Békés Megyei Népújság, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-25 / 20. szám

2 NÉPÚJSÁa 1962. január 25., csütörtök A nyugat-iriáni kérdés I A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség vezetősége befejezte kibővített ülését Bamako (TASZSZ) A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség vezetősége kedden befejezte kibővített ülését, ame­lyet először rendeztek az afrikai kontinensen. A kibővített ülésen körülbelül 30 afrikai, európai, ázsiai és amerikai ország küldöttei vet­tek részt. A vezetőség egyhangúlag el­fogadott határozatában felhívás­sal fordult minden nőszervezet­hez, a világ asszonyaihoz és lá­nyaihoz, hogy támogassák azt a hősi küzdelmet, amelyet az afri­kai nők folytatnak kontinensük teljes felszabadításáért. A vezetőség az ENSZ-hez inté­zett levelében követeli a gyar­mati rendszer felszámolásáról szó­ló közgyűlési határozat megvaló­sítását. Az 1962-es esztendő le­gyen minden gyarmati nép felsza­badulásának éve — hangzik a le­vél. A Nemzetközi Demokratikus N ószövetség vezetősége állást fog­lal a belügyekbe való beavatko­zás, a külföldi támaszpontok, a katonai egyezmények, a szaharai atomfegyver-kísérletek és a faji megkülönböztetés ellen. A vezetőség felhívja a nőket, hogy nyújtsanak hathatós támo­gatóst afrikai nővéreiknek az afri­kai kontinens felszabadításáért ví­vott döntő küzdelmükben. A nők milliói nevében üdvözli a vezetőség Algéria, Angola és Por­­tugál-Guinea hősiesen küzdő né­pét. (MTI) German Tyitov találkozása a VDK fővárosának ifjúságával 1961. december közepe óta — midőn Indonézia elnöke kiadta parancsát Nyugat-Irian (Üj-Guinea szigetének nyugati fele) felszabadítására — a köz­vélemény figyelme a Föld második legnagyobb szigete felé fordult. Üj-Guinea — indonézül ír ián — szi­getének nyugati fele a mai Indonéziá­val együtt „Holland Keiet-India” né­ven több évszázadon át a holland gyarmatositök birtoka volt. 1945-ben a független Indonéziát kikiáltották. Hol­landia megkísérelte — Nagy-Britannia segítségével — az indonéz független­ségi mozgalmat fegyveresen elnyomni. E harcban az indonéz nép győzelmet aratott és Hollandia 1949-ben Indoné­ziát szuverén államnak kényszerült el­ismerni, Holland Kelet-India legna­gyobb része ezzel felszabadult. Indoné­zia azonban személyi unió formájában (közös királynő) még kapcsolatot tar­tott Hollandiával. Indonézia 1949—1954 között, tehát még a Holland-Indonéz Unió éveiben többször is megkísérelte Hollandiával a nyugat-iriáni kérdést tisztázni, de Hollandia elzárkózott a tárgyalások elől. Nyuga-Irián, vagy akkori nevén Holland Üj-Guinea történelmileg, nép­­rajzilag és gazdaságilag is Indonéziá­hoz tartozó terület, Indonézia szerves része. A holland gyarmatosítók ennek ellenére uralmukat továbbra is fenn kívánták tartani területén s e vitás kérdés megoldatlansága vezetett a Hol­land-Indonéz Unió felbomlásához. 1954 óta Indonézia az ENSZ-en ke­resztül többször megkísérelte, hogy Hollandia Indonéziának Nyugat-Irián­­ra vonatkozó történelmi jogait tiszte­letben tartsa és e területet átadja, de kísérletei eredménytelenek maradtak. Hollandia a tárgyalásoktól elzárkó­zott s 1961 végén kísérletet tett egy nyugat-iriáni bábállam létrehozására. Első lépéseként a gyarmat nevét 196* decemberében Holland Üj-Guineárói „Nyugat-Pápuára” keresztelte át. Ezek után Indonézia hathatós lépé­seket tett Nyugat-Irián felszabadításá­ra. Ez év elején elrendelte, hogy a Hollandia által megszállt Nyugat-Irián Indonézia új autonóm tartománya le­gyen, nyugat-iriáni parancsnokság fel­állítását határozta el, megkezdődött az esetleges felszabadító hadművele­tek végrehajtásának biztosítására a ka­tonai szervezés is. Egyidejűleg Nyugat-Pápua, azaz Nyugat-Irián területére megérkezett az Indonézia által kinevezett tartományi vezető, továbbá a tartomány főváro­sának nevét „Hollandiait Kota Saru­nak nevezték el. Indonézia jövő tartományának, Nyu­­gat-Iriánnak — mely jelenleg még Hol­landia fennhatósága alatt van — te­rülete kereken 412 000 négyzetkilomé­ter, lakosainak száma 800 000 fő. Az új tartomány gazdasági jelentősége jelen­leg elenyésző. A terület déli része mocsaras síkság. A Nyugat-Irián közepén húzódó hegy­láncot trópusi erdők borítják. A la­kosság nagy többsége primitív, natu­­r ál gazdálkodást folytató — batátát, ma­­niókát, rizst termelő — földműves, il­letőleg halász. Manokwan-tól délre a Vogelkop-félsziget területén jelenték­telen mennyiségű kőolajkite rmelés fo­lyik, a partmenti szigeteken nikkel- és kobaltérc-telepek feltárását kezdték meg. A világ haladó közvéleménye rokon­­szenwel kíséri Indonézia jogos harcát Nyugat-Irián felszabadításáért. Hanoi (TASZSZ) German Tyitov őrnagy, szovjet űrhajós, aki jelenleg a Vietnami Demokratikus Köztársaságban tar­tózkodik, kedden Ho Si Minh köz­­társasági elnök társaságában ta­lálkozott a hamoi ifjúsággal. Tyi­tov beszámolt a vietnami fiatalok­nak a szovjet ifjúság erőfeszítései­ről a kommunista társadalom épí­tésében. Kedd este Tyitov részt vett a köztársasági elnöki palotában ren­dezett sajtóértekezleten. (MTI) Üdvözlet a szovjet pioníroknak Békés megyéből A bucsai úttörők virággal kö­szöntik a szovjet pionírokat négy. ven éves jubileumuk alkalmából A kommunizmus anyagi és technikai bázisa a „kongresszusi szemináriumok" témája Nyugotnémet provokáció az NDK ellen Berlin (ADN) A bonni NATO-légierők egy re­pülőgépe január 18-án Bad Sal­zungen körzetében behatolt az NDK légiterébe — jelenti az ADN. A nyugatnémet repülőgépről nagy mennyiségű provokáló tar­talmú röpcédulát szórtak le az NDK területén. Az NDK külügyminisztériuma a provokációval összefüggésben nyilatkozatot adott ki, amely meg­állapítja, hogy Bonn nyilvánvaló. A pártszervezetek szeminári­umain folytatják a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kong­resszusán elhangzottak tanulmá­nyozását. A propagandisták járási konferenciáin A kommunizmus anyagi és technikai bázisa című témával foglalkoztak. Az oktatás vezetői arra töreked­nek, hogy a szemináriumokon an a maga módján így óhajt vá­laszolni a Szovjetunió omiékiratá-f ban tett javaslatokra. „Az NDK külügyminisztériuma, a legélesebben tiltakozik az emlí-J tett agresszió-cselekmény miatt és* nyomatékosan felhívja a figyel­met, ne ismétlődjenek meg az ilyenfajta akciók” — hangoztatja a nyilatkozat, majd megállapítja, „Az ilyen provokációkért és kö­vetkezményeikért kezdeményező­iknek kell viselniök a felelőssé­get”. (MTI) $ XXI. Í Horváth elpirulva tiltakozott: — Óh, ezredes úr, ne sértsen * meg! | — Ellenkezőleg! Én kérek bo­­f csánatot ezért a tapintatlanságért, ♦ dehát látja, mi már ilyen darabos I emberek vagyunk. A munka, a Tmunka... az örökös munka el­­♦ durvítja az embert... X — Szívesen dolgoznék már — I sietett Horváth az ajánlattal, hogy tmég mielőtt az ezredes kedvét el- 2 rontaná, kicsikarja tőle az igére- Jtet — Pénzre volna szükségem. ♦Meg aztán szeretnék mielőbb cél- Ibeérni... I — Persze, persze! Önnek igaza 7 van. Már szép feladat van a szá­rmára kilátásban, csupán Mr. Rog­­ígert kell megpuhítanom, hogy önt t bízza meg ezzel. Éppen ezért nem ♦ árt, ha máris gyakorolja új nevét: I odaát Szabó Zoltán lesz a neve, Terre a névre készülnek majd iga­zolványai és bele kell élnie magát íúj foglalkozásába is: képzőművé­­* szett alkotásokat értékesítő ügy-Dr. Brezanóczi Pálnak, az egri foegyházmegye apostoli kormányzójának kitüntetése A Népköztársaság Elnöki Taná­csa dr. Brezanóczi Pálnak, az egri főegyházmegye apostoli kormány­zójának, a békéért folytatott te­vékenysége, valamint az állam és a katolikus egyház közötti jó viszony érdekében kifejtett mun­kássága elismeréseként 50. szüle­tésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság zászlórendje II. fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetést Dobi Isván, az El­nöki Tanács elnöke adta át. A kitüntetés átadásánál jelen volt Kiss Károly, az Elnöki Ta­nács titkára, Prantner József, az Állami Egyházügyi Hivatal elnö­ke, Miklós Imre, az Állami Egy­házügyi Hivatal elnöhelyettese, dr. Hamvas Endre Csanádi megyéspüspök, a magyar kato­likus püspöki kar elnöke, dr. Be­­resztóczy Miklós c. prépost, az Or­szágos Béketanács katolikus bi­zottságának főtitkára és dr. Hor­váth Richárd templomigazgató, a Katolikus Szó főszerkesztője (MTI) megértessék. mit értünk a kom­munizmus anyagi és technikai bá­zisa alatt. A hallgatók megismerik a Szov­jetunió 20 éves tervének fő cél­kitűzéseit, s arra kapnak választ, hogy a kommunizmus anyagi és technikai bázisának megteremtése milyen hatással lesz a társadalom gazdasági és politikai arculatára. Búcsútól Moszkváig és más szov­jet nagyvárosokig azonban még a legszívósabb virág is eihervadna a hosszú úton, ezért az ősszel ösz­­szegyűjtötték szülőföldjük leg­szebb és legillatosabb virágainak magvait. A magvakat légmentes tasakokba csomagolták ízlésesen és jókívánságaikat kifejező, ked­ves levelek kíséretében elküldték a szovjet pionírcsapatoknak. A bucsai kislányok és kisfiúk arra kérték szovjet pajtásaikat, hogy ültessék el a magvakat, s ha a virágok kinyílanak a tavasszal, érezzék magyar barátaik szerete­­tét nők. Ugye, nem hangzik rosszul! ön orvos ugyan, de egy időre a régi nevével együtt el kell felej­tenie régi foglalkozását is. ön mű­velt ember, önnek ez a terület nem lesz ismeretlen. Az alapvető követelmény mindenütt és min­den körülmények között az udva­riasság, a bátorság, a határozott fellépés. S még valami addig is, amíg a feladatáról beszélnénk: táncolni tud-e? Horváth szégyenkezve vallot­ta be: — A tánc mindig gyenge olda­lam volt... — Nem baj — mondta Kömer, akinek ez a körülmény némileg módosította eredeti elképzelését és magában lemarházta az orvost. A terve ugyanis az volt, hogy Hor­­váthot két hét múlva átdobják a határon. Ez most újabb idővesz­tést jelent. — Rose majd megtanítja. Ugyanis ez nem lényegtelen fel tétele a sikeres munkának: érte­nie kell az asszonyok nyelvén, akikkel könnyebben boldogulhat, ha kitartóan udvarol és jól tán­col. Ebből a szempontból is irigy­lésre méltó szerencséje van. Maga még nőtlen ember. Képzelje csak: hány csinos nőnek udvarolhat majd. Vagy talán már van a lát­határon valaki?... De nem akarta Horváth figyel­mét Elzára terelni, mert ezzel az orvosból esetleg a céljaikkal el­lenkező hatást válthatja ki. Pedig Kömer ezredes igen nagy jelentő­séget tulajdonított ennek a talál­kozásnak. Mr. Rogger hetek óta sürgette az orvos munkába állí­tását, azért küldte a München­­kömyéki villába, hogy előmenete­léről érdeklődjék. így folytatta: — Rose különben velem jött. El­hoztam magukhoz, hogy ne unat­kozzanak, s mindig megemleges­senek róla, ha sikerül ma kelle­mes estét szereznem önöknek. Gyarmathy úr ismeri, tudja, mi­lyen csinos lány. Egyébként tán­cosnő volt... No, nem az opera­házban, hanem egy striptease-bár_ ban, dehát: annál izgalmasabb, nem igaz? Jóízűt nevetett és cinkos pillan­tást váltott Gyarmathyval. ök ketten ebből a pillantásból min­dent megértettek. Körner ezután magukra hagyta őket

Next

/
Thumbnails
Contents