Békés Megyei Népújság, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-30 / 306. szám

BÉKÉS MEGYEI * Ara5#íinér * Világ proletárjai, egyesüljetek! 1961. DECEMBER 30., SZOMBAT AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 306. SZÁM I versengés sok nyeresége „fiatalodnak” a hallgatók, s emi­att több figyelmet fordítanak a nevelési feladatokra. (MTI) ,,Erdők védelmezői'' Az Országos Erdészeti Főigaz­gatóság néhány évvel ezelőtt jel­vényt alapított a „Kiváló fásítók” számára, s eat a jelvényt azóta már több ezer KISZ-fiatal. úttö­rő, s az országfásításban részt ve­vő idősebb társadalmi munkás vi­seli. Az utóbbi időben több olyan eset fordult elő, amikor az erdők védelmében, tüzek oltásában tűn­tek ki a fiatalok és idősebbek egya­ránt. Az Országos Erdészeti Fő- igazgatóság a jövőben a kiváló fá­sítók mellett az „Erdők védelme­zőit” is jelvénnyel tünteti ki. (MTI) Kibővíteti ülést tartott a megyei pártbizottság Az MSZMP Békés megyei bizottsága pénteken kibővített ülést tartott Békéscsabán. Az ülésen Szabó Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság titkárának referátuma alapján megtárgyal­ták a megyebeli tanácsok vezető és irányító munkáját, felada­tait. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Kállai Gyula elv- társ, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára és Varga András elvtárs, a Minisztertanács ta­nácsszervek osztályának vezetője, felszólalt Klaukó Mátyás elv­társ, az MSZMP Békés megyei bizottságának első titkára is. Nyolcmillió forint értékű társadalmi mnnka a megyéken A közeli napokban községi és városi tanácsaink összesítik az ez évben végzett társadalmi munkát, valamint a községfejlesztési ter­vek teljesítését. Már az eddigi je­lentések is nagyszerű eredmé­nyekről számolnak be. Csaknem minden községben és városban túlteljesítik a községfejlesztési terveket. A megyében november 30-ig a rendelkezésre álló összeg­ből több mint 63 ezer négyzetmé­ter járdát, 30 ezer négyzetméter utat építettek. Ezenkívül két új művelődési otthont, két fürdőt, négy orvosi lakást, és hat iskolai tantermet építettek a községfej­lesztési tervek alapján. Jelentős mértékben bővítették a villany- hálózatot is. Mintegy 35 kilométe­res szakaszon vezették be a vil­lanyt az utcákba és a községekbe. Tíz új kút is elkészült, valamint a törpevízművek vezetékhálózatát Míagyar—Csehszlovák Barátság néven egyesült két békéscsabai tsz Ha megkérdeznénk a szarvasi és a gyomai járás pártaktívistáit, hogy amikor az őszi szántási, ve­tési versenyfelhívásukat megfo­galmazták, gondoltak-e arra, hogy az az ország valamennyi járását vetélkedési lázba hozza, igencsak azt válaszolnák: nem gondoltunk rá. Nagy feladat előtt hangzott el a versenyfelhívás, nem csoda te­hát, hogy nagy visszhangra talált, s az ország minden részében azt mondták a járási, a termelőszö­vetkezeti és gépállomás-vezetők: saját érdekünk, hogy mielőbb be­takarítsunk, elvessünk és amint lehet felszántsunk, tehát csatlako­zunk a szarvasiak versenyéhez. S csak ez, az őszi munka idejé­ben való elvégzése hozta vetélke­dési lázba az országban a mező- gazdasággal foglalkozókat és sem. mi más, mert hiszen nem volt ki­tűzve sem vándorzászló, sem pénz. vagy tárgyjutalom. A ver­seny nyereségének csak az időben való betakarítás, a korai vetésből származó többlettermés Ígérkezett. Később szóba került a pénzju­talom is. A Békés megyei Tanács v. b. ülése most a napokban hagy­ta jóvá 50 ezer forint kiosztá­sát a versenyben legjobb ered­ményt elérő Békés megyei szövet­kezetek és gépállomások dolgo­zói között. Azazhogy az őszi munkát legkorábban elvégző szarvasi járást, a Szarvasi Gépál­lomást, a kertés^zigeti Dózsa és az endrődi Üj Barázda Termelő- szövetkezeteket nem jutalmazta, hanem e célból a Földművelés- ügyi Minisztériumhoz terjesztette fel. A megyei tanács által kiosz­tandó 50 ezer forintból 12 ezret az örménykúti Petőfi, 8 ezret a me- zőberényi Dózsa, 5 ezret a méh­keréki Balcescu Tsz dolgozói kap­tak meg. A Mezőberényi Gépállo­más Bányász-brigádja 3500, a Me- zőgyáni Gépállomás Lővei-brigád- ja 2500, a Gyomai Gépálomás Novák-brigádja 1500 forint juta­lomban részesült. .Ezenkívül van­nak gépállomási és szövetkezeti zetorosok, gépkezelők, akik váltó­társaikkal együtt kapnak jutalmat a megyei tanácstól, mint például a békéscsabai Kossuth Tsz két ze- torosa, Karlovszki György és Hra- bovszki Mihály, akik egy Szuper- Zetorral, két műszakban dolgozva 920 hold gabonát vetettek el az ősszel. Hasonló teljesítményért kapott jutalmat a füzesgyarmati Szűcs András, a dévaványai Sza­bó Gyula és váltótársai, és még többen. Az összeg 700 és 1200 fo­rint között mozog. Ennyin osz­toznak meg azok, akik együtt ér­ték el a kiváló eredményt. Szép pénz ez, annál is inkább, mert váratlanul kapják a jó mun­ka elismeréseként. Váratlanul, mert nem volt jutalom kitűzve, s nagyszerű eredménye mellett ez is növeli a verseny értékét, a legkiválóbbak megbecsülésének mértékét. Nem azt akarjuk ezzel mondani, hogy ezután csak azt a versenyt becsül­jük, amely ösztönző jutalom kitűzése nélkül bontajtozik ki. Ahol van rá mód, tűzzenek ki ju­talmat ezután is. Azonban a szarvasi és a gyomai járás által kezdeményezett verseny azt bizo­nyítja, hogy o mezőgazdaságban dolgozók öntudata mind maga­sabbra ível, céljutalom nélkül is nagy tettekre teszi képessé őket az, hogy fel tudják mérni az ide­jében végzett munka sokoldalú gyümölcsözését. S éppen azok kö­zül kapcsolódtak be sokan a ver­senybe — felismerve annak hasz­nát a közös gazdaság és a nép­gazdaság javára —, akik néhány évvel ezelőtt még azt mondták: „belépnénk a tsz-be, ha ott eltö­rölnék a versenymunkát”. Egye­sek attól féltek, hogy nem bírják a munkatempót, mások pedig — rossz példákból kiindulva — úgy hitték, hogy a mezőgazdaság­ban a kapálás, az aratás és álta­lában minden munka rovására megy a verseny. Most már egyre kevesebben félnek a versenytől, mert látják, hogy az nem arra irányul, hogy bárkinek is kizsigerelje az erejét, hanem a jobb munkaszervezésre, az idejében való munkára, arra, hogy mindenki tudása és szorgal­ma legjavával használja ki a munkanapokat. A versenyről, an­nak céljáról és szükségességéről az eddigieknél még szélesebb kör­ben kell felvilágosítani a mező- gazdaságban dolgozókat, éppen a szarvasi és a gyomai verseny ta­nulságai szerint, annál is inkább, mert sokan csak a vállukat rán­dítják, azt mondják: megcsinálom én azt, ami rám hárul, verseny nélkül is. Szó se róla, az ember verseny nélkül is csinálgatja a dolgát, csakhogy a mi karunkban nem csinálgatva, hanem mindennek a célját, az egyéni és közös érdekek­re való jó kihatásait látva — igye­kezve kell dolgozni. A traktoros, a tsz-tag mindennapi munkája, s annak gyümölcse egy-egy része an­nak a nagy gazdasági versenynek, amely a szocialista tábor és a ka­pitalizmus között folyik. Bizonyá­ra el lett volna verseny nélkül is vetve a kertészszigeti Dózsa, az endrődi Űj Barázda, az örmény- kúti Petőfi és a többi tsz földjén is, csak az a kérdés, hogy mikor: idejében, avagy jól megkésve. Más az, ha az ember különösebb cél nélkül, csak azért dolgozik, mert munka nélkül nem élhet meg, s megint más az, ha a célt és annak sokoldalú kihatásait látva vasszorgalommal, vetélkedé­si láztól fűtve ténykedik. A szarvasi és a gyomai járás kommunistái által kezdeménye­zett őszi verseny is sokoldalú nyereséggel zárult: az idejében történt betakarítással, Vetéssel nyertek a tsz-ek és azok tagjai, de nyert a népgazdaság is. S a legigyekvőbbeknek a több termés­ből való részesedését, keresetét tetézte a pénzjutalom is. Egy szó, mint száz: érdemes versenyezni, s nemcsak egy-egy kampányfeladat elvégzésénél, hanem mindennap, minden munkában, egész éven át, mert így hamarabb érjük el a ki­tűzött, magasztos célt: a szocializ­mus megvalósítását, népünk anya­gi és szellemi szükségleteinek maximális kielégítését. Kukk Imre Száztizenkétezren tanulnak a dolgozók középiskoláiban Az elmúlt tanévben országosan 85 ezren, az 1961—62-es oktatási évre íredig 112 ezren iratkoztak be a dolgozók középiskoláiba. Tekin­tettel a nagyarányú létszámemel­kedésre, az eddiginél is fokozot­tabban gondoskodtak arról, hogy semmi ne akadályozza a hallga­tók zavartalan tanulását. A gim-' náziumokban és a közgazdasági technikumokban mind az esti, mind a levelező tagozaton beve­zették a rendszeres osztályfőnöki órát. Erre azért került sor, mert az utóbbi években egyre inkább A békéscsabai Béke és Szikra Termelőszövetkezet tagjai már ré­gebb óta foglalkoznak azzal a gon­dolattal, hogy egyenként alig több mint másfélezer holdas gazdasá­gukat egyesítik, mert úgy látják, hogy így jobban ki tudják aknáz­ni a nagyüzemi lehetőségeket. Az egyesülés fontolgatását mind a két tsz tagjai részéről gazdaságuk közös vagyonának összehasonlít- gatása. egymás közgyűlésén való részvétel előzte meg. Ügy talál­ták, ha egyesülnek, nem lesz mit egymás szemére vessenek, hiszen alig valamivel nagyobb egyikőjük földterülete a másikénál, a szarvasmarha-állományuk is, a sertésállományuk is csaknem egy­forma, s egyik szövetkezet sem igen vett igénybe több hitelt, mint a másik. Ilyen előzmények után, decem­ber 28-án tartották meg a köz­gyűlést, amelyen a most már 3458 holdas termelőszövetkezet felvette a Magyar—Csehszlovák Barátság nevet, megválasztotta a vezetősé­get, s nagy vonalakban rögzítették a jövő évi üzemtervet. A terv szerint a jövő évben az egy tagra jutó átlagjövedelem csaknem 14 ezer forint lesz. Az adottságok jók, jó a szövetkezet gazdasági és szakvezetősége is. Az elnöknek, Liker Mátyásnak sok tapasztalata és jártassága van, hiszen 1955 óta hasonló tisztséget töltött be a Szikra Tsz-ben. Kurilla Sándor, az elnökhelyettes ugyancsak 1955 óta volt elnöke a Béke Tsz-nek, s köz­ben elvégezte a zsámbéki elnök- képző iskolát is. Raskó Tamás ag- ronómust évekkel ezelőtt helyez­ték ki a Felsőnyomási Állami Gazdaságból, s Kudlák Pál agro- nómus is évekkel ezelőtt bizonyí­totta be rátermettségét a Béke Tsz-ben. 13 kilométeres szakaszon építet­ték ki összesen a megyében. A községfejlesztési tervek teljesíté­séhez nagyban hozzájárult a la­kosság társadalmi munkája is. A tanácsok által tervezett társadal­mi munka értékét 230 százalékra teljesítették a városok és községek lakói. Összesen mintegy 8 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek a megyében november 30-ig. A tanácsok már elkészítették az 1962. évi községfejlesztési terve­ket, melyeket tanácsüléseken és végrehajtó bizottsági üléseken tárgyaltak meg, valamint tanács­tagi beszámolókon ismertettek a lakossággal. A jövő évben újabb községekben bővül a vízhálózat, újabb lakásokba kapcsolják be a villanyt. A megyében öt művelő­dési házat, illetve otthont építe­nek. Ezenkívül négy óvodai és négy iskolai tanterem épül, vala­mint összesen hét fürdő. A ter­vek szerint mintegy 41 ezer négy­zetméteres szakaszon épül újabb járda és négyezer négyzetméteres szakaszon építenek új utat a köz­ségekben és városokban. Ma húzzák a II. vasárnap a III. és IV* Békekölcsönt Az Országos Takarékpénztár de­cember 30-án és 31-én rendezi a II. , a III. és a IV. Békekölcsön 1961 második félévi húzását, s így igen sokan már kisebb-na- gyobb nyereményük tudatában köszönthetik az új esztendőt. A sorsolásokat Budapesten, az Egye­temi Színpadon (V. kerület, Pesti I Barnabás utca 1. sz.) tartják. December 30-án szombaton dél­után fél 3 órai kezdettel a II. Bé­kekölcsön 133 000 kötvényére 26 millió forintot sorsolnak. December 31-én, vasárnap dél­előtt 10 órakor kezdődik a húzás, s két óra alatt bonyolítják le a III. és a IV. Békekölcsön sorsolá­sát. A III. Békekölcsönből 159 000 kötvényre 45 millió forint, a IV. Békekölcsönből pedig 115 000 köt­vényre 27,6 millió forint jut nye­remény és törlesztés formájában. A kétnapos húzáson tehát a há­rom békekölcsönből több mint négyszázezer kötvényre csaknem 99 millió forintot fizet vissza ál­lamunk január 8-tól. (MTI) A MÁV vezérigazgatósága közli, hogy újév ©lőtt a budapesti pálya­udvarokon minden jegypénztár egész napon át bármilyen menetjegyet elő­vételben is ad. Egyéb nagyobb vidéki állomásokon, továbbá az IBUSZ me­netjegyirodákban ugyancsak váltható elővételben menetjegy. A vezérigazga­tóság kéri az utazóközönséget, hogy menetjegyét lehetőleg elővételben vált­sa meg azon az állomáson, amelyik­ről utazni kíván, mert ezzel a torló­dás elkerülhető és rövidebb idő alatt, kényelmesebben történhet a jegyvál­tás. Az elővételért külön díjat nem kell fizetni. Aki jegyét elővételben váltja meg, közölje a pénztárossal, hogy melyik napon kíván utazni. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents