Békés Megyei Népújság, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-28 / 23. szám

1Í6I2. január 28., vasárnap ft £ p ü j s A a 3 A szeghalmi járásban a felvásárlási terv teljesítésében első: Körösnjfaln (Tudósítónktól) Az elmúlt évi felvásárlási mun­kát értékelte az Élelmezésügyi Mi­nisztérium szeghalmi járási felvá­­■fcrlási kirendeltsége. A legjobb eredményt a járás községei közül Körösújfalu érte el 104,6 száza-A gazdsági bizottság határo­zata alapján az ország több ál­lami gazdaságában holland rendszerű forrólevegős lucerna­szárítókat építenek. Ezeket ez év májusáig üzembe helyezik. Megyénkben a mezőhegyesi, a felsőnyomási és a Körösi Álla­mi Gazdaságban építenek ilyen gazdasági berendezéseket, ame­lyek tavasztól őszig folyamato­san szárítják a zöld lucernát, s 'készítik elő őrlésre. A Földmű­velésügyi Minisztérium Állami Gazdaságok Főigazgatósága az lékos tervteljesítésével. Jó mun­kát végeztek a szeghalmi járásban még Szeghalom és Körösladány termelőszövetkezetei és háztáji gazdaságai, és így a felvásárlási tervet száz százalékban teljesítet­ték ezekben a községekben. említett három állami gazdaság­ban mintegy 10 millió forintot fordít a lucemaszárító-építésre. A lucerna szárításához szüksé­ges forró levegőt gázolaj segít­ségével állítják majd elő, s kü­lönféle teljesítményű villany­­motorok segítségével juttatják át a szárítóra rakott lucernán. A Dél-Magyarországi Áramszol­gáltató Vállalat békéscsabai üz­letigazgatóságának dolgozói az egyenként 400 kilovolt-amper teljesítményű villanyhálózat építésén dolgoznak. Termelőszövetkezeteinkben az állattenyésztés kezd a közös gaz­daság szerves részévé válni. 1960- foan a párt megyei értekezletén többek között arról tanácskoztak, hogy a termelőszövetkezetek gaz­daságilag hogyan szilárdulhatná­nak meg minél hamarabb. S a szi­­lárdulás fontos feltételeként az ál­lattenyészt« kifejlesztését jelöl­ték meg. Akkortájt még jócskán voltak szövetkezetek, ahol sertés­ből, szarvasmarhából és baromfi­ból tözsállománnyal nem rendel­keztek, sőt haszonállattartással sem foglalkoztak. A tanácskozás egyik határozatát, amely a szövet­kezeti állattenyésztés fellendítésé­nek irányát szabta meg, sikerrel végrehajtottuk. Ma megyénkben már nincs olyan szövetkezet, ahol ne lenne sertés- és szarvasmarha­törzs. De a baromfitenyésztés is egyre terjed. Elmondhatjuk, már 180—182 termelőszövetkezetben ismerték fel a baromfitartás elő­nyét. Holland rendszerű lucernaszéna-szárítók épülnek az állami gazdaságokban „Gyógyulnak a vasparipák“ a Battonyai Gépállomáson AMILYEN CSENDESNEK TŰ­NIK a gépállomás környéke, an­nál inkább zajos a nagy szerelő­­csarnok. Tavaszra készülnek a Battonyai Gépállomás szerelői, traktorosai. — Nagy körültekintést kíván a mostani gépjavítás — mondja Keszthelyi Zoltán elvtárs, a gép­állomás igazgatója, miután közöl­jük jövetelünk célját. — A múlt évi rendkívüli szárazság nagyon megviselte erőgépeinket. Sok volt a géptörés, különösen az őszi ve­tés idején... Ez aztán oda veze­tett, hogy a normálholdankénti 68 forint önköltséget sem tudtuk be­tartani :.. — Hol tartanak jelenleg a múlt évben megviselt erő- és munka­gépek javításában? — Menjünk talán ki a szerelő­­műhelybe, ahol egyrészt látni is lehet a javítást, másrészt Tassi János műszaki vezető pontosan kezében lévő brosstű hegyével szúrta volna meg az ujját. — Ismerem? — Lehet... — Mi a neve? — Kinek? . — Annak a lánynak, akiről me­sélnem kell. — Nem tudom. — Kár. így hogy tudjam, kiről meséljek? — Körülírom: szőke haja van. Kék a szeme és magas is, karcsú is — Van egy lányismerősöm — saondta Rose és érezte, hogy nem tudja palástolni izgalmát —, akire ráillik ez a leírás. Magas, karcsú és szőke. Csak a szemét nem néztem meg sohasem. Ilyen lány persze sok van... — Persze! Persze! — mondta Horváth, akinék hirtelen melege lett a sok italtól. Kábult feje zú­gott a sök izgalomtól. — Ebben igazad van. Kezdjük meg a tánc­leckét. — Hohó, barátom, most te me­sélj nékem a magyar lányokról! Megígérted. — Mit mondjak? Sokfélék. Szé­pek és kevésbé szépek is vannak köztük. — Neked is vannak ott lány­­ismerőseid? elmondja, hogy hol tartunk — ja­vasolta Keszthelyi elvtárs. v A szerelőcsarnokhoz közeledve az igazgató jóleső érzéssel mutat az udvaron sorakozó, kijavított munkagépekre: — Azok a gépek már üzemké­pesen várják a tavaszt... A CSARNOKBA LÉPVE, a ja­vítóműhelyekre jellemző zaj foga. dott bennünket. A műszaki vezető íróasztalán kimutatások, akták hevernek. Rövid ismerkedés után Tassi elvtárs vette át a szót: — A jelenlegi nagyjavítást az ütemterv szerint csináljuk. Most 21 szakmunkás, hét traktoros és 11 ipari tanuló dolgozik a műhely­ben. — A műhely mellett és a szere­lőcsarnok előtt igen sok a már ki­javított erő- és munkagép — szó­lunk közbe. — Január másodika óta tart a javítás. A munka jelenlegi ütemét — Nemigen. — A rokonaid között sincsenek? — Nem tudok róluk. Alig van rokonom. így azt sem tudhatod, melyek a magyar lányok szokásai? — Furcsa kérdéseid vannak. Rose elnevette magát. — Mit tudod te, hogy mi érde­kel egy magamfajta lányt! — Te mondd meg, hogy hívják azt, akire a leírásom ráillik? — Elza!... Az orvos felkiáltott. — Elza Geissler? ... — Ügy van. Régi ismerősöm. A Nemzetközi Vöröskeresztnél dol­gozik ... Horváth elvörösödött az izga­lomtól. Igen, ő is így tudja. Elza a Vöröskereszttől kereste fel őket annak idején Nickelsdorfban. Eszerint mégsem tartózkodik Ausztriában!... Lassan-lassam megvilágosodott előtte minden: sejteni kezdte már, mit jelentettek Elza titokzatos szavai, amikor el­mondta neki tervét; egyszeriben megértette, hogyan akarja az éle­tét „rendbehozni”. Ezt akarta az első pillanat óta, amint találkoz­tak. De miért? Miért éppen ezt az utat választotta? — Miért? Miért? (Folytatjuk) tekintve e hónap végére befejez­zük erőgépeink javítását. Febru­árban már a termelőszöivetkezete­­kére kerül sor. — Hogyan halad a különböző munkagépek javítása, melyekre már a kora tavasszal szükség lesz? — A 28 vetőgépbö! 17-et már kijavítottunk. A fogasok, a mag­takarók mind leolajozva várják a tavaszt. A 21 tárcsából is kijaví­tottunk 13-at. Az ekék kivétel nél. kül rendben vannak. A 18 négy­zetes vetőgépbol hat ugyancsak kijavítva várja a tavaszt. Sőt a 15 kombájnból is kijavítottunk már ötöt. — A javításnál — újságolja Tas­si elvtárs — most új módszert 've­zettünk be. Egy-egy brigád csak egyfajta gépet javít... így egy­részt gyorsabban halad a javítás, másrészt minőségileg is jobb... — Milyen feladatok várnak a Battonyai Gépállomásra néhány hét múlva, a tavaszi munkák be­álltával? — Tavaszi tervünk — adja a vá­laszt Keszthelyi elvtárs — 34 ezer normálhold. Ezenkívül van még a múlt évről elmaradva 1500 hold szántanivaló. Pontosabban, a ta­vaszi idényben 6500 normálhold szántás, 1500 hold vetés, 8000 hold leu lti vátorozás, 1000 hold kaszálás vár traktorainkra. Ezek persze vsak a legfontosabbak ... MÁR TÁVOZNI AKARUNK. amikor Keszthelyi elvtárs ismét megszólal: ' — A tavaszi készülődésről ér­deklődték, s közben majdnem el­­[felejtettem valamit. Tulajdonkép­­■pen mi már meg is kezdtük a ta­­■vaszi munkát. Már ebben az év­­[ben, vagyis az utóbbi két hét | alatt több mint 500 holdon mu­lti-ágy áztunk és ugyanennyi földet 1 felszántottunk ... . A Battonyai Gépállomás ügyes [szerelőinek, traktorosainak keze­­■ nyomán „gyógyulnak a vaspari­­!pák”, a munkagépek. S a tavasz [beköszöntésekor jól kijavított gé­­■pek indulnak majd pöfögve a ha­bárba, a gépállomáshoz tartozó 1 tízegynéhány termelőszövetkezet földjeire. S ebben az évben bizo­­[nyára jóval kevesebb baj lesz majd a gépekkel, mint tavaly. Balkus Imre Mindezek ellenére az állati ter­mékek árutermelési tervét me­gyénk termelőszövetkezetei és háztáji gazdaságai nem tudták a vártnak megfelelően teljesíteni. Az elmúlt évben főleg az elhullás akadályozta a hízottsertés-eladási terv valóra válását. A népgazda­ság 306 ezer mázsa sertéshúst várt, s a megye 252 ezer mázsát adott. A vágómarha-értékesítési tervet is háromezer darabos hiánnyal tel­jesítettük. Az áruértékesítési tervek telje­sítése arról tanúskodik, hogy az állattenyésztés és a haszonállat­tartás színvonala még nem meg­felelő. Szövetkezeteink egy részé­ben még jelenleg is hatnak olyan 1 téves felfogások, hogy a közös- I ben nincs szükség nagyüzemi ál­lattenyésztésre. A munkához va­ló hozzáállás is helyenként emiatt gyenge. A takarmányozás körül is problémák vannak. Az abrak adagolása, beosztása még mindig kívánnivalót hagy maga után. Kétségtelen, hogy ezek a fogyaté­kosságok mind-mind kihatnak — az elhelyezés primitív körülmé­nyeivel együtt — az állattenyész­tés színvonalára. Ezek megszünte­tése csak úgy és akkor lehetséges, ha szövetkezeteinkben az állatte­nyésztést nem harmadrendű fel­adatnak tartják, hanem a növény­­termesztés mellett fő üzemággá léptetik elő. Ahhoz, hogy közös gazdasága­inkban az állattenyésztés jól ala­kuljon, a lelkiismeretes gondozók mellett szakemberekre is szükség van. Megyénkben 25mél nem több azoknak a szövetkezeteknek a száma, ahol a növénytermesztési agronómus mellett állattenyész­tési s?gkember is dolgozik, Ahol már felismerték a tudás fontossá­gát és igénylik a szakember mun­káját, ott az állattenyésztés gyors ütemben fejlődik. Példának említ­hetnénk akármelyik füzesgyarmati termelőszövetkezetet, de megállja helyét a kétsopronyi Hunyadi, a kondorosi Lenin, az orosházi Dó­zsa, a tótkomlósi Viharsarok, a Haladás és az Alkotmány Tsz is. Az utóbbi időben igen sokat vi­tatkoznak felsőbb szerveink az állattenyésztők — ide értve a szak­embereket és a gondozókat — ja­vadalmazásáról. Ennek a kényes kérdésnek szövetkezetenként meg­felelő rendezésével, a dolgozók anyagi érdekeltségének növelésé­vel, mint minden más területen, a szövetkezeti állattenyésztés is elő­rébb lépne. Legtöbb közi» gazda­ságban az állattenyésztésben dol­gozókat a hagyományos munka­egység-elszámolás szerint díjaz­zák. Az embereket nem teszik ér­dekeltté a több hús-, tej- és to­jástermelésben. A csanádapácai Köztársaság Termelőszövetkezet­ben felismerték a munkaegység­könyv előbb említett fogyatékos­ságait, és a tótkomlósi Haladás, továbbá az újkígyósi Aranyka­lász Tsz-ben alkalmazott eredmé­nyességi munkaegység-elszámolá­si módszert vezetik be. Az új módszertől elsősorban azt várják, hogy az állattenyésztés hozamá­ban lényeges változást érjenek el. Ezzel a módszerrel azonban nem­csak a hozamban lesz előnyös a változás, hanem javul majd a tenyésztői munka is. A múlt évben igen sok volt a kényszervágás és az elhullás. Fő­ként a sertésállomány tizedelődött meg. Legtöbb sertés az ellést kö­vető hetekben pusztult el. Az el­hullásokat főként a felnevelési be­tegségek okozták, de ezeket az el­helyezés körülményei hatványo­zottan idézték elő. A pusztaottla­­kai Egyetértés Tsz-ben például van állandó és ideiglenes jellegű sertésfiaztató is. Az összes koca­férőhelyeket jól kihasználják, csak éppen az a hiba, hogy a szerfás épület téliesítése nem volt megfelelő. Nagyon huzatos az épület, ezért nem is csoda, hogy benne sok az elhullás. Máshol is találkozunk hasonló körülmény­nyel. Az állattenyésztésben a hibákat megszüntetve az idén lényeges ja­vulást kell elérnünk. Az üzemter. vek szerint szövetkezeteinkben 4100-zal nő majd a tehénállomány, s év végére a 20 ezer fölé emel­kedik a fejőstehenek száma. A kö­zös kocaállomány 3500-zal lesz ma. gasabb december 31-én, mint most január 1-én. A 203 ezres baromfitörzs is 300 ezerre gyarap­szik. Állatállományunk ennél a gyarapodásnál többet is tudna ad­ni, ha a férőhelygondok megol­dódnának. Sajnos, ezen a terüle­ten is problémák vannak. Az idén 4100-zal nő majd a szövetke­zetekben a tehénállomány, ezzel szemben az idei beruházási prog­ramban tehénistálló építése nem szerepel. Ezt és a többi hasonló ellentmondást nyilván meg kell szüntetni, de nemcsak állami be­ruházásra várni, hanem építsenek a szövetkezetek saját erőből is szarvasmarha-istállókat, sertésfi­­aztatókat és baromfiólakat. Igaz, az épületanyagok beszerzése gon­dot okoz. ami gyakorta a többi beruházás kivitelezését is akadá­lyozza. Szövetkezeteink tárják fel a sok-sok rejtett építkezési tarta­lékot, hogy az állatállomány fej­lesztése és a férőhelyek között mutatkozó eltérések az idén to­vább csökkenjenek. Dupsi Károly Egymillió forint községfejlesztésre (Tudósítónktól) Szeghalmon az elmúlt évben a beter­vezett községfejlesztési összegen kívül mintegy félmillió forinttal több beru­házást biztosítottak. Többek között el­készült az új szeszfőzde, valamint négy kilométer hosszú villanyvezetéket építettek. A mozi berendezéseinek fel­újítására is mintegy 80 ezer forintot fordítottak. A községi tanács gondolt az úttörőkre is. Hangszereket vásá­rolt, s így a kispajtások megalakíthat­ták zenekarukat. Az ez évben épülő vízmű létesítésére 300 ezer forintot for­dítanak. A község lakossága is támo­gatja az építkezést, s mintegy 2C0 ezer forint értékű társadalmi munkát vég­zett. A tanács a helyi sportkört is tá­mogatja, és az új szakosztályok fel­szerelésének megvásárlására 40 ezer forintot szavaztak meg. ’WWWVVWVVWWWSA Magas-, valamint mélyépítési művezetőket és technikusokat, építőmestereket, építészmérnököket, ált. mérnököket, kivitelezői, valamint építéselő­­készitési munkákhoz ■ felve­szünk. Mérnököknek és építő­mestereknek szükség esetén egy- vagy kétszobás lakást biztosítunk. ÉM. Szabolcs megyei Áll. EpHftip. V. Nyíregyháza, Széchenyi u. 45. Személyzeti osztály. 49 Hogyan tovább az állattenyésztésben ?

Next

/
Thumbnails
Contents