Békés Megyei Népújság, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-05 / 3. szám
4 M épújsAa 1962. Január 5., péntek Az Építők csabai művelődési otthonának új arca •„Utunk utolsó állomása az Építők Munkácsy Mihály művelődési otthona volt. Hasonló körsétán jártunk itt ezelőtt tíz hónappal. Nem lehet ráismerni, ízlésesen szórakoznak, táncolnak a fiatalok, ízléses a nagyterem, barátságosak a klubszobák.,. az Építők kultúrotthonáról külön riportban számolunk be — legközelebb ...” — olvashatta bárki a Népújság 1961. december 23., szombati számában, V. T. „Éjszakai portyán ...“ című cikkében. Ez a „legközelebb” íme, itt is Vantara Mátyás, a dolgozók esti iskolájának egyik szorgalmas nagydiákja. van. A kép és a szöveg együttes hangján közli a krónikás és a fotóriporter az ott látottakat és tapasztaltakat. Valóban, egészen más a légkör, mint egykor. Akik régen azzal a szándékkal léptek a Trefort utcai épületbe, hogy munka utáni üdülésként családjukkal, ismerősükkel, avagy fiú a lánynyal szépen, okosan, jól — társadalmunkhoz illő módon — töltsék el szabad idejüket, viszszahőköltek, vagy ha be is léptek, kényelmetlenül kezdték érezni magukat, mert magatartásukon kellett volna alapvetően változtatni ahhoz, hogy „beleilleszkedhessenek" az akkori „jóbőrös”, „apafejes”, „nyanyusos”, „csinibabás" légkörbe. Azonban a sajtó, a közönség és az illetékesek, vagyis a közvélemény hatására nem a jóindulatú szórakoznivágyóknak, hanem az otthon életének kellett alapvetően változnia magatartásban. Nem hiányoztak a károgó varjak, azok, akiknek a kultúrálatlan kulturáltság langy levegője ízlett. „Becsukhat a bolt, ürgék, ha itt nem lehet többé hetyegni..." Az „ürgék” cseppet sem ijedtek meg, ellenben a hetyegők eltűntek, a többség nagy megkönnyebbülésére ■=» örökre. A vezetés szelleme teljesen új. Tóth Bacsó Lajos nemcsak „kultúrotthonigazgató”, Nyíri Lajos nem csupán tánctanár, a gazdasági vezető nem kizárólag gazdaságvezető és a könyvtáros együtt az otthon lelkiismeretes gazdái, egészséges életének — a közönségre nézve cseppet sem terhes — őrei. Ök a legboldogabbak, ha kedvvel művelődik és vidáman szórakozik fiatalja, felnőttje és öregje. Minden mostani látogató részéről csak helyeslésre talál és támogatást nyer, ha részegeskedő, mosdatlan szájút elfogadható viselkedésre kémek, s a néhány 13—14 éves korú dohányzóval eredményesen megvitatják a nikotinnak a serdülők szervezetére gyakorolt káros hatását. Az is osztatlan tetszésre lelt széles körben, hogy az otthon barátságos karjaiba zárta a dolgozók iskolájának, a munkásakadémiának a hallgatóit, helyet adott az ismeretterjesztést igénylőknek, a kulturált tánc elsajátítására vágyóknak, a különféle szakköröknek, szellemi vetélkedésnek, irodalmi színpadnak, vidám esteknek. Egyszerűen az a nagyszerű tény ragadta meg az embereket és vonz minden nap többet és többet a Trefort utcába, hogy az otthon végre valóban a művelődés, az üdítő szórakozás hajléka lett. — Valóban otthon érezzük itt magunkat — mondják az apák, anyák, lányok és fiúk. A szülők ma már bátran engedik el serdülő gyermekeiket is az Építőkhöz, mert tudják, hogy ott este nyolcig az otthon vezetőségének mondhatni szülői oltalma alatt szórakoznak és semmiben sincs lehetőségük „határsértésre", „túltengésre”. Akinek nem tetszik a szocialista erkölcs ilyen világzása, azok nem hiányzanak, az otthonnak sem — ez az általános vélemény. Most pedig — nem untatásként — néhány jellemző számot megemlítünk a művelődési otthon életéből. A búcsút mondott évben közel 68 ezer látogatója volt az „Építőknek”. A heti „szabadnap” csupán elvben létezik, mert nincs szünnap, mindig van program és arra látogató. A 140 ismeretterjesztő előadáson összesen ötezren vettek részt. Leglátogatottabbak voltak a politikai és a természettudományos előadások. Az építőipari szaktanfolyam állandó jellegű és igen népes. A munkásakadémiára 31-en járnak. Munkásfiatalok az építőiparból, a téglagyárból és a kórházi dolgozók közül szellemi vetélkedőn vettek részt meglepően jó felkészültséggel. A városi KISZ-bizottsággal egyre valóságosabb az együttműködés. Sok fiatalt mozgósítottak már a rendezvényekhez és a KISZ az otthon életében mind jelentősebb szerepet vállaL Van gyermekszínpad, képzőművészeti kör, színjátszó csoport. — Öt csoporttal neveztünk a Kulich Gyula kulturális seregszemlére, de olyan erősek vagyunk, hogy azt mondtuk, ha kell, még két-három kulturális csoporttal jelentkezhetünk — mondja Tóth Bacsó igazgató. Azt is elárulja, hogy a kulturálté ságnak nemcsak tartalmi, hanem külső megnyilvánulására is törekedvén, az SZMT, s az Építők szakszervezeti központja 200 ezer forintjával és saját erőből változtatták olyan frissé, meghitté az otthont, mint amilyen. Valamikor itt a tánc a táncért volt, vagy ami talán még pontosabban fejezi ki az egykori állapotokat, tánc ürügyén afféle Felnőttek, szülők is szívesen sajátítják el a modern táncokat az f'pítők művelődési otthonában, Nyíri Lajos tánctanártól. tartalmatlan összejövetelesdi, találkozósdi színhelyeként szerepelt az épület. E tekintetben is gyökeres fejlődés következett. Ma már a tánc nem ivászati és találkái alkalom, hanem az otthon kulturális munkájának egyik szerves része. Mint mindenütt, ahol az ifjúság tevékenységét egészséges irányba kell terelni, itt is segítőként jelentkezett a KISZ. Az otthonban ma már két diák és egy felnőtt tanfolyam működik, ötven éven felüliek is egyre többen járnak táncot tanulni, levetkőzve azt a régi, „kisvárosi” szemléletet, mely szerint táncolni és abban fejlődni csupán a fiatalság joga. Ami Pesten már magától értetődő, itt is kezd meghonosodni: a kulturált mozgás, magatartás elsajátításához mind több felnőtt veszi igénybe a tánctanfolyamokat. A fiatalokat természetesen nem kell meggyőzni. Munkásfiatalok és diákok egyaránt felkeresik az otthont a tanfolyam miatt, később pedig már más kulturális szórakozás miatt is. Kígyósról például a mezőgazdasági technikum tanulói különvonattal járnak be hetente. Táncklub is van, melynek részvevői nemzetközi versenystüus alapján tanulnak táncolni. Az elkövetkező Kulich Gyula seregszemlén egyébként a társastánc beiktatott versenyszám. Nyíri Lajos tánctanár nemcsak a szakma mesteri ismeretében, hanem azzal a tudattal tanítja ifjú és felnőtt tanítványait a kulturált táncra, hogy ily módon a népművelési munka egyik részese, s tanítványai ezzel is előbbre jutnak a közösségi értelemben vett jólneveltség útjáig Az Építők Munkácsy Mihály művelődési otthonának működése, egészséges népművelő hatása azonban nem szorul falai közé, hanem kisugárzódik minden irányba. Különösen az olvasóanozgalmi munka az, mely az egész megye építőipari dolgozóit eléri. A szálláshelyek mindegyikére jut a 13 ezer kötetes könyvtár anyagából. Persze olvasnivalóból sosem elég, s e tekintetben a könyvtárosok örökös panasza mindig indokolt. A szakszervezet igyekszik is, hogy a könyvbarát-mozgalom szellemének megfelelően, a ma-Meg is felelt! ga területén és erejéhez mérten, szakadatlanul erősítse a szálláshelyek TV-i és rádiói mellett oly nagy szerepet betöltő könyvek terjedését, gyarapítsa a könyvállományt. Még sok-sok szépet, jót, hasznosat láttunk, hallottunk az Építők művelődési otthonának megváltozott életéről, de talán ennyi is bőven elegendő ahhoz, hogy azokban is egészséges képet alakítson ki az otthonról, akikben még a régi él. Huszár Rezső Foto: Kocziezky Lá&zió Roszkos János tanárt a fizikaórán feszült figyelemmel hallgatják az esti iskolások. Mizó Mihály tanár, az SZMT vezetőségi tagja, az Építők Kazinczy utcai szálláshelyén a fiatalokat é rdcklő ismeretterjesztő előadást tart. Pontosan két perc áll rendelkezésre a fiatal Szilvás! Lászlónak, hogy a szellemi vetélkedőn, a mikrofon előtt megfeleljen egy bonyolult kérdésre. Tán egy Fradi—Honvéd-viadal sem izgalmasabb, mint egy ilyen asztali foci az otthon klubjában.
