Békés Megyei Népújság, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-23 / 18. szám
1962. január 23., kedd NÉPÚJSÁG 5 Nem maradnak le a kétsopronyi Dózsa Tsz asszonyai és lányai Ífendégírcrasztaló ez ez alföldi SŐr, s amellett csúszik is, az ember alig halad. A falu felől kocsi zörög, formás, jól ápolt lovak léptetnek a tengelyig érő sárban. A latyakos, süppedő» talajba hol az egyik, hol a másik kerék mélyed de, s a kocsin ülők így jobbra-balra billegnek, erősen veszélyeztetve egyensúlyuk. — A termelőszövetkezetbe mennek? — kérdem, mivel innen még dig látszik & távolban lévő tszközpont épülete. — Igen, — Elvinnének? — Hogyne, csak tessék, ha nem fél... Pillanat alatt kiderül, miért kell félnem. Bizony jól meg kell kapaszkodni a kocsi oldalában, ha az ember az ülésen akar maradni. Az ismerkedés gyorsan megy. Megtudom, hogy mindketten a Dó. asa Tsz-ben dolgoznak, a megyei lap rendszeres olvasói, előfizetői, s rögvest elmondják, ~ú tetszik és mi nem tetszik benne. — írjon a tsz-ről, van itt miről írni, csak rólunk ne, mert ha az asszony megtudja... — No de már itt is vagyunk... Bent meglepődve fogadnak. Nem szokták meg, hogy ilyen időben felkeresse őket városi ember itt, a sártenger közepén. Tímár Béla agronómus előtt újság az asztalon. — Most olvasom, hogy Gyomén Hat évvel ezelőtt alakult meg az Orosházi Állatkórház, ahol azóta 12 ezer lovat, sertést, szarvasmarhát és egyéb háziállatot gyógyítottak meg, jó részét hosszabbrövidebb ideig kórházi ápolásban részesítették. — Annak idején főleg egyéni gazdák állatait kezeltük — mondja erről Sándor László dr., a kórház vezető főállatorvosa. — Ma már a termelőszövetkezeti állomány adja a munka zömét. Az állatorvos kollégákkal igyekszünk jól együttműködni, hogy ahol csak lehet, megelőzzük a komolyabb bajt. A termelőszövetkezeti istállók többsége várostól, falutól több kilométernyire épül, messze van az állatorvos, a körülmények sem olyan higiénikusak és alkalmasak gyógyításra, mint nálunk. A mi szépen berendezett műtőnkben a legkomplikáltabb bajokon is segíthetünk: operálunk, csámilyen kevesen járnak az ezüstkalászos tanfolyamra, és mérgelődöm. Hát nálunk ötvenen iratkoztak fel és mégsem... — Éppen ez érdekel — s máris benne vagyunk a téma kellős közepében. Lassan kibontakozik a kép: munka után előkerül a könyv, idős és fiatal, nő és férfi egymást túllicitálva felel a kérdésekre, odaáll a tábla elé és bátran adja vissza, amit hallott. A tagság felismerte a szaktudás szükségszerűséget, s a tanulásban nem maradnak le az asszonyok és lányok sem. — Az asszonyok? ... Most is oda van nyolc lány és asszony Békéscsabán, az egyhetes baromfitenyészt esi tanfolyamon. Az ezüstkalászos gazdatanfolyamra tizenöten járnak, s most szervezi a nőtanács a termelőszövetkezeti nők akadémiáját. A gazdatanfolyamon ők a legaktívabbak — mondja az agronómus, a tanfolyam vezetője, s már magam előtt látom a tizenhét éves Vörös Edit vidám arcát, amint bátran válaszol a kérdésre, aztán odaáll a tábla elé és 12 év vetésforgóját vázolja fed, szakszerű magyarázattal kísérve. Ö a legaktívabb és feleleteire mondta az éppen jelenlévő ellenőr: — Hiszen itt olyan jó a felkészülés, hogy akár máris vizsgázhatnak a hallgatók. — Igen jó a felkészülés — így szarmetszeseket csinálunk sok értékes tehenet, kocát és lovat mentettünk már meg, amely kórházi beavatkozás nélkül belepusztult volna a szülésbe. Ezenkívül sérülés vagy egyéb olyan betegség esetén, amikor az állatorvosnak egyszerűbb felszereléssel naponta 15—20 kilométernyire kellene utaznia ápolni a beteg jószágot, nálunk jobb körülmények között gondozhatjuk napokon át. Ez olcsóbb is, mert a biztosított állatállomány kórházi költségének a felét mindenkor az Állami Biztosító fizeti. — Orosházán kívül három járás termelőszövetkezeteiből és háztáji gazdaságaiból hoznak hozzánk beteg állatot. Korszerű laboratóriumunkban sok mindent magunk vizsgálunk, s gyorsabban látjuk a baj okát, mintha mindenért Budapestre vagy más városba kellene szaladni. az agronómus —, a hallgatói: szór. galmasan jegyzetelik az előadásokat, s harmincötén vették meg a szükséges szákkönyvet, 43—48 hallgató jár rendszeresen a foglalkozásokra, mélyet délután egy órától etetésig tartunk, hogy az állatién .vésztők is részt vehessenek. — A legszorgal masabbak ? Nem lehet különösebben kiemelni senkit. Az idősebbek és az aszszonyok, Kepenyes Györgyné a dolgozók iskolájába is jár, s mégsem hiányozna a foglalkozásokról. Van, aki a távoli tanyákról jön térdig érő sárban, szántóföldeken keresztül. Az ötvenhárom éves Ancsin R, János bácsi sem maradna el egy alkalommal sem. És a többiek, mind nagy igyekezettel sajátítják el a tanultakat. Már többen vanyunk a kis szobában, s a beszélgetés élénkebb. — Hát a f ilmvetítést nem mondtad el? Újabb kép. Megjelenik a Békéstarhosi Növényvédelmi Állomás előadója a vetítőgéppel. Pereg a film, s a hallgatók a vetítővásznon látják azt, amit az előbb még előadásban hallottak. — Szemléltetés? Dénes Lajos, az általános iskola tanára is tart órákat, s csaknem minden, alkalommal hoz szemléltető eszközöket is. Hát igen, így lényegesen könynyebb a tanulás, s most már nem csodálkozom, hogy ilyen jó az aktivitás, a részvétel. — Nem ment ez olyan könynyen. — A tsz vezetősége látta, hogy a kellő szaktudás hiánya akadályozza a fejlődést. Ez különösen a barcmíi tenyésztésnél mutatkozott meg, ahol az asszonyok és lányok dolgoznál:. Mert más 30—40 baromfit nevelni és más kilencezret. Ehhez már komoly szaktudás kell. De hát erről meg is kell győzni az embereket! Csurka Mátyás párttitkár, Angyalos Lajos elnök, ríj. Uhrin Mátyási, Szász György és Zelenyánszky János brigádvezetök nem sajnálták a fáradságot. Családiéi családra látogattak, érveltek, agitáltak. A baromfitenyésztésnél meg kereken kimondták: ide figyeljenek asszonyok, tudják, hogy milyen fontos a szaktudás? (És elmondták, miért kell tanulni). Aztán magára vessen Erzsi néni, ha mást teszünk a helyébe, mert az többet tud, részt vett a tanfolyamon és megtanulta a szakszerű csibenevelést. A hatás nem maradt el. Az asszonyok és lányok jelentkeztek, sőt, akik kimaradtak valamilyen oknál fogva, a többiek példáján felbuzdulva, Márkus Jánosné pedagógus irányításával szervezik a nők akadémiáját, melyet februárban indítanak be. Tanulnak, fejlődnek a kétsopronyi Dózsa Tsz asszonyai és lányai a férfiakkal egy sorban, s az eredmények azt bizonyítják, hogy nem maradnak le. Kasnyik Judit BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Az MSZMP megyei bizottsága és a megyei tanács lapja. Felelés szerkesztő: Cserei Pál Szerkesztőség: Békéscsaba, Szabadság tér IS., ül. em. Telefon: 21—*6, 22—96 Kiadja a Békés megyei lapkiadó ■Vállalat, Békéscsaba, Szt. István tér 3 Felelős kiadó: lehoczky Mihály. Telefon: Uh-Sh Békés megyei Nyomdaipari Vállalat Békéscsaba. Feields nyomdavezető: Kendra György Terjeszti a Magyar Poéta. Előfizethető a postahivataloknál ég a kézbesítőknél. Tizenkétezer állatot gyógyítottak meg hat év alatt az Orosházi Allatkórházban Kérjük t. gázfogyasztóinkat, hogy a propán- butángázpalackokat továbbra is az eddigi kiszolgáló helyekre (telepekre) küldjék be cserére Az áruellátás az átszervezés miatt nem változott Gázfőosztály 412 Híradás a kaszaperi Rákóczi Tsz-ről A kaszaperi Rákóczi Tsz 1959- ben alakult, mint első típusú tszcs. Akkor még 36 család 236 katasztrális holdon dolgozott. 1960-ban lényeges fejlődés következett be, egy munkaegységre 50 forintot fizettek. A tsz földterülete 1419 katasztrális holdra, a tagok száma mintegy ötszörösére nőtt. Az 1961-es gazdasági évben az egy munkaegységre beütemezett 41,25 forintot 6,15 forinttal túlszárnyalták, s így egy munkaegység értéke 48 forintra nőtt. Átlagosan 350 munkaegységet teljesítettek a tsz-gazdák. A tagok becsületesen, szorgalmasan dolgoznak, munkakedvük és akarásuk igen nagy. A tsz vezetősége mindent megtesz azért, hogy ezek az eredmények a jövőben állandósuljanak. Hanyecz Károly pedagógus A téli hónapokban is összetartjuk szövetkezetünk tagjait A kardoskúti Kossuth Tsz-ben hetenként politikai oktatást tartunk az időszerű kérdések anyagából. Havonta rendszeresen megtartjuk a brigádértekezleteket is. A szövetkezeti munkáról, a gazdálkodás elemzésről tájékoztatjuk gazdatársainkat, s megbeszéljük a soron következő feladatokat. Az a célunk, hogy a főbb termelési kérdésekben elérjük a tagok tisztánlátását. A szövetkezet előtt álló célkitűzésekről, a termelési tervek irányszámairól is beszélgetünk, sőt többször hangsúlyozzuk, hogy a termelési tervtől, valamint a szorgalmas munkától függ a jövedelem. Ebben az Kutatóintézet felvételre keres kazánvizsgáló-biztosi munkakörbe gépészmérnököt Debrecen, Szombathely, Győr, Békéscsaba, Miskolc munkahellyel. Jelentkezni lehet önéletrajz és szakmai tevékenység felsorolással „Kutatóintézet 979” jeligére Bp. V., Felszabadulás tér 1. ez. a, Magyar Hirdetőbe, 401 évben 18- ezer 600 forintot ütemeztünk be egy tagra. A múlt évben öt tsz-tagunk épített házat az idén pedig 8 tagunk épít. Egy tagunk meg autótulajdonos lesz. Veres István tőagronómus „Diákok" az iskola pacijaiban A Hazafias Népfront járási és községi bizottságai által szervezett mezőgazdasági technikum levelező tagozatán 36 felnőtt dől-, gozó vizsgázott a napokban Gyulán. A kétegyházi csoportból 11 lő igen szép eredményt ért el. Átlageredményük jó. Kai cső Istvánná háromgyermekes családanya kémiából és matematikából ötösöket vitt haza. Bócsik Zoltánná kétgyermekes tsz-tag is szép eredményt ért el. Ugyancsak jó felkészültségről tanúskodott Brad György és Csóka Vazul. Dicséret illeti mindnyájukat. Bárdos Rezső Kétegyháza Mi is megálljuk helyünket Valamennyiünk háláját kívánom kifejezni mindazoknak, akik a cigánykérdéssel oly mélyrehatóan foglalkoznak és segítenek nekünk, cigányoknak, hogy mi is emberekhez méltóan élhessünk. Tudjuk, hogy ehhez az is szükséges, hogy mi a lehetőségekkel jól gazdálkodjunk. Füzesgyarmaton mutatkozik az eredmény, mert 90 százalékunk már tsztag. ígérjük, hogy a továbbiakban is igyekezni fogunk, hogy rászolgáljunk a bizalomra. Farkas Sándor Füzesgyarmat 1 lengyel rádió eszperantó jubileuma Midennap hallható a lengyel rádióban az eszperantó nyelvű fel. hívás: „Itt Varsó beszél, az eszperantó szülővárosa...” 1954. április 4-én kezdte mindennapi eszperantó nyelvű adásét a lengyel rádió, délutánonként 16.30—17.00 óra között. Eddig 500 órányi ilyen adás volt. Ezt számos országban, így Magyarországon is szívesen hallgatják. A Békés megyei eszperantó-bizottság már korábban felvette a kapcsolatot a lengyel rádióval és eszperantistáink mind többen hallgatják a varsói eszperantó nyelvű adósokat. Rádió- és televízió műsor KEDD, 1962. JANUÄK 23. KOSSUTH KAdIO: 4.30 Hírek. 4.49 Vidáman, frissen! 8.10 Magyar szerzők népdalfeldolgozásaiból. 8.40 Mi történt a IV/b-ben? 9.00 „Ábécédé. 9.20 Téli órák — hasznos mulatságok. 11.45 Az ifjúság dalai. 12.00 Hírek. 12.15 Tánczene. 13.00 Ezüstkalászos szövetkezeti gazdatanfolyam. 13.20 Egy falu — egy nóta. 13.45 Kórusok. 14.00 Oj élet az ősi vár tövében. 14.20 Zenekari muzsika. 15.00 Hírek. 15.10 Fúvósindulók. 15.40 Könnyűzene. 16.05 Megtudtuk — elmondjuk ... 16.25 Szvjatoszlav Rihter Lisz-műveket zongorázik. 17.00 Hírek. 17.15 Részletek Miljutyin Nyugtalan boldogság, Kerekes Állami Áruház és Kemény Komáromi farsang c. operettjéből. 18.10 Horizont. 18.30 Tánczene. 19.05 A Szabó család. 19.35 Jussi Björling énekel. 19.54 Jó éjszakát, gyerekek. 20.00 Esti krónika. 20.25 A rádió népi zenekara játszik. 20,40 40 000 kilométer Szibériában. 21.00 A Magyar Rádió szimfonikus zenekarának hangversenye a stúdióban. 22.00 Hírek. 22.15 Mai szemmel. 22.25 5xio perc könnyű•ene. 23.15 Operarészletek. 24.00 Hírek. PETŐFI RADIO: 5.50 Hírek. 6.00 Reggeli zene. 8.00 Hírek. 14.15 Operettrész- Ietck. 15.10 ÍJj motorok az ember szolgálatában. 15.25 Didó és Aeneas. 16.00 Hírek. 16.05 Tánczene. 16.40 Párizsban hagyták el. 16.55 Spirituálék. 17.15 Időszerű nemzetközi kérdések. 17.25 Beethoven: G-dur zongoraverseny. 18.00 Hírek, 18.05 Cimbalom-, furulya- és tamburamuzsika. 18.36 Rádióegyetem, 19.00 Hírek. 19.05 Szívesen hallgattuk. 23.00 Hírek. a televízió műsora: 17.40 Iskolások műsora. 18.45 Dalok és hangszerszólók. 19.05 Telesport. 19.30 TV-híradö. ,19.50 Falusi emberek a nagyvilágban. 30.20 Aesopus. (Szovjet film), 21,50 Hírek. A Héf>ujs4^ posíáiából