Békés Megyei Népújság, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-18 / 272. szám
4 M ÉP ÚJ S AB 1961. november 18., szombat w En érted, te értem — H« tudná, hogy milyen kiáilhatalan természete van. Az istennek sem lehet vele kijönni. Ha az ember utasítja valamire, máris húzza az orrát... Á másik ember meg így panaszkodik kollégájára: — Azt lesi állandóan, hogy mikor surranhat be a főnökhöz. És akkor mond mindenkire mindent, szinte nincs vége a piszkálódás- nak... A házfelügyelő meg ezt mondja: — Ez a lakó megérdemelné, hogy kitelepítsék a házból. Nem vigyáz a gyermekeire, ezért firkálják össze a falat, meg a lépcsőházat. És tetszik tudni, hogy soha, de soha nem söpri össze a pin. vében a koszt, amit maga után hagy... A lakó: — A szomszédnak állandóan szól a rádiója, zsivaj van a lakásában, nincs az embernek egy nyugodt pillanata. A házmester? Arról meg jobb nem is beszélni. Arra állította be egész életét, hogy bosszantsa a lakókat. És a vonaton, vagy az autóbuszon milyen sokszor halljuk az ismert „megértést”. — Miért nem áll félre, maga azt hiszi, hogy az egész busz a magáé ?! — Fogja be a száját, ha nem tetszik, utazzon taxin! Szóval valahogy így hazudtoljuk meg mi emberek sokszor azt a szép mondást: „Én érted, te értem”, Társas lények vagyunk, egymásra vagyunk utalva és ezért egymást tudomásul kell vennünk. És, és — hibáink is vannak: kényelmesség, szórakozottság, felületesség, meggondolatlanság. De ezt is tudomásul kell vennünk egymásban! Nem kihasználni mindezt a veszekedésre, hanem megértő figyelmeztetéssel — hogy a megkopott szót használjam —, nevelnünk, segítenünk kell egymást. Számtalan pert vezetnek le bíróságaink ilyen vagy olyan összeférhetetlenség miatt. Az egyik szomszéd a másik szomszéddal, a kolléga a kollégájával, a házfelügyelő a lakóval, sőt olyat is hal. lottam, hogy a beosztott a főnökével tart fenn „kibékíthetetlen” vitát. Hiszen, ha nem lennénk egymásra utalva, ha nem lenne szükségünk egymás megértésére, támogatására, „bánja fene”, nem is okozna gondot. De egymáshoz vagyunk kötve, együtt élünk és dolgozunk. Szükségünk van egymásra! De mi tovább is megyünk. Egy új világot, egy emberi társadalmatt Hétfőm 17 órakor: „Mindem építünk. A szocializmust. A szó-{rossz, amit a kommunisták csinál- cializmusnak pedig — épen azért,ínak”. Bukfenc Balázs olvassa fel mert a boldog, nyugodt emberi tfilozófiai tanulmányát. Ezért a mi társadalmunkban különösen megvetést érdemel az összeférhetetlenség, a felesleges zsörtölődés, a mások bosszantása. Mennyi kárt tudnak okozni az egész közösségnek a meggondolatlan gorombaságok, vagy az eltúlzott következtetések, aminek alapján aztán „csakazért is” visszaadjuk a „laufot”. Az egyik csabai vállalatnál végiglapoztam egy jegyzőkönyvet. (Mert a személyi sérelmekből vizsgálat is lett!) Két ember összeszólalkozott. S tudja az olvasó, hogy miér? Mert az egyik azt találta mondani a másiknak: „Azért kaptál dicséretet, mert túl sokat forgolódsz az igazgató körül”. S jöttek a messzemenő következtetések: Igen ? ! Szóval te engem karrieristának tartasz?” „Hát te, amikor múltkor együtt söröztél a főnökkel?!” — és még számtalan megjegyzés. A végén már tücsköt, békát szórtak egymásra, s vizsgálatot kellett indítani. Két hónap alatt — megszámoltam — tizenkilenc ember foglalkozott (csak hivatalosan) az ügygyei. Ezenkívül a vállalatnál, gondolom, minden reggel és este, meg munka közben is, megvolt a beszédtéma. Sajnos nem lehet kiszámítani, de biztos, hogy száznál is több munkaóra kiesett, amit nagyon hasznosan másra lehetett volna tölteni. De nemcsak közvetlenül ártunk a társadalomnak meggondolatlan vitáinkkal, melyek annyira véltek és feleslegesek, hogy sokszor, mi, emberek, inkább az arculütést érdemelnénk érte. Idegességet oltunk egymásba, ami aztán a munkahelyen is, az otthonunkban is kellemetlenségeket okozhat, pletykát szülhet, ami — tudjuk — családi életeket zúzott már széjjel. Ezért erkölcstelen a mi társadalmunkban a veszekedés és az ösz- szeférhetetlenség. Meg is vetik az emberek, mert tudják, hogy ez önzésből, sokszor érdekhajhászásból fakad. Ütnünk kell hát ezt az emberi gyarlóságot magunkban is, és mindenütt, ahol csak találkozunk vele. De azért félreértés ne essék! Nem akarjuk mi a vitatkozás nélküli életet sem „megteremteni”. Ez legalább olyan erkölcstelen, mint a felesleges veszekedés. Az embereknek szükségük van véleménycserére, ha valóban tenni, alkotni akarnak, vagy ha adni akarnak a társadalomnak. Ahol pedig van véleménycsere, ott vita is van, hiszen nem egyezhet mindig mindenben a gondolatunk. A jó vita természetesen mindig kiigazítja a dolgokat, mindig meghozza az alapot a lehető legjobb cselekedetre. Csak vigyáznunk kell, hogy a vitatkozás, a véleménycsere csupán a jó döntés érdekében történjék, tehát vegyük tudomásul a másik ember logikáját, gondolkodásmódját, koncepcióját, s megértéssel, figyelmességgel hozzuk tudomására még a hibákat is. Ne használjuk ki mások „gyengeségét”, hogy aztán beláthatatlan veszekedéseket, ideges légkört, hamis következtetést idézzünk elő. Varga Tibor Sajtó-napok Hatvan új előfizető Battonyán A tavasszal a Népújság-napok keretében Battonyán került sor első ízben a sajtóterjesztésre. Ekkor a községben 112-en fizettek elő lapunkra. Most ősszel ugyancsak Battonyán rendezték meg a megyében a Népújság-napok folytatásaként a sajtónapot. Csütörtök délelőtt fél 10 órakor mintegy 35 agitátor jelenlétében Nemes István elvtárs, a községi pártbizottság titkára szólt a pártsajtó jelentőségéről. Elmondotta, hogy a sajtónak milyen nagy szerepe van a politikai és gazdasági munkában, az emberek öntudatra nevelésében. A tájékoztatás után az agitátorok elindultak a községbe és a határba, hogy újabb előfizetőket szervezzenek. Munkájuk eredménynyel járt. Igen figyelemreméltó, hogy az új előfizetők közül 45-en eddig semmilyen lapot nem járattak. A község termelőszövetkezeteiben 19-en fizettek elő lapunkra. A legjobb eredményt az agitátorok közül Marosán Péter, Besenyei József, Kmetz Józsefné és Tóth Imre érték el. A termelőszövetkezetek közül a Dózsa Tsz-ben tízen fizették elő a Népújságot, de még az agitátorok arra kérték a községi pártbizottságot, hogy ezt a munkát folytathassák, mert még van lehetőség elöfize- tésgyűjtésre. A községben csütörtökön megtartott sajtó-napon összesen 60 új előfizetőt szerveztek. Ebből Népújságra 50-en, Népszabadságra 8-an, Szabad Földre 2-en írták alá az előfizetésgyűjtő megrendelőlapot. Ez a szám azonban még nem végleges, mert néhány helyről ezután viszik vissza a kiadott gyűjtőlapokat. A bolgár nagykövet látogatása a Békés megyei pártiskolán szonyitva A Békés megyei pártiskola hallgatói kedves vendégeket fogadtak november 16-án, csütörtökön délután. A Bolgár Népköztársaság magyarországi nagykövete, Jancsó Georgiev elvtárs és kísérete látogattak el hozzánk. A nagykövet az iskola hallgatód részére előadást tartott. Többek között elmondotta: — A Bolgár Népköztársaság hatalmas fejlődést ért el a felszabadulás óta. Az ipari termelés például a háború előtti évekhez viti zenkétszeresére nőtt. Ugyanígy jó eredményekkel dicsekedhetünk — mondotta —a me. zőgazdaság terén is. A mezőgazdaság szocialista átszervezését befejeztük, s a párt Központi Bizottsága kidolgozta a további irányelveket. Az előadás elhangzása után á pártiskola hallgatói több kérdést tettek fel, amire Jancsó Georgiev elvtárs válaszolt. oooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo „Nagy számok’' dömpingje Tegnap reggel már nyolc óra körül csaknem zsúfolásig megtelt a sarkadi járási kultúrház. A nem mindennapi esemény a környékbeli községekből is sok-sok érdeklődőt odavonzott. Még meg sem kezdődött a kísérő műsor, amikor már vagy másfélezer kiváncsi ember szorongott a nézőtéren. Akik nem fértek be a színházterembe, az ablakokon „kukucskálva” próbáltak „elkapni” egy-egy érdekes mozzanatot a változatos műsorból. Kilenc óra után fel-felújuló taps jutalmazta a helyi földművesszövetkezet jól sikerült zenés divatbemutatóját, amelyen ízléses konfekció-árukat mutattak be. Pontosan 10 órakor kezdte meg munkáját a sorsolási bizottság, amelyben többek között helyet foglalt Forgács elvtárs, a Lenin Tsz elnöke, valamint egy gyulai közjegyző is. Aszódi József, a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság osztályvezetője ismertette a sorsolás menetét, majd a díjmentes belépőjegyek számai alapján a közönség soraiból kisorsolták az öt számhúzót. Döbbent csönd fogadta a pillanatot, amikor a számgolyók ellenőrzése után meg- pördült a varázslatos lottógömb. Miklián János dobozi lakos, Vincze Károly sarkadi műszaki vezető és Patócs Mihály ugyancsak sarkadi lakos, valamint Borbély Ká- rolyné sarkadi háziasszony és Mihucz Tivadar méhkeréki parasztember „keze nyomán” sorrendben így jelentkeztek a bűvös számok: 90 — 60 — 53 — 85 —61. Élénk derültség fogadta Miklián bácsi nagy igyekezetét a gömbforgatásnál, s a határozott mozdulatot, amint kabátujját konyákig feltűrve „kotorászott” a kilencven számgolyó között. Az élénkség csak tovább növekedett, amikor kiderült, hogy a legnagyobb számot húzta ki. A számok ismeretében nyomban megindult a szelvények értékelése, s pillanatok alatt híre futott, hogy a nézőtéren máris háromtalálatos szelvényre akadtak. A hazafelé baktató emberek között természetesen a sorsolás élményeinek megbeszélése volt a fő beszédtéma. Sokan úgy vélekedtek, hogy ilyen nagy számokkal bizonyára jól fizet majd ez a játékhét... — km — É. M. Békés megyei Állami Építőipari Vállalqt építész-, épületgépészvagy gépészmérnököket felvesz vezető állásba. Jelentkezés mindennap a vállalat személyzeti osztályán, Békéscsaba, Kazinczy u. 4. 52914 A SZER jövő heti műsorából HÍREK HUMORBAN élet társadalma — szigorú tör vénye és erkölcse a kollektív, egymást megértő élet. A MŰSZAKI ANYAG- ÉS GÉPKERESKEDELMI VÁLLALAT (Műszaki Bizományi) 1961. november 21-én kedden Békéscsabán, a MÉH Vállalat Sallai utca 6. sz. alatti helyiségében becslési, Hetve lebonyolítást végez. 52934 Kedden 18 órakor: „1917. no- Ivemiber 7-én nem történt semmi” t címmel Bizonygató Elemér vála- Iszol a kétkedő hallgatóknak, t Szerda, 18.30: Halandzsa Káz- ♦ mér tudományos előadást tart a £ horogkeresztes pókok mesterséges t szaporításáról. Ezt követően „Adenauer a bölcsőben” címmel Fasisztái Tódor visszaemlékezéseit hallhatják. Csütörtökön este Bálint gazda arról beszél, hogy Magyarországon egészségtelenül kövérek a parasztok. Előadása közben hangfelvételekről hallhatják az egészséges olasz parasztok gyomorkorgását. Péntekn 20 órakor: „Így élünk mi” — rovatban az amerikai mun. kanélküliek és a néger munkások fényes jelenéről beszél Rózsaszíni Veronika, az Üdvhadsereg tagja. Szombaton térzene, az egyik lágerből. Vasárnap: 21 órakor Vigasz mise, a Szent Vendel templomból. Igét hirdet Revans Tódor kanonok. Újra robbant a plasztikbomba A napokban egy francia riporter véletlenül szemtanúja volt, amint két ultra plasztikbombát helyezett az egyik forgalmas szálloda elé. Az újságíró riportjában többek közöti megemlíti, hogy a két merénylő, miközben homokot szórt a bombára, és a közelben álló rendőr szemébe, kedélyesen beszélgetett. Egyikük szenvedélyes szavakkal dicsérte De Gaullet. A másik szidta az elnököt, amiért búj- kálva lehet csak bombákat robbantani. Végül is megegyeztek abban, hogy De Gaulle tulajdonképpen rendes ember, de sajnos, nem mindig csinálhatja azt, amit akar... A riporter így fejezte be tudósítását: Az ultrák elsétáltak. A bomba felrobbant. Két arab és egy francia pincér meghalt. A rend őre elszaladt... felsőbb vezetőket is személy szerint megbírálni. Éberségükért a kiküldött dicséretben részesítette a jelenlévőket, a bírálókkal őszinte melegséggel kezet rázott... Mellébeszélés Szerdán alkonyattájt a megyeközponti Nagy Székházban aktívaülésen a tervteljesítésről tanácskoztak. A felszólalók közül senki nem beszélt mellé... Jól sikerült a gyűlés a gyertalánghegyezőknél Tegnap délután a Gyertyalánghegyc- zö Vállalat dolgozói gyűlést tartottak. A tanácskozás jól sikerült. Az önkritika mellett nem feledkeztek meg a Gyors építkezés kezdődött Békéscsabán 1961. november 13-án Békés csalién, a Keszeg tér mellett alapozási munkálatokat kezdtek. Ezen a helyen 2028. november 13-ra egy kétemeletes házat építenek fel, a legfejlettebb technikával dolgozó, szorgalmas építészek.
