Békés Megyei Népújság, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-14 / 294. szám
4 NÉPÚJSÁG 19CÍ. december 14., csfltörtök rßa rótok között írta: Nyikoláj Szemjonovics Szmirnov balettmester, az OSZFSZE érdemes művésze Vannak az ember életében felejthetetlen napok. Ilyeneknek tartom békéscsabai tartózkodásomat, ahova a Magyar—Szovjet Baráti Társaság meghívására érkeztem, hogy a Balassi táncegyüttessel egy orosz népitánc-számot tanítsak be. Már maga az a tény, hogy egy szovjet balettmester alkotó művé. szí kapcsolatba kerül egy magyar öntevékeny együttessel, sok. mindenről beszél. Ez a kölcsönös érdeklődés és törekvés, hogy megismerjük népe. ink kultúráját, a barátság kifejezője. Csak igazi barátok érezhetik és érthetik meg egymás szívét és lelkét. Én meggyőződtem erről, amikor láttam, milyen igyekezettel és szeretettel, milyen állhatatossággal igyekeztek a táncosok — fiúk és lányok — beleélni magukat az orosz ember lelkületébe. Teljes közvetlenségtől és őszinteségtől áthatva sajátították el a számukra szokatlanul nehéz és különféle árnyalatú mozdulatok jellegzetességét, a folyékony és könnyed lírától kezdve a fiatalos, dinamikus táncig, a ruganyos népi négyestől kezdve a vidám táncos tréfáig. Meg kell jegyeznem: ez a várakozáson felül sikerült nekik. Kedves meghatottsággal mondhatni, kis magyar akcentussal tárták fel az orosz ember érzésvilágát. Csak a művészet tudja ilyen erővel fel. tárni az ember lelkét, a táncművészet pedig különösen, mivel nincs szüksége tolmácsokra. A Balassi együttes 15 éve áll fenn. Ez az ország legrégibb öntevékeny együtteseinek egyike, amelyet Magyarország határain túl is ismernek. Tagjai rendes napi munkájuk után vesznek részt benne. Ez az önzetlenség az egész együttesnek sajátossága, amely nagy jelentőséggel bír, hiszen minden szabad idejüket kedves művészetüknek szentelik. Különösen ki kell emelni az együttesnek olyan lelkes tagjait, mint Timkó Zoltánt, Lipták Jánost, Fehér Jánost, Mezei Imrét, Rausz Erzsébetet, Kovács Máriát és Nagy Ilonát. Ök mintegy a művészeti öntevékenység szólistái, akik körül forró, fiatalos munkahév keletke. zik. A magyar nép és más országok népeinek pattogó táncaiban, amelyeket ez az együttes ad elő, az új élet pulzusa lüktet. Csak szabad országban találhatja meg az ember lelki fejlődésének összes feltételeit és mi ezt Békéscsaba művészi öntevékeny kollektívái munkájának élő példáin láthatjuk. Nagy és hasznos munkát végez a Balassi együttes vezetője: Gécs Jenő elvtárs. Ö egy érdekes alkotó művészegyüttest hozott létre. Munkájában fáradhatatlan, energikus, amelynek következtében az együttesben kitűnő rend és szervezettség alakult ki. A táncszámok betanítását és vezetését Bőm Miklós, a tehetséges és tapasztalt balettmester valósítja meg. Kitűnő táncosokat nevel, akik közül a legtehetségesebbek elérik a hivatásos szintet. Csak büszkélkedni lehet azzal, hogy mennyire egybeforrott a mi művészetünk a néppel, a nép életével. Szeretném azt, hogy a Balassi együttes ne álljon meg annál, amit már elért, hanem még bátrabban és teljesebben mutassa meg a mi korunkat; mindazt, ami a legjellemzőbb a mi életünkben. Űj témavétel, az új társadalmat építő új alakok ábrázolásának elmélyítését szolgáló munka: ez a mi művészetünk legfőbb feladata. A hagyományok és a jelenkor közötti kapcsolat, a népiség és pártosság közti kapcsolat, az eszmeiség és művésziesség között meglevő kapcsolat elkerülhetetlenül a szocialista-realista művészethez vezet. Csak ilyen vágányokon tudunk előrehaladni, a szocialista és kommunista öntudat nevelése útján. A művészet munkásainak kezében megvannak a termékeny munka összes eszközei és lehetőségei. Nagyon jó benyomást kelt a Balassi kultúrotthonban működő gyermek-balettkor, amelynek Ka- bódi Sándorné a vezetője. A tánckörben részt vevő kisebb és nagyobb gyermekek az esztétikai nevelés valóságos iskoláját járják ki, és elsajátítják a klasszikus tánc kultúráját. E tánckör neveltjei között van egy Szatmári Ilonka nevezetű kislány. Amikor fellép egy hírneves balerina, aki tehetsége erejével elragadtatásba tudja ragadni az embereket, akkor ez csak egy része annak, amit az ember érezhet a magas fokú művészetben. De amikor önök előtt egy ilyen kis teremtés áll rövid balettszoknyácskában, gyermeki egyszerűséggel és naivitással, de a mozdulatok leírhatatlan kecsességével, a táncforma és muzikalitás harmonikus érzéklésével, akkor az ember mindenről elfeledkezik, és boldog lesz attól, hogy egy perc alatt közelállónak, rokonnak érzi magához, és hogy többet jelent számára, mint a művészet összes érdemeivel egyetemben. Ilyen ez a kis Ilonka — csodálatos kislány — aki varázsánál fogva ugyanúgy megejti az ember szívét, mint a híres balerina. Ennek a kislánynak feltétlenül meg kell teremteni az összes lehetőséget, hogy kétségbevonhatatlan tehetsége megkapja a szükséges fejlődést. A Balassi együttes kitűnő népizenekarral rendelkezik, amely Palotai Miklós vezetésével dolgozik, aki az együttes fellépésének egész programját követi, és önálló koncertszámai is vannak. Nagy benyomást keltett a Balassi együttes fellépése a szovjet katonák előtt, akik ideiglenesen tartózkodnak a Magyar Népköztársaság területén. Forró tapsokkal folytatódott a program minden egyes számban, melybe érdekes változatosságot vittek be Tuska Márta és Tímár Vera. Megvesztegető kedvességgel szavalták saját anyanyelvén Puskin, a nagy orosz költő verseit. A szovjet katonák forró köszönetét mondtak a tehetséges együttesnek ezért a gyönyörű koncertért. A Balassi kultúrotthonban drá. mai színjátszókor, orosz nyelvszakkor, eszprantókör és más szakkörök működnek. E szakkörök vezetői szakképzett pedagógusok. Különös örömmel tölt el bennünket az, hogy az orosz nyelv tanulása itt milyen magas színvonalon folyik. A kör nagyszámú hallgatója nagy érdeklődést tanúsít az orosz beszédnyelv iránt és én nagyon örülök, hogy a velük való találkozások alkalmával az a megtiszteltetés ért, hogy egy kis beszédgyakorlatot tarthattam nekik. Békéscsabán meglátogattam egy óvoda neveltjeit, ahol tapasztaltam, hogy milyen szeretettel és türelemmel végzik munkájukat a nevelők és milyen egészséges nemzedéket nevelnek ki a kicsinyekből. Csak büszkélkedni lehet azzal, hogy milyen figyelemmel és gondossággal veszik körül a gyerekeket a Magyar Népköztársaságban. Már maga az a tény, hogy a Magyar Népköztársaságban több pedagógiai intézet van a gyermeknevelők kiképzésére, arról tanúskodik, hogy nagy figyelmet szentelnek a fiatal nemzedék nevelése kérdésének. Szarvason nagy hatással volt rám a felsőfokú óvónőképző intézet tanítási folyamatának szervezettsége. A hallgatók sokoldalú kulturális és művészi képzésben részesülnek. A speciális tantárgyak mellett zenét, éneket, rajzot stb. adnak elő. A leányok csoportja nagy érzéssel és átéléssel adott elő két lélekből fakadó orosz dalt, orosz nyelven. Nem kevésbé erős benyomást kelt a művészeti stúdium munkája is, ahol leányok dolgoznak. A festészet és az orosz kultúra elsajátításáért nagyon nagy és hasznos munkát végez az intézet tanárnője: Velent G. Júlia, akinél nagyon sok művészi kezdeményezést látunk. A mély érdeklődés a Szovjetunió élete, fejlődése és jövője iránt különleges értelmet nyer az SZKP XXII. kongresszusa történelmi határozataival való összefüggésben, amely új pártprogramot fogadott el, a kommunizmus építésének programját. Ma a művészet és irodalom munkásai előtt sok új feladat áll a kommunista öntudat nevelése, a kommunista erkölcs-kódex életünkbe való bevitele terén. Már most is láthatjuk a munkához és a léthez való viszony hajtásait, amelyek terebélyesebbé teszik majd az új szocialista élet virágzó kertjét. Sok elvtárs érdeklődik fejlődésünk problematikus kérdései iránt és ez nem véletlen, mivel a Szovjetunió egész története folyamán gazdag tapasztalatokat gyűjtött A művészi öntevékeny körök vezetőivel, a klubvezetőkkel és a kultúrházak vezetőivel nagyon hasznos és tartalmas beszélgetést tartottunk. Ugyanezt lehet elmondani a színház művészeivel való találkozásról is. A Hamilton család című színdarabot megnéztem és meggyőződtem a színház nagy alkotó és művészi érdemeiről. A magyar és a szovjet emberek közötti személyes kapcsolatok és érintkezés segít abban, hogy jobban megismerjük egymást, hogy mélyebben értsük azokat az egységes célokat, amelyek népeinket összekapcsolják. Éppen ilyen tekintetben végez igen termékeny munkát a Magyar—Szovjet Baráti Társaság és titkára: Pankcutai elvtárs. Barátok között mindig úgy érzed magad, mintha otthon lennél — így tarja ezt egy régi orosz köz. mondás. Pontosan így éreztem magam Békéscsabán, ahol állandó figyelemmel és gondoskodással vettek körül mind a város vezetői, mind az egyszerű emberek. Mindebben én az egész szovjet nép iránti megbecsülés és szeretet jelét látom, egy olyan ország iránt, amely elő. szőr tárta fel az emberiségnek a kommunizmus felé vezető utat. Boldog leszek, ha a Balassi együttesbe fektetett munka meghozza a maga gyümölcsét, ha művészi élvezetben részesíti majd azokat az embereket, akik előtt az együttes fellép. Ilyen érzésekkel, a köszönet és az elkerülhetetlen búcsúzás fölött való sajnálkozás érzésével hagyom el Békéscsaba gyönyörű városát, és minden jó barátunknak sok sikert és jó egészséget kívánok. Érdekházasság — Zenés vígjáték a Jókai Színházban — Az első képen ,,nagy drámai pillanatot” örökített meg a fényképezőgép: Venczel papa, abban a hiszem. ben, hogy neje nem látja, cigaretta helyett szivarra gyújt. Persze, egy férj sohasem tud. hatja... és az öreg is póruljár. (Doby írisz és Székely Tamás.) « Itt a fiatalok még javában veszekednek, bár a szerelem már mindkettőjük szívében lángot gyújtott, könnyebb azonban a civódás. „Vidékre menni, vagy nem menni” — ez a nagy kérdés, és nem köny- nyű a megoldás. — Éva úgy gondolja. (Déry Mária és Cseré- nyi Béla.) :A Venczel csaláű. teljes életnagyságban — kicsinyítve. Az érdekházasság megtörtént és ennek szemmel láthatóan nem örül mindenki, csak a papa arcán húzódik széles, nyugodt mosoly. Pedig ha tudná, mi történik még azután?.- (Doby írisz, Székely Tamás, Déry Mária, Cserényi Béla és Győry Emil.) « Az erős szövetség két oszlopos tagja: A papa és a fia. Ha kell, semmiről sem tudnak, és a világ legnagyobb nyugalmával varrják az éppen soron levő zakó bélését. Ha kell, akkor azonban nem hagyják „élni” a házat. (Győry Emil és Székely Tamás.)
