Békés Megyei Népújság, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-30 / 24. szám

1962. január 30., kedd népújsAa 5 Erd5s Károly: A munka Színek felhasználása Régi, közismert tény, hogy az emberele hangulatára különböző színeknek különböző hatásuk van. A színeknek az emberi munkára gyakorolt hatásával egyes országokban ma már tekin­télyes irodalom foglalkozik. A gyakorlati alkalmazás terén is számos meglepő eredményt értek el. Színeknek a dolgozó emberre gyakorolt hatását már számos kí­sérlet és vizsgálat igazolta. A ren­delkezésre álló anyag már elegen­dő, hogy az üzemszervezési mun­ka során a céltudatos színkivá­­lasztás gyakorlati módszerével foglalkozzunk. Néhány adat a színek érzékelési hatására: A színek hangulatra gyakorolt hatása leginkább a párosszínek alkalmazásával érhető el. Színpá­rok hangulati jelentőségei a kö­vetkezők: A sárga ultramarinkék— komoly és az összpontosítást elő­mozdító szín. A narancssárga-vi­lágoskék: vidám. A bíborvörös­zöld: ünnepélyes hangulatot okoz. Színkiválasztás terén meg kell ál­lapítani a munkakörülmények jel­lemző érzókszervűségeit. Ezen be­lül meg kell határozni a fő színt, például: ha száraz, meleg és za­jos munkahelyről van szó, fő szí­nül a zöldeskéket célszerű válasz­tani. Meg kell állapítani, hogy milyen hangulatot idéz elő a munka. Vannak tevékenységek, amelyek öröm telj esek, kelleme­sek. Vannak viszont olyanok is a természetüktől adódóan, melyekre nem mondható ez ilyen egyértel­­műleg. A főszín meghatározásánál erre a körülményre is figyelem­mel kell lenni. A színek alkalmazási területe a térfelületek (terem) színe, a gé­péi: színe és általában a színek, mint biztonsági figyelmeztetők meghatározásánál bír nagy fon­tosságot A teremszín kialakításánál elő­ször is a főszín meghatározása Szükséges. Pszichológiai hatás mellett törekedni kell arra is, hogy a színezéssel a fényveszteség a minimiumra csökkenjen. Példá­ul kedvező a falakon és a meny­­nyezeten a pasztellszínek alkalma­zása. Ezek jól visszaverik a fényt és barátságosnak tüntetik fel a helyiséget A vépek színe A múltban a gépek színénél a szürkéskéket és főleg a feketét al­kalmazták. Jelenleg gyakorlatban a legcélszerűbbnek a tompa, kö­zepes zöld szín bizonyult. Baleset­elhárítás szempontjából a gépeket célszerű egyszínűre festeni. Csu­pán a leállítókart és a kapcsoló­­táblát kell pirossal megjelölni, hogy egy baleset pillatatában mindenki, még az is, aki egyéb­ként nincs megbízva a gép keze­lésével, tudja, hogy hogyan kell azt leállítani. Helyes szín- és fényválasztás­sal nagyban segíthetjük a szemek pihentetését. Amennyiben a mun­kakörülmények úgy kívánják, hogy a munkadarabot erősen kell nézni, úgy erős kontrasztnak kell lenni a munkadarab és a munkapad felülete között. Olyan fény- és színhatást kell alkalmaz­ni, hogy a munkadarab sziluett­ként emelkedjék ki a háttérből. A színek különösen alkalmasak arra, hogy veszélyre figyelmeztessenek. Világszerte elterjedt a balesetel­hárító szín jelzések alkalmazása. Hazáikban is a Szabványügyi Hi­vatal kiadásában 1948 ban megje „emberi” lent a szín- és alakjelzések tára. Ebből kitűnik, hogy például a sár­ga szín az esetleges veszélyre fi­gyelmeztet. A vörös szín minden­kor állandó veszélyre utal. A zöld szín a biztonság, veszélytelen he­lyek jelölésére használható. A szí­nekkel kapcsolatban tény az, hogy a színek hatásai részben még tisztázatlanok, de bizonyos az, hogy a színek megfelelő alkalma­zásával a zajt, szagot, a hőérzetet stb. befolyásolni tudjuk. Az is bi­zonyos, hogy a munkával kapcso­latban nagyon lényeges a kon­centrációs erő — mely nagyban az idegerőtol függ, mely a pszicholó­giailag helyesen alkalmazott szín­tónusok révén megszilárdul. Sztatikus elemeket tartalmazó fizikai munka területe Ismeretes, hogy az izmok szta­tikus igénybevétele igen fárasztó. Kísérletek kimutatták, hogy az el­fáradás létrejöttében az izmok vi­szonylagosan elégtelen vérellátá­sának nagy szerepe van. Az izom­rostok tartós megfeszülése az izom vérkeringését akadályozza, mert a hajszálereket szűkíti és ez­által az ellenállást a véráramlás­sal szemben növeli. Az izom tar­tós megfeszülésének mértéke és a fáradtság érzése között összefüg­gés áll fenn. Ha a feszülés nem haladja meg a maximálisan kifejt­hető erő 10 százalékát, a sztatikus terhelést hosszú ideig ki lehet bírni. Ha azonban az igénybevétel 20 százalékos, az izom gyorsan ki­fárad. Az elfáradás megelőzésé­nek általános módja a megterhe­lés erősebb izmokra, nagyobb izomcsoportokra való elosztása. Ekkor ugyanis az izmok által ki­fejthető maximális erőnek (fe­szültségnek) kisebb hányadát vesszük igénybe. Példák: Nagyobb súlyok földről való felemelését helytelenül hajlongva végezzük el. Helyesebb, ha azt leguggolva emelgetjük. Ekkor ugyanis a leg­erősebb izmainkat, az alsó végtag feszítő izmait vesszük igénybe. Felfelé irányuló erőkifejtés ese­tén legkedvezőbb az a helyzet, ha a súlypontok a függőleges vonal mentén helyezkednek. Széles és fontos terület, hogy az izom erőkifejtéséhez kedvező fel­tételeket biztosítsunk, másrészt a tartóerő csökkentését segítsük. Ezen a helyen kell megemlíteni a kézi eszközök, szerszámok kiala­kítását. Itt a legfontosabb elv az, hogy a szerszámok, fogantyúk a kéz folytatásai, tehát a jó szer­szám a test tökéletes folytatása kell hogy legyen. Annyira kell alkalmazkodni a jó szerszámnak a testhez, hogy azt a testünk tagjá­nak érezzük. Ezenkívül alkalmaz­kodnia kell a szerszámnak ahhoz a feladathoz, amelyet el akarunk végezni vele. Ebben az összefüg­gésben különböző problémák me­rülnek fel. Milyen legyen a szer­szám alakja, a munkavégző felület kiképzése, milyen legyen a fogása és a súlya stb., hogy az ember te­vékenységének legjobban megfe­leljen, mely a legkevésbé fárasztó és a legnagyobb munkateljesít­ményt teszi lehetővé. Egyes terü­leteken lefolytatott kísérletek azt bizonyítják, hogy például a tető­munkáknál használt kalapács sú­lya 1,8 kilogramm, a lyukmunkák­nál 1,95 kilogramm súlyú a leg­megfelelőbb. Átrakási munkáknál 9,75 kg súlyú lapát a legkedve­zőbb. Kísérletek azt bizonyították, hogy bizonyos idő alatt kétkerekű talyigával ugyanolyan távolságra oldaláért és fáradsággal 216 darab követ szállítottak el. Egykerekű taligá­val mindössze 60 darabot. Törekedni kell továbbá a tartó­erő csökkentésére is. Ezt a célt szol­gálják például a különböző táma­szok. Az üleptámaszt az NDK egyes üzemeiben, fonodákban szék helyett alkalmazzák. Itt a szék használata célszerűtlen lehet, ha sokszor kell leülni, felállni, te­hát a testsúlyt emelgetni. Üleptá­­masz esetén a testsúly emelgetése elmarad. Kutatási munkánk tár­gyát kell képezze az állás és ülés problémája is. Állás közben a vér hidrosztatikus nyomása az alsó vég­tag gyűjtő ereit kitágítja, ezekben a vér pangását hozza létre. A vér­ellátás kedvezőtlenebbé válik, ke­vesebb vért kap a felső végtag, főleg az agy. Az agy vérellátásá­nak elégtelensége elfáradáshoz, esetleg ájuláshoz is vezethet (pl. a katonák vigyázzállás közben). Az elmondottakból következik, ha lehetséges, minden munkát ülve végezzünk, vagy legalább az ülep­támaszt alkalmazzuk. De nagy gondot kell fordítanunk az ülést szolgáló berendezések kiképzésé­re. Konfekció-üzemekben még ma is túlnyomórészt az ülés cél­jára hokedliket használnak, me­lyek fiziológiai szempontoknak kevésbé felelnek meg. Ülőmunkák végzésénél elengedhetetlen felté­tel a jól kiképzett támasz-szék al­kalmazása. (Folytatjuk) A FELELŐSSÉG Asszonyjaj, gyermeksikoly, csö­römpölés... A szomszédok kidug­ják a fejüket, aztán a gyávák és a nemtörődömök vissza is húzzák. Azok azonban, akiket felkavar és aggaszt a dolog, elő is jönnek ott­honukból és szenvedélyesen tár­gyalják a részegen hazatért apa újabb botrányos viselkedését, em_ bertelen cselekedetét. Egyikük, egy őszülő halántékú, de még jó erőben lévő férfi nem így tesz, hanem beront a lakásba, honnan a szörnyű zaj zuhog elő. Éppen jó­kor, mert az alkoholtól eszét vesz­tett apa a gyermekeit védő anya fejére sújtana egy székkel. Embe­rünk a részegre veti magát és le­­fegyverzi. Másnap a gyilkosság elkövetésé­től megmentett apa ahelyett, hogy köszönetét mondana, azzal ront a szomszédjára, hogy feljelenti, mert „betört” a lakásába. — Ide figyeljen szomszéd — mondja neki az ősz halántékú nyugodtan —, a nyáron egy nyi­­vákoló kismacskát mentettem ki a folyóból, mert megsajnáltam. Egy nyamvadt kismacskát, érti? Most meg emberéletről volt szó... — Bánom is én. Az én csalá­domhoz magának semmi köze! — ordítja magánkívül emez. Az ősz hajú rendíthetetlen nyu­galommal folytatja: — Amit maga csinált tegnap, az már nem „családi szórakozás” volt. Egyszer, amikor majd hig­gadtabb lesz, szívesen elbeszélge­tek magával, kedves szomszéd ar­ról, hogy kinek mikor van vagy nincs köze valamihez. Most pedig váljunk el békességgel... A haragos elnémulva bámul rá. Megbénítja emennek nyugalma és az a magabiztos erő, ami szavai­ból árad. Talán igaza volna? Jog­gal rontott be az ő otthonába teg­nap?TM Fejével olyan se igen, se nem módra biccent, mint az, aki­től önmagának önkényesen ado­mányozott konok, buta hatalmat ragadott el egy új és megfelleb­bezhetetlennek látszó igazságte­vés. Sarkonfordul, s köszönés nél­kül elsiet. Haragszik erre az bérré és irigyli is őt. A nőkkel és fiatalokkal valő foglalkozásban még mindig nem kielégítő a politikai munka A gyulai járási párt végrehajtó­­bizottság január 23-i rendes ülé­sén megvitatta a zárszámadó köz­gyűlések politikai előkészületed­ről szóló jelentést, valamint a párttagság statisztikai adatainak alakulásáról tárgyalt. A végrehajtó bizottság az első Megjelent a Béke és szocializmus januári száma A januárt szám vezéreitekét a folyó­irat főszerkesztője, A. Rumjaocev irta „Közös, eszmei fegyverünk” címmel, melyben méltatja a kommunista és munkáspártok 1960. évi moszkvai nyi­latkozatának első évfordulóját. A cikk behatóan elemzi a 81 kom­munista és munkáspárt nyilatkozata óta eltelt óv eseményeit és vizsgálja, hogy a pártok miként valósították meg a moszkvai nyilatkozatban kitűzött fel­adatokat, A cikk befejező részében A. Btm­­janecv a munkásmozgalomban felme­rülő nézeteltérésekkel, valamint azok okaival foglalkozik. Közli a lap a Csehszlovák Kommu­nista Pórt Központi Bizottsága titká­rának, a Politikai Bizottság tagjának, Jiri Hendrychnek „Az SZKP XXII. kongresszusa és a szocialista világ­rendszer fejlődése” című írását, amelyben vizsgálja, hogy a kommu­nizmusba való átmenethez szükséges feltételek fokozatos megteremtésének szakasza milyen új vonásokat jelent a szocialista világrendszeren beiül. Larbd Buhali, az Algériai Kommu­nista Párt első titkára „A kommuniz­mus építése és az arab népek szabad­zlk a Szocialista Internacionálé mai helyzetét. . .. .. ... „ „A komunista és munkáspártok, éle­téből” rovat ismerteti az Olasz Kom­munista Párt könyvkiadói tevékenysé­gét; hírt ad a Venezuelai Kommunista Párt illegális munkájának tapasztalatai­ról; tájékoztatja a folyóirat olvasóit azokról az intézkedésekről, amelyeket az ifjúság kommunista nevelésével kapcsolatban hoztak Csehszlovákiában; röviden foglalkozik a Koreai Munka­párt problémáival. Az „Eszmecsere”-rovatban tovább folytatják „A kommunisták és az if­júság” című témáról szóló vitát. „A könyvekről és folyóiratokról” szóló rovatban két könyvet ismertet­nek. H. Aptheker „Meijümk-e szabadok lenni?” az egyik, s Nyikolaj. mizem­­cevnek „Az Egyesült Államok külpo­litikája az imperializmus korszakában” című könyv a másik. A folyóirat leveleket és megjegyzé­seket közöl Puerto Ricóról, Sierra Leo­néból, Uruguayból, Reunionböl, Mexi­kóból, Iránéból és az Egyesült Államok­ból. napirendi pont vitája után töb­bek között megállapította, hogy a zárszámadási előkészületek csak­nem mindenütt jó ütemben halad­nak. A pártszervezetek irányítá­sával a többi társadalmi szerveze­tek is foglalkoznak ezzel a fel­adattal. A jelentés egyik részle­téből kitűnt, hogy az alapszerve­zeteknek több gondot kell fordí­taniuk a zárszámadást megelőző tanácskozó gyűlések megszervezé­sére, mert egyik-másik helyen ke­vesen jelentek meg ezeken az ér­tekezleteken. Azokban a közsé­gekben, ahol az előkészítő munka vontatottan halad, a patronálok adnák segítséget. A párttagság összetételéről szói­vá a v. b. ülésen hangsúlyozták, ■hogy a pártszervezetek még na­gyobb gondot fordítsanak a nők és a fiatalok nevelésére. A statiszti­ka arra figyelmeztet, hogy e téren még mindig nem kielégítő a párt­­alapszervezetek munkája. 1960- hoz viszonyítva 1961-ben 1,3 szá­zalékkal csökkent a nők aránya a pártszervezetekben. A felvett 200 tagjelölt nyolcvan százaléka férfi és a törlések nagyobb hányada a nők köréből történt. A párttagság kor szerinti megoszlása jól alakul. A felvételekkel emelkedett a fia­talok száma, azonban még így sein kielégítő az arányuk. A két napirendi pont megtár­gyalása után 15 tagjelölt felvételét és ugyanannyi tagjelölt taggá mi­nősítését hagyta jóvá a végrehaj­tó bizottság. Rádió- és televízió rJsor ságharca” című cikkében arról ír, hogy a kommunizmus építésének mi­lyen hatásai vannak a nemzeti felsza­badító mozgalomra, Dimitrisz Parcalidisz, a Görög Kom­munista Párt Központi Bizottsága Po­litikai Bizottságának tagja „A Görög Kommunista Párt harca a demokra­tikus változásokért” című Cilikében ké­pet ad Görögország mai helyzetéről, és arról a harcról, amelyet a kommu­nistáik vívnak és vezetnék a demok­ratikus változásokért. Jean Kanapa, a Francia Kommunist? Párt Központi Bizottságának póttagja, filozófus és publicista elemzi XXIII. János pápának néhány hónappal ez­előtt nyilvánosságra hozott encikliká­­ját, amely külön figyelmet érdemel a katolikus egyház „szociális** filozófiá­ját leszögező tartalma és rendeltetése miatt. A Szocialista Internacionálé VII. kongresszusával két cikkíró is foglal­kozik a folyóirat most megjelent szá­mában. Jurij Zsilin: A kommunizmus programja és a szociáldemokrácia programtalansága, Himie Fagan: Ho­gyan jutottak csődbe ... címmel elem KEDD, 1962. JANUÁR 30. KOSSUTH RÁDIÓ: 4.30 Hírek. 4.40 Vidáman — frissen! 8.10 Mai szerzők operettjeiből. 9.00 Moha bácsi, a tör­pe ... 9.20 „Üj nótát fújjunk!” 9.40 Fúvószene a Moszkvai Rádió műsorá­ból. 10.00 Hírek. 10.10 Magyar nóták. 10.45 Élő világirodalom. 11.05 Zongora­­művek. 11.40 A váci művelődési ház Vox Humana énekkara énekel. 12.00 Hírek. 12.20 Zenés ajándékműsor a gyorsvágathajtó bányászbrigádnak. 13.00 Ezüstkalászos szövetkezeti gazda­tanfolyam. 13.20 Egy falu — egy nóta. 13.40 Lehorzky Éva operaáriákat éne­kel. 14.00 A kozmosz titkaiból. 14.30 Tánczene. 15.00 Hírek. 15.10 Kórusok. 15.25 Ez nem tréfa! 15.40 Krisz'ina kis­asszony. 16.05 Megtudtuk — elmond­juk... 16.25 Kamarazene. 17.00 Hírek. 17.15 Régi magyar dalok. 17 30 Illik, n^m illik? 17.50 Könnyű zene. 18 10 Ho rizont. 18.30 Zenekari muzsika. 19 05 A Szabó család. 19.35 Részletek J. Stra­uss* Kreisler, Kálmán, Fali és Iehár műveiből, 19.54 Jó éjszakát, gyerekeit! 20.00 Esti krónika. 20.25 Bemutatjuk új tánczenei felvételeinket. 21.10 A ma­gyar irodalom kincsesháza. 22.00 Hí­rek. 22.15 Mai szemmel. 22.25 Nemzet­közi Enescu-fesztivál. 24.00 Hírek. PETŐFI RÁDIÓ: 5.50 Hírek. 6.00 Reg­geli zene. 8.00 Hírek. 14d5 Beethoven­­művek. 15.00 Lajtha László: Vas me­gyei kurucképek. 15.25 Zenekari mu­zsika. 16.00 Hírek. 16.05 Könnyű zene. 16.45 Az öröm és törvény. 17.00 Em­lékezetes hangversenyek. 17.50 Idősze­rű nemzetközi kérdések. 18.00 Hírek. 18.10 Tánczene. 18.30 Vidám félóra. 19.00 Hírek. 19.20 Ezüstkalászos szövet­kezeti gazdatanfolyam. 19.40 Közvetítés a Zeneművészeti Főiskola nagytermé­ből. 21.45 Ahogy tetszik. 23.00 Hírek. TELEVÍZIÓ: 17.30 Iskolások műsora. 18.40 Orvosi tanácsok. 18.50 Négy nap Tieningrádban. 19.05 Telesport. 10.30 TV Híradó. 19.50 Vörös felhő, Kínai ba­lettfilm. 21.20 írók a kamera előtt. 31.10 Hírek, A xv Híradó ismétlése.

Next

/
Thumbnails
Contents