Békés Megyei Népújság, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-31 / 25. szám
1962. január 31., szerda hépújsAa 5 Erdős Károly: A munka ülőszék alkalmazásánál a következő munkafiziológiai szempontokat kell figyelembe venni: Az ülőfelület hátrafelé gyengén lejtsen, hogy a munka végzéséhez szükséges előrehajlás kedvező egyensúlyi helyzet mellett váljék lehetségessé. Az ülőszék üléslapjának alsó része le legyen gömbölyítve, éle ne legyen, hogy a felső lábszár puha részeire nyomást ne gyakoroljon, és ne akadályozza a lábszárait vérkeringését A szék üléslapja megfelelő magasságra állítható kell, hogy legyen, hogy ne kényszerítse a dolgozót lábainak maga alá húzására, mely szintén a lábszár vérkeringését akadályozza. A testsúly kizárólag az ülőgumókra helyezkedjen, melynek biztosítása céljából szintén az ülőszék magasságát kell oly méretűre szabni, hogy a felső lábszár alsó része ne rontsa az ülőfelületet. Itt számításba jöhet a lábzsámoly alkalmazása is. A munkaasztal magasságát úgy kell megválasztani, hogy a munkadaraboknak a szemtől való távolsága 30 cm legyen. Ennél nagyobb távolságot a dolgozó hajlongással kénytelen csökenteni, mely görbe háthoz, hátizmok sztatikus igénybevételéhez vezet. A munkaasztal alatt megfelelő helyet kell biztosítani a lábak elhelyezésének, hogy ne kényszerüljön a dolgozó ülés közben természetellenes testtartásra. A támlákat ruganyosán, a derekat és ne a hátat támasztva úgy kell kialakítani, hogy elkerülhető legyen a régebben propagált merev, egyenes testtartás, mely szintén a hátizmok sztatikus igénybevételét növeli. Sok esetben nem kerülhető el, hogy a munka sok sztatikus elemet ne tartalmazzon. Az izomelfáradás tehát szükségképp bekövetkezik. A feladat ilyenkor azoknak a feltételeknek a biztosítása, amelyek a már kifejlődött elfáradás megszüntetését teszik lehetővé. Erre lehetőség nyílik a testhelyzet, a testtartás változtatása és a pihenés körülményeinek rendezése útján. Köztudomású például, hogy a répaegyelés igen fárasztó munka, mert a dolgozó térdelő, guggoló vagy előregömyedt testtartásban lépeget. A gépesítés itt kezdetben kedvezőbb körülményeket teremtett. A traktorvontatású, csővázas kocsikon a kényelmes ülések később kényelmetlennek bizonyultak, mert az egyébként kényelmes ülések, huzamosabb idő múlva kényelmetlenné váltak. Helyesebb megoldásnak bizonyult az a csővázas, megfelelően párnázott kocsi-megoldás, melyen a dolgozók ülve vagy állva, térdelve, vagy akár fekve is végezhették a munkájukat. Mivel mindegyik testhelyzet előbbutóbb kényelmetlenné válik, a dolgozó egyik testhelyzetet a másikkal cserélheti. Ez a megoldás átmenetileg feltétlen könnyebbséget jelent. Az előzőekben szó volt arról, hogy az izmok sztatikus igénybevétele következtében létrejövő izomfáradás gyorsan megszűnik a terhelés megszüntetésével. Ebből az a fontos gyakorlati következtetés vonható le, hogy az ilyen módon létrejövő fáradtságérzés kiküszöbölésére a gyakori, rövid ideig, legfeljebb néhány percig tartó szünetek a célszerűek. Újabban — különösen a Szovjetunióban — sokat foglalkoznak az aktív pihenés és a kiegyenlítő torna problémájával. Itt arról van szó, hogy egyrészt a kényszertesttartás következtében sztatikusan igénybevett kemény izmokat fellazítsuk, másrészt a (restituciós) helyreállító folyamatokat védőgátlás alá helyezzük. Tapasztalat szerint a pihenőket általában sablonosán alkalmazzák, amely helytelen felfogás. Tudományos vizsgálatok eredményei szerint pihenőidőt akkor kell közbeiktatni, amikor a termelési mutatószámok a termelékenység, illetve a fiziológiai mutatószámok funkcióspotenciál csökkentésének kezdetét mutatják. Több oldalról igazolt tapasztalat szerint a műszakban kell egy hosszabb, étkezési lehetőséggel egybekötött szünetnek lennie, és ez ne a műszak végére, hanem a műszak közepére essék. A szünetre meghatározott időt helyesen kell felhasználni. Már néhány percig tartó szünetben is el kell hagyni a munkahelyet. De az étkezési szünetben feltétlen el kell hagyni a munkahelyet. Ez nemcsak higiéniai okokból szükséges, hanem ennek élettani alapja is van: a munkakörnyezet szignáljai, látási, hallási, szaglási stb. ingerek munkára készítik fel a szervezetet, és nem restitucióra. A munkakörnyezet szignáljai tehát a pihenés életfolyamatát zavarják. Pihenés alatt feltétlenül meg kell változtatni a testhelyzetet. Ha például a munka ülve történik, akkor a pihenés alatt feltétlenül a legcélszerűbb járkálni. Ez a körülmény nem csupán a testhelyzet megváltoztatását jelenti, hanem átkapcsolást más működésre is. A más működésre való átkapcsolás egyik formája a torn a gyakorlat végzése a szünetben. A pavlovi nervénizmus alapján folytatott azon munkaélet utáni kutatások, melyek során Szecsenov, Kersztovnyikov és mások megállapították, hogy a munka hatására fellépő helyi, vagy az egész szervezetre kiterjedő fáradtság nem elsősorban az izomzat, hanem sokkal inkább az idegrendszer kifáradásának eredménye, ellensúlyozására, a munkaképesség visszanyerésére, az úgynevezett passzív pihenés (a teljes nyugalom) sokkal kevésbé alkalmas, mint az aktív pihenés. Az aktív pihenés során más izomcsoportok foglalkoztatásával elérhető, hogy a munkavégzés következtében elfáradt izomcsoportok idegközpontjainak fáradtsága csökkenjen. Az előzőekből következik, hogy a munkaszüneti torna feladata: a fiziológiai és szellemi fáradtság ellensúlyozása, a szervezet regenerálása a további munka minél eredményesebbé tétele érdekében. Időpontja: a napi teljesítményt regisztráló munkagörbe legmagasabb szakasza után bekövetkező süllyedő periódus kezdete. Olyan gyakorlatokat kell alkalmazni, melyek a munkafolyamatban részt nem vett, vagy mérsékelten foglalkoztatott izomcsoportokat veszik igénybe. A munkaszüneti torna lehetőleg a szabad levegőn folyjon. Folyhat továbbá a munkaterembe vezető folyosón, ebédlőben, teremben, de sohasem a munkateremben, és legkevésbé a munka helyszínén. De bárhol is történjék a torna, törekedni kell minél kedvezőbb körülmények megteremtésére. Nem szabad tornászni olyan helyen, ahol kevés az oxigén (erősen párásított helyen, pl. szövő-fonóteremben stb.). Nem szabad tornászni balesetveszélyes helyen (pl. forgó gépek között). A munkával foglalkozó tudomá-A Népújság postájából Szellemi vetélkedés Kellemes és hasznos versenyt rendeztek az elmúlt napokban a kaszaperi úttörők. A két hetedik és a két nyolcadik osztály két ötfős csoportja indult a szellemi vetélkedésre ríégy tantárgyból; irodalom, történelem, földrajz, testnevelés. Minden csapat 2—2 kérdést húzott minden tantárgyból, és külön megbeszélve egy percen belül elmondták a feleletet. Ebben a versenyben nemcsak a versenyzők, hanem a nézők is részt vettek. Ha a csapat nem tudta vagy nem pontosan válaszolt a kérdésre, a nézőktől kérdezték meg. A feleletet pontszámok alapján bírálták el, a jók jutalomban részesültek. A nyertesek társasjátékot, ceruzát, zsebkönyvet és csokoládét kaptak. A verseny mindenki tetszését megnyerte és a közeljövőben is rendeznek ilyen versenyt az úttörők. Mag Éva, Kaszaper A csibenevelés mesterei oldaláért nyok széles és szinte kimeríthetetlen területéből, ezt így lehetne folytatni tovább. De ez a szűkre szabott cikk terjedelme erre nem is ad lehetőséget, hogy itt minden témával részletesen foglalkozzunk. Pedig még nagy figyelmet érdemelne az üzemszociológia' és nem utolsósorban a munkagazdaságtan igen fontos területe is. Például a munkagazdaságtankutatások középpontjában a legfontosabb gazdasági kérdésként a munka termelékenységének növelése áll. A munkatermelékenység marxi értelemben a termelőmunka hatásfoka, vagy más szóval a „munka termelőereje”. A munka termelőerejét mindenekelőtt a munkaeszközök és a munkatárgy korszerűsítésével lehet emelni. A munkaeszközük és a munkatárgyak kihasználása viszont már a munkaerőktől, illetve maguktól a dolgozóktól függ. Tehát a munkagazdaságtan a munka termelékenységének ezzel az „emberi” oldalával foglalkozik, azzal kérdéssel, hogy az adott technikai munkát, a munkaeszközök és a munkatárgyak nyújtotta lehetőségeket az emberi munka révén milyen mértékben használjuk ki, illetve azt milyen tényezők akadályozzák, illetve segítik a technika optimális felhasználását. Természetesen arra sem volt lehetőség, hogy a részletesebben tárgyalt munkafiziológia és mun: kalélektan kérdéseiben felvetett j egyes megállapítások tudományos kutatási eredményeinek bizonyíj tásait ismertessük. A cikk témájának célja az volt, ’ hogy felhívjuk a figyelmet egy I olyan területre, mely ugyan nem ! egészen ismeretlen előttünk, de j úgy érezzük, hogy közel sem tettünk meg érte mindent. A munkával foglalkozó tudományok eddigi eredményeinek, tudatos, célszerű, gyakorlati felhasználása és annak további fejlesztése, a tudományos kísérleteken és kutatásokon keresztül igen jelentős segítség lehet a vezetők számára, a munka „emberi” oldalának megállás nélküli fejlesztése terén, fVége) A fák erősen zúzmarásak voltak, kemény hideg volt, amikor korán reggel megérkeztem Mezögyánba. Hidegtől pirosra csípett arccal léptem be a nemrég két tsz-ből egyesült Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezet cslbenevelő-telepére, ahol igen kellemes, 26 C fokos meleg fogadott. Boros Mihálvt és csibenevelő társát a kis csibék között találtam. Miska bácsi örömmel újságolta, hogy ilyen jól még nem neveltek csirkéket. Az elmúlt évben a volt Szabad Föld s'sz-ben 40—50 százalék volt az elhullás. A mostani csirkék már hathetesek, szén tollasok, az elhullás még az 5 százalékot sem éri el. Amint beszélgettem, megérkezett Filmhírek Várkonyi Zoltán rendezésében február 2-án kezdik forgatná a Budapest Filmstúdióban „Az utolsó vacsora’1 című filmet, mely az államosítás idején játszódik. Februárban kerül bemutatásra Solohov Űj barázdát szánt az eke című regényéből készült fllmtrilógüa, ezenkívül a Májusi fagy és a Felmegyek a miniszterhez című magyar filmszatíra, s még 9 más — egész estét betöltő — új film. Szörnyű évek címmel forgat filmet Luigi Zampa Oíaszországbanx A filmszatíra a fasizmus idején játszódik. A japán demokratikus szervezetek támogatásával új filmet készít Kaneto Shindo, a Kopár sziget világhírű rendezője. Üj filmjének története négy matrózról szól, akik egy hajókatasztrófából csak a puszta életüket menthetik. Az ismert francia jellemszinész és komikus, Fernandel 30 éve sz-lgálja a filmművészetet. Először 1931-ben szerepelt és nemrég fejezték be 134. filmjének a felvételeit. Berta Gyula, a tsz főagronőmusa. Nagy előszeretettel beszélt a csibenevelésről, s a dolgozók fogadkoztak is, hogy az idén nem lesz baj a telepen. A főagronómus azt mondta a dolgozóknak — és ezt nagyon jó hallani —, ami a csibeneveléshez szükséges, takarmány, alom, fűtőanyag mindenkor biztosítva lesz, és most már csak a dolgozókon múlik, milyen idős korra nevelik fel a Csirkéket és milyen lesz az elhullás. A dolgozók azt állítják, ők mindent megtesznek, amit csak megtehetnek a csibenevelés érdekében. Gaál János, Békéscsaba flz e'eJci Falusi Hiúsági Szövetkezeiről Az elek! Falusi Ifjúsági Szövet, kezeinek 210 tagja és 4 hold föld« jo van. Liszt Ferenc és Nyeste Eszter úttörővezető általános iskolai tanárok vezetésével szép eredményeket érnek el a fiatalok. Jelenleg 70 darab állatállományuk van. Húsz anyából álló nyúl. tenyészet, amely a kijevi kiállításon díjat nyert. Az állatállomány számának meglévő földterületükön takarmányt termesztenek, árpát, cukorrépát, pillangós növényeket. Három évenként trágyázzák a földjüket, egy katasztrálls holdra 250—300 mázsa trágyát szórnak ki, amelyet a földművesszövetkezettől kapnak, de ehhez a fiatalok szülei is hozzájárulnak egy-egy kocsival. A Lenin Termelőszövetkezettől is sok segítséget kapnak úgy anyagiakban, mint szakmai irányításban. Már elkészítették az 1962. évi költségvetési tervüket is. A vonaton Bach Gyula Békéscsaba : Megy, szalad a vonat • o „magyar ugaron”. Szét les szántások, távolba • vesző búzavetések mel• lelt halad el. Falu falu • után tűnik elénk új ar• culatával> sokat ígérőén. • Nézem a Békés, Bihar S rriegyei tájat, s arra gon- 5 dolok, hogy ha ez a vast úti töltés beszélni tudna. ; de sokmindent mondana : nekem a múlt időkről! • És gondolatom mintha ! életre kelne, egy idős né. • ni szólal meg a sarok• ban: • — Itt szakadt meg az 5 én szép, nagy fiam a S munkában! : Minden utas kinéz a S vonat ablakán. Én is. Jól : ismerem ezt a vidéket. : Káptalani nagybirtok ? volt itt. Nagyváradig « nyúló. ; Odaülök a néni mellé ; és megkérdezem tőle: S — Mondja csak, mi is ; történt itt a maga fiá; val? ] Rámnéz, vizsgál egy t ideig, aztán beszélni • kezd. — Zsellérek voltunk, lelkemt földhözragadt, szegény emberek. Akkor nagyon bő búzatermés volt itt. Nem győzték az idevalósiak levágni, katona volt a férfiak többsége, hát hozatott a káptalan valahonnan egy csomó embert. Ebből az következett, hogy majdnem felére csökkent az aratórész. így aztán kétszer annyit kellett dolgozni a fiamnak, aki aratási szabadságon volt itthon, hogy meglegyen az évi kenyér a családnak. Meg is lett, hogy ne lett volna! Mert az utolsó napon kihullott a kasza az én szép, nagy fiam kezéből. Megszakadt a lelkem... Az idős néni zokogni kezdett. Megfogtam a kezét: — Nyugodjon meg, kedves néni — mondtam. Ezzel már úgysem segít. Azt mondja el inkább, mi van a fiával, hogy él most? — Meghalt a lelkem... Nem tudott azután felegyenesedni, ezért a kútba ölte magát. — És a családja? — Köszönöm kérdését, megvannak. A két szép gyerek is. A menyemet megsegítette ez a demokrácia, áldja meg a teremtő! Gyönyörű két unokám van nekem. — Na látja! És hol dől. goznak az unokái? — A fiú könyvelő, a lány meg virágkertész. — Akkor hát vigasztalódhat, kedves néni. — Igaz. De ha erre járok, mégis elszorul a szívem, hiszen egyetlen egy fiam volt. Meg aztán eszembe jut az is, hogy mi lett volna velünk, ha nem verik le az urak világát! Bizony éhenpusztultunk volna, lelkem! — Arra már ne gondoljon — mondtam emelt hangon —, az a világ nem jöhet vissza soha többé! — Hiszem, lelkem, csak itt búsulom el magam, ezen a rosszemlékü helyen. Bánatos arca most keménnyé válik. — Voltam én akkor a káptalan urainál, hogy segítsenek az árván maradt családon. Azt felelték, hogy virtuskodott a fiam az aratáskor! Ezt merték mondani ne. kém, az anyának! Meg is mondtam a gazoknak, hogy őmíattuk veszítettük el az én szép, nagy fiamat. Erre aztán kitettek az irodából. — Még azt mondja megt kedves néni, hogy mikor történt mindez? — Ez, lelkem? 1943 nyár ám Egy évvel azelőtt, hogy elszelelt innen minden nagyúr az oroszok elől. Azután kapta meg a menyem a segélyt a demokráciától, áldja meg őt a teremtő! Megy, szalad a vonat a „magyar ugaron”. Nézem az elsuhanó tájat, melyre napfény ragyog most le a felhők mögül, az új élet éltető napja. Bíró Gyula LajoG j
