Békés Megyei Népújság, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-10 / 291. szám
1961. december 10., vasárnap MER ÚJSÁG 3 Megyei tanácskozás Békésen a legújabb takarmányozási módszerekről A Békés megyei Tanács mező- gazdasági osztálya és a megyei Terményiorgalmi Vállalat tegnap értekezletet tartott a megye termelőszövetkezeteinek elnökei, ag- ronómusad és más szakemberei részére. A részvevők a megye ta- karmányhelyzetét vitatták meg és beszéltek a gyári készítményű takarmánykeverékek jelentőségéről. A tanácskozáson jelen volt Fran_ kó elvtárs megyei főállattenyész- tő, Sipos János elvtárs, a Földművelésügyi Minisztérium takarmánygazdálkodási osztályvezetője, aki a takarmánykeverékek jelentőségéről és a takarmánykeverő- üzemek munkájáról tartott előadást. Részt vett az értekezlet munkájában Kérdi Pál elvtárs, az Élelmezésügyi Minisztérium takarmánygazdálkodási osztályának munkatársa. Átvették a díjakat megyénk állami gazdaságai és szövetkezetei A Német Demokratikus Köztársaság Erfurt nevű városában az idén a KGST tagállamai nagyszabású kertészeti kiállítást rendeztek. Ezen hazánkból több állami gazdaság és termelőszövetkezet vett részt. Megyénket a Mezőhe- gyesi Állami Gazdaság, a kondo- rosi Dolgozók, az orosházi és medgyesegyházi Béke, a békéscsabai Előre és a békési Október 6 Termelőszövetkezet képviselte. Összesen 25 díjat nyertek, amelyek átadására, illetve átvételére szombaton délelőtt került sor a Földművelésügyi Minisztérium kultúrfcemében. > A szarvasi járás teljesítette vállalását Az idei őszön az őszi betakarítási munkák országos versenyét a szarvasi és a gyomai járás termelőszövetkezetei kezdeményezték. Céljuk volt, hogy az összes őszi mezőgazdasági feladatokat december 10-re jó minőségben befejezik. A szarvasi járás december 9-én, szombatra teljesítette vállalását. Az ősz folyamán 27 ezer 360 hold földet műveltek meg. Elvetettek 15 484 hold búzát, 4175 hold őszi árpát, betakarítottak 1692 hold cukorrépát, 15 272 hold kukoricát, továbbá 1498 hold napraforgót. ■A verseny másik kezdeményező járásában — a gyomaiban — még 1300 hold földet kell felszántani ahhoz, hogy vállalásukat teljesítsék. ettől a hülyeségtől, értesítem a rendőrséget. Csiszár nevet. — Maga nem gyerek már. Huszonnégy éves felnőtt fiatalember, hamarosan megszerzi a mérnöki diplomáját, jó könyveket olvas, színházba, hangversenyre jár. Viselkedjék úgy, mint egy kultúr- embér. — Ehhez aztán semmi köze a kultúrának. A csirkefogók öten voltak, úgy támadtak rám. Most majd igyekszem négyszemközt lenni azzal a patkánnyal. — Figyelmeztetem, hogy komolyan beszéltem. Értesítem azt a főhadnagyot, aki a tüzeset ügyében itt járt, Sárosinak hívják, tudom. — Jó, azért nem kell lenyelnie. Csak tréfáltam, na. — Azért. Keresztesi komolykodva megfenyegeti, s nézi a fiú villogó fogsorát. Ám azért nem hagyja békén a gondolat, és munkaidő végeztével még egyszer odaszól Loj- zinak: — Aztán semmi bolondság! Megegyeztünk! — Ugyan, Ottó bácsi. A Napsugárban kevesen vannak ezen az estén. Pedig a zenekar most sem játszik rosszabbul, a dizőz éppoly szenvedélyes és odaadó, a fények éppen olyan sejtelmesek. — Két dupla, három fél rum! Szentimreyné egyforma beidegzett mozdulatokkal kezeli a presz- szógépet, szenvtelen arccal rakja tálcára a kávét, a cukrot, a kanalat. — Magdi, rumot! Sárkány is régi pincér, biztos hullámmozgással cikázik az asztalok között. — Öreg fiú, mi van a piánkkal? Dodó és társasága szokott helyén ül, a tánckör melletti asztalnál. Ezúttal lányok nincsenek köztük. — Azonnal hozom, kérem. — Csak siessen, papa, mert be- diiizünk. Dodó úgy ül közöttük, mint valami fejedelem. .Most, hogy kiengedték a rendőrségtől, tán még nagyobb a hangja, mint azelőtt. A többiek bizonyos tisztelettel figye. lik. — Mégis, hogy tudtál kikerülni? — Megfőztem őket, apuskám. Csupa süket hé, nem volt nehéz átdumálni a palikat. Nem kell be- majrézni, ez a trükkje az egésznek. Meg aztán bizonyítékuk sem volt. — Fejed az van, Dodó! — Nem a lottón nyertem. Agár- ral mi van? — Bujkál. Az üzemből kivágtak valami balhé miatt, a rendőrségre is beidézték, de nem ment el. Azóta lapul. Valami komolyabb seit. Ok: a közös munka Az egész Okány ismeri Hajdú Béni, „vitéz” Dani Béni, meg Kincses Sándor két évvel ezelőtti esetét. Tekintélyes középparasz. tok voltak még annak idején, s az ő döntésüktől nagyban függött: lesznek-e tömeges belépések a helyi termelőszövetkezetbe vagy sem. Szinte naponta meglátogatták őket a népnevelők, s akkoriban az a hír járta, bizony néha- néha már türelmüket is vesztették, mert minden józan érv megtört ezeknek az embereknek a konokságán. Ahogy egyesek mondták az agitátorok közül: „nem hiába volt vitéz ez a Dani Béni — vitézül ki is tart a tízegynéhány holdja mel_ lett”. De a másik Béni sem különb — beszélgettek a népnevelők. — Minden érvre csak azt hajtogatja: „Elég volt a nagybirtokból. Akkor is hajnali két órakor kellett kelni, ha pedig mi ragaszt, juk össze a nagybirtokot, most is csak úgy lesz. Eleget parancsolgattak nekünk a múltbán. Most demokrácia van, én már nem hagyok magamnak többet parancsolni”. Hiába mondtuk neki: — a szövetkezetben minden közös, ott nincs parancsolgatás —, azt felelte: „Tudom én azt... Jó embereim vannak a közösben, vannak jó elgondolásaik is, dehát egy vezető minden jót elronthat. Megmara. dók én kívül, ne is fáradozzanak...” Hogy szavamat ne felejtsem, Béni bácsiék keménységére jellemző volt az az eset is, ami a harmincas években történt a köz. ségben. „Vitéz” Dani Béni Okány egyik legerősebb és legbátrabb legénye volt akkoriban. S annak el. lenére, hogy a módosabbak közé tartozott a családja, ő csak Hajdú-félékkel tanyázgatott, a földmunkás-szakszervezetiekkel. Ve. lük rendeztek egyszer szüreti bált. Asztal köré ültek a legények, huzatták, s a víg nótázgatás- ba bele-belecsendült egy-egy, az uraknak nem tetsző dal is. Amikor felhorkantak az ott lévő csend, őrök és megparancsolták: márpedig mindenki azonnal hagyja abba a nótázgatást, „Vitéz” Dani Béni azonban a hirtelen megszakadt csendben, mély basszus hangján beledörgött: — Itt mi mulatunk! Ebbe ne legyen senkinek sem beleszólása! Húzd csak cigány... — és rákezdett újra arra a dalra... Azonnyomban karon ragadták a’kakastollasok két oldalról és ráncigálni kezdték kifelé. Több sem kellett a feldühített, erős legénynek. Mind a két pandúrt úgy nyakon teremtette, hogy alig tudtak felkászálódni. De akkorra már ott volt az őrs, és kivont karddal rontottak a legényekre. Ebben a hadakozásban Dani Béni 27 vágást kapott. Erősen vérzett mindenütt, ám ennek ellenére meglépett a csárdából és gyalog ment el a gyulai kórházba. Ha a kardlap sem tudta megtörni annak idején — a szavakat, érveket, könnyedén kivédte akkor, amikor a szövetkezetbe akarták beléptetni. S hogy mégis aláírta a nyilatkozatot ő is, meg a többi okányi nyakas ember, annak az az oka, hogy látták: nélkülük is előre megy a község, megduzzad a szövetkezet. Ha pedig így van, szégyenszemre csak maguk maradnak kívül az egész községben. De még akikor is morfondírozott Hajdú Béni: „Hát a lovam? Azzal mi lesz? Megváljak tőle? Oh, micsoda világ!” ... Ez a világ két rövid esztendő alatt megváltoztatta ezeknek a nyakas okányi embereknek a gon. dolkozását. A napokban meglátogattuk őket: mondják el, megbánták-e:, hogy mégsem maradtak kívül? Éppen brigádvezető-érte- kezlet volt az Alkotmány Tsz irodájában, onnét jöttek ki Hajdú Béni meg Dani Béni, mivelhogy mindketten brigádvezetők. ,Azaz hogy Hajdú csak helyettes a Má- té-brigádban, de mégis vezető emberei közé tartozik ő is a szövetkezetnek. Ai'cukon elégedett, ség ült és látszott rajtuk, a szívük mélyéből beszélnek: — Hat bizony, erősen megváltozott az elvem — mondja Hajdú Béni. — Feltaláltam a helyem a szövetkezetben, s különben érzem magam, mint azelőtt. — És a lovak?- kérdeztük. — Azokhoz a rongy lovakhoz ■De bizony csak nyolcán, tízen vetettük az őszi búzát. Én magam álltam a vetőgépen, pedig vagy 800 tag volt már. Most más. Nagyon csalódtam én is a régi elvemben. 85 brigádtag dolgozik az irányításom alatt, s ma már úgy megy a munka, mint a karikacsapás. Október 10-re mindent elvégeztünk és meg is van az eredménye á közös munkának. Azelőtt évente 9000 forintot fizettem adóba. Tavaly meg 32 000 forint volt a tiszta jövedelem a közösből és azon felül a háztáji. Az idén sem lesz sokkal kevesebb. A vezetés sokat ad itt az embereknek. Tiszta kezű. Mindenki feltalálja magát a közösben, aki nem fest dolgozni. Nem is mennék vissza még 25 holdért sem egyéni gazdának... — Én is mindjárt az első évben kiszámítottam: jól jártam-e' — mondja Hajdú — 24 ezer forint jött ki abból, amit a közös adott. Nincs hajnali kelés. Reggel hatkor indulunk munkába s mire a nap lemegy, már otthon az egész család. Szinte urasan, kényelmesen dolgozunk. Mindenképpen jobb a közös. ... S mi van a többi „nyakas" emberrel? Kincses Sándor, akit szintén az áradat sodort csak a közösbe, nemrégen hároméves tervet dolgozott ki a szövetkezet fejlesztésé* re, s most részt vesz a közös vagyon leltározásában. Kincses Lajos légi, 22 holdas középparaszt pedig mint igazgatósági tag adja át jó tapasztalatait a vezetésnek. Nem kutattuk különösebben az okát, hogy mi változtatta meg ezeknek az embereknek a gondolkodását két év alatt. Nem kutattuk, mert annyira nyilvánvaló az ok, hogy úgy véljük, az olvasók maguktól is rájönnek: a közös munkában való mindennapi részvétei. Varga Dezső Dói halad a tsz-einkben a szerfás építkezés Az év Kezdetén termelőszövetkezeteinkben nagy ütemben kezdődött meg a szerfás építkezés, mely jórészt mindenütt befejezéshez közeledik. A'szerje lehetett, mert tele van pénzzel. — Pénzzel? — Van vagy öt kilója. Degeszre állnak a százasok a pifkójáhan. — Két napig nálam lakott — böki oda egy ragyásarcú —, most Bulliknál dékkol. Dodó szeme csillog a pénz hallatára. — Hívjátok ide! — Nem jön. Nyilvános helyre nem jár. Azt mondja, addig nem mutatkozik sehol, míg a hullámok el nem ülnek. — Beszélni akarok vele. Van telefonja Bulliknak? — Van — mondja a ragyás. — Menj, hívd fél. Mondd meg neki, hogy jöjjön a lokállal szemben lévő kapu alá. De lépjen ki, mert baj lesz. „ — Mit akarsz tőle? — kérdi amaz kelletlenül. — Egy kicsit lekopasztani. Nem járja, hogy ennyi dohánya legyen, amikor nekünk semmi sincs. Az arcok felderülnék, a ragyás is vigyorog. — Na, dobd ki magad, és 'rezeid azt a telefont! A ragyás elmegy, a többiek megelégedetten néznek a „vezérre”. — Mit mondasz neki? — kérdezi egyikük. — Bízd csak rám. Mérget vehetsz rá, hogy ma még jól élünk (Folytatjuk) ragaszkodtam. Velük robotoltam hajnaltól estig, mégsem mentem annyira, mint most... Megvannak a lovak, talán ők is jobban érzik magukat a közösben, A többivel j együtt az enyéim is lettek mindannyian... — Hát igén — veszi át a szót Dani Béni. — Két éve, őszön, még nem n.ent így a dolog. Gondoltam, ha már beléptem, dolgozni is kell. fás i'iaztatók közül mintegy 150 nem készült még el teljesen. A szerfás hizlaldák teljes befejezése még jobbnak mondható. A sertésszállások, ac ötven férőhelyes növelidékistállók építését két hét alatt befejezik a megyében. A 300 férőhelyes juhhodályok közül mindössze három nem készült el teljesen. A beütemezett 3000 férőhelyes csibenevelőket már hetekkel ezelőtt átadták rendeltetésüknek. A szerfás épületek kivétel nélkül télíesítve vannak. G umibócipö ... Gyermek hócipők 22—25 számig 92,30 Ft Gyermek hócipők 29—35 számig 108,— Ft Női hócipő 2 gombos 106,— Ft Wellington csizma (női) 35—42 számig 239,50 Ft Kapható: az állami áruházakban és szakiizletekben 4156
