Békés Megyei Népújság, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-21 / 17. szám
1962, JANUÁR 21., VASÄRNAP AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 17. SZÁM BÉKÉS MEGYEI ^ Ära 66 fHlér # Világ proletárjai, egyesüljetek I Jó gépjavítás — folyamatos üzemeltetés Az elmúlt év mezőgazdasági munkáit elemezve megállapíthatjuk : az elért eredmény termelőszövetkezeti gazdáink szorgalma mellett a gépállomási dolgozók lelkiismeretes, odaadó munkájának is köszönhető. Az elmúlt évben a termelőszövetkezetek zömében időben fejeződtek be az egyes betakarítási, talajelőkészítési és vetési munkák. Az őszi mélyszántást — kevés hiján — időben megcsináltuk és ezzel megteremtettük a kukorica és a többi tavaszi vetésű növénykultúra magasabb terméshozamának alapját. A múlt évi sok gépi munka megviselte a gépállomási és a termelőszövetkezeti traktorokat. Az erőgépek jelentős részének tüzetes átvizsgálása, alapos javítása szükséges ahhoz, hogy az 1962-es év feladatait sikeresen meg tudjuk oldani. Az erőgépek javításán túl különösen nagy gondot kell fordítani a munkagépek felújítására, mert az őszi kedvezőtlen időjárás, a rendkívül rossz talajállapot elsősorban ezek üzemképes állapotát befolyásolta. Tennivaló bőven Van a gépállomásokon, a termelőszövetkezetekben. A feladatot ismerve, gépállomásaink jól felkészültek a javításra, elkészítették a munkaerőmérleget, a javításba a műhelymunkásokon túl a legjobban képzett traktorvezetőket is bevonták, s december közepén elkezdték a tervszerű gépjavítást. Az erőgépek javításával párhuzamosan halad a munkagépek rendbehozása. E gépek javításánál az vezette a gépállomások, vezetőit, hogy a használatbavétel idejére a szövetkezetek rendelkezésére álljanak a műtrágyaszórók, tárcsák, kultivátorok, vetőíjépek és fogasok. Ezekből a gépekből január elején az őszi vetéseik fejtrágyázására már munkába állíthatták a kijavított műtrágyaszórókat. Legtöbb gépállomáson a jól bevált részegységszerelő javítási módszert alkalmazzák. Néhány gépállomáson azonban az elhelyezési körülmények miatt kénytelenek voltak más javítási módszert választani. Azonban ezeken a helyeken is arra törekedtek, hogy a kényes javítási feladatokat megfelelően képzett szakemberek oldják meg. Igen alapos és jó javítási munka van az orosházi, a szarvasi, a békéscsabai és a Medgyesegyházi Gépállomáson, de a többi gépállomáson is jól szervezték a gépjavítást. A javítási idény elkezdésekor a termelőszövetkezetek erőgépeinek nagy számát tekintve, arra lehetett következtetni, hogy gépállomásaink ez évben áttérnék a saját gépek javítása mellett á termelőszövetkezeti erő. és munkagépek felújítására. A múlt év december 10-ig megkötött termelőszövetkezeti gépjavítási szerződések azonban erre erősen rácáfoltak. Az összesített adatokból kitűnik, hogy a gépeknek csupán 30 —35 százalékát javíttatják a termelőszövetkezetek a gépállomásokkal. A javításra kerülő gépek csak mintegy 50 százaléka kap főjavítást. Pedig jobb és gazdaságosabb most, nyugodt körülmények között jól felszerelt üzemben megjavítani a gépeket, mint kora tavasszal a barázdában, vagy később, a kapálás vagy a betakarítás időszakában. A termelőszövetkezetek tartózkodása a gépállomási javítástól — érthetetlen. Lehet, hogy több szövetkezetben nem ismerik azokat a kedvezményeket, amelyeket az állam ad abban az esetben, ha a tsz gépállomással javíttatja a gépet. A tartózkodás miatt félő, hogy odahaza a sok tsz-traktor javítása egyrészt nem készül el időre, másrészt elvonja a munkaerőt a gépek javításától. A tavaszi munkák nem indulhatnak be akkor, ha az ekék, kultivátorok, dixtillerek, fogasok, vetőgépek, hengerek és más, tavasszal használatos munkagépek időben nincsenek kijavítva. A gépek javításán túl termelőszövetkezeteinknek és gépál- I lomásainknak arra kell törekedniük, hogy a jó talajállapot megteremtéséhez szükséges egyszerű gépekből is néhányat legyártsanak. (Nagy jelentőséggel bír a tavaszi munkák idején többek között egy jól szerkesztett simító is.) A gépjavítások mellett feltétlen foglalkozni kell még néhány problémával. Legfontosabb ezek közül a javítások anyag-alkatrészellátása. Ezen a téren sajnos kedvezőtlenek az eddigi tapasztalataink. Egyre több gépállomáson panaszkodnak, hogy az Anyagellátó Vállalat helyi, valamint a hódmezővásárhelyi és a szolnoki kirendeltsége sok alkatrésszel már most nem rendelkezik. Néha bürokratikus intézkedések is nehezítik az álló alkatrészek beszerzését. Az AGROKER vezetői feltétlenül hassanak oda, hogy adminisztratív intézkedések ne akadályozzák az alkatrészellátást. Igen fontos a javítások jó minőségben való végzése. Gépállomásaink vezetői fordítsanak nagy gondot a saját és a termelőszövetkezeti gépek javítására. Állandó és alapos ellenőrző . munkával, MEO-sok beállításával biztosítsák, hogy a kijavított erő- és munkagépekkel az idén is jó munkát tudjanak majd végezni. Az idei gépjavítás kedvezőbb körülmények között folyik, mint az 1960—61. évi. Tapasztalatban, hozzáértésben, felszerelésben az elmúlt évben sokat erősödtek gépállomásaink. így megvan a biztosíték ahhoz, hogy gépeinket és a t,sz-ek traktorait jól készítsék elő a várhatóan nagy feladatra. Boros János üzemszervezési oszt.-vez. Túlteljesítette tervét a szocialista ipar, javult, a közlekedés, nőtt a foglalkoztatottság, meggyorsult a lakásépítkezés A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1961. évi fejlődéséről 1961-ben — a második ötéves tervidőszak első évéből — a népgazdaság fejlődését, a lakosság anyagi, egészségügyi, kulturális ellátottságát a következő adatok jellemzik: Ipar 1961-ben a szocialista — az állami és a szövetkezeti — ipar termelése együttesen mintegy 12 százalékkal haladta meg az 1960. évi szintet. Ezzel az ipar az 1961. évi termelési tervét mintegy 3,5 százalékkal túlteljesítette. * 1961-ben — a tervezettnél nagyobb mértékben — 8 százalékkal nőtt az egy főre (munkásra és alkalmazottra) jutó általános napi termelés. A tervben előírt aránynak megfelelően az év folyamán elért ipari termelésnövekedés kétharmada a munkatermelékenység és egyharmada az iparban foglalkoztatottak számának növekedéséből adódott. Csökkent 1961-ben a termelési költségek szintje is, amellett azonban az anyagtakarékosság szempontjai nem mindig érvényesültek kielégítő — a tervnek megfelelő — mértékben. Az ipari termelés jelentős növekedése mellett az ipar munkájában továbbra is voltak hiányosságok. Egyes iparvállalatok terveiket olyan termékek gyártásával teljesítették tói, amelyek sem belföldön, sem külföldön nem voltaik megfelelően értékesíthetők, ami az ipari készleteknek a tervezettnél nagyobb növekedéséhez vezetett. Mezőgazdaság, felvásárlás 1961. tavaszán lényegében befe jeződött a mezőgazdaság szocialista átalakítása, az év végén az ország szántóterületének 95,6 százaléka szocialista, ezen belül 79 százaléka a szövetkezeti szektorhoz tartozott. Az aszály okozta károk folytán a mezőgazdaság 1961. évi teljes termelése nem nőtt a tervben előirányzott mértékben, hanem lényegében az 1960. évi szinten maradt. A gabonafélék termésátlagai kedvezően alakultak: őszi búzából kát. holdanként 11,1 mázsa termett, több mint eddig bármikor. Az országos átlagon belül az állami gazdaságokban az őszi búza termésátlaga 15,9 mázsa, a termelőszövetkezetekben 10,5 mázsa volt kát. holdanként. A külföldi búzafajták termésátlaga 60 százalékkal volt magasabb, mint a hazai fajtáké. Az őszi árpa országos termésátlaga 12,5 mázsa volt kát. holdanként, ezen belül az állami gazdaságokban 16,1 mázsa, a termelőszövetkezetekben 11,8 mázsa őszi árpa termett kát. holdanként. Az aszály főként az őszi betakarításé növényeket — elsősorban a kukorica-, a burgonya-, a cukorrépa- és a napraforgótermést — sújtotta. Kukoricából a tervezett 14,2 mázsával szemben csak 11,7 mázsa, burgonyából a tervezett 67 mázsával szemben csak 40 mázsa, cukorrépából a tervezett 125 mázsával szemben csak 104 mázsa, napraforgóból a tervezett 7,4 mázsával szemben 4,7 mázsa termett kát. holdanként (előzetes adatok). A szocialista nagyüzemi gazdálkodás előnyei azonban már atekintetbem is jelentkeztek, hogy az aszálysújtotta növények termésátlagai is jelentősen meghaladták a korábbi hasonlóan aszályos években elért terméseredményeket. Az év folyamán a mezőgazdaság — hatóanyagtartalom alapján számítva — 26 százalékkal több műtrágyát kapott, mint 1960-ban. Az öntözött terület 07 000 kát. holddal, 41 százalékkal nőtt. A gépállomány növelésével és a jobb gépkihaszziáíassal összefüggésben az 1961. évben tovább nőtt a mezőgazdaság gépesítése. Az 1961. évben a gépállomások 24,6 millió normálliold gépi munkát végeztek, 12 százalékkal többet, mint az I960, évben. A termelőszövetkezetekben a gabonaaratás gépesítési színvonala az 1960. évi 52 százalékról 67 százalékra nőtt. Nőtt az év folyamán a kaszálás gépesítése is. 1961. őszén nagyobb területen vetettek kenyérgabonát és őszi árpát, mint az előző évben. A kenyérgabona vetésterülete 3 százalékkal, az őszi árpáé 22 százalékkal nagyobb, mint a megelőző évi volt. Az őszi búza vetésterületének 42 százalékát, az előző évinek mintegy háromszorosát vetettet be intenzív búzafajtákkal. Az állattenyésztés eredmény« 1961-ben lényegében a tervnek megfelelő mértékben haladták meg az 1960. évi színvonalat. 1961. őszén a szarvasmarhaállomány meghaladta a 2 milliót és 3 százalékkal több volt, mint egy évvel korábban. A tehénállomány némileg kisebb, az üszőállomány nagyobb volt az előző évinél. A 100 tehénre jutó szaporulat egy év alatt 67-ről 77-re nőtt. A tejtermelés nagyjából ugyanannyi volt, mint az előző évben, a tehenenként! tejhozam meghaladta az egy évvel korábbi szintet. Az ország sertésállománya 1961 őszén 8,4 millió darab volt és 1,1 millióval (15 százalékkal) több, mint egy évvel korábban. 1961-ben — az aszály okozta károk folytán — a felvásárlás öszszességében és ezen belül egyes termények tekintetében elmaradt a tervezettől. így például a tervezettnél kevesebb volt a felvásárlás takarmánygabonából, kukoriból, rizsből, cukorrépából, vágóállatokból. A tervezettnél jóval kedvezőbben alakult a kenyérgabona-, a tojás- és a baromfifelvásárlás. Az előző évivel öszszehasonlítva 1981-ben az összes felvásárlás 6 százalékkal több volt, mint 1960-ban. Közlekedés 1961-ben a közlekedési vállalatok összesen 5 százalékkal több árut szállítottak, mint egy évvel korábban. A személyforgalom 4 százalékkal nőtt az év folyamán. Az egész forgalmon belül elsősorban a tehergépkocsi- és az autóbuszfórgalom nőtt, a vasutak áru(Folytatás a 3. oldalon.) A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának távirata a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságához A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának Varsó Kedves elvtársakl A Lengyel Munkáspárt megalakulásának 20. évfordulója alkalmából forró testvéri, kommunista üdvözletünket küldjük önöknek és a Lengyel Egyesült Munkáspárt valamennyi tagjának. Az elmúlt húsz év eseményei dokumentálják a Lengyel Munkáspárt megalakulásának történelmi jelentőségét a lengyel nép életében. Húsz évvel ezelőtt hazájuk, népük a fasiszta megszállók mérhetetlen terrorjától szenvedett. Nemzeti történelmük eme sorsdöntő idejében a lengyel nép legjobb fiainak összefogásából született meg a marxista-leninista Lengyel Munkáspárt, amely szervezőjévé és irányítójává lett a nemzeti erők összefogásának, az ország felszabadításáért, a munkáshatalom megteremtéséért, az új szocialista Lengyelország alapjainak lerakásáért folyó küzdelemnek. Ezen az úton tovább haladva a Lengyel Egyesült Munkáspárt sikerrel rakja le a szocializmus alapjait Lengyelországban, újabb eredményeket ér el a nép anyagi és kulturális felemelkedéséért folytatott harcban. A Lengyel Munkáspárt megalakulásának 20. évfordulóján szívből kívánunk további sikereket ahhoz a nemes küzdelemhez, amelyet a lengyel nép a Lengyel Egyesült Munkáspárt vezetésével folytat a szocializmus felépítéséért, a béke megőrzéséért. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága
