Békés Megyei Népújság, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-31 / 25. szám

1M2. január 31., szerda NtPüJSAa 3 Ne csak sza Sajnos, nem mondhatjuk még el, hogy nálunk, a mi megyénkben mindenki megértette a nők társadalmi szerepét, mindenki világosan látja, hogy nők nélkül — akik sok helyen a termelőszövetkezetek zömét és egyes ipari üzemek csaknem egészét teszik ki — nem le­het előre haladni, szocializmust építeni, nem lehet sikeresen meg­oldani a feladatokat. Kétségtelen, hogy a pártvezetőségi választá­sok óta vannak jelek, amelyek mutatják, történtek már lépések a nők társadalmi szerepének helyreállításában. Több lett a női párt­vezetőségi tag, s a figyelem általában feléjük fordult. Am ezek csak kezdeti eredmények, mert ugyanakkor nem mondhatjuk el, hogy növekedett a közfunkciókban részt vevő nők száma is. Miről van szó tulajdonképpen, hiszen józan ember azt nem ál­líthatja, hogy nálunk baj van a ník egyenjogúságával. A nők egyenjogúságát alkotmányunk biz osítja, s ez a jog felszabadította a nőket a régi elnyomatásból. Ügy véljük, nem kell különösebben bizonyítani, hogy a múlt kiszolgáltatottsága után mit jelent ez min­den vonatkozásban. Arról azonban beszélnünk kell még pártszerve­zeteinkben is, hogy nem elegendő csak szavakban elismerni a nők egyenjogúságát, hanem a gyakorlatban is nagyon sokat kell segíte­ni nekik ahhoz, hogy élni tudjanak ezzel a joggal. Vannak megyénkben ugyanis pártszervezetek, amelyekben évek óta nem vettek fel nőt tagjelöltnek vagy párttagnak. Vajon ezek a pártszervezetek megértik-e valójában (amellett, hogy tagjai beszél­nek a nők egyenjogúságáról), hogy a pártmunka színvonala sem ja­vulhat a nők bevonása nélkül? Hadd legyünk egy kicsit „póriasak”. Annak ellenére, hogy „a férfiakon van a nadrág”, a családot az asz­­szony mindennapi gondoskodása fogja össze, a munka zöme a csa­ládon belül őreá hárul, még akkor is, ha a férfi segít a második műszakban. Az asszony családon belüli helyzete pedig egy kicsit jelkép az egész társadalomra. A nők azok, akik erejüket, gazdasági képességüket jól tudják gyümölcsöztetni a családban. Miért nem biztosítják nekik hát az említett pártszervezetek, hogy képességük, tehetségük kibontakozhasson tágabb területeken is, mint a családi környezet — a pártmunka, vagyis az egész társadalom javára? Té­vedés ne essék, „lehetőségük” van erre. De a nők sajátja még az a bátortalanság, ami visszatartja ők H a köztevékenységtől. Tapasztal­ható, hogy üzemekben, intézmény 3kben vagy egyéb téren Is a mun­kában jól helytállnak a nők. De ha már arról van szó, hogy fonto­sabb, felelősségteljesebb posztra kerüljenek, akkor húzódoznak, bá­tortalanokká válnak. A nők bevonása a vezetésbe tehát magukon a nőkön is múlik, akiknél erős még a régi szokásokhoz, hagyomá­nyokhoz, (a háttérben maradáshoz) való ragaszkodás és ebből adó­dik, hogy esetenként félnek elvál'alni vezető funkciót. Éppen ezért is szivósabb, következetesebb meggyőző munkára van szükség a ve­lük való foglalkozásban. Ha élni fognak azzal a joggal — s ez raj­tuk kívül elsősorban a pártszervezeteken múlik —, melyet alkot­mányunk biztosít a számukra, akkor alkotó készségük vezető állá­sokban is kiforrhat, és ez az egész társadalom hasznára lesz. V. D. Jutott földjáradék-fizetésre is A szélsőséges időjárás ellené­re is jó eredménnyel zárták az 1961-es évet a 4300 holdas mező­­berényi Aranykalász Termelőszö­vetkezet gazdái. Nemcsak azért, mert egy munkaegység 27,14 fo­rintot ér, hanem azért is, mert 200 mázsa búzát és 440 960 forintot osztottak ki föld járadék-fizetés cí­men. A múlt évi kedvezőtlen idő­járást tekintve is jó közepesnek mondható a munkaegység értéke, mely mögött, a földjáradékra ki­fizetett százezrekkel párhuzamo­san, növekedett a mezőbe rényi Aranykalász Termelőszövetkezet oszthatatlan közös vagyona is. Az 1961-es gazdasági évben kereken kétmillió forinttal képvisel na­gyobb értéket a szövetkezet össz­vagyona, mint egy évvel ezelőtt. Vagyis jelenleg mintegy 8 millió forint oszthatatlan közös vagyont mondhatnak sajátjuknak a 4300 holdas mezőberényi Aranykalász Termelőszövetkezet gazdái. Bevált termelési módszerek címmel termelési tanácsadó-főzetet jelentet meg február első napjaiban a MÉSZÖV. A füzetben a cirok és a vöröshagyma termesztéséről, a korai szabadföldi kertészkedésről, továbbá a háztáji gyümölcsösök ápolásáról neves szakemberek tollá­ból olvashatnak majd az érdeklő­dők. A füzet megjelenését elősegí­tette a MÉSZÖV mellett működő termelési tanács. A füzetet két ív terjedelemben, a Békés megyei Nyomdaipari Vállalat gyulai telepén nyomtatják. Mindenkitől szeretnénk A napokban magyar—bolgár baráti találkozót rendezett a Ha­zafias Népfront Vésztőn. A párt, a tanács és a népfront járási, köz­ségi vezetői a termelőszövetkezeti elnökökkel és párttitkárokkal együtt fogadták Bojka Marinova elvtársnőt, a Bolgár Kultúra munkatársát. Amíg az asszonyok igazi magyaros vendégszeretettel feltálalták a bőséges és nagyon ízletes ebédet, a szövetkezeti el­nökök a kérdések özönével árasz­tották el a vendéget. Megkérdez­ték többek között, hogy Bulgáriá­ban — mivél ott előbb alakult ki a szocialista mezőgazdaság — hogyan dolgoznak, milyen ered­ményeket érnek el a termelőszö­vetkezetek. Marhás Sándor tsz­­elnök például elmondotta: Min­denkitől szeretnénk tanulni. Fia­tal a termelőszövetkezetük s ha lehetséges, nem akarják elkövetni azokat a hibákat, amelyeken az idősebb testvérszövetkezetek va­lamikor átestek. Elnézést kért a vendégtől a sok zaklatásért, de aprólékosan érde­kelte az ifjúság helyzete, az álla­mi támogatás különböző formája. Turbucz István, az Aranykalász Tsz elnöke a szövetkezeti paraszt­ság tanulása iránt érdeklődött fő­leg. Kiváncsi volt arra, hogy Bul­gáriában milyen a háztáji gazdál­kodás, milyen szerepet tölt be a tagság jövedelmében és a városi lakosság áruellátásában? Az illetékes felsőbb szervek ha­tározata nyomán a Miniszterta­nács és a SZOT Vörös Vándor­zászlójával kitüntetett Gyulai Ál­lami Gazdasághoz csatolták a mezőgazdasági technikum tangaz-Bojka MarindVa elvtársnő na­gyon örült a kérdéseknek. Hang­súlyozta, hogy szereti az érdeklő­dő embereket. Látszik, hogy a vésztői gazdák — akik fiatal szö­vetkezetekben dolgoznak — szív­­vel-lélekkel csinálják munkáju­kat a nagyüzemben is. Ezért kész­séggel mesélt a bolgár termelő­­szövetkezetek tagjainak életéről, munkájáról, a keresetükről és a terveikről. Elmondotta, hogy a két országban nem azonosak a talaj- és éghajlati viszonyok, tehát nem lehet mindent másolni. Ha valami nagyon jól beválik náluk, az nem biztos, hogy Vésztőn jó lenne. Elmondotta, hogy náluk igen nagy az öntözési lehetőség, ezenkívül a kedvező időjárás, a korai meleg sok értékes primőr­áru termesztésére ad alkalmat. Vannak náluk is kiváló termelő­­szövetkezetek, jól kereső szövet­kezeti családok, akadnak gyen­gébbek is, mint Magyarországon. Egy azonban bizonyos, hogy min­denütt szépen haladnak előre. Lé­pésről lépésre gazdagszanak, gya­­rapsznnak a közös gazdaságok és a családi jövedelmek. Sok terme­lőszövetkezeti paraszt épített és épít új családi házat, sokan vásá­rolnak bútorokat, motort és egye­bet náluk is. A vésztőiek széleskörű érdeklő­dése este is megnyilvánult. A kultúrházban a kezdés előtt már fél órával nem volt egy talpalat­daságát. Ezzel 6500 holdra növe­kedett a Gyulai Állami Gazdaság. A gazdaság vezetői hamarosan el­készítik a volt tangazdaság ez évi termelési tervét. tanúim... nyi üres hely. Nemcsak az ülő­helyeket foglalták el, hanem az állót is, sőt sokan kinn rekedtek az utcán, akik az ajtókon és ab­lakokon át hallgatták a beszámo­lót a bolgár nép életéről. Három; színes filmet is vetítettek a baráti Bulgáriáról. A falu apraja-nagy- | ja örült a bolgár vendégnek, de' ők is tartogattak meglepetést: azj általános iskola kamarakórusa a bolgár himnuszt és több bolgár népdalt énekelt a vendég tisztele­tére. Rövid pár nap alatt verset is tanultak bolgár költőtől. Bojka Marinova meghatódva hallgatta j a dalokat, a verset és nagyon há­lás volt a mélységes barátságért, a felejthetetlen fogadásért és a sokoldalú érdeklődésért. Megígér­te, hogy bolgár hanglemezeket küld nekik s képesalbumokat, amiből jobban megismerhetik a vésztőiek az ő hazáját, népét és életét. Ary Róza Egyhetes párttitkári tanfolyam kezdődött Gyulán Hétfőn — január 29-én — Gyu­lán, a belvárosi pártszervezet he­lyiségében egyhetes tanfolyam kezdődött. A tanfolyamon túlnyo­mórészt a gyulai vállalatok, üze­mek pártalapszervezeteinek titká­rai vesznek részt. Az egy hét alatt tájékoztatást kapnak a pártépítés elvi és gyakorlati kérdéseiről, fon­tos gazdasági és politikai tenni­valókról. Ez idő al»tt a pártszer­vezetek titkárai előadásokat halla­nak a Szovjetunió Kommunista Pártja XXTI. kongresszusának leg­fontosabb téziseiről, majd konzul­táció formájában vitatják azt meg. Megnavekedett a Gyulai Állami Gazdaság M Önkiszolgáló étterem Csabán Január 22-én Békéscsabán, mint már lapunkban közöltük, a Csaba-étterem télikertjében bevezették az önkiszolgálást. Az első nap forgalma bebizonyította, hogy helyes ez a módszer. Képeink az étteremről készültek. A bejáratnál ügyesen megszerkesztett polcon találja a vendég a tál. cákat és evőeszközöket. Képünkön az egyik étkező csoportot lát­hatjuk. Gyorsan megy a tálalás is. Az ízléses műanyagtálakba a konyha személyzete már előre elkészíti a menüt, s a vendégnek csak a tál­cára kell raknia. Egy lépéssel arrébb célszerűen berendezett polcon található a sütemény, savanyúság, hűsítőital és a kenyér. Az így megrakott tál­cával kerül a pénztárhoz a vendégj ahol az ebédjegy beadása és a vásárolt sütemény és egyéb étel, ital fizethető. CCCOOOOOOCGCOOOOOOOOOOOOOOOOOCCCCOCCiCOCGOGOOOOOO Jól zárták a múlt évet a tanácsi vállalatok Gyulán Gyulán a négy tanácsi vállalat eredményesen fejezte be a múlt esztendőt. A tervet a négy üzem együttesen 104,2 százalékra tel­jesítette, s a termelési érték meg­haladta a 30 millió forintot. Kö­zülük is kiemelkedik a Bútoripari Vállalat, amely tervét 105 száza­lékra teljesítette. De a többi üzem sem maradt le a tervteljesítésben. A Kötőipari Vállalat 100,1 száza­lékot, a Cementipari Vállalat 100,3 százalékot, a Kertészeti Vál­lalat pedig 113,4 százalékot ért el a múlt esztendőben. Tavaly a Bútoripari Vállalat 2200 kombinált szekrényt és 1700 televíziós-asztalkát adott a keres­kedelemnek, a Cementipari Vál­lalat 14 500 tonna betonárut gyár­tott, a Kötőipari Vállalat pedig 143 ezer pár harisnyát és 230 má­zsa kötöttárut állított elő. Figye­lemre méltó a Kertészeti Vállalat dolgozóinak múlt esztendei ered­ménye is, mert többek között 32 ezer cserepes virágot, 141 ezer szál nemesített szegfűt és 102 ezer f» csemetét neveltek. A négy vállalatnál 12 kollektíva vesz részt a szocialista brigád­mozgalomban. wwwvwwvwvwv^ Magas-, valamint mélyépítési művezetőket és technikusokat, építőmestereket, építészmérnököket, ált. mérnököket, kivitelezői, valamint építéselő­készítési munkákhoz felve­szünk. Mérnököknek és építő­mestereknek szükség esetén egy- vagy kétszobás lakást biztosítunk. *M. Szabolcs menve! íll. Épitfilp. V. Nyíregyháza, Széchenyi u. 45. Személyzeti osztály. 49

Next

/
Thumbnails
Contents