetkezeteinek növényegészségügyi hálózatát. Ehhez a idei télen 50 tsz-gazdát tanítanak meg azokra a legalapvetőbb ismeretekre, amelyek segítségével a gyakrabban előforduló növényi betegségeket, kártevőket felismerhetik, s megszervezhetik az ellenük való védekezést. Tegnap, hétfőn a megyei növényvédő állomáson elkezdődött az idei első növényvédő tanfolyam. Itt három héten át tanul 25 szövetkezeti gazda. Janu. ár végén beszámolnak a szerzett ismeretekről, majd február első napjaiban ismét 25 szövetkezeti gazda részére kezdődik háromhetes tanfolyam. Az utóbbi években gyakran enyhék a telek. Most, decemberben is szokatlanul meleg van Moszkvában. S az emberek felteszik a kérdést: hová lettek á kemény moszkvai telek, a decemberi havazások? A Novosztyi Sajtóügynökség tudósítója megkérte Viktor Bugajevet, a Központi Meteorológiai Intézet igazgatóját, hogy válaszoljon erre a kérdésre. — E jelenség általános oka a légáramlatok jellegének megváltozásában rejlik. Az utóbbi időben az északi és a déli szélességek között fokozódott a levegő kicserélődése. Mindezek a változások a naptevékenység fokozódásával függnek össze. Gyakran megkérdezik tőlünk: vajon véletlenek-e ezek az enyhe telek vagy a földünkön megkezdődött általános felmelegedés eredményének tekinthetők? Ismeretes, hogy a földön az éghajlat nem állandó. Az Északi sarkvidéken, a Spitzbergákon nemrég kőszénlelőhelyet fedeztek fel. Az Északi sarkkörön jóval túl fekvő novoszibirszki szigetek fagyos tundráin tigriskoponyát, Alaszkában pedig tevecsontvázat találtak. E leletek arról tanúskod. nak, hogy valaha itt jóval melegebb volt az éghajlat. S ellenkezőleg, Indiában északi fenyők maradványaira, Afrikában, Indonéziában, Ceylonban pedig a hidegebb éghajlati övezet jellegzetes növényeinek és állatainak maradványaira bukkantak. Az évmilliók folyamán bolygónk jókora területeit nemegyszer jégtakaró borította, amely később elolvadt. Mi okozza az éghajlatnak e nagy változásait? A Föld nap körüli keringésének pályája és tengelyének hajlásszöge a naprendszer más bolygóinak hatására évezredek folyamán változott. Ez arra vezetett, hogy a Föld több meleget kapott a Napitól, s következésképpen megváltozott az éghajlat. Ugyanezt a hatást váltották ki a vulkanikus kitörések. S van még egy ok: a pólusok és a kontinensek helyzetének megváltozása. A legutóbbi háromezer esztendőben ilyen döntő változások nem mentek végbe, ám az éghajlat mégsem maradt változatlan. A krónikák alapján megállapították, hogy 823-ban Dél-Európában olyan kemény tél köszöntött be, hogy megfagytak az emberek, 859- ben pedig befagyott az Adriaitenger. 1011-ben és 1620-ban teljesen befagyott a Fekete-tenger, 1709-ben pedig ismét az Adriaitenger. Emellett voltak olyan telek is, amikor januárban és februárban Ukrajnában kivirágoztak a gyümölcsfák. így tehát az enyhe és kemény telek váltakozva követték egymást. Ezek az úgynevezett éghajlat-ingadozások. A most végbemenő éghajlatváltozások is eme rendszertelen ingadozások közé tartoznak. Lehetséges azonban, hogy a tartós felmelegedésnek mostanában újabb oka is van. A városok fejlődése, az ipar fergeteges növekedése nagy tüzelőanyagfelhasználással jár együtt. E tüzelőanyagmennyiség elégésekor állandóan óriási tömegű széndioxid kerül az atmoszférába. S bár az atmoszféra széndioxid-telítettsége csak néhány század százalék, ez mégis fontos szerepet játszik: megakadályozza, hogy a föld túlságosan sok meleget sugározzon ki a világűrbe. Ezért a légkör széndioxid tartalmának jelentéktelen növekedése is a földi atmoszféra általános felmelegedéséhez vezet. (Ford: Dosek Lajos)
