Békés Megyei Népújság, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-04 / 2. szám

1962. Január 4., csütörtök M ÉP ÚJSÁ G 5 Mit irányoz elő a Lengyel Népköztársaság 1962. éri költségvetése A napokban készült el a minisz­tertanács jóváhagyásával a Len­gyel Népköztársaság 1962. évi nép­­gazdasági terve és költségvetése. A költségvetés 248,8 milliárd zloty bevételből, illetve 245,2 milliárd zloty kiadásból áll, ami azt jelen­ti, hogy 3,6 milliárd zloty többlet­tel zárul. Az ország 1962. évi költ­ségvetése az ideihez viszonyítva, 1,1 milliárd zlotyval emelkedik. A bevételek egy év alatt 6 százalék­kal növekszenek. Ez a növekedés elsősorban az állami bevételekből származik. Az előirányzat szerint az állami vállalatok a jövő évben az állami pénztárba 173,8 millió zlotyt, vagyis az ideihez viszonyít­va 6 százalékkal többet fizetnek be. Az emelkedés egyrészt a ter­melés növekedéséből, másrészt az önköltség csökkentéséből adódik. A költségvetési bevételek alapve­tő forrását az állami vállalatok pénzügyi akkumulációja szolgál­tatja. A nem állami vállalatoktól szár. mazó bevételeket 10 milliárd zloty összegben állapították meg, ami 1961-hez viszonyítva 4 százalékos emelkedésnek felel meg. A har­madik legfontosabb bevételi for­rást, 16,6 milliárd zloty összegben a lakosságtól származó bevételek képezik. 118 milliárd zloty szerepet, amelyek összege eléri a 118 milliárd zlotyt. 335 ezer lakószoba Mint minden évben, 1962-ben is jelentős összegeket fordítanak Lengyelországban lakásépítésre. Az előirányzat szerint erre a célra 18 milliárd zlotyt költenek. A ter­vek szerint ebből az összegből kö­rülbelül 335 ezer lakószobát épí­tenek. A lakószobák 37 százaléka tanácsi építkezés, 23 százaléka üzemi építkezés keretében épül fel. A lakószobák fennmaradó 40 százalékát állami hitelek igénybe­vételével maguk a dolgozók épí­tik fel saját eszközeikből. Vonat­kozik ez elsősorban a szövetkezeti és egyéni lakásépítkezésekre. En­nek keretében csaknem 64 ezer la­kószoba felépítését biztosítják. Az általános oktatás biztosítása Oktatási, kulturális és tudomá­nyos célokra 1962-ben Lengyelor­szágban 23,4 milliárd zlotyt fordí. tanak, ami egy év alatt csaknem 7 százalékos növekedésnek felel meg. Az említett összeg túlnyomó részét oktatási célokra költik. A szakoktatásra fordított összegek egy év alatt több mint 18 száza­lékkal növekszenek. sítését. A kórházak férőhelye 3,5 százalékkal növekszik. A társadalombiztosításra elő­irányzott összeg legjelentősebb té. telét a nyugdíjak képezik. Az e célra fordított öszeg 1962-ben meg­haladja a 13 milliárd zlotyt, ami 1961-hez viszonyítva 10 százalékos növekedésnek felel meg. Ez az emelkedés egyrészt a nyugdíjasok számának, valamint az átlagnyug­díjak összegeinek növekedéséből adódik. Biztató kiindulási bázis A Lengyel Népköztársaság ál­lami költségvetése magas. A kiin­dulási bázis biztató, s az ország népgazdasági eredményeinek kö­szönhető. Figyelemre méltó az a tény, hogy az ország költségvetése alapvetően az állami gazdálkodás ra támaszkodik, s minden remény megvan rá, hogy a népgazdasági tervet és a költségvetési előirány­zatot maradéktalanul teljesítik majd a lengyel dolgozók. Bírósági hírek A battonyai járásbíróság Rideg Mihályt egy évi és két hónapi börtönbüntetésre ítélte, valamint három évre eltiltotta egyes ál­lampolgári jogainak gyakorlásá­tól, tiltott határátlépés bűntetté­nek kísérlete, és visszaesőként be­törés útján elkövetett lopás bűn­tette miatt. Rideg Mihály 24 éves, magyar­­bánhegyesi lakos, az ottani szociá­lis otthonban élt, mint gondozott. 1961. szeptember 26-án a bíróság társadalmi tulajdon elleni lopás miatt 8 hónapi börtönre ítélte. A büntetés letöltése előd mene­külni akart és két gondozott tár­sától 1540 forintot lopott el, majd megszökött. Néhány napig rend­­szertelenül utazgatott az ország különböző városaiban, majd Győ­rött elhatározta, hogy Ausztrián keresztül Belgiumba szökik. Ok­tóber 4-én megváltotta a jegyét Hegyeshalomig, a vonaton azon­ban igazoltatták és őrizetbe vet­ték. Rádió- és televízió-műsor 196?. JANUÁR 4., CSÜTÖRTÖK KOSSUTH RÁDIÖ: 8.10 Tánczene. 8.55 Édes anyanyelvűnk. 9.00 Hurka­­cövek-leves. 9.45 Fúvószene. 10.10 Na­pirenden. 10.15 Zenekari muzsika. 11.00 Csodás jóslatok. 11.25 Operettfinálék. 12.15 Könnyű zene. 13.00 Ezüstkalászos szövetkezeti gazdatanfolyam. 13.20 Egy falu — egy nóta. 14.00 A hiú macska. 14.10 Német és cseh paraszttáncok. 14.30 Gazdasági fórum. 14.40 Rigó Mág­ia énekel. 15.10 Táncdalok. 14.35 Es­küvő után. 16.00 Zenés bulgáriai em­lékek. 16.20 Lányok, asszonyok. 16.35 Reethoven-dalok. 17.15 Szív küldi. 17.45 Mit olvassunk? 18.00 Operarészletek. 18.20 Népdalok. 18.40 Ifjú Figyelő. 19.00 Vidám zenés lexikon versben, dal­ban, prózában. 20.25 Szimfonikus ze­ne. 20.50 Kolozsvári Grandpierre Emil vidám jelenetei. 22.15 Tánczene. 23.06 Kodály: Trió-szerenád. 23.20 Klasz­­szikus operettrészletek. 0.10 Kórusmű­vek. PETŐFI RÁDIÓ: 14.15 Debussy: ima­ges. 14.45 Népi zene. 15.10 Az ifjú Bes­senyei. Rádiójáték. 15.35 Két gyermek­­szvit. 16.05 Operarészletek. 17.15 Isme­retterjesztő előadás. 17.30 BaJettzene. 18.05 Afrika koronája. 18.20 Zenés aján­dékműsor ipari üzemek dolgozóinak. 19.05 Mező László hangversenye a stú­dióban. 19.40 Ezüstkalászos szövetke­zeti gazdatanfolyam. A TELEVÍZIÓ MŰSORA: Adásszünet, A „ Hamupipők” modern változata beruházásokra A jövő évi költségvetés kiadásai 4,3 százalékkal emelkednek. Leg­jelentősebb összeget a népgazda­ság és az állami vállalatok fejlesz, tésére irányoztak elő. Ebben a be­ruházások játsszák a legfontosabb bér volt különben, amit bizonyít az is, hogy már jó néhány nyáron együtt dolgoztak. A Krlstóf-gépnél, a közös bizalom alapján ő volt a vállalkozó. És hát ez volt a fontos. Az emberek bizalma nélkül nem messze tudott volna menni. Szóval egész részes lettem. Igye­keztem nagyon, nehogy szégyent hozzak apámra. Nem is volt velem semmi hiba, kifelé mindig jó ké­pet mutattam, de bizony befelé .sokszor csikorgattam a fogam, hogy fel ne adjam a harcot. Em­bertelen nyár volt nagyon, a lélek Is kiégett belőlünk. Azon a csütör­töki napon is csak a remény élte­tett, hogy ma biztosan jön anyám. Hoz egy kis főtt ételt. Mindegy, hogy mit, csak főtt legyen. Jól em­lékszem, asztagos voltam és a ké­vehányás közben mind sűrűbben tekingettem a végtelen dűlőútra, mikor látom feltűnni anyám alak­ját. Folyt a verejték, zihált a tüdő, szájon keresztül kapkodtuk a for­ró levegőt, szemeim előtt karikák imbolyogtak. Mindegy! Nem volt .megállás, a gép monoton zúgás­sal, éhesen tátogatta a száját. KI kellett szolgálni. Olyan volt az egész, mintha valami félelmetes, telhetetlen mesebeli Istennek vég­telennek tűnő áldozatot mutattak volna be hívei. Egyre gyakrabban pislogtam a dűlőút felé. aztán egyszer csak ön­kéntelenül felkiáltottam: — Jönnek! A gép zúgását is túlharsogtam. Igen, jöttek, asszonyok kis csapata tűnt fel a messzeségben. Csak hoz­zánk jöhettek, ezen a dűlőn csak a ml csapatunk csépelt. Kis idő múl­va már anyámat is felismertem. Szaporán szedték mezítlábukat a forró porban, mindinkább közeled­tek. így szoktak jönni összefogva, kis csapatban. Közben beszélgettek. Könnyebb így a hosszú út. Mire odaértek, le is álltunk. Akiknek jött látogatójuk félrevo­nultak. Ki erre, ki arra keresett Nagyobb összeg egészségvédelemre Egészségügyi célokra 1962-ben 1961-hez viszonyítva több mint 5 százalékkal fordítanak többet. Ez lehetővé teszi az egészségügyi szol­gáltatás bevált formáinak kiszéle. egy kis hűvöset. Nem szerette sen­ki, ha más az ételébe néz. A sze­gényember egymás előtt mindig szerette takargatni elesettségét. Mi a törekkazal végéhez teleped­tünk az árnyékba. Anyám vörösre főtt arccal, porosán, fáradt tekinte­tében valami kis nyugtalanságfélé­vel tett elébünk egy kék, zománcos fazekat. Majdnem tele volt. — Csak egy kis káposztaleves — mentegetőzött anyám, bár ez fö­lösleges volt, úgy nekiestünk a fazéknak. Hús az nem volt benne, csak egy pár kis szalonnadarab, amit hét végén hazavittünk, de fe­lejthetetlen ízét mintha még ma is erezném. Kellemes savanykás íze új erőt adva áradt szét bennünk. Nem is ettünk, faltunk apámmal. Ütemes váltásokkal mártogattuk kanalun­kat a levesbe. A fazekat félrefordítva már az utolsó cseppeket kanalazgattuk, amikor apám kezében félúton meg­állt a kanál: — Te — meredt rám megdöb­benve —, anyádnak meg nem hagytunk... Értetlenül néztem rá, aztán meg anyámra. Persze, hát neki Is ve­lünk kellett volna ennie, hiszen még reggel elindult... ö szegény, pedig csak mosoly­gott fáradt-csendesen: — Nem baj kisfiam, majd eszem otthon... Közben szemei lassan megteltek a boldogság könnyeivel: Enni tudott adni az övéinek. Aztán kis beszélgetés után a kút nál megmosta arcát, evett egy pár falat szalonnát és már szedelőzköd tek is. Amikor elindultak, anyám ment leghátul és sokáig integetett felénk Ahogy az asztag tetejéről tűnő alakja után néztem, a vastag por­ban szív alakúnak láttam lába nyo mait... Ó. Kovács István Kínlialálra ítélték Sanyikat — Köröntől lóval vágatták a füvet Megdöbbentő bűncselekmény részleteire derült fény a pénteken tartott tárgyalás során a szolnoki járásbíróság dr. Varga Mária bün­tető tanácsa előtt. 1 A vádlottak padján Holló Ká­­rolyné és édesanyja, jászladényi «lakosok ültek. Az ügyészség vas- I kos vádirata mindkettőjük ter- Jhére ifjúság elleni bűntett elköve­ti tését rótta fel. I A fiatalasszony Sándor nevű ♦ hét éves kisfia koraszülött volt, s fezért közvetlenül születése után j kórházba vitték. Hároméves korá­bban került ismét vissza a szülők- Jhöz, azok azonban idegen módjára, «szeretet nélkül bántak vele. Az T apa kevésbé üldözte, embersége­­jsebb érzéssel volt iránta. Egyéb-Í* ként is csak szombaton jár haza, egész héten távoli munkahelyén dolgozik. A rossz bánásmódról tudomást szereztek az apai nagyszülők. Ma­­o gukhoz vették a fiúcskát. Több t mint egy évet töltött náluk, majd J újra hazakerült a gyermek. Hely- Jzete azonban ekkor sem javult, sőt j inkább romlott. A Holicéknál lévő 1 áldatlan állapotokra természetesein J felfigyeltek a szomszédok, sőt a f hivatalos szervek is. Ügyelni kezd. fte-k a gyerekre és többször intet- J ték a vádlottakat. A jó szó mit sem «használt. A tárgyaláson megjelent tanúk közül többen sírva mondot­ták el, hogyan kínozta az emberi mivoltából kivetkőzött két nő a kicsit. Az anya és a nagyanya ,.mód­szeresen” dolgoztak. A gyerekről híresztelni kezdték: nem normális, gyengeelméjű. Sanyi számára ti­los volt három testvérével együtt, egy asztalnál enni. Ha mindenki megebédelt, csak akkor kapta meg a maradékot. Hálóhelye nem a la­kásban, hanem az udvarban fából tákolt kamra sarkába vetett rongy­­vackon volt. Az embereknek feltűnt, hogy hetekig sehol sem látják a gyere­ket. Valósággal nyomozni' kellett, míg kiderült, hosszú időn át nap­palra sem jöhetett ki a kamrájá­ból. A legkülönbözőbb és a legelké­­pesztőbb kínzási módszereket ta­lálták ki. Az őszi esők után pél­dául kizavarták az udvarra és meztelen talpacskájával kellett tükörsimára taposnia a felázott földet. Máskor azt a parancsot kapta, hogy kisollóval nyírja le az udvar füvét. Az egyik tanú megrázó szavak­kal ecsetelte, milyen esemény szemtanúja volt. Észrevette, hogy a két nő elment hazulról, a kis­fiút pedig az udvaron hagyták. Kis idő múltán Sanyika keserves sírására lett figyelmes. Megkeres­te és akkor látta, a gyereknek bicskával tisztára kellett kapar­­gatnia egy ócska fazekat, amelyet ragadós festékbe mártottak. Már összevagdalta kis ujjacskáit, az edényt azonban nem tudta meg­szabadítani a festéktől. Nem sok­kal előtte törte be fejét anyja, ezért különösen rettegett a várható ve­réstől. Végül a szomszédasszonyok tisztították meg a fazekat, hogy a szerencsétlent megmentsék. És még egy. Sanyika soha nem kapott elég ennivalót, ezért egy­szer megdézsmálta a tésztát, amelyet bátyja meghagyott. A nagyszülő előbb fel akarta akasz­tani, de ebben megakadályozták. Így „csupán” megverte. A tárgyalás hallgatóiban aka­ratlanul is felmerült a kérdés, va­jon miért kínozták a gyereket? Magyarázatot nehéz találni, s az ítélet sem adott. A tanúk vallo­másai csupán arra engednek kö­vetkeztetni, hogy az anya és a nagyszülő számára felesleges volt ez a gyermek, s minden tettükkel a gyermek mielőbbi halálát akar­ták okozni. A vádlottak a tárgyalás során mindvégig tagadtak, cinikus ma­gatartást tanúsítottak megbánás helyett. Sándorkát az apai nagyszülők Farmosra vitték. Most már iskc lába jár és idegileg, fizikailag is rendbejött. •A szolnoki járásbíróság az anyát egy évi, a nagyanyát pedig tíz hó­napi börtönbüntetésre ítélte. A büntetésükét azonban felfüggesz­tette három évi próbaidőre, az anyáét, mivel otthon három kis­korú gyermeke van, a nagyanyáét pedig idős korára való tekintettel. Szántó István SZABADSÁG MOZI, Békéscsabai Január 4—8: Szombat este és vasár­nap reggel. K. h.: 6, 8, v.: 4, 6, 8. BRIGÁD MOZI, Békéscsaba. Január 4—6: A szép mikori. K. h.: fél 6, fél 8, v.: fél 4, fél 6, fél 8. TERV MOZI, Békéscsaba. Január 4—6: Hálátlanság. K. h.: fél 6, fél 8; v.: fél 4, fél 6, fél 8. BASTYA MOZI, Békés. Január 4— 6: Állami Aruház. K. h.: 6, 8, v.: 4, 6, 8. szabadság MOZI, Gyoma. Január 5— 7: A vak muzsikus. K. h.: 7, v.: 3, 5, 7. PETŐFI MOZI, Gyula. Január 4— 7: Jó utat autóbusz. K. h.: 5, 7, v.: 3, 5, 7. ERKEL MOZI, Gyula. Január 5— 7: Esterina. K. h.: fél 6, fél 8, v.: fél 4, fél 6, fél 8. VÖRÖS OKTÓBER MOZI, MezóKO-vácsháza. Január 5—7: Szerencsés Tóni. K. h.: 7, v.: 3, 5, 7. PARTIZÁN MOZI, Orosháza. Január 4— 9: Két félidő a pokolban. K. h.: fél 6, fél 8, v.: fél 4, fél 6, fél 8. BÉKE MOZI, Orosháza. Január 5— 10: Puskák és galambok. K. h.: 5, 7, v.: 3, 5, 7. PETŐFI MOZI, Sarkad. Január 5—7: a szerelem és másodpilóta. K. h.: 8, v.: 4, 6, 8. TÁNCSICS MOZI, Szarvas. Január 4— 7: A nagyravágyó asszony. K. h.: 5, 7, v.: 3, 5, 7. ADY MOZI, Szeghalom. Januar 5— 7: Feltámadás. K. h.: 7, v.: 3, 5, 7. DÓZSA MOZI, Tótkomlós. Január 5—7: Matróz a rakétában. K. h.: 8, v.: 4, 6, 8. SZABADSÁG MOZI, Vésztő. Január 5—7: Leon Garros keresi a baa-átjátj K. h.: 7, v.: 5, 7,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents