Békés Megyei Népújság, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-23 / 18. szám

1962. január 23., kedd NtPŰJSAG 3 Jó vizet kapnak a bérházak lakói 1 Békéscsabán, mini már arról hírt adtunk, befejezték a vízve­zeték építését. Ezután hamarosan a lakóházakba is beszerelik az új v ízvezetéket. Az Ingatlankezelő Vállalat terve szerint január végére a Bánszky és a Tulipán utcai bérházakban már jó ivóvizet fogyaszt­hatnak a lakók. Mázán András, az Ingatlankezelő Vállalat igaz­gatójának tájékoztatása szerint tavaszra a Bánszky, a Vilim és a Tulipán utcai, valamint a Szabadság és a Szent István téri bér­­házakat is jó ivóvízzel látják el. Kényelmesebb, szebb az élet a gépesítés fokozásával a békéscsabai Május 1 Tsz-ben silókukoricából 200, cukorrépából Tizenegy forinttal növekedett a munkaegységérték — Zárszámadó közgyűlés a nagykamarást Új Elet Tsz-ben Békéscsabán a várostól hat ki­lométernyire lévő öt és fél ezer holdas Május 1. Tsz-ben — amely kiváló eredményeivel több­ször szerepelt már az ország leg­jobbjai között — egyre több egészségre ártalmas, vagy fizikai­lag nehéz munkát helyettesítenek a gépek. Gyorsabban, minőségileg jobban látják el a feladatokat a gépek s a felszabadult munkaerő számára jól jövedelmező, munka­­igényes iparinövényeket vethet­tek, nagyüzemi kertészkedésre rendezkedhettek be. Tavaly pél­dául negyven vagon műtrágyát szórtak el a gépek, a korábbi években legalább kettőszáz ter­melőszövetkezeti tagot kellett mozgósítani kéziszórásra. Azelőtt kizárólag asszonyok terítették az istállótrágyát a szántóföldön, most ezt a kellemetlen munkát is gé­pek végzik. öntözésre is a gépek segítségé­vel rendezkedhettek be. Csupán szántóföldi öntözésre hatszáz hol­don hasznosították a termésfoko-Kár, hogy nincs filmfelvevő gé­pünk. Ha lenne, úgy élethűbben visszaadhatnánk azt a jelenetet, amikor a Békéscsabai Kötöttáru­­gyárban útnak indították az év el­ső export-szállítmányát. De talán kezdjük így: — A Békéscsabai Kötöttárugyár termelési osztályán vagyunk. Szo­katlanul nagy a sürgés-forgás. Ku­­rilla János, a termelési osztály ve­zetője is szokatlanul jókedvű. — Kedves Kurilla élvtárs, le­gyen szíves elmondani, milyen export-szállítmányt indítanak ma útba? — A január hónapit. Egyébként a negyedéves tervünk 46 tonna. Ebből januárra 13,1 tonna jutott. Az elkészítési határidő január 24 volt. Tehát a tervünket határidő előtt teljesítettük. Az átadóte­remben nagy a forgalom. Az egyik asztalnál Kocziha Judit, a Külke­reskedelmi Minisztérium MEO-sa szorgoskodik. — Elfogadható az áru? — Nagyon ritkán fordul az elő, hogy valami hibát találok. Például ennél az árunál (éppen atlétatri­kót ellenőrzött) az a baj, hogy sok a rajta maradt szál. Majd oda­fordul Kurilla elvtárshoz: — Tessék megmondani a gyár Január 22-én, hétfőn délelőtt Békéscsabán a megyei tanács épí­tési- és közlekedési osztályán a hivatalok, a vállalatok és a ren­dészeti szervek képviselőiből meg­alakult a megyei balesetvédelmi tanács. A tanács tagjai feladatul tűzték ki a közúti balesetek meg­előzését. A vállalatok képviselői és a rendészeti szervek együttes döntése alapján a közlekedés sza­bályainak megismerésére és e sza­pedíg 70 mázsával volt magasabb az átlagtermés, mint a szárazföl­di műveléssel. A negyvenhat hol­das öntözéses kertészetben a leg­nehezebb fizikai munkát, az öntö­zést, a palántázást és a trágya­szórást szintén gépek csinálták. Egyedül a palántázásban legalább 100 munkanapot takarítottak meg s így a kertészeti brigád tagjai a növénytermesztés más területén segíthettek. A szérűskertben, a magtárakban gépek szállították, illetve gabonafúvógépek juttatták rendeltetési helyére a takarmányt és a gabonát. A hátgörnyesztő, ruhaszaggató zsákolástól teljesen megszabadultak a szövetkezet gazdái. A kubikolásnál, fakitermelésnél szintén feledésbe merült az évszá­zados kézi munka többsége. Ara­tásnál, fűkaszálásnál nem is lát­nak kézi kaszát. Ezért a csúcsmun­kák idején is jut idő mindenre. A békéscsabai Május 1. Tsz gépi munkájának zömét saját gépek­kel látják el. nak. A beszélgetés hamar félbesza­kadt. Most sürgősebb a munka, mint máskor, mert az átadást ha­mar le kell bonyolítani. A gyárból jelenleg 18-féle cik­ket küldenek. Ez 4—5 színű és Sokszor háromnegyed és egy órát kellett várni az ebédre Bé­késcsabán a Csaba étterem téli­kertjében. Itt szolgálják fel az előfizetéses menüt, s gyakran bi­zony 900—1000 vendég is megfor­dul egy nap. A vendégek sokat bosszankodtak már, hogy annyit kell várni, mert hiába állított be nyolc felszolgálót a Vendéglátó­ipari Vállalat, nem győzték a munkát az itt dolgozók. A napi étkezők számához viszonyítva igen kicsi az étterem, mindössze 200 ember étkezhet egyszerre, s így gyakran előfordul, hogy az ajtóban, a folyosón kellett vára­kozni a késve érkező vendégek­nek. bályok gyakorlati alkalmazására tanítják majd meg mindazokat, akik ezekből nem vizsgáznak. A balesetvédelmi tanács azonban elsősorban a közúti közlekedés rendjére, fegyelmére ügyel fel, hogy megakadályozzák a balese­teket, hogy egyetlen baleset se követeljen emberéletet, és hogy Békés megyében a ködös idő el­lenére. továbbra is megőrizzék a balesetmentességet. Zsúfolásig megtelt a község moziterme, amikor a nagykama­rás! Üj Élet Termelőszövetkezet tartotta zárszámadási közgyűlé­sét. Nemcsak a szokást« érdeklő­dés vitte az embereket e közgyű­lésre, hanem egy kicsit a büsz­keség is. A zárszámadás előtti na­pokban ugyanis nyilvánvalóvá vált, hogy milyen ugrásszerű fej­lődést ért el a munkaegységérték növelésében a szövetkezet. 622 tag — akik közül 106 nyugdíjas és já­radékos ;— megmutatta, hogy egy olyan közös gazdaságban is, ame­lyikben az egy tagra jutó földte­rület nem éri el a négy holdat sem, jó irányítással, egységes aka. rattal milyen nagy lehet a fejlő­dés. Egy év alatt 11 forinttal emel­kedett a szövetkezet munkaegy­ségértéke. Egy olyan év alatt, amikor egyáltalán nem volt kedvezőnek mondható az időjá­rás, s a munkafegyelem is hagyott kívánnivalót maga után. Ez utób­bin nincs sok csodálnivaló, hiszen a termelőszövetkezet mindössze 2 esztendős. Hibák és eredmények Hogyan érték el az eredménye­ket, milyen hibákat csináltak év közben? — az igazgatóság beszá­molóját ismertetve erről beszélt Prókai elvtárs, az Űj Élet elnöke. Szavaiból kiderült, hogy a kalá­szosokban a tervezettnél maga­sabb átlagtermést értek el, míg a kapásoknál a kukorica kivéte­mefcpulóverek. A kötöttárugyáriak a januári terv után már a februári tervtel­jesítésre gondolnak. Terven felül is kaptak megrendelést, amit szin­tén szeretnének határidő előtt el­készíteni. Jantyik Tibor Január 22-től megváltozott a helyzet. A Vendéglátóipari Válla­lat — a már korábban Gyulán bevezetett önkiszolgáló rendszer tapasztalatai alapján — bevezette az önkiszolgálást. A berendezésre összesen 100 000 forintot fordítot­tak. Űj műanyag bevonattal lát­ták el az asztalokat, ugyancsak műanyag az egész felszerelés — tálcák, polcok, poharak stb. Az első nap bevált. A vendégek az eddigi egyórás várakozás he­lyett most mindössze 10—15 perc alatt elfogyaszthatják az ebédet. Az ügyesen megszerkesztett pol­cokon található a tálca, az evő­eszköz, a pohár, savanyúság, sör, üdítő ital és sütemény. A tálaló­­ablaknál pedig a tálcára kerül a menü. A pénztárnál fizetnek és adják le a vendégek a jegyeket. Tíz-tizenöt perc múlva—attól függ, ki milyen gyorsan étkezik — pe­dig már jöhet a másik vendég, — Mi a véleménye az új mód­szerről? — kérdeztünk meg több vendéget, s a válasz kielégítői. Már az első nap az volt a vélemény, hogy jó és gyors, s az ember a fél óra ebédidő alatt még sétál­hat is egyet, nem kell mérgelőd­ni a várakozás miatt és a felszol­gáló is mentesül a méltatlanko­dók — sokszor jogos — szidalmai­tól. K. J. lével a tervezett alatt maradt a termés. A kieséseknek részben objektív, részben pedig szubjek­tív oka van. A cukorrépánál pél­dául nem hagytak elég tőszámot. Emiatt holdanként 55 mázsával termett kevesebb. A ciroknál is hasonló volt a helyzet. Pedig, ha a tervezettnek megfelelően hagy­ják meg a tőszámot, 5 forinttal magasabb lehetett volna a jelen­legi munkaegység értéke. A növénytermelésben mutatko­zó kiesést a szövetkezet az állat­­tenyésztés hozamainak növelésé­vel pótolta. Év végére 241 darab tehenet, 40 hizómarhát, 142 darab lovat, 6 darab tenyészkant, 827 sertést (ebből 162 kocát), 180 ju­hot (ebből 101 anyát) és összesen 5838 baromfit mondhat magáénak az Üj Élet Tsz. A beszámoló di­csérte azokat az állatgondozókat, akik lelkiismeretes munkájukkal sokat tettek az állatok hozamának növeléséért. Ugyanakkor bírálta azokat, akik a figyelmeztetések ellenére sem álltak helyt. Az állattenyésztés biztosította a fő jövedelmet ebben az évben. Hízott marhából a tervezett 65 helyett 252 mázsát értékesítettek, gyapjúból 5,40 mázsa helyett 5,70 mázsát, vágóbaromfiból 30 mázsa helyett 34 mázsát, tejből 682 hek­toliter helyett 724 hektolitert, tojásból pedig 168 ezer darab helyett 188 ezer 292 darabot. Egyedül hízott sertésből nem si­került teljesíteni a tervet a bru­­cellás megbetegedések miatt. Mindent összevetve, a szövetke­zet a tervezett 104 ezer forint he­lyett 100 kataszteri holdra szá­molva 126 305 forintban teljesítet­te az áruértékesítési tervét. Az eladott termékekért 3 211 000 fo­rintot kapott. A beruházásokban is több mint félmillió forinttal túl­teljesítették a tervet, lényegében (a lovak kivételével) megoldották az állatok elhelyezését. A kor­mányhatározat alapján ezért a be­ruházások túlteljesítése után 511 ezer forint hitel-elengedést, az áruértékesítés után 91 ezer forin­tot, a termelési feltételek teljesí­tése után pedig 25 805 forintot kaptak. A munkához való viszony Hű képet ad a gazdák munká­hoz való viszonyáról, hogy az 541 dolgozó tag közül 151 olyan van, aki 150—350 munkaegységet telje, sített, 107 olyan, akinek teljesí­tése 350 munkaegységen félül van és csak 28 olyan, akinek munka­egysége a 60-at nem haladja meg. Szóvá tette azonban a közgyűlés azt is, hogy szép számmal akadnák még a szövetkeztben olyanok, akik egyáltalán nem vették ki ré­szüket a közös munkából. A párt­­szervezet feladata, hogy az új gaz­­dasá-gi évben mindenkivel megér­tesse: csak akkor lehet a mostani­hoz hasonló ugrásszerű növekedés a munkaegységértékben, ha ki­vétel nélkül mindenki részt vesz a szövetkezet fejlesztésében. Voltunk év közben is Nagyka­maráson, amikor az egész szövet­kezetét a jószágok elhelyezésének gondja foglalkoztatta, s egy-egy győzelemnek számított az újabb és újabb istállók vagy más gaz­dasági épületek elkészítése. Be­szélgettünk akkor is a jövő kilátó, sairól a szövetkezeti gazdákkal, s bár igen bizakodó volt a hangula­tuk, senki sem hitte közülük, hogy el tudják érni a betervezett 30 fo­rintos munkaegységet. A kiesések és a hibák ellenére mégis 32,86 fo. rintot ér most a munkaegység. Ez azoknak köszönhető, akik hozzá­adták erejüket, tapasztalataikat az igazgatóság irányításához, ma­radéktalanul megvalósították a közgyűlés határozatait és ki is áll­tak mellette, ha észlelték, hogy valamelyik területen nem úgy ha­lad a munka. Az igazgatóság az arra legérdemesebb tagokat érté­kes könyvjutalomban részesítette. Húsz embert háromnapos buda­pesti jutalomkirándulásra küld, Bárdos Kálmánt pedig, aki az ál­lattenyésztésben kiváló munkát végzett, két hétre Lengyelország­ba küldi üdülni. Javaslatok az új évre A tagok lelkes tapssal fejezték ki egyetértésüket a fenti igazga­tósági döntésekkel, de felszólalá­saikban nyíltan megmondták azt is, amit kifogásoltak a vezetőség munkájában, vagy amit jobban is lehetett volna csinálni az el­múlt esztendőben. Farkas József tehenész azt kérte, hogy az idén mindenkinek egyforma minőségű földet biztosítsanak, máskülönben nem igazságos a megkülönbözte­tés, hogy ez többet ért el, mint a másik, mondjuk a cukorrépában. Javasolta, hogy keresztbe vessék a dűlőket. Bojtos Istvánné és Ko­vács János a megfelelő termény­nek megfelelő, talaj kiválasztását kérte és azt, hogy az igazgatóság a gépállomással karöltve gondos­kodjon jó talajelőkészítésről. Töb­ben az idősebb tagok problémáit vetették fel. Vörös Istvánné azt kérte, hogy az új évben gondos­kodjon a vezetőség az idősebbek szállításáról is, ha a külső terüle­teken akarják őket munkába állí­tani. Vagy pedig közel foglalkoz­tassák őket. Prókai elvtárs válaszában el­mondotta, hogy az új gazdasági év terve, amelyet a februári köz­gyűlés vitat majd meg, számos új módszert alkalmaz a munkák irányításában, a premizálás beve. zetésében, s mindazokban a kér­désekben, amelyeket érintettek a felszólalók. S ha az új év terveit olyan lelkiismeretesen, de még jobb hozzáállással megvalósítják, egy év múlva ismét arról számol­hat be a vezetőség, hogy legalább ilyen értékben növekedett a mun­kaegység értéke. Varga Dezső Az É. M. Békés megyei Állami Építőipari Vállalat feívesz azonnali belépésre ÉP ÜLETGÉPÉSZ MÉRNÖKÖ­KET, gyakorlattal rendelkező építőipari TECHNIKUSO­KAT, ALTALANOS MÉRNÖKÖKET, ÉPÍTÉSZMÉRNÖ­KÖKET, valamint KÖZGAZDASÁGI EGYETEMET VÉG­ZETT, beruházásban gyakorlattal bíró személyeket. Jelentkezés mindennap a vállalat személyzeti osztályán, Békéscsaba, Kazinczy utca 4. 40. tó vizet és szemes kukoricából 20, IJtnak indították az év első export-szállítmányát a Békéscsabai Kötöttárugyárból MEO-sainak, hogy erre vigyázza- ingek, atlétatrikók, női és gyér-Megalakult a balesetvédelmi tanács 4—5-féle nagyságú. Főleg póló-Egy őr a helyett tíz-tizenöt perc alatt...

Next

/
Thumbnails
Contents