Békés Megyei Népújság, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-12 / 292. szám

4 MÉPÚJSÁG 1961. december 12., kedd A falusi népművelés egyik békési fellegvára a művelődési ház Terjedelmében és építészetileg is kiemelkedő hatású középület, mégis úgy festett ütött-kopott kül­sejével, mintha ostromot élt volna át. Azonban szépítik már. A Kö­rös-csatorna felöli része egészen fiatalosan hat. Piaci nap lévén, árad körötte a sokadalom. Bent, a vaskos falak közt annál szembe­tűnőbb a csend. Hétköznap dél­előtt ez nem is igen lehet más­ként. Nézzük, vajon mit nyújt ez a kulturális objektum, illetve a benne csendben szorgoskodó nép­művelési emberek a köznapi esték és a vasárnapok pihentető sza­badságában szórakozásra, művelő­désre kész békésieknek: a terme­lőszövetkezeteik, üzemek, intézmé­nyek, iskolák népének, s a piacon hullámzó sokaságnak? Evégett nyitunk az irodába, azaz csak nyitnánk, mert közben összetalál­kozunk Cs. Varga Bélával, a mű­vészeti előadóval, aki a moziter­men át éppen a „stúdióba” igyek_ szik, megnézni, hogy rendben mű­ködik-e a „hangos”. Régi ismerős­ként üdvözöljük 'egymást, hiszen ő itt a „legöregebb bútordarab”. Tréfásan meg is jegyzi, hogy az alatt az évtized alatt, mióta itt van, már négy művelődésügyi mi. rasztert, nem kevesebb megyei művelődésügyi vezetőt és hat mű­velődésházbeli igazgatót „élt át”. Mikor már a legjobban összehan­golódtak a munkában, akkor ra­gadták el mellőle „fontosabb be­osztásba” őket. Mintha lehetne fontosabb annál, mint haladó gon. dolkodásúvá gyúrni a régiesen el- mélkedőket — jegyzi meg Béla bátyánk ironikusan. Ö csak tudja. Mikor beszél, mintha ez a masz- szív épület változna át elevenné és mondaná a maga történetét, múltját, jelenét. A felszabadíts előtt ez volt az Erzsébet királyné szálló. Minket azonban mint művelődési ház ér­dekel, az, hogy milyen a jelene és mit tervez benne vezetősége hol­napra. Mert eleven jelene van már. Mondja is a művészeti veze­tő, ide kerülésekor, tehát sok év­vel ezelőtt egyetlen kulturális cé_ lú helyiség volt az iroda, na meg a nagyterem, egy húsz-egynéhány- ezer lakosú „községben”. Azóta szakkörök sora létesült és rendez­vények serege zajlott le. Előző vasárnap délután például 450 lá­togatójuk volt a 16 évestől a 76 évesig minden korosztályból és a nép minden rétegéből. Azt mond­ja a művelődési ház igazgatója, Nagy Imre, akihez közben nyitunk az irodába, hogy ők mindig cso­dálkozva hallják, ha más kultúr- otthonok vezetői esetleg anyagi gondokról, látogatóhiányról pa_ naszkodnak. Nekik ilyen problé­máik nincsenek. Igazolásul nyom. ban segítségül hívja a gazdasági vezető tudományát. Évi költségve. tésük 668 400 forintot tett ki. Má­ig, tehát alig tyúklépésnyire az év végétől 18 000 forinttal teljesítet­tük túl a költségvetést. Ez önma­gát méltató tény. Nem egy műve­lődési ház, otthon, terem szívesen vállalná az ilyen gazdasági állapo­tot. Persze nyomban felriad az emberben a gyanú, hogy vajon nem „népszerű”, de üres szóra­koztatóipari fogásokkal érték-e el a „lelki egyensúlyt”? Ahogy sorra elmondják tevékenységük minden részletét, mind bizakodóbb ben. nünk az érzés, hogy nem éltek és nem élnek ilyen módszerekkel. Tessék szépen végigkövetni az általuk elmondottakat. Talán azzal az okos és kedves dologgal kezdenénk, a gyermek­foglalkozás, a mesedélelőtt dolgá­val, melyet egyre több művelődési káz és otthon iktat be rendszeres programjai közé. Békésen nagyon bevált. Minden vasárnap délelőtt megindulnak a község minden tá_ járói a művelődési házba az óvo­dáskorú apróságok, rendszerint a nagyobb testvér kíséretében. Már várják őket az óvó nénik a Kiska­kas gyémántja és hasonló sokféle mesével, közös játékkal. A televí­zió rájuk deríti arcát ifjúsági meg gyermekműsorával, nem tétlen­kednek a társasjátékok sem és fel­berreg a mozigép is, hogy film­mel szórakoztassa őket. Hogy még változatosabb legyen a dolog, a művészeti vezetőnek, a gyerekek Béla bácsijának az az ötlete tá­madt, hogy ingyen tombolajegyet osszanak szét a kis vendégek kö­zött. Sorsoláskor borzasztó nagy az öröm a nyertesek közt, hiszen csoki a nyereménytárgy és vagy húsz-harmincnak jut belőle. Hát a nagyobb ifjúságnak és a felnőtteknek milyen játékuk van itt? A szakkör. A szakköri foglal­kozás komoly „játék”, szeretik is. Olyanok a szakkörvezetők, hogy megszerettetik és ez nagyon fon. tos. így aztán jut ember a foto-, a gazdaasszony-, a báb-, a hor­gász-, vadász-, nyúltenyésztő, ga­lambász, honismereti, bélyeg-, sőt ki mit gyűjt szakkörbe is. Barkács szakkörük oly népes, hogy hely­szűkével küzdenek. Az irodalmi kör irodalmi színpaddá alakult. Vezetője az ismert békési irodal­már, Ö. Kovács István. Egész estét betöltő önálló műsorral járják majd januárban a járást. Ének­kart is szeretnének. Már szerve­zik is. Vegyeskar lesz és eddig a tanács, a földművesszövetkezet, a lctsz-ek és a kosárfonó dolgozói közül jelentkeztek lányok, asz- szonyok, férfiak, fiatalok, időseb­bek egyaránt. Hirtelen gyanú tá­mad bennünk, ezért megérdeklőd, jük, hogy vajon a szakkörök tag­jai honnan, milyen rétegekből verbuválódnak? Mondják, hogy- hát azok is csak úgy, mint az énekkaré: üzemekből, tanácstól, meg aztán az iskolából, a község minden helyéről. Jó, jó, és a ter­melőszövetkezetiek? Ök hol ma­radnak? Rájuk is nagy szükség van, nagyon nagy! Nincs is rá ki­fejezés. Hát itt aztán kicsit elakad a szó. Béla bácsi mondja végül, hogy van képzőművészeti szakkö­rük és abban két tsz-tag képezi magát, a Vörös Csillagból valók mindketten. Ez bizony édeskevés. A rendezvényeken, a tsz-akadé­miákon is ilyen az arány? Ha ilyen, hol maradnak, miért nem jönnek? Elfogadható-e olyan ma­gyarázat, hogyhát az új tagok még „nem ülepedtek meg a szövetke­zetben egészen” és ezért? Kiderül, hogy nincs ilyen elmélet és a va­lóság egészen más, jó, pozitív. Egyszerűen az történt, hogy a nagy igyekezetű belső művelődési házi ismertetés közben kiíelejtő- dött a ház külső tevékenysége, se­gítő, ellenőrző munkája. Hiszen a négy falon túl is tevékenykednek ők. Már említettük például a szín­játszókat. Azelőtt is járták a ha­tárt. Jól ismerik őket Vizesfáson, Muronyban, Kétsopronyban, Csár­daszálláson, Köröstarcsán, Bélme. gyérén egyaránt, sokan még mint egyéni gazdák tapsoltak nekik, most pedig tsz-gazdaként ölelik őket szívükre. Aztán itt van ez a 11 napig tartott ellenőrzőbizottsá­gi továbbképzés. Résztvevői mind tsz-tagok voltak, s a művelődési ház kistermében tanultak. Télapó napján meg a termelőszövetkeze­tektől a ktsz-ekig minden és min. denki itt volt a 800 békési gyer­mek megajándékozásán. Az isme­retterjesztést is kiterjesztik a tsz. ekbe és a tanyavilágba. Amint a mozigépükhöz meglesz az agregá- tor (áramfejlesztő), nyomban megkezdik a filmmel kisért isme. retterjesztést mindenfelé. A Nö­vényvédő Állomás, a Gyógypeda­gógia, a vizesfási és a Hidasháti Állami Gazdaság részéről teher­gépkocsit ajánlottak fel a film­vetítő és az agregátor szállítására. Miközben kifelé irányuló ter­vekről hallunk, kintről bejön az élet a kultúráért. Fejkendős asz- szony nyit ránk. Mint később megtudjuk, Csornai Mihálynénak hívják, a Szabadság Tsz-ben dol­gozik a férje, s őt küldte be, vált­son jegyet nekik meg Öreg Istvá. néknak és Tóth Károlyéknak a Jókai Színház Három a kislány című előadására a művelődési házba. Négy kilométert gyalogolt érte. Utána egy másik asszony érkezett kilenc kilométer távol­ságról. És a gyerekek? Azoknak sok a tanulnivalójuk, nézzenek kint a tsz-klubban TV-t, meg az­tán úgy is bejönnek minden va­sárnap moziba, elég szórakozás az nekik — hangzik az asszony válasza. Valóban, nem panaszkod. hatnak ezek a mai tanyasi gyere­kek. Persze, ha majd a falu még közelébb vonja magához a tanya­világot, még jobb lesz nekik. Mos!, hnny hekukkanto’t a ha­tár, mi is kikukkantunk oda. Majd minden békési tsz-nek van klubja vagy kultúrterme. Példá­ul az Október 6 Tsz kultúrtermé­ben van TV, biliárd, rádió, társas, játék és még egyre bővül a lista. Az Október-beliek tsz-akadémiára is járnak. Az első előadáson csu­pán nyolcán jelentek meg, de amint híre ment, 38-ra szökött a számuk, s azóta feszesen tartják ezt a mennyiséget. Ez egyrészt Szűcs Lajosnak, a rátermett veze­tőnek is köszönhető. A békési ol­vasókörök átalakulnak tsz-kíu- bokká, melyekben az igény egyre nő. Az Egyetértés Tsz diteri része például „SOS”-szerű sürgetéssel kér klubhelyiségébe könyvet, isme­retterjesztő előadásokat, folyóira­tokat, újságokat. Lám, pezsdül már a kultúráiét a határban! A szövetkezetiek is mind gyorsabban bekapcsolódnak a művelődés áramába... Huszár Rezső Erősítsük a f öld m ű vessző vetkezetek választott szerveit Pártunk és kormányunk az öt­éves terv egyik fő feladataként ha­tározta meg a termelőszövetkezeti parasztság életszínvonalának nö­velését. E feladat sikeres végre­hajtása nem kis mértékben függ attól, hogy földművesszövetkeze­teink mennyiben hajtják végre a rájuk háruló politikai és gazdasá­gi feladatokat. Az eddigi tapasztalatok azt bi­zonyítják, hogy azokban a közsé­gekben, ahol a földművesszövet­kezet választott szervei jól dolgoz„ nak, ott a szövetkezeti demokrácia kiszélesül és a kollektív vezetés mind jobban megerősödik. Ezt a célt szolgálják megyénk területén folyamatban lévő tagtanácskozá­sok is. Ezerkétszázhatvan helyen megtartandó tanácskozásokon nem kevesebb, mint 126 ezer földmű, vesszövetkezeti tag kap tájékozta­tást az 1961. évi küldött- és köz­gyűlések által jóváhagyott prog­ramok végrehajtásáról, továbbá az fmsz-ek által végzett gazdasági munkáról. A tavasszal megtartott tagta­nácskozások eredményessége, hogy a földművesszövetkezet tag. sága által felajánlott és visszaha­gyott vásárlási és értékesítési visszatérítések több mint két és fél millió forinttal jelentősen előse­gítették községeink lakossága ke­reskedelmének korszerűsítését és növelték a földművesszövetkeze. tek anyagi erőit. Ez lehetőséget nyújt a jogos igények további kielégítésére. Megyénk földművesszövetkezeti tagsága ma már sajátjának tekinti a földművesszövetkezeteink által elért eredményeket. Ezt bizonyít­ja, hogy az ez év tavaszán megtar­tott tagtanácskozások során több mint 3000 földművesszövetkezeti tag hozzászólásával és javaslatá­val igyekezett segítséget nyújtani a választott vezetőség munkájá­ban. Ugyanakkor 13 ezer esetben gyakoroltak társadalmi ellenőr­zést a földművesszövetkezetek tagbizottsági munkája felett. A soron következő tagtanácsko_ zásokon is igyekeznek olyan lég­kört kialakítani, melyben lehető­ség nyílik valamennyi földműves­szövetkezet munkájával és éle­tével kapcsolatos feladatok nyílt és őszinte megbeszélésére. Ilyen formában a megtartott tanácsko­zások jelentősen segíteni fogják a földművesszövetkezetek válasz­tott szerveinek munkáját, biztosít­ják a földművesszövetkezeti alap­szabály alapján a szövetkezeti de­mokrácia betartását. A megtartandó tanácskozások a SZÖVOSZ V. kongresszusát készí­tik elő a községekben. A tagta­nácskozásokon megjelent földmű­vesszövetkezeti tagság hivatott arra, hogy a megválasztott kül­dötteken keresztül tájékoztassa a felsőbb választott szerveket és a további munka megjavítása érdé. kében megtegye a javaslatait. A küldöttközgyűléseken megválasz­tott új vezetőség feladata leszt hogy a tagoktól kapott javaslato­kat felhasználva földművesszövet­kezeteink valamennyi helyen be­töltsék hivatásukat és elősegítsék az ötéves terv megvalósítását. Dobroczki András A termelőszövetkezeti jövedelemrészesedés módjai A termelőszövetkezetek dolgo­zóinak jövedelemrészesedéséről hasznos könyvet jelentetett meg a Kossuth Könyvkiadó. Augusztino- vics Győző, Csákány István, Ko­vács Csaba szerzői kollektíváját az a szándék vezette, hogy a tsz-ek Ünnepek előtt az önkiszolgáló boltokban Mint minden évben, úgy most is kedves jelenetnek lehetünk szem­tanúi, amikor az esti órákban meg. jelenő „Télapó” igen sok gyermek kíséretében körbe járta a várost és az elhangzott kívánságokat igyekezett teljesíteni. Télapó csokoládé figuráival már „közelebbről” is megismerkedtek gyermekeink. Értesülésünk sze­rint a boltok készletei a Télapó­árucikkekből teljes mértékben ki­elégítették a szükségleteket, sőt maradt is belőlük. A boltok élelmiszer árucikkek­ben gazdag és bőséges választékot biztosítanak a háromnapos ünnep­re is. A fenyőfa már a boltokba érkezett. Minősége, az elmúlt év­vel szemben jobb, dúsabb lom­bozató, több dísz elhelyezésére al­kalmas. Füge, mazsola, gesztenye, sőt narancs és mandarin is kap­ható lesz. Szaloncukor, kar­fa-függelék, csokoládé és nu­gát cukorka, kekszek, édes és sós sütemények mennyisége és válasz, téka a várható keresletet ki fogja elégíteni. Kon zerv-áruk és különböző ízű gyümölcslevekben széles áruskála áll a fogyasztók rendelkezésére. A sertésvágási szezonra is felkészül­tek boltjaink Most már jöhet az ünnep és a disznótor. gazdáinak kezébe olyan könyvet adhassanak, amely részletesen is­merteti a termelőszövetkezetek jö­vedelemelosztásának különböző formáit. A magyar szövetkezeti gyakorlat sok elosztási módot is­mer. Hiba azonban, ha a tsz nem azt az elosztást alkalmazza, amely fejlődési fokának legjobban meg­felel. A könyv írói szorgalmazzák, hogy a közös gazdálkodásban kel­lően érdekeltté kell tenni a szö­vetkezeti tagokat. A példák tucat­ját sorkazotatják fel, s bebizonyító ját sorakoztatják fel, s bebizonyító osztási rendszerrel jelentősen nö­velhető a tagság munkakedve, s ezzel együtt az egész szövetkezet jövedelme, míg ellenkező esetben hátráltathatják a szövetkezet fej­lődését. A hagyományos munkaegység­rendszeren kívül útmutatást kap­hatnak az olvasók arra is, hogy a premizálást, a munkaegység érté­kének részben vagy egészben való kifizetését és a pénzbeli részese­dést hol és mikor alkalmazhatják eredményesen. HASZNOS ÉS CÉLSZERŰ karácsonyi ajándék divatáru, hötöttáru, fehérnemű Nagy választékból csak szaküzletben vásároljon! BÉKÉSCSABA, OROSHÁZA, GYULA, BÉKÉS, SZARVAS, Kötött-fehémemű-bolt, Kötött-divatárubolt, Kötött-divatárubolt, Ruházati-bolt, Ruházati-áruház, színház mellett. Győri Vimos tér 1, Petőfi út 37, Széchenyi tér 5, Rákóczi u. 2, Kossuth u. 25. 53107

Next

/
Thumbnails
Contents