Békés Megyei Népújság, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-28 / 23. szám
1Í6I2. január 28., vasárnap ft £ p ü j s A a 3 A szeghalmi járásban a felvásárlási terv teljesítésében első: Körösnjfaln (Tudósítónktól) Az elmúlt évi felvásárlási munkát értékelte az Élelmezésügyi Minisztérium szeghalmi járási felvá■fcrlási kirendeltsége. A legjobb eredményt a járás községei közül Körösújfalu érte el 104,6 száza-A gazdsági bizottság határozata alapján az ország több állami gazdaságában holland rendszerű forrólevegős lucernaszárítókat építenek. Ezeket ez év májusáig üzembe helyezik. Megyénkben a mezőhegyesi, a felsőnyomási és a Körösi Állami Gazdaságban építenek ilyen gazdasági berendezéseket, amelyek tavasztól őszig folyamatosan szárítják a zöld lucernát, s 'készítik elő őrlésre. A Földművelésügyi Minisztérium Állami Gazdaságok Főigazgatósága az lékos tervteljesítésével. Jó munkát végeztek a szeghalmi járásban még Szeghalom és Körösladány termelőszövetkezetei és háztáji gazdaságai, és így a felvásárlási tervet száz százalékban teljesítették ezekben a községekben. említett három állami gazdaságban mintegy 10 millió forintot fordít a lucemaszárító-építésre. A lucerna szárításához szükséges forró levegőt gázolaj segítségével állítják majd elő, s különféle teljesítményű villanymotorok segítségével juttatják át a szárítóra rakott lucernán. A Dél-Magyarországi Áramszolgáltató Vállalat békéscsabai üzletigazgatóságának dolgozói az egyenként 400 kilovolt-amper teljesítményű villanyhálózat építésén dolgoznak. Termelőszövetkezeteinkben az állattenyésztés kezd a közös gazdaság szerves részévé válni. 1960- foan a párt megyei értekezletén többek között arról tanácskoztak, hogy a termelőszövetkezetek gazdaságilag hogyan szilárdulhatnának meg minél hamarabb. S a szilárdulás fontos feltételeként az állattenyészt« kifejlesztését jelölték meg. Akkortájt még jócskán voltak szövetkezetek, ahol sertésből, szarvasmarhából és baromfiból tözsállománnyal nem rendelkeztek, sőt haszonállattartással sem foglalkoztak. A tanácskozás egyik határozatát, amely a szövetkezeti állattenyésztés fellendítésének irányát szabta meg, sikerrel végrehajtottuk. Ma megyénkben már nincs olyan szövetkezet, ahol ne lenne sertés- és szarvasmarhatörzs. De a baromfitenyésztés is egyre terjed. Elmondhatjuk, már 180—182 termelőszövetkezetben ismerték fel a baromfitartás előnyét. Holland rendszerű lucernaszéna-szárítók épülnek az állami gazdaságokban „Gyógyulnak a vasparipák“ a Battonyai Gépállomáson AMILYEN CSENDESNEK TŰNIK a gépállomás környéke, annál inkább zajos a nagy szerelőcsarnok. Tavaszra készülnek a Battonyai Gépállomás szerelői, traktorosai. — Nagy körültekintést kíván a mostani gépjavítás — mondja Keszthelyi Zoltán elvtárs, a gépállomás igazgatója, miután közöljük jövetelünk célját. — A múlt évi rendkívüli szárazság nagyon megviselte erőgépeinket. Sok volt a géptörés, különösen az őszi vetés idején... Ez aztán oda vezetett, hogy a normálholdankénti 68 forint önköltséget sem tudtuk betartani :.. — Hol tartanak jelenleg a múlt évben megviselt erő- és munkagépek javításában? — Menjünk talán ki a szerelőműhelybe, ahol egyrészt látni is lehet a javítást, másrészt Tassi János műszaki vezető pontosan kezében lévő brosstű hegyével szúrta volna meg az ujját. — Ismerem? — Lehet... — Mi a neve? — Kinek? . — Annak a lánynak, akiről mesélnem kell. — Nem tudom. — Kár. így hogy tudjam, kiről meséljek? — Körülírom: szőke haja van. Kék a szeme és magas is, karcsú is — Van egy lányismerősöm — saondta Rose és érezte, hogy nem tudja palástolni izgalmát —, akire ráillik ez a leírás. Magas, karcsú és szőke. Csak a szemét nem néztem meg sohasem. Ilyen lány persze sok van... — Persze! Persze! — mondta Horváth, akinék hirtelen melege lett a sok italtól. Kábult feje zúgott a sök izgalomtól. — Ebben igazad van. Kezdjük meg a táncleckét. — Hohó, barátom, most te mesélj nékem a magyar lányokról! Megígérted. — Mit mondjak? Sokfélék. Szépek és kevésbé szépek is vannak köztük. — Neked is vannak ott lányismerőseid? elmondja, hogy hol tartunk — javasolta Keszthelyi elvtárs. v A szerelőcsarnokhoz közeledve az igazgató jóleső érzéssel mutat az udvaron sorakozó, kijavított munkagépekre: — Azok a gépek már üzemképesen várják a tavaszt... A CSARNOKBA LÉPVE, a javítóműhelyekre jellemző zaj foga. dott bennünket. A műszaki vezető íróasztalán kimutatások, akták hevernek. Rövid ismerkedés után Tassi elvtárs vette át a szót: — A jelenlegi nagyjavítást az ütemterv szerint csináljuk. Most 21 szakmunkás, hét traktoros és 11 ipari tanuló dolgozik a műhelyben. — A műhely mellett és a szerelőcsarnok előtt igen sok a már kijavított erő- és munkagép — szólunk közbe. — Január másodika óta tart a javítás. A munka jelenlegi ütemét — Nemigen. — A rokonaid között sincsenek? — Nem tudok róluk. Alig van rokonom. így azt sem tudhatod, melyek a magyar lányok szokásai? — Furcsa kérdéseid vannak. Rose elnevette magát. — Mit tudod te, hogy mi érdekel egy magamfajta lányt! — Te mondd meg, hogy hívják azt, akire a leírásom ráillik? — Elza!... Az orvos felkiáltott. — Elza Geissler? ... — Ügy van. Régi ismerősöm. A Nemzetközi Vöröskeresztnél dolgozik ... Horváth elvörösödött az izgalomtól. Igen, ő is így tudja. Elza a Vöröskereszttől kereste fel őket annak idején Nickelsdorfban. Eszerint mégsem tartózkodik Ausztriában!... Lassan-lassam megvilágosodott előtte minden: sejteni kezdte már, mit jelentettek Elza titokzatos szavai, amikor elmondta neki tervét; egyszeriben megértette, hogyan akarja az életét „rendbehozni”. Ezt akarta az első pillanat óta, amint találkoztak. De miért? Miért éppen ezt az utat választotta? — Miért? Miért? (Folytatjuk) tekintve e hónap végére befejezzük erőgépeink javítását. Februárban már a termelőszöivetkezetekére kerül sor. — Hogyan halad a különböző munkagépek javítása, melyekre már a kora tavasszal szükség lesz? — A 28 vetőgépbö! 17-et már kijavítottunk. A fogasok, a magtakarók mind leolajozva várják a tavaszt. A 21 tárcsából is kijavítottunk 13-at. Az ekék kivétel nél. kül rendben vannak. A 18 négyzetes vetőgépbol hat ugyancsak kijavítva várja a tavaszt. Sőt a 15 kombájnból is kijavítottunk már ötöt. — A javításnál — újságolja Tassi elvtárs — most új módszert 'vezettünk be. Egy-egy brigád csak egyfajta gépet javít... így egyrészt gyorsabban halad a javítás, másrészt minőségileg is jobb... — Milyen feladatok várnak a Battonyai Gépállomásra néhány hét múlva, a tavaszi munkák beálltával? — Tavaszi tervünk — adja a választ Keszthelyi elvtárs — 34 ezer normálhold. Ezenkívül van még a múlt évről elmaradva 1500 hold szántanivaló. Pontosabban, a tavaszi idényben 6500 normálhold szántás, 1500 hold vetés, 8000 hold leu lti vátorozás, 1000 hold kaszálás vár traktorainkra. Ezek persze vsak a legfontosabbak ... MÁR TÁVOZNI AKARUNK. amikor Keszthelyi elvtárs ismét megszólal: ' — A tavaszi készülődésről érdeklődték, s közben majdnem el[felejtettem valamit. Tulajdonkép■pen mi már meg is kezdtük a ta■vaszi munkát. Már ebben az év[ben, vagyis az utóbbi két hét | alatt több mint 500 holdon multi-ágy áztunk és ugyanennyi földet 1 felszántottunk ... . A Battonyai Gépállomás ügyes [szerelőinek, traktorosainak keze■ nyomán „gyógyulnak a vaspari!pák”, a munkagépek. S a tavasz [beköszöntésekor jól kijavított gé■pek indulnak majd pöfögve a habárba, a gépállomáshoz tartozó 1 tízegynéhány termelőszövetkezet földjeire. S ebben az évben bizo[nyára jóval kevesebb baj lesz majd a gépekkel, mint tavaly. Balkus Imre Mindezek ellenére az állati termékek árutermelési tervét megyénk termelőszövetkezetei és háztáji gazdaságai nem tudták a vártnak megfelelően teljesíteni. Az elmúlt évben főleg az elhullás akadályozta a hízottsertés-eladási terv valóra válását. A népgazdaság 306 ezer mázsa sertéshúst várt, s a megye 252 ezer mázsát adott. A vágómarha-értékesítési tervet is háromezer darabos hiánnyal teljesítettük. Az áruértékesítési tervek teljesítése arról tanúskodik, hogy az állattenyésztés és a haszonállattartás színvonala még nem megfelelő. Szövetkezeteink egy részében még jelenleg is hatnak olyan 1 téves felfogások, hogy a közös- I ben nincs szükség nagyüzemi állattenyésztésre. A munkához való hozzáállás is helyenként emiatt gyenge. A takarmányozás körül is problémák vannak. Az abrak adagolása, beosztása még mindig kívánnivalót hagy maga után. Kétségtelen, hogy ezek a fogyatékosságok mind-mind kihatnak — az elhelyezés primitív körülményeivel együtt — az állattenyésztés színvonalára. Ezek megszüntetése csak úgy és akkor lehetséges, ha szövetkezeteinkben az állattenyésztést nem harmadrendű feladatnak tartják, hanem a növénytermesztés mellett fő üzemággá léptetik elő. Ahhoz, hogy közös gazdaságainkban az állattenyésztés jól alakuljon, a lelkiismeretes gondozók mellett szakemberekre is szükség van. Megyénkben 25mél nem több azoknak a szövetkezeteknek a száma, ahol a növénytermesztési agronómus mellett állattenyésztési s?gkember is dolgozik, Ahol már felismerték a tudás fontosságát és igénylik a szakember munkáját, ott az állattenyésztés gyors ütemben fejlődik. Példának említhetnénk akármelyik füzesgyarmati termelőszövetkezetet, de megállja helyét a kétsopronyi Hunyadi, a kondorosi Lenin, az orosházi Dózsa, a tótkomlósi Viharsarok, a Haladás és az Alkotmány Tsz is. Az utóbbi időben igen sokat vitatkoznak felsőbb szerveink az állattenyésztők — ide értve a szakembereket és a gondozókat — javadalmazásáról. Ennek a kényes kérdésnek szövetkezetenként megfelelő rendezésével, a dolgozók anyagi érdekeltségének növelésével, mint minden más területen, a szövetkezeti állattenyésztés is előrébb lépne. Legtöbb közi» gazdaságban az állattenyésztésben dolgozókat a hagyományos munkaegység-elszámolás szerint díjazzák. Az embereket nem teszik érdekeltté a több hús-, tej- és tojástermelésben. A csanádapácai Köztársaság Termelőszövetkezetben felismerték a munkaegységkönyv előbb említett fogyatékosságait, és a tótkomlósi Haladás, továbbá az újkígyósi Aranykalász Tsz-ben alkalmazott eredményességi munkaegység-elszámolási módszert vezetik be. Az új módszertől elsősorban azt várják, hogy az állattenyésztés hozamában lényeges változást érjenek el. Ezzel a módszerrel azonban nemcsak a hozamban lesz előnyös a változás, hanem javul majd a tenyésztői munka is. A múlt évben igen sok volt a kényszervágás és az elhullás. Főként a sertésállomány tizedelődött meg. Legtöbb sertés az ellést követő hetekben pusztult el. Az elhullásokat főként a felnevelési betegségek okozták, de ezeket az elhelyezés körülményei hatványozottan idézték elő. A pusztaottlakai Egyetértés Tsz-ben például van állandó és ideiglenes jellegű sertésfiaztató is. Az összes kocaférőhelyeket jól kihasználják, csak éppen az a hiba, hogy a szerfás épület téliesítése nem volt megfelelő. Nagyon huzatos az épület, ezért nem is csoda, hogy benne sok az elhullás. Máshol is találkozunk hasonló körülménynyel. Az állattenyésztésben a hibákat megszüntetve az idén lényeges javulást kell elérnünk. Az üzemter. vek szerint szövetkezeteinkben 4100-zal nő majd a tehénállomány, s év végére a 20 ezer fölé emelkedik a fejőstehenek száma. A közös kocaállomány 3500-zal lesz ma. gasabb december 31-én, mint most január 1-én. A 203 ezres baromfitörzs is 300 ezerre gyarapszik. Állatállományunk ennél a gyarapodásnál többet is tudna adni, ha a férőhelygondok megoldódnának. Sajnos, ezen a területen is problémák vannak. Az idén 4100-zal nő majd a szövetkezetekben a tehénállomány, ezzel szemben az idei beruházási programban tehénistálló építése nem szerepel. Ezt és a többi hasonló ellentmondást nyilván meg kell szüntetni, de nemcsak állami beruházásra várni, hanem építsenek a szövetkezetek saját erőből is szarvasmarha-istállókat, sertésfiaztatókat és baromfiólakat. Igaz, az épületanyagok beszerzése gondot okoz. ami gyakorta a többi beruházás kivitelezését is akadályozza. Szövetkezeteink tárják fel a sok-sok rejtett építkezési tartalékot, hogy az állatállomány fejlesztése és a férőhelyek között mutatkozó eltérések az idén tovább csökkenjenek. Dupsi Károly Egymillió forint községfejlesztésre (Tudósítónktól) Szeghalmon az elmúlt évben a betervezett községfejlesztési összegen kívül mintegy félmillió forinttal több beruházást biztosítottak. Többek között elkészült az új szeszfőzde, valamint négy kilométer hosszú villanyvezetéket építettek. A mozi berendezéseinek felújítására is mintegy 80 ezer forintot fordítottak. A községi tanács gondolt az úttörőkre is. Hangszereket vásárolt, s így a kispajtások megalakíthatták zenekarukat. Az ez évben épülő vízmű létesítésére 300 ezer forintot fordítanak. A község lakossága is támogatja az építkezést, s mintegy 2C0 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett. A tanács a helyi sportkört is támogatja, és az új szakosztályok felszerelésének megvásárlására 40 ezer forintot szavaztak meg. ’WWWVVWVVWWWSA Magas-, valamint mélyépítési művezetőket és technikusokat, építőmestereket, építészmérnököket, ált. mérnököket, kivitelezői, valamint építéselőkészitési munkákhoz ■ felveszünk. Mérnököknek és építőmestereknek szükség esetén egy- vagy kétszobás lakást biztosítunk. ÉM. Szabolcs megyei Áll. EpHftip. V. Nyíregyháza, Széchenyi u. 45. Személyzeti osztály. 49 Hogyan tovább az állattenyésztésben ?
