Békés Megyei Népújság, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-07 / 5. szám

Í963. január 7., •vasárnap HÉPŰJSAG 5 Készülődés a tavaszra Kamuton A kamuti Béke Tsz kovácsai is készülődnek a tavaszra. Már megjavították a műtrágyaszórókat és egy vetőgépet is, s most már folyamatosan a fogasok, boronák, az ekék és a tavaszi munkákhoz szükséges egyéb eszközök javításához látnak hozzá. Képünkön Ba­logh Imre, Kocsor Gergely kovácsmesterek egy mesterjelölt, vagyis egy tanuló segítségével a műtrágyaszórók javítása közben. A kamuti Béke Tsz egyébként még. a tél folyamán 1400 hold búzát és 600 hold őszi árpát részesít fejtrágyázásban. Elkészült a MEDOSZ megyei bizottságának éves programterve Csütörtökön délelőtt Békéscsa­bán a Szakszervezetek Házában ülést tartott a MEDOSZ megyei bi­zottsága. Megvitatták többek kö­zött az éves munkaprogramöt, az elkövetkező félév legfontosabb szakszervezeti tennivalóit, továbbá a január 15-én kezdődő szakszer­vezeti választások teendőit. A megyei bizottság a jövőben az eddiginél jobban segíti majd azoknak a feladatoknak a végre­hajtását, amelyek a szakszervezet­re várnak a munka termelékeny­ségének növelésében és a dolgo­zókról való gondoskodásban. Amint az elnökség is megállapí­totta, igen fontos feladatnak tart­ják a munkaverseny további ki­­szélesítését. Amíg 1960-ban 70, addig 1961-ben 129 brigád ver­senyzett a szocialista cím elnye­réséért. Ezek a versenyek jó eredménnyel jártak, s kedvező hatással voltak a kollektív szellem, a dolgozók szocialista tudatának fejlesztésére. Az idén kétszázra szeretnék növelni a mezőgazda­ságban azoknak a brigádoknak a 6zámát, amelyek a szocialista címért versenyeznek. hét múlva Horváth már az oszt­rák fővárosban volt, ahol egy nyá­ri délután véletlenül ismét talál­kozott a Royalban Elzával. Ezt a találkozót soha nem fe­lejti el. Elza is meglepődött, fel­ugrott, felkiáltott örömében. — Nohát, hogy kerül ide? Horváth részletesen beszámolt ez utóbbi hónapok eseményeiről, s a szerencsétlenül járt magyar lányról, aki viszont az ő szeren­cséjét alapozta meg. — S mi történt végül is a lány­nyal? — kérdezte felénkülve El­za. — Segítettem rajta. Ez a leg­több, amit tehettem érte... — Ez szép — felelte a lány s enyhén megremegett a hangja —, de... nem gondolja, hogy veszé­lyes vállalkozás volt? — Ugyan, nem az első! Horváth elgondolkodott. Szere­tett volna már másról beszélni. — Nézze: orvos vagyok ... A találkozások ettől kezdve gyakran megismétlődtek. Elza ta­pintatos volt: soha többé nem ér­deklődött a magyar lány felől, át­adták magukat a szórakozásnak, a féktelen pénzköltésnek. Elmúlt a nyár, az ősz, közeledett a kará­csony. Legutóbb két hete talál­koztak. De Elza ideges, ingerült volt, hiába faggatta, nem mondta A munkaverseny népszerűsítése mellett, igen nagy gondot fordí­tanak a dolgozók munkakörülmé­nyeinek javítására. Üzemenként munkavédelmi őrségeket szervez­nek, de javítják a dolgozók szál­lásolását és étkeztetését is. Most készül az idei bérszabályzat és a termelés technológiai terve. Ezek megvalósításában is igen jelentős munka vár a szakszervezeti bi­zottságokra. A MEDOSZ megyei bizottságának féléves munkaterve a legközelebbi feladatokat tartal­mazza. Benne elsősorban a szak­­szervezeti munka színvonalának növelése került előtérbe, de ott van a szervezeti fegyelem megszi­lárdításáért is a legfontosabb ten­nivaló. A bizottsági ülés végül úgy dön­tött, hogy január 15-től, minden alapszervezetben megtartják a bi­zalmiak és a különféle szakszerve­zeti bizottságok választását, majd ezt követően március 25-én ösz­­szeül a megyei küldöttértekezlet, amely megválasztja a megyei választmányt és a megyei bizott­ságot. meg, hogy mi bántja? Egész idő alatt ott tükröződött az ar­cán, hogy mondani akar va­lamit, valami fontosat, de az utolsó pillanatban min­dig visszafojtotta. Összerez­zent, félénken tekintgetett körül a legkisebb zajra: nagy kék szemé­nek riadt tekintete mögött valami titkolt félelem rejtőzött. Az orvos szerette volna a kezét megfogni, simogatni és a kezében tartani, hogy el ne illanhasson mellőle, de nem merte. Elza idegessége las­sanként átragadt őrá is. — Láthatom karácsony este? — Talán ... — felelte elgondol­kozva Elza, s a hangja most is olyan bánatosan megremegett —, talán igen. — Akkor nyolc órakor a Royal­ban. — Jó. A Royalban — ismételte gépiesen a lány, s megint meg­rándult, mintha kimondaná vég­re, ami nyomja, de nem szólt, csak mélyen, bánatosan az orvos sze-, mébe nézett. 'Ha olvasni tudott volna ebből a tekintetből... Izgalommal, tervezgetve várta a karácsonyt. Elzának arany nyak-! láncot vett ajándékba, de még nem tudta, hogyan adja át, mit fog mondani. Ezt még ki kellett eszelnie. (Folytatjuk) Százalékok és emberek Ha az ember részt vesz egy-egy pártrendezvényen, mindjobban ta­pasztalja, hogy a beszámolókban és vitákban egyre nagyobb teret kap az emberekkel való törődés, a vezetők és beosztottak közötti helyes viszony értelmezése. Ami­kor azonban arról beszélünk, hogy egyes vezetők magatartásában ki­fogásolható dolgok vannak, nyom­ban tisztáznunk kell, hogy nem­csak az igazgatót, a párttitkárt, nemcsak a szakszervezeti elnököt és a főmérnököt értjük vezetők alatt, hanem a termelés és irányí­tás közép vagy alacsonyabb be­osztású vezetőit is: mindenkit, akire e ntb e r ek irányí­tását bízták. Azért kell ezt külön hangsúlyozni, mert néha megfeledkezünk erről, s csak az igazgatót, tanács- vagy tsz-elnököt bíráljuk, holott leginkább a kö­zép- és alsóbb vezetők közül sértik meg legtöbben az emberi bánás­mód szocialista normáit. A mezőkovácsházi járás egyik szövetkezetében az agronómus — aki egyébként pártalapszervi tit­kár — durva fenyegetésekkel fé­lemlíti meg azokat az embereket, akik magatartását, intézkedéseit bírálni merészelik. A tőkés rend­szerben sok mindent eltűrtünk, de egyetlen öntudatos munkásember sem tűrte, hogy emberhez nem méltó módon beszéljenek vele, hogy becsületébe gázoljanak. Le­het a szóban forgó mezőgazdász bármilyen jó szakember, mégis vétek beosztásában megtartani, mert többszöri figyelmeztetés után sem érti, hogy a mi társadalmunkban a ve­zető minden intézkedésében — még akkor is, ha büntetni kény­szerül — a dolgozó emberrel szembeni legmesszebbmenő tiszte­letnek és emberségnek kell meg­nyilvánulnia! Aki viszont nem így cselekszik, mondhat bármily szé­pet ünnepi alkalmakkor, kevés be­csülettel bír embertársai előtt. Mi­vel magyarázható, hogy egyes vezetők magatartása kirívóan sér­ti pártunk politikáját? Az elbiza­kodottsággal! Hazánkban pártunk helyes és népszerű politikája foly­tán általában jól mennek a dol­gok. Az emberek milliói követik és munkálkodnak politikája meg­valósításán. A gondokat, nehézsé­geket is megértik, ha őszintén szól ezekről hozzájuk a párt. Meg­értik, miért nincs gyakrabban bor­júhús, miért nem tudjuk egy. csa­pásra megoldani a lakásgondokat. Ismétlem: még a gondokat is meg­értik, ha feltárjuk azok okait. Azt azonban egyetlen munkásember sem tudja megbocsátani, ha dur­ván, gorombán ráripakodnak, ha nem emberséggel intézik sorsát. A dolgozó tömegek politikai öntuda­ta az ország építésével egy időben szintén nagyra nőtt, s tudják, hogy az ilyen bánásmód nem a párt po­litikája, ez idegen a szocialista eszméktől. Találóan mondta a szerkesztőség levelezőinek érte­kezletén az egyik felszólaló, hogy az a vezető, aki figyelmetlen a dolgozó ember szükségletei iránt, aki fennhéjázóan felül helyezi ma­gát az embereken, durva és go­romba, az nemcsak ezt az egy embert sérti meg, hanem tűt szúr a párt testébe. A párt politikája azonban nem dekrétum, nem valósul meg ma­gától, hozzá az emberek közremű­ködése is szükséges. A párt vi­szont mindig a bizalomról, a meg­becsülésről beszél, ami feltétele a párt és a dolgozó tömegek erő­södő kapcsolatának. Ebben az or­szágban vannak ugyan vehetők és vezetettek, de megbízatását min­denki a néptől kapta. Éppen ezért nem lehet szó nélkül hagyni azt sem, hogy akad olyan vezető, aki szinte sajátjának tekinti a rábízott köztulajdont. Lehet, hogy ezzel okosan sáfárkodik, s nagy gazda­sági sikereket érhetnek el az irá­nyítása alatt dolgozók. De a szá­zalékok, méterek és mázsák elta- Icarják szem elől az embert, aki mindazt létrehozza. Az ilyen veze­tő aztán gyakran így vélekedik, ha netalán bírálja valaki a dol­gozókkal szembeni nem megfelelő magatartásáért:... „Egyszemélyi vezetés van, én parancsolok, én fi­zetek!” Ez az ember azonban elfe­lejti, hogy nem ő fizet, hanem őt és beosztottjait is egyaránt a nép állama fizeti! Helyes, ha minden dolgozóban, minden vezetőben és beosztottban kialakul a közgazdasági szemlélet, hogy tonnákban, méterekben és forintokban mérje munkája ered­ményét, minden intézkedés előtt latolgassa ennek gazdasági kiha­tását a termelésre, a termelékeny­ségre. De ez nem lehet szem­ellenző, ami eltakarja a földön minden javat létrehozó dolgozó embert, hiszen van nekünk saját tapasztalatunk arról, milyen ká­rokat okozott, amikor csak száza­lékokban, méterekben és mázsák­ban mértük az embereket. Emlék­szünk arra is, hogy többen vissza­éltek ezzel, és a „termelési érde­kekre” való hivatkozással hoztak antiszociális intézkedéséket. A termelési érdek és a munkásérdek ma egységet képeznek a párt po­litikájában. S nem lehet elfogadni semmi olyan „termelési érdeket”, amellyel a durvaságot, az antiszo­ciális hangot és intézkedést palás­tolni lehetne. Egységet képez a politikánkban a termelési és a munkás védelem, hiszen szocialista, rendszerünkben a termelés min­den eredménye a dolgozók érde­keit szolgálja, és csak akkor érhe­tünk el további sikereket, ha messzemenő munkásvédelem, em­berséges magatartás nyilvánul meg az irányításban. Akik kizá­rólag csak százalékokban gondol­koznak, eltorzítják a he­lyes szemléletet, és irányításuk alatt ideig-óráig érhetnek el gaz­dasági eredményeket, de nem fej­lődnek öntudatban a hozzá beosz­tott dolgozók. Ellenkezőleg! A he­lyes vezetési gyakorlattól eltérő idegen módszerekkel rombolják pártunk politikájának álapját: a néptömegek bizalmát. Őszintén kell beszélni továbbra is ezekről. Mi sem volna helytele­nebb, mintha mi kevésbé őszintén tennénk szóvá a tapasztalható ne­gatív jelenségeket. Beszélnünk kell róla és figyelmeztetnünk egy­mást, hogy tudatában legyünk: a vezetőbeosztás nem uralkodásra elhivatottságot, hanem nép­szolgálatot jelent. Deák Gyula Január 20-ra befejezik a dohány beváltását Az elmúlt évben az aszályos idő­járás ellenére igen jó volt a do­hánytermés. A kamuti Béke Tsz­­ben holdanként! 13 mázsás, a bé­késcsabai Szikra Tsz-ben pedig 11,79 mázsa átlagtermést értek el. Megyénkben két helyen, Békés­csabán és Battonyán jó ütemben halad a dohány beváltása. Össze­sen 11 ezer mázsa átvételét terve­zik. Békéscsabán január 20-ra fe­jezik be a dohány felvásárlását. A felvásárlással egy időben kedve­zően halad a termelési szerződések kötése is. Többek közt a dobozi Petőfi Tsz 35 holdról 65 holdra, a méhkeréki Balcescu Tsz pedig 62 holdról 70 holdra növelte dohány­­termő területét. Mivel a dohány termelői árát erre az évre mintegy 30 százalékkal emelték, megnőtt a termelési kedv. Országszerte megkezdődtek a töldmővesszövetkezeti vezetőségválasztó tagértekezielek és közgyűlések A Szövetkezetek Országos Szö­vetsége március végén összeülő kongresszusát megelőzően min­den szinten újraválasztják a föld­művesszövetkezeti szervek veze­tőit. A falusi vezetőségválasztó tagértekezletek és közgyűléseket február 19-ig, a megyeieket pedig március 5-ig választják meg. A vezetőségválasztó gyűléseken ösz­­szegezik a földművesszövetkezetek két kongresszus között végzett munkájának eredményeit és hi­báit, meghatározzák a következő évek tennivalóit. A vezetőségvá­lasztó tagértekezletek és közgyű­lések országszerte megkezdődtek, (MTI) Mind több tsz igényel napos-csibét A Békéscsabai Baromfikeltető Állomáson a hét első napjaiban kikeltek az új év első csibéi. A jö. vő héten 19 ezer, azután pedig 13 ezer csirke kelésére számolnak. Termelőszövetkezeteink többsége igényli a januári kelésű csibéket, hogy kora tavaszon ízletes pecse-A Magyar Eszperantó Szövetség közgyűlése Decemberben tartotta az év utolsó rendes küldött-közgyűlését a MESZ. A közgyűlésen megyénkből a megyei eszperantó bizottság el­nöke, Dumitrás Mihály és titkára, dr. Szemenyei Bálint, a békéscsabai eszperantisták közül Valastyán János, az orosháziak részéről dr. Szeg­vári Péterné és dr. Vándor Károly, a sarkadiaktól pedig Jakó Imre el­nök vett részt. A közgyűlésen elhatározták — többek közt — azt, hogy az idén márciusban Hungara Vivő irodalmi estet, májusban a 14. Nemzetközi Vasutas Eszperantista Kongresszust és még ebben a hónapban Dunaújvárosban országos eszperantó találkozót rendeznek. Júliusban jubileumi kongresszus, decemberben Zamenhof-ünnepség lesz. nyecsirkét adjanak a kereskede­lemnek. A tenyésztojás-ellátás azonban részben a hideg idő miatt, részben pedig a szakszerűtlen ta­karmányozás folytán még mindig akadozik. A békéscsabai Május 1, a Kossuth, a Petőfi és Kulich Gyula, valamint a csanádapácai Köztársaság Tsz rendszeresen szál­lít tanyésztojást. A többi tsz vi­szont csak a csibét igényli, ugyan­akkor tenyésztojást alig vagy egy. általán nem szállít. Ilyen többek között a kamuti Béke Tsz is, amely januárra 23 ezer csibét igé­nyelt, ugyanakkor csak négyezer tenyésztojás szállítását vállalta. Érdemes lenne a tenyésztojás-el­látás megjavítására az előbb em­lített tsz-ek közül valamelyikljen egy baromfitenyésztési ankétet tartani, hogy a téli tojásrakás „tit. kait” a szövetkezetek széleskörben megismerhessék.

Next

/
Thumbnails
Contents