Békés Megyei Népújság, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-24 / 303. szám
8 HÉP ÚJSAG 1961. december 24., vasamap Az 1962. évi népgazdasági terv Az ipar 8, a mezőgazdaság termelése ()—10 százalékkal növekszik 1962-ben — 10 százalékkal nagyobb külkereskedelmi áruforgalom — 34,8 milliárd forint beruházás a népgazdaságban — 47 ezer új lakás — folytatódik Békéscsaba közműveinek építése A kormány tájékoztatási hivatala közli: Mint hírt adtunk már róla, a Minisztertanács legutóbbi ülésén megvitatta és jóváhagyta az 1962. évi népgazdasági tervet A jövő évi terv meghatározásánál a kormány számításba vette az ez évi terv teljesítésének eredményeit és tapasztalatait. A Minisztertanács megállapította, hogy a népgazdaság 1961. évi fejlődése összhangban áll a második ötéves terv fő célkitűzéseivel. Az ipari termelés gyors ütemben emelkedett, a korábbiakhoz képest javult a tervszerűség. Jelentősen emelkedett a munka termelékenysége. Célszerűbben használták fel a beruházási eszközöket. A mező- gazdaság szocialista átszervezésében elért eredmények alapján a mezőgazdaságban is uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok, a szántóterület 96 százaléka a szocialista szektorhoz tartozik. A szocialista ipar termelése — nem végleges adatok szerint — mintegy 12 százalékkal haladja meg az 1960. évit, és kb. 3,5 százalékkal lesz nagyobb a tervezettnél. A gépek és termelőberendezések hatékonyabb kihasználása, a javuló munkaszervezés, valamint a munkanormák korszerűsítése révén sikerült elérni, hogy a termelés emelkedésének mintegy kétharmad része — a terv célkitűzéseinek megfelelően — a termelékenység emelkedése útján jött létre. A minisztériumi iparban az egy fő egy munkanapjára jutó termelés az 1960. évihez képest — várhatóan — 8 százalékkal magasabb. A mezőgazaság az idén a szokatlanul aszályos időjárás következtében a tevezettnél mintegy 8—9 százalékkal termelt kevesebbet. Különösen a burgonya és a takarmánynövények terméseredményei voltak kedvezőtlenek. A kenyérgabona-fajták terméseredményei kedvezőek voltak. Jelentős mértékben gyarapodott a termelőszövetkezetek közös állatállománya. A szocialista nagyüzemi gazdálkodás fölénye mutatkozott meg abban is, hogy az idei igen kedvezőtlen időjárás ellenére a mezőgazdaság össztermelése alig maradt el a tavalyitól. Bár mezőgazdasági exportunka tervezettnél kisebb volt, és jelentős mennyiségű terven felüli mezőgazdasági behozatalra szorultunk, a külkereskedelmi terv várható teljesítése a tervezettnél kedvezőbb. Az ipari termelés ugyanis az előirányzottnál nagyobb mértékben emelkedett, s ez lehetővé tette az ipari export-tervek túlteljesítését. Az 1961. évi nemzetközi jövedelem — jóllehet az ipar hozzájárulása a tervezettnél nagyobb volt — a mezőgazdasági termelésben nagy károkat okozó aszály miatt előreláthatóan valamivel kisebb mértékben nő, mint ahogy a tervben szerepelt. Ezzel összefüggésben a lakosság életszínvonala a tervezettnél valamivel- kisebb mértékben emelkedett. Mivel népünk jó munkája nyomán ez évben a népgazdaság több területén a vártnál kedvezőbb eredmények születtek, s ez részben ellensúlyozza az aszály következményeit, a kormány úgy határozott, hogy az 1962. évi nép- gazdasági tervben a második ötéves terv fő célkitűzéseinek megfelelő fejlődést irányozhatunk elő. A jövő évi népgazdasági terv legfontosabb előirányzatait a következőkben ismertetjük. ipar A szocialista ipar termelése az 1961. évi várható színvonalhoz képest 8 százalékkal emelkedett Az ipari termelés szerkezete az ötéves terv által meghatározott irányban változik. Ennek megfelelően az átlagosnál gyorsabb ütemű fejlődést ír elő a terv a gépiparban (10,9 százalék) és a vegyiparban (15,1 százalék). A gépiparon belül különösen gyorsan nő a híradástechnikai ipar (17,5 százalék). A népgazdaság szükségleteinek kielégítésében, a nemzetközi árucsereforgalomban az ipar szerepe 1962-ben is tovább fokozódik, ezért a termelés emelését — összhangban a második ötéves terv célkitűzéseivel — a legszorosabban egybe kell kapcsolni a műszaki fejlesztés feladatainak megvalósításával, a gyártmányösszetétel javításával, az egyes termékek korszerűsítésével. Az alapvető népgazdasági érdekek 'megkövetelik, hogy az ez évinél is nagyobb ’ legyen a tervszerűség, egyenletesebbé váljék az árükibo- csátás. A terv kimondja, hogy az ipari termelés emelkedésének kétharmad részét 1962-ben is a munka termelékenysége emelésének útján kell biztosítani. A termelékenység tervezett emelése megköveteli a létszám, a munkanorma, a bér- és munkafegyelem,, eg évi| eredményeinek további szilárdítását, főként, pedig a műszaki fejlesztés meggyorsítását, és a termelés minden szintjén megfelelő műszaki-szervezési intézkedések kidolgozását. A munka termelékenységének emelésével, a fajlagos anyagfelhasználás megjavításával, általában a fokozott anyagtakarékossággal a termelési költségszintet a minisztériumi iparban 1,9 százalékkal kell csökkenteni. Mezőga zdtiság A mezőgazdaság termelését a terv az ez évinél 9—10 százalékkal magasabb színvonalon állapítja meg. A növénytermelési terv a kenyérgabona vetésterületének 7,5 százalékos, ezen belül a búza vetésterületének 10,5 százalékos növelését irányozza elő. A növénytermelésben a fő figyelmet a kenyérgabona és a takarmánynövények termelésére kell fordítani. Az állattenyésztési terv a tehénállomány 1,2 százalékos, a kocaállomány 5,4 százalékos, a juh- létszám 8,7 százalékos növelését írja elő. Az ez évi aszály okozta takarmányellátási nehézségek miatt az állati termékek termelése — főként az év első felében — alatta marad a szükségletnek. A terv — a hazai termelésből és az importból származó takarmány takarékos felhasználásával — megteremti az állatállomány további növelésének lehetőségét. A mezőgazdaság 1962-ben az 1961. évinél 16,9 százalékkal több műtrágyát, 6940 traktort, 3735 traktorekét, 1500 gabonavető-gé- pet, 1250 gabonakombájnt, 3000 fűkaszát kap. Nagy hozamú búzafajtákat 700 000 kh-on vetünk; a kukorica vetésterületének 65—70 százalékán hibrid fajtákat termelünk. *” A terv szerint 38 000 kh-on telepítenek szőlőt és gyümölcsöst. Az öntözött terület 55 000 kh-val bővül, 150 000 holdon végeznek talajjavítást. A mezőgazdasági termékek felvásárlását a terv az ez évinél 11,4 százalékkal magasabban irányozza elő. Közlekedés Az ipiari, építőipari és mező- gazdasági termelés, valamint a külkereskedelmi forgalom növekedésével összhangban a közlekedés áruszállítási feladatai 8,8 százalékkal emelkednék. A terv azzal számol, hogy a személyszállítási teljesítmények szintje 3,8 százalékkal lesz magasabb az 1961. évinél. A hírközlés fejlesztésében a távbeszélő- és a televízió-hálózat kiépítése áll előtérben. Üzembe helyezik a budapesti új Ferenc- távbeszélő központot, befejezik a Dunántúl északi felét besugárzó Kab-hegyi televíziós adó építését. Külkereskedelem A külkereskedelem tervezett áruforgalma 1962-ben mintegy 10 százalékkal lesz nagyobb, mint az 1961-es. Az áruforgalom 72 százalékát a szocialista országokkal bonyolítjuk le. Várhatóan tovább szélesednék kapcsolataink a nem szocialista országokkal is, közöttük különösképpen az önállóság útjára lépett, ma gazdaságilag még gyepgén fejlett országokkal. A kivitelen bélül — az ipar szerkezeti változásának megfelelően •— 43 százalékot tesz ki a gép- és finommechanikai termékek aránya, az összes behozatal több mint 65 százaléka az ipar és a mezőgazdaság anyagellátását szolgálja. Tekintettel a külkereskedelemhez fűződő jelentős érdekre, a minisztériumoknak és a vállalatoknak arra kell törekedniök, hogy minél több gazdaságosan előállítható, exportra alkalmas, magas műszaki színvonalú terméket bocsássanak a külkereskedelem rendelkezésére, másfelől pedig az importanyagokkal messzemenően takarékoskodjanak. Beruházás, építőipar A terv a beruházások összegét az ezévi várhatónál 16 százalékkal magasabban, 34,8 milliárd forintban állapítja meg. Ebből ipari beruházásokra 15,2 milliárd forintot, a mezőgazdasági (beruházásokra 6 milliárd forintot, a közlekedésre 3,6 milliárd forintot, az állami lakásépítésre 2,6 milliárd forintot fordítunk. A terv nagyfontosságú feladatként jelöli meg a beruházások további koncentrálását, ennek megfelelően a beruházásokra előirányzott összeg mintegy 90 százaléka már folyamatban lévő beruházásokra jut. A terv 168 nagyobb létesítmény 1962-ben történő befejezésével szá. mól. A többi között befejeződik az Ajkai Erőmű bővítése, a Sajó- szöged—Zugló távvezeték; a bán- hidai trafóállomás, elkészül g „Ba_ rátság” kőolajvezeték magyarországi szakasza, a Hungária Vegyiművek marónátron üzeme, a Csepeli Csőhegesztő Gyár, a Tatabányai Mészműakna kemencéje, befejeződik a Gyógyászati Segédeszközök Gyárának modernizálása, elkészül a nyíregyházi almatároló. a fehérgyarmati kórház, kecskeméti szálloda stb. Az országos építőipar építés- szerelési tevékenysége a beruhá-. zási, felújítási és karbantartási előirányzatoknak megfelelően -12 százalékkal emelkedik. A terv az építőipar dolgozóitól az építési idők és költségek további csökken, tését várja. , Életszínvonal, kulturális, szociális fejlődés A terv a nemzeti jövedelem mintegy 9 százalékos emelkedése mellett a lakosság fogyasztási alapjának 4 százalékos növekedésével számol. A bérből és fizetésből élők reáljövedelme 2,5 százalékkal, a parasztság fogyasztásának egy főre jutó mennyisége ugyancsak kb. 2,5 százalékkal nő. A terv a kiskereskedelmi forgalmat az 1961. évinél mintegy 4 százaléktól magasabbra irányozza elő. 1962-ben az ez évinél több húsféleség, tojás, tejtermék kerül forgalomba. Egyes időszakokban azonban ezekből az árucikkekből a lakosság növekvő igényeit mégsem lehet teljes mértékben kielégíteni. Burgonyából, hagymából, zöldségfélékből az ellátás az új termésig a jelenlegi szinten marad. A kereskedelem 1962-ben az ez évinél több mélyhűtött és konzerv-árut, déligyümölcsöt és gyarmatárut, tartós fogyasztási cikket, pl. hűtőszekrényt, centriA mezőgadasági termelés fejlesztésének a második ötéves terv- bem egyik legfontosabb eszköze a gépesítés. A mezőgazdaság gépesítésére az idei népgazdasági terv eredetileg 1,8 milliárd forintot irányzott elő, ezt az összeget azonban év közben 2,1 milliárd forintra emelték. Szükségessé tette ezt a mezőgazdaság szocialista átszervezésének tulajdonképpeni befejezése, lehetővé pedig, hogy a Szovjetunióból és Csehszlovákiából terven felül kaphattunk csaknem ezer traktort. A főbb gépek közül az idén 5350 traktort, 2000 kévekötő aratógépet, 800 gabona- kombájnt, 300 rendrearatót, 1000 silóbetakarító gépet és sok ezer különféle munkagépeket kapott a mezőgazdaság. Néhány évvel ezelőtt mezőgazdaságunkban még csak 150 munkafolyamatot gépesítettek, az idén pedig már mintegy 400 munkafolyamatnál alkalmaztak gépeket. Egyes, mégpedig a legfontosabb munkáknál igen jelentős az előrehaladás. A gabonabetakarítás gépesítése a tavalyi 60—65 százalékról az idén 80—82 százalékra emelkedett, az állami gazdaságokban pedig lényegében teljesen gépi erővel aratták le a gabonát. Az őszi betakarítási munkákban szintén sokat segítettek a gépek. A mezőgazdaságban az idén csaknem 60 százalékkal több gépi munkát végeztek, mint tavaly: az elmúlt évi 3,5 normálhold hefugát, rádiót, motorkerékpárt és bútort, valamint tüzelőanyagot hoz forgalomba. A terv 1962-ben — állami és lakossági eszközökből — mintegy 47 000 lakás felépítését irányozza elő. Kívánatos ennek túlteljesítése. Minden érintett területen törekedni kell ehhez szükséges feltételek megteremtésére. Az egészségügyi ellátás javítására — a biztosítottak számának gyors növekedésére tekintettel — a kórházi ágyak száma 1600-zal gyarapodik. A szakorvosi rendelés óraszáma 5,2 százalékkal nő. 1962-ben mintegy 9000-rel több óvodás gyermek elhelyezésére nyílik lehetőség. A terv csaknem 700 általános- és középiskolai osztályterem felépítésével számol. A népművelési célokra előirányzott összeg az előző évinél mintegy 25 százalékkal magasabb. A terv szerint befejeződik a hajdúszoboszlói közműépítés, a salgótarjáni vízmű bővítése, megkezdődik Kecskemét csatornázása, folytatódik Veszprém, Miskolc* Debrecen, Űzd, Békéscsaba, Nyíregyháza, Szolnok és Győr közműveinek építése. a Az 1962. évi terv sikeres végrehajtása végett a Minisztertanács kötelezte a minisztériumok és más irányító szervek vezetőit, hogy a terv előírásainak következetes megvalósításához szükséges intézkedéseket dolgozzák ki. (MTI) pi munka jutott egy hold szántó ra. A nagyarányú növekedést’ elsősorban az tette lehetővé, hogy jelentősen bővült a géppark, és hogy a mezőgazdasági nagyüzemek keretei között jobban használhatták ki a gépeket. A2* okok közöt azonban bizonyos kedvezőtlen jelenségek is szerepet játszanak, így az, hogy a tavalyi csapadékos őszről sok mélyszántás húzódott át az idei tavaszra, és hogy az idei rendkívül száraz őszbe a vetöágy elkészítése sok helyen a szokásosnál két-háromszor több gépi munkát igényelt. Egy traktor — 15 lóerőre átszámítva — az idén országos átlagban mintegy ezer normálholdnyi munkát végzett. A második ötéves terv első esztendejében több újfajta gép jelent meg mezőgazdaságunkban, megkezdődött a gépesítés néhány, eddig kizárólag kézi, vagy fogaterővel végzett munkafolyamatnál. Az idén alkalmazták először nagyobb számban a hazai gyártmányú silókukorica-kombájnt és a szovjet rendrearatótót, amelyekkel a gabonaaratás éddig ismert legjobb módszerét akarjuk meghonosítani. Az állami gazdaságok már jelentős területen géppel — KB—1-es hazai kombájnnal — takarították be a szemeskukoricát is. A kutatóintézetek kipróbáltak számos egyéb, köztük sok külföldi gépet is: így például 15 különféle típusú szőlőművelő traktort és tízfajta gyümölcsszeNégyszáz mezőgazdasági munkafolyamatnál alkalmaznak gépeket , Egy év alatt 60 százalékkal nőtt t moT’őrrnvrinsrirrhrin a aéni munka mennviséae
