Békés Megyei Népújság, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-30 / 24. szám

4 N épújsaa 1962. január 30., kedd A hét 7. napján Állítólag a „nagy mindenható” hat nap alatt teremtette a vi­­•got, a hetediket pihenőnek szánta. No de ez sem telik el anél­kül, hogy valami érdekes, vidám humoros eset ne történjen. Elles­tünk néhányat, egy-két pillanatot az életből... OA „hátulgombos“ tele vízió A történethez tartozik: Egyre jobban elterjed az a szo­kás, hogy a presszókban TV-kó­­szüléket szerelnék fel. így van ez Békéscsabán is a Csabagyöngye cukrászdában. Ezzel a készülékkel általában elég sok a baj. íme: Este 7 óra van. A cukrászdában tokán ülnek, szemben a TV-ké­­szülékkel. Az egyik kiszolgálónő bekapcsolja a gépet. A képernyőn összetört kép jelentkezik. Egy csa­varás jobbra, egy csavarás balra, — s a kép nem jön be. A felszol­gálónő kezd ideges lenni. Üjra próbálja. Hiába. Ekkor egy idősebb férfi lép oda: — Nem jó helyen tetszik csavar, ni kérem, ez „hátulgombos televí­zió”. — Majd benyúl a fal és a TV közti résen. Hamar akadt segítség is. Most ketten esnék a készülék­nek. Csavargatják, nyomkodják, ütögetik. Jó fél óra múlva csoda történik. A képernyőn megjelenik VIII. Henrik elhízott alakja. Min­denki tapsol. — Hiába, a hátulgombos tele­vízióhoz is érteni kell. „Ókor“ a Balassiban — Jaj, hői vagyok? Mi ez? Iá­dé reálom? Vagy kájrrázik a sze­mem? A Balassi Bálint művelődé­si otthon tánctermében XV. szá­zad korabeli öltözetű férfiak és nők sürgölődnek. — Nem káprázik a szeme — nyugtat meg Kárpáti Edit és Hat­falvi László. Ókori korabeli ruhák divatbemutatóját rendezik most itt, a Balassiban. Nagyon érdekes. Valóban érdekes volt. És tet­szett is a közönségnek. A Balassi művelődési otthon vezetői minden vasárnap az ötórai tea alkalmá­val műsort is tartanak. Ez tetszik a békéscsabai fiataloknak, amit bi­zonyít, hogy mindig telt ház van. ©Fizetés nélkül távozott Egy pohár sörre tértem be az egyik vendéglőbe. Ismerős pincér hozta a habzó italt. Komor volt a tekintete. Valami kellemetlenség érhette. — Mi baj? — néztem rá bizta­tóan. — Dühös vagyok — szólt ked­vetlenül. — Képzelje, ott, annál az asztalnál ült két férfi. Megittak egy liter bort, meg két feketét. — Ezért dühös? — Hogyne! Hiszen nem fizettek. Ügy látszik, van, aki még vasár­nap is keres! ©Ébresztő a büfében Délelőtt 10 óra felé járhatott az idő. A büfében asztalra borulva aludt egy férfi. Egy másik mellet­te ült, és halkan dudorászott o fülébe. Néha felemelte a hangját, majd újra lehalkította. Aztán el­hallgatott. Kajánul elmosolyodott, majd hirtelen (hogy honnan, nem tudom) egy vekkerórát varázsolt elő. Óvatosan felhúzta csörgőre, majd az alvó társának füléhez he­lyezte. Feszült várakozás, majd megszólalt a csörgő. Az alvó férfi felriadt. — Hű, már reggel van — mo­tyogta álmosan, majd le akart lép­ni az ágyról. Ez pedig a Halászban történt Két férfi lép be az ajtón. Az egyik így szól: — Fizess egy pohár sört. — Nem fizetek. — Miért? — Mert nincs pénzem. — Fizess, mert ha nem ... A megfenyegetett férfi ijedten nézett a kissé pityókás ismerősé­re, majd óvatosan megkérdezte. — Mi lesz, ha nem fizetek? A másik szája széles mosolyra húzódott. — Akkor nem iszunk. Hahaha, jó mi? Jantyik Tibor Nagyüzemit házikolbász-töltés Békéscsabán Békéscsaba régi nevezetessége a szalámi vastagságú, erő­sen paprikázott házikolbász. A csípős ízű sertéskolbászt igen keresik a városba érkező látogatók is, ezért a Békéscsabai Hús­ipari Vállalatnál megkezdték a hagyományos kolbász nagy­üzemi készítését. A csabai kolbászt csak az arra alkalmas téli időben készí­tik, s most négy—ötszáz mázsa kerül belőle a füstölőkbe. Az első szállítmányt körülbelül három hét múlva küldik a békés­csabai és a Békés megyei üzletekbe. — Hová rohantok, ti hófehér fellegek a nap­sugaras kék égen? — A tavasz elébe! — Hová siettek emberi tavaszunk édes gyerme­kei? — Kisdobos-avatásra! — Hadd tartsak vele­tek! — Szívesen látjuk a bácsit, jöjjön... így, ilyen áradásos kedvvel érkeztünk vasár. nap délelőtt a csabai téglagyárba, melynek dí­szes, virágos kultúrter­me a VI. számú iskola úttörőit, nevelőket, szü­lőket, kiszeseket és 107 kisdobos-jelöltet ölelt magába. Hogy pontosan százhetvenet, azt Nagy János tanártól, az isko­la úttörőcsapatának a ve. zetőjétől, ettől az örökké a „gyerekei” közt moz­gó, felnőttbe ojtott nagy pajtástól tudtuk meg. Ünnepélyesen és mégis gyorsan, hibátlanul pe­regtek az események. A hetedik b-ből való To­­dola Zoltán pajtás meg­pergette a dobját. A kö­rötte álló kisebbek tiszte. lettel bámultak fel rá, majd körüljáratták te. kintetüket, lesve, hogy mi lesz a dobolás hatása. Varázslatos dolog tör­tént: a dobszóra a bejá­raton át vörösnyakken­­dös lányok, fiúk serege áradt befelé, s felsora­koztak az emelvény •••( •••••••••••••••••••»•••••••••« előtt} melyen — vörös­csillagos nemzeti színű zászló alatt — többek kö­zött Sztankó Mátyás ve­terán, Kesjár János, a VI. számú iskola igazga­tója és Boldog Ferenc­­né, az V. kerületi nőta­nács elnöke foglalt he­lyet. Mikor már minden szépen elrendeződött, is­mét megperdült a dob. — Zászlónak tisztelegj! — hangzott, s a pajtások vigyázzba meredve fe­jezték ki tiszteletadásu­kat a csapatzászlónak és a Rózsa Ferenc Gimná­zium KISZ-lobogójának, melyet Csurár József ifjúgárdista és tanulótár­sa, Aradszky Mária ho­zott büszkén, kipirultan. A rajvezetők létszámje­lentést tettekt majd sor­ra következtek a szava­latok. Zelenyjánszlcy Ju­dit, Hrabovszky Éva út­törők és Zentai Éva kis­dobos remekeltek ebben. Sztankó Mátyás elv­­társ mondta a beveze­tőt. így kezdte: — Nehéz, de nem jár­hatatlan út az, amelyre most ti, kisdobosok rá­léptek. A nyakkendő vi­selése kötelez. Cselekvé­seitek során gondoljatok hazánk dolgozó emberei­re, s a pártra, melynek fiatal követői vagytok, s egykor a soraiba léptek... A rövid bevezető után az esküszöveg felolvasá­sába kezdett. Százhét gyermekajkon csendült a fogadalom: „— En ... a mai naptól büszkén vi­selem a kisdobos ne­vet .” A Rózsa Fe­renc Gimnázium kiszesei voltak az avatószülők. Ók kötötték meg a meg­hatódott kicsik nyakába a kék nyakkendőtj majd pedig úttörőlányok szét­osztották a kisdobosok közt az emléklapokat. Kesjár János igazga­tó ezeket mondta: — Ti most egy olyan közösségnek váltatok tagjaivá, melyben érté­kes fiatalókká fejlődhet­tek társadalmunk hasz­nára. Legelső feladato­tok a szorgalmas tanu­lás, s emellett a jó maga­tartás, a példamutatás. Annak örülnénk legjob­ban, hogy ha majd annak idején mindannyióto­­kat úttörőkké avatnának, mert ez azt jelentené, hogy kisdobos-fogadal­matok szerint éltetek és cselekedtetek... Köszönet mindazoknak, akik tite­ket idáig elvezettek. Kö­szönet a gimnázium ifi vezetőinek, akik szabad idejükben mindig eljöt­tek ide; hogy átadhassák nektek tapasztalataikat. Köszönet az V. kerületi és a téglagyári KISZ- szervezetnek. Mindkét helyről sok jó segítséget kaptatok. Köszönet azok­nak a nevelőknek, akik ilyenekké neveltek, ami. lyenek vagytok. Köszönet a szülőknek a sok segít­ségért. Egyre több azok­nak a szülőknek a száma, akik értékelik és támo­gatják az úttörőcsapat munkáját. A kisdobosok nevelése az avatással ko­rántsem fejeződött be. Közös célunk, hogy gyer­mekeinkből mennél de­rekabb felnőttet nevel­jünk. A dolgozó népért, a hazáért előre!... Magasba lendült Ba­logh Jánosné énekkarve­zető karja, s a VI. számú iskola énekkarosainak ajkán felcsendült a nagyszerű mozgalmi in­duló: A párttal, a nép­pel egy az utunk... Ezt követte több más. Aztán a gyönyörű ava­tóünnepség legvégén a terem egész közönsége, fiatal és felnőtt vigyázz, ba állt és egyetlen hatal­mas énekkarrá válva, zengeni kezdte a világ ifjúságának magával­­ragadó himnuszát: — Egy a jelszónk! a béke... —húr— l röatM£z a télben.^ Külföldi vendegeink Budapestre érkezett Mihail Komm világhírű szovjet filmrendező (szemüveggel) és B. V. Matalnyikov forgatókönyvíró. (MTI- foto—Keleti Éva felv.) OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCOOOOOOOOOOOO« Nagy sikerrel mutatják be új műsorukat (Tudósítónktól) A szeghalmi járási művelődési ház színjátszó csoportja az el­múlt év decemberében alakult újjá. A csoport több új taggal is bővült, vezetője Mészáros Ferenc. A színjátszó csoport most új mű­sort tanult be, s a járás községei­ben nagy sikerrel mutatja be Mó­ricz Zsigmrand Rokonok című művét. Január 20-án Vésztőn tar­tottak előadást, ahoi zsúfolásig megtelt a művelődési otthon. Az együttes tagjai közül Tímár Mi­hály, Veres Mária, Ugor István, Kővári István és Pálfi Zsuzsanna színjátszók emelkedtek ki szerep­lésükkel. Újszerű helytörténeti kutatási módszer — II. Rákóczi Ferenc nyomában a Körös—Maros-közben — Virágh Ferenc békéscsabai gim­náziumi tanár újszerű módszert honosított meg a helytörténeti ku­tatásban; megjelent tudományos munkáiban nem egy szőkébb te­rületre szorítkozik, hanem több táj néprajzi vagy történelmi kap­csolatát fűzi egybe. „A békéscsa­bai népnyelvről” írt dolgozatában például e tájegység népnyelvét összehasonlította a Tiszahát né­pének nyelvével. A „Török hó­doltság Gyula térségében” című munkájában Sárospatak, Tokaj és Gyula török kori kapcsolatait mutatta ki; A „Krónikák és histó­­riás énekek a török-kori Körös— Maros-közéről” című könyvében egyazon fejezetben együtt szere­pelnek a Bodrog és Felső-Tisza menti helységek és a Körös-közi Gyula városa, másutt Tokaj, Gyu­la, Szeged és Debrecen neve. A szerző ebben a kötetében szemel­vényt közöl a „Sárospataki ma­gyar krónikából” is. Dr. Virágh Ferenc most újabb művén, a „IX. Rákóczi Ferenc sza» badságharca a Körös—Maros-közi­ben” című tudományos monog­ráfián dolgozi k, s ebben is a FeJső-Tisza vidék és a Körös-köz történelmi kapcsolatait tárgyalja. Üj könyvéhez a Magyar Országos Levéltárból, valamint a szegedi, a szentesi, gyulai, a debreceni és az egri állami levéltárakból gyűjtöt­te össze az adatokat. Két új magyar film és az Üj barázdát szánt az eke filmváltozata a mozik februári műsorán Februárban két új magyar film jelenik meg a mozik vásznán. A májusi fagy-ot Csurka István tör­ténetéből Kis József rendezte, s a jeleneteket Bodrossy Félix opera­tőr örökítette meg a celluloidsza­lagon. A faluról Pestre került fia­talok életéről szóló film főhőseit Sztankay István, Moőr Marianne, Bodrogi Gyula és Kiss Manyi kel­tette életre. Ugyancsak február­ban tartják a Felmegyek a mi­niszterhez című mai, falusi tárgyú filmszatíra premierjét is. A forga­tókönyvet Galabárdi Zoltán és Markos Miklós írta, a film rende­zője Bán Frigyes, operatőrje Szé­­csényi Ferenc, főszereplője az „Utolsó mohikán”, azaz az utolsó egyéni gazda egy termelőszövet­kezeti községben: Páger Antal. Bemutatják a szovjet filmművé­szek új alkotását, Solohov Üj ba­rázdát szánt az eke című regé­nyének háromrészes filmváltoza­tát. Műsorra tűzik Alberto Mora­via Római történetek című köny­vének szélesvásznú olasz filmvál­tozatát is. Ebben többek között Giovanna Rallit, Silvana Pampa­­ninit és a népszerű komikust, To­tót láthatják a filmbarátok. Ugyancsak februári újdonság Az énekesnő hazatér című román film, amelyet a nagy román éne­kesnő, Darclée életéről készítet­tek; A levegő kalózai című izgal­mas Defa-film, a Tavaszi vihar című csehszlovák film és az Afri­kai képeskönyv című amerikai film. Ez utóbbi Walt Disney pro­dukciója, és a világhírű rendező természetfilm-sorozatának egyik jól sikerült, egész estét betöltő ré­sze. Műsorra tűzik Pontecorvo, a világhírű olasz rendező megrázó filmjét, a Kapo-t is, amely egy né­met koncentrációs táborban ját­szódik. A film főszereplői: Susan Strassberg, Emmanuelle Riva és Laurent Terzieff. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents