Békés Megyei Népújság, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-17 / 271. szám

BÉKÉS MEGYEI

ára 59 mer

Világ proletárjai, egyesüljetek I

196L NOVEMBER 11., PÉNTEK

AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA

XVI. ÉVFOLYAM, 211. SZÁM

I sport önzetlen munkásai

Az 5 éves terv első évében 51 millió forint értékű munkafelajánlást tettek a mezőgazdaság szervezett dolgozói

— A MEDOSZ megyei választmányának ülése —

Nemrégiben adott hírt a sajtó arról, hogy Túri Miklóst, Árpád Mihályt, Gáspár Ervint, Boldizsár Gyulát és Veres Gyulát, megyénk öt társadalmi sportmunkását kitüntették. öten a több száz közül a testnevelés és sport kiváló, érdemes dolgozója kitüntetést kapták. Vajon csak azóta váltak kiválókká, mióta a kitüntetés tulajdonosai lettek? Nem. Évekkel, évtizedekkel előbb eljegyezték magukat a mozgalommal, s anyagi érdekeket félreállítva, önzetlen munkásai lettek a sportnak. De nemcsak ők öten, hanem sokan mások, akik hasonló szorgalommal dolgoznak megyénkben a TST bizottságaiban, a megyei szövetségekben, az egyesületek elnökségeiben. Elképzelhetetlen lenne megyénk sportélete a társadalmi aktívák munkája nélkül. A sport- mozgalom szélesítésében ők járnak az élen, a munka oroszlánrésze nehezedik vállukra, amelyet becsülettel látnak el.

Értesülünk az újságokból, hogy villámtomát rendeztek Orosházán, hogy az országos versenyen sikerrel állták meg helyüket az Építők tornászlányai, hogy megkezdődik a kosárlabda-bajnokság. Megtudjuk az első helyezést elért versenyző nevét, de azok, akik hetek, hónapok éjszakáját áldozták, s azt nappallá téve dolgoztak azért, hogy a verseny jól sikerüljön, akik aprólékosan csiszolgatták a mozdulatokat, míg azok széppé váltak, háttérben maradnak, nem esik szó róluk. Csendben, szerényen dolgoznak, s csak közvetlen környezetük ismeri nevüket. Nem arról van szó, hogy lépten-nyomon dicsérjük őket. Nem is követelik a közszereplés napfényét. Nem, sokkal szerényebbek ennél. Mégis beszélnünk kell róluk, hiszen munkájuk gyümölcseként érlelődik, fejlődik megyénk sportja.

Ha a versenyek kiírása úgy kívánja, ott vannak, adminisztrálnak. Ha rossz a pálya, egyengetik a talajt, mint ahogy egyengetik az utat a fiatal sportolók előtt, szaktudásukkal, tapasztalatukkal, példamutatásukkal. De megfogják az ásónyelet is, amikor társadalmi munkával kell építeni a pályát Köröstarcsán, amikor kerítést kell építeni Battonyán. És ezekért nem várnak ellenszolgáltatást, legfeljebb annyit, hogy a sportolók becsülettel küzdjenek egyesületük színeiért, megyénk becsületéért. S milyen sokan vannak ilyenek. Krisztián László, Rácz Lukács és felesége, Varga K. János, Takács Zsigmond, Árpád Mihály, Túri Miklós, Gáspár Ervin és felesége, Veres Gyula, Boldizsár Gyula, Vi- cián György, Szemányik Mátyás, hogy csak néhányat említsünk közülük. A sport igazi, önzetlen munkásai ők, akik nem ismernek fáradságot, nehézséget.

Nagyszerű, kemény, áldozatos munkát igénylő feladatok állnak

előttünk. Ezek megvalósításának egyik feltétele a társadalmi tevékenység eddigieknél is szélesebb területen való fokozása. így kell lenni ennek az élet minden területén, a politikai, gazdasági munkában, de a sportban is. A társadalmi tevékenység fokozása — a sport területén különösen — olykor akadályokba ütközik. Amikor a sport társadalmi munkásainak eredményeiről beszélünk, éppen a gátló okok miatt szólni kell arról is, hogy milyen gondokkal, nehézséggel kell küszködniök.

Legnagyobb baj a méltánylással, a megbecsüléssel van. Egyszerűen nem tekinti néhány politikai és gazdasági vezető társadalmi munkának, ha úgy tetszik, pártmunkának az aktíva sportban végzett tevékenységét. Igyekeznek mindenáron leszerelni az olyan érveléseit, amelyben munkája értékét bizonyítaná. Legyintenek egyet, s csupán a játékot, szórakozást látva a sportban, és az ott végzett munkát nem becsülik. Igaz, hogy a sport ilyen és ehhez hasonló lebecsülése ma már egyre ritkább, de szólni kell róla, mert előfordul, mert a kézlegyintés és az azt kísért vélemény nagyon sokat árthat, kedvét szegheti a lelkiismeretes társadalmi aktíváknak.

Egy másik dolog. Egyesek a sport szó alatt labdarúgást értenek. Minden más sportág, s az ott végzett munka „lógás” a feladatok elől, értéktelen és szükségtelen rossz. Ezt bizonyítják azok az esetek is, amelyek a falusi spartakiád- ra utazók egy-két versenyzőjével, vezetőjével történtek. Békésszent- andráson az fmsz-től nem engedték el az egyik beosztottat, Eleken pedig csak az évi rendes szabadsága terhére engedték el. Pedig a rendelet világosan kimondja, hogy például kétnapos versenyre utazók fizetés nélküli szabadságot kérhetnek. Érdekes;, hogy ugyanazon gazdasági vezetők, akik szinte követelik a labdarúgóktól, hogy részt vegyenek az edzésen, még ha az munkaidőben van is, ha más sportról van szó, egyszerűen kérlelhetetlenek. Az ilyen esetek pedig nem hinnénk, hogy lendítői lennének a sportmozgalomnak.

De nehezíti a sport társadalmi munkásainak ténykedését egyes vezetők végletekig menő passzivitása is. Megyénkben több száz választott sportvezető van. Ezek egy része, ha őszinték akarunk lenni, a nagyobb része nem dolgozik. így egyesek valóban teljes erőbedobással dolgoznak, mások viszont mit sem törődnek megbi- zatásuk teljesítésével. Ezen feltétlen változtatni kell, hiszen több ^záz választott vezetőről van szó. Ha ezek az emberek is bekapcsolódnának a sportmunkába, minden bizonnyal célratörőbb, egyenletesebb és eredményesebb lenne a sportmunka megyénkben.

Majnár József

Csütörtökön délelőtt ülést tartott a MEDOSZ megyei választmánya. Megbeszélték a szakszervezeti munkát, az ötéves terv végrehajtásával kapcsolatos feladatokat, továbbá a MEDOSZ központi vezetőségének november Síén hozott határozatait. A választmány előtt Sarnyai Ferenc, a MEDOSZ megyei bizottságának titkára mondott beszédet.

— Szakszervezetünk 1961. évi munkájának alapját pártunk célkitűzései, a SZOT XIX. és a MEDOSZ XX. kongresszusának határozatai képezik. — A továbbiakban a SZOT-elnökség 1960. április 27-i határozatával foglalkozott és megállapította:

— E határozat következetes végrehajtásával minden tekintetben javult a szakszervezeti munka. A vezetőszervek tagjai a határozatok végrehajtásából rendszeresen kiveszik részüket. Hasznosnak bizonyult a XX. kongresszus után a megyei szervek mellett újjászervezett különböző társadaL mi bizottságok munkája. Ezek segítségével sokoldalúbb rendszer alakult ki az aktivisták tájékoztatásában, a jó munkamódszerek és tapasztalatok elterjesztésében. Rendszeresebbek az SZB-ülésak, a bizalmiakkal való foglalkozások és nem utolsósorban dolgozóink is jobb hozzáállást tanúsítanak a népgazdaság előtt álló feladatok végrehajtásához.

Ezután a MEDOSZ megyei munkáját értékelte, különös tekintettel a mezőgazdaság szocialista átszervezésére.

— Továbbra is elsőrendű feladatunknak tartjuk a termelőszövetkezetek politikai, gazdasági segítését, a termelékenység növelését és az önköltség csökkentését. Erőfeszítéseket tettünk a szocialista munkaverseny szélesítésére, a szocialista brigádmozgalom kiépítésére. Jelenleg

129 szocialista brigád a mezőgazdaságban dolgozik

A brigádok megértették a második ötéves terv első évének fontosságát, amit az is bizonyít, hogy

Örménykút négy termelőszövetkezete az idén teljesíti, illetve túlteljesíti áruértékesítési tervét. A Petőfi Tsz gazdái a tervezett 880 hízott sertés helyett 980-at, a 86 mázsa baromfi helyett 159 mázsát adnak a népgazdaságnak. A Béke Termelő- szövetkezet tagsága a tervezett 530 hízott sertés helyett 707-et, vágóbaromfiból az előirányzott

a tervezett nyereségen felül

51 millió 391 ezer forint munkafelajánlást tettek.

Az eddigi eredmények számbavétele tanúsítja, hogy a munkafelajánlások zömét teljesítik.'

— Meg kell azonban említeni, hogy szakszervezeti bizottságaink jó része még ma sem fordít kellő gondot a dolgozók vállalásainak értékelésére, az eredmények, jó módszerek és tapasztalatok elterjesztésére. Mi sem foglalkoztunk kellően a szocialista brigádmozgalom felkarolásával. Még ma is jó néhány olyan brigádunk van, amelyek megalakulásuk óta kevés vagy úgyszólván semmilyen segítséget sem kaptak. Több helyen nincs brigádnapló, de nincs megszervezve a brigádok patro- nálása sem.

Sarnyai elvtárs ezután az újítómozgalomról beszélt. Megemlítette, hogy

az idén 142 újítást nyújtottak be,

amelyekből 101-et fogadtak el és 98 újítás elterjesztéséről intézkedtek. Az előkalkulációk alapján ezek

az újítások mintegy 700 ezer

forint üzemi megtakarítást jelentenek.

Szólott az újítási tervfeladatokról is, amelyek jó részét elkészítették, de ezek többsége nem lett végrehajtva. Megemlítette, hogy az újítások műszaki elbírálása bürokratikus. Ezt tapasztalták a Szarvasi Állami Gazdaságban, ahol csaknem egy évig húzódott a beadott újítás felülvizsgálata és az újítási díj kifizetése.

A bérezés megjavításával kapcsolatban a következők kerültek szóba:.

— Az állami gazdaságok területi igazgatóságával közösen kidolgoztuk az 1961. évre szóló bérszabályzatot és ennek megfelelően állapítottuk meg a munkaerő-létszámot. Megállapodtunk abban, hogy elsősorban azokat a dolgo41 mázsa helyett 165 mázsát ad a köz ellátására. Az Előre Tsz- beliek a vállalt 780 hízott sertés helyett 840-et, a Rákóczi Tsz gazdái a tervezett 880 helyett pedig 900-at adnak az országnak.

Az örménykúti négy termelő- szövetkezet mindegyike teljesíti, sőt túl is teljesíti áruértékesítési tervét,

zókat bocsátják el, akik földdel rendelkeznek. Ezt a megállapodást a létszámcsökkentés során több helyen megsértették. A Szarvasi Állami Gazdaságban a sógor-komaság kerekedett felül és becsületes dolgozókat bocsátottak el, ugyanakkor a törzsgárdát olyan dolgozókból igyekeztek megszervezni, akiknek 3—8 hold földjük volt.

Megvizsgáltuk ezeket a visz- szaéléseket és visszaállítottuk az elbocsátott dolgozók munkaviszonyát.

— Az üzemi balesetek

a múlt év azonos időszakához képrest növekedtek — jelentette ki a továbbiakban —, noha a dolgozók munkakörülményeinek javításával ebben az évben a tavalyinál többet foglalkoztunk.

A halálos balesetek számát 50 százalékkal sikerült csökkenteni, ugyanakkor százhúsz- szal több baleset volt.

Ebből a tényből olyan következtetést vont le a szakszervezeti bizottság, hogy a gazdaságvezetők részéről véglegesen fel kell számolni a munkavédelem félvállról való kezelését.

A MEDOSZ megyei bizottsága a dolgozók élet- és munkakörülményének javítását nagymértékben elősegítette. Az idén 12 ezer mezőgazdasági dolgozót részesítettek komplex vizsgálatban, s ezen túl öt állami gazdaságban az állattenyésztésben dolgozók tbc- szűrővizsgálatát is megszervezték. A szakszervezeti bizottságok elősegítették az üzemi orvosok munkáját.

Októberben már 16 üzembe járt rendszeresen a körzeti orvos.

Ezután az üdültetéssel, majd a sportmunkával foglalkozott. Kije. lentette:

— A sportmunkában jelentős lé. pést tettünk előre. A téli és a nyári spartakiádokon 4 ezer szervezett dolgozó vett részt. Viszont a Kilián-mozgalomiba 670-en kapcsolódtak be. E számszerű eredmény nem kielégítő. A jövőben hatékonyabban kell segítenünk a kulturális- és a spx>rtmunkát.

Sarnyai elvtárs beszámolójának további részében ismertette a2 országgyűlés legutóbbi határozatát a népgazdaság ötéves tervéről, majd a MEDOSZ központi vezetőségének november 9-én hozott határozatainak végrehajtását elemezte. Ezután a következő szakszervezeti taggyűlések feladatairól beszélt. A beszámolót vita követte.

D. K.

Túlteljesítik áruértékesítési tervüket az örménykúti termelőszövetkezetek