Békés Megyei Népújság, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-16 / 270. szám

1961. november 16., csütörtök NÉPÚJSAG 5 Szép a mi hazánk... Szombat reggel van. A kétnapos autóbuszlkirándulás minden iz­galma ott csillog a békéscsabai 41. sz. Autóközlekedési Vállalat szak- szervezeti aktíváinak arcán. Hót óra előtt néhány perccel felbúg a nagy, kék Ikarus motorja. Kiss István gépkocsivezető akaratának engedelmeskedve, méltóságtélje- san gördül ki a Hunyadi térről, hogy utasait hazánk szép tájai felé vigye. Irány Debrecen A „Kék csoda” megállás nélkül viszi „hátán” a kis kollektívát. — Debrecen következik — jegy­zi meg valaki. Debrecen szépen rendezett, az utóbbi években rohamosan fejlődő „öreg” város utcáin, a modem emeletes háztömbök mellett halad el a nagy Ikarus. Többen Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig kis főszereplőjére, Nyilas Misire gon­dolnak. Mások meg arra, hogy a felszabadulás első napjaiban itt alakult meg az ideiglenes kor­mány. — Az új állomáshoz megyünk — szól hátra Ladányi Pista bácsi. — De szép ... de modem ... Nézzétek, milyen gyönyörű fres­kók. Ez az alkotás dicséri munká­sainkat, mérnökeinket — jegyzi meg a kirándulók egyike. — Láttad volna közvetlenül a háború után... Itt mindenütt Dombatölcsérek, s a romok ször- hyű képe ásítozott az utasokra —i magyarázza Farkas Gyuszi. Mindenki a krematóriumot akar. ja látni. A valamikor száz holdon kiala­kított temető bejáratánál idős por­tás nyit ajtót. A hamvasztó ro­busztus épülete előtt egy férfi üd­vözli a vállalat szakszervezeti ak­tíváit. — Borsos József, Debrecen egy­kori műszaki tanácsosának javas­latára épült meg 1932-ben a ha­lotthamvasztó. De 1951-ig az egy­házak akkori tiltakozása miatt nem működött. Végül is 1951-ben győzött a helyes felfogás. Azóta, amint itt az alagsorban látják a falakon ezt a sok koszorút — tárja szét két kezét a vezető —, már túl. jutottunk a régi és helytelen fel­fogáson. Eddig tízezernél több ha­lottat hamvasztottunk itt el __ A temetőből a Tudományegye­tem előtti térre indul a kis cso­port, ahol a szökőkutak szépségét csodálják. Többen meg is jegyzik: — Vajon mikor lesz Békéscsa­bán legalább egyetlen szökőkút? A múzeumban hazánk régi tör­ténelme elevenedik meg a kirán­dulók előtt. Csodálják Munkácsy gyönyörű festményeit, a kínai, a japán, a cseh és más nemzetek ko. rabeli iparművészetét, történelmi hagyományait. A múzeumlátogatás után a Deb­recentől néhány kilométerre lévő Hortobágyi-csárdában ebédel a vi­dám kollektíva. Ebéd után a csár­da szomszédságában lévő Kilenc- lyukú Hídhoz siettek, ahol már­ványtábla hirdette: „Kilenclyukú Híd. Hazánk leghosszabb köhidja. Épült 1827—33-ig Povolny Ferenc tervei szerint.” A Hortobágy Máta Állami Gaz­daságban a pörgekalapos csikósok büszkén mutatják a tízéves Szig- lavi nevű derest, mely tavaly Ró­mában, az öttusa világbajnoksá­gon több első díjat nyert. Útirány: Miskolc Balmazújvárost már jól maga mögött hagyta a kék autóbusz, amikor Tiszalökhöz közeledve, va­laki felkiált: — Nézzétek balról azt a négy hatalmas kéményt! — Az a Tiszalöki Erőmű — szó­lal meg egy férfi. Néhány perc múlva a hatalmas erőmű, s vele szemben jobbról a 3—4—6 emeletes, új, modern lakó­tömbök között siklik az autóbusz. S az arcokról olvasni lehet a gon­dolatokat: „Hatalmas erőmű, szép új város, az egykori pusztaság­ban ...” Ki tudja, hány kilométert hagy­tak maguk mögött Kiss István au­tóbuszvezetőnek engedelmeskedve a nagy Ikarus fürge kerekei, amikor újabb gyáróriás kéményei s kőkerítéssel övezett hosszú épü­letei bontakoznak ki a kövesét jobb oldalán. — Ez a Mályi Téglagyár. A Ti­szalöki Erőműhöz hasonlóan, ez is a mi alkotásunk — mondja hátra­fordulva Ladányi Pista — bácsi. Közben jobbról-balról egymást követik a dombok, a lankák. A He. jőcsabai Cementgyár robusztus épületeit, s a kövesút feletti drót­kötélen tovasikló csilléket már jó­val maga mögött hagyják a vidám kirándulók, amikor egymást köve. Szerkesztői üzenetek „Több szülő” Békéscsaba, alá­írással hozzánk küldött levélre közöljük, hogy a városi tanács végrehajtó bizottsága több esetben foglalkozott a Kötöttárugyártói a Trefort utcán végig haladó sánc befedésével, azonban a községfej­lesztési alapból csak annyi pénzt tudott rá biztosítani, hogy csak a Trefort utcán tudták befedni az árkot. Sajnos a Péki utcán ez év­ben, de még a következő évben sem tudják az árkot befedni, fede­zethiány miatt. * K. István, Gyoma. — A nyug­díjigényét kétféle formában ter­jesztheti elő: személyes bejelentés vagy írásbeli kérelem útján. Sze­mélyes bejelentés esetén a szemé­lyi igazolvány és a bemutatott egyéb okmányok alapján az SZTK- nál igénybejelentő-lapot töltenek ki, amely az igény elbírálására szolgál. Ha az igényt postán be­küldött írásbeli kérelemmel ter­jeszti elő, az SZTK igénylő be­jelentő-lapot küld, amit 8 napon belül pontosan kitöltve vissza kell küldeni. Ilyen esetben azonban köteles még születési anyakönyvi kivonatát is csatolni, aláírásának valódiságát pedig a helyi tanács­csal (lakóbizottság elnökével vagy a szakszervezeti bizottsággal) iga­zoltatni kell. * Kerekes József, Békéscsaba. A szocialista országokkal kötött két­oldalú megállapodások alapján szabály van arra, hogy a baráti népi demokratikus országokba uta­zók milyen összegű valutát igé­nyelhetnek a megszabott forint ellenében. A rendelkezések értel­mében az Albániába utazó szemé­lyek 2000 lek, a Bulgáriába uta­zók 300 leva, a Csehszlovákiába utazók 400 cseh koronát, a Kínai Népköztársaságba utazók 50 yuan, a Korr-i Népi Demokratikus Köz­társaságba utazók 50 von, a Len­gyelországba utazók 500 zloty, a Mongóliába utazók 150 tugrik, a Német Demokratikus Köztársaság­ba utazók 100 keletnémet márka, a Romániába utazók 100 lei és a Szovjetunióba utazó személyek 30 rubel összegű valutát kaphatnak. A valuták kiviteléhez valutakivi­teli engedély szükséges, amelyet a Nemzeti Bank, a Kereskedelmi Bank és az IBUSZ a kiutazóknak a valuták eladásával egyidejűleg ad meg. tik a kisebb-nagyobb hegyek, hir­detve, hogy Miskolc következik. Az „öreg” Miskolcon tartott rö­vid pihenő után, amikor tovább­indul utasaival a kék Ikarus, imitt-amott már kigyúlnak az ut­cai lámpák. Miskolc-Tapolcára menet, a kacskairingós szerpentin kövesúton már teljesen besötéte­dik, amikor a távolból ezernyi fé­nyével, szikrát hányó, füstfelhőt árasztó kéményerdőjével feltűnik hazánk egyik büszkesége, gyár­óriása: a Diósgyőri Kohászati Mű­vek. Amint közeledik az Ikarus e gyárvároshoz, úgy lesz felismérhe- tőbbé, hogy csapoláshoz készülőd­nek. Itt-ott ezernyi szikra, s egy­más után ismétlődő fénycsóvák csapódnak ki a kemencék nyílá­sain. A mélyben elhelyezkedett gyáróriás, s a mellette elterülő vá­ros gyönyörű panorámájában való gyönyörködést megszakítja egy hang: — Nézzétek, csapolnak ... S a vakító fényű, folyékony vas vastagon hömpölyög az egyik ke­mencéből, sisteregve szórva az ég felé szikráit. Eger — a hős város Végtelennek tűnő szőlőtáblák mellett robog az Ikarus. S amint közelednek a hős városhoz, mind többen említik az egri várat. — Megérkeztünk — szól hátra Szabó Lajos, miközben a vár ha­talmas boltíves kőkapujával szem­ben „startol” a „Kék csoda” Tíz perc múlva az idegenvezető már a hős Dobó István várápak termeiben kalauzolja a kis kollek­tívát. A fegyver- és ágyútermek- ben, s a 32 méter mély földalatti folyosókon. Amint ismerkednek a hős várral a 41. sz. AKÖV kirándulói, úgy elevenednek meg előttük a hősök harcai, a Dobó Istvánoké, a Bor- ftemissza Gérgelyéké. Majd Balé Gergély, Passay Gáspár, Ziny Ist­ván hadnagyok, Stella Kristóf épí­tész és ötven magyar katona vég­zetes pusztulása, akik 1596-ban a török robbantás áldozatai lettek. Nevüket a földalatti 32 méter mélységben, 200 méter hosszan hú­zódó folyosó végében elhelyezett márványtáblán örökítették meg emlékeztetőül. A vártól néhány méterre egy te­rebélyes fa alatt, drótkerítéssel kö­rülövezve egy sír húzódik meg né­mán, csendben. A sír cementlap­járól ez olvasható: Gárdonyi Géza 1863—1922. Akik Dobó István és hős har­cosai várába ellátogatnak, kegye­lettel állnak meg néhány percre Gárdonyi Géza sírja előtt, aki az Egri csillagok című könyvében időtlen időkre emléket állított a hősöknek. E kétnapos kirándulás sokáig megmarad e kis kollektíva emlé­kezetében. Balkus Imre F I l Esterina Olasz-francia film — Kedves arcú, gyermekien tiszta tekintetű és lelkületű lány ez az Esterina. Arról álmodik, hogy egy­szer boldog, szép élete lesz. Most szolgálólány, aki gazdájától „köl­csönkért” kerékpáron kis időre ki. karikázott a szabadba és az or­szágút melletti mezőn hanyaitfek- ve ábrándozik eljövendő boldogsá­gáról. Arra riad, hogy egy csavar­gó ellopta a kerékpárt. Kétségbe­esve tér vissza gazdájához, aki a hírre majdem agyonveri. Éppen a közelben rakodik teherautóra Gino, a jóképű legény, társával. Kisza­badítják a lányt a megvadult em­ber kezéből, betuszkolják a gépko. csiba és elrobognak vele a veszé­lyes környezetből. Aztán szépen letessékelik Esterinát, de ő nem megy, ragaszkodik megmentéihez, hiszen a világon nincs senkije. Itt kezdődik tulajdonképpen a törté­net. Temérdek esemény, kalandos jelenet során Gino rádöbben, hogy nem az a helyes megoldás, ha Es­terinát eltaszítja, hanem ha örök­re magához láncolja. A meghatóan kedves történetű filmet a békés­csabai Brigád Filmszínház tűzte műsorára november 16—22-ig. Takarékossági ankét Békéscsabán (TudósítónktSl) A megye állami és tömegszer­vezeti szerveinek gondozásában, széleskörű társadalmi összefogás­sal e napokban beindított takaré­kossági napok egyhónapos prog­ramjának kiemelkedő színfoltja (esz a november 20-án Békéscsa­bán sorra kerülő takarékossági an­két, amelyet este 7 órakor a Haza­fias Népfront megyei bizottsága és az Országos Takarékpénztár megyei fiókja közösen rendez meg a -Jókai Színházén. Az ankéton dr. Terpitkó András pénzügyőr-vezér­őrnagy, a Pénzügyőrség országos főparancsnoka tart előadást az egyéni pénztakarékossági mozga­lom jelentőségéről és a takarékos- sági napok célkitűzéseiről. A ren­dezvényen a Takarékpénztári Fő- igazgatóságot Hoffmann József fő­osztályvezető-helyettes képviseli. A mintegy félórás közérdekű tá­jékoztató után a színház művészei szórakoztató ájándékműsort adnak a megjelenteknek. Népszerű ope­ra- és klasszikus operettrészleteket adnak elő Havas Ágnes, Nagy Er­zsébet és Bánffy Frigyes. Meghí­vott vendégként fellép Házy Er­zsébet, a Magyar Állami Operaház művésze. A zongorakíséretet ugyancsak vendégművész, Dénes Rádió- és televízió-műsor PÉNTEK, 1961. NOVEMBER 17. KOSSUTH RÁDIÓ: 4.26 Rákóczi-in- duló. 4.30 Hírek. 4.40—7.59 Vidáman, frissen! Közben 6.35 Jóreggelt! 8.10 Kedves régi melódiák. 9.00 „Itt is van ember.“ 9.15 Világjáró virtuózok. 10.00 Hírek. 10.10 Napirenden. 10.15 Részletek Kemény Egon Valahol Délen és Fényes Szabolcs Két szerelem c. operettjéből. 10.59 Lottóeredmények. 11.00 Vidám percek. 11.15 Zenekari muzsika. 12.0Ü Hírek. 12.15 Színes népi muzsika. 12.50 A törzsfő. 13.10 Operarészletek. 13.45 Gazdaszemmel a nagyvilág mezőgazda­ságáról. 14.00 Könnyű zene. Közben 14.15—14.30 A mosoly országa. 15.00 Hí­rek. 15.08 Időjárásjelentés. 15.10 Zene­kari dalok. 15.30 A természetbúvár poé­ta. 15.50 Szív küldi szívnek szívesen. 16.25 Gyújtópontban. 16.40 Kínai dalok. 16.55 Műsorismertetés. 17.00 Hírek. 17.15 ötórai tea. 17.45 Rádióiskola. 18.45 Egy dal — egy énekes. 19.00 Gál Anti és a többiek. 19.15 Téli órák — hasznos ‘ mulatságok. Közben 19.54 Jóéjszakát, gyerekek. 20.00—20.25 Esti Krónika. 22.00 Hírek. 22.20 Magyarországi Puccini-be- mutatók — korabeli kritikák. 23.15 Tánczene. 24.00 Hírek. 0.10 Éji zene. 0.30 Himnusz. PETŐFI RÁDIÓ: 5.50 Hírek. 6.00 Reg­geli zene. 8.00—8.10 Hírek. 14.00 Időjá­rás- és vízállásjelentés. 14.15 Kamara­zene. 14.45 Vietnami történet. 15.00 Né­pek zenéje. 15.40 Palestrina és Bach kórusműveiböi. 16.00 Hírek. 16.05 Ko­runk kapitalizmusa. 16.15 Egy téma — két szerző. 16.50 1000 szó franciául. 17.00 „Ugrás a túlsó féltekére”. 17.45 Két fú­vós-együttes játszik. 18.00 Hírek. 18.05 Régi magyar operettekből. 18.45 Szín­házi élet Szegeden. 19.00 Hírek. 19.05 Verbunkosok, magyar nóták. 19.30 Fa­lurádió. 19.50 Bécsi Ünnepi Hetek 1961. Szünetben 20.45 Sporthírek. 21.00—21.10 Hírek. 21.55 Esti hangulat. 23.00 Hírek. 29.15 Műsorzárás. TELEVÍZIÓ: Adásszünet. Erzsébet, a konferanszié szerepét pedig Almása Gizi látja el. A hasznos tájékoztatást és jó szórakozást ígérő műsort szabad belépéssel rendezik meg. A vár­ható nagy érdeklődésre tekintettel a rendezőség úgy döntött, hogy díjmentes belépőjegyeket bocsát az érdeklődők rendelkezésére, amelyek az előadás előtt, a hely­színen kerülnek kiosztásra. Értesülésünk szerint a takaré­kossági napok időtartama alatt a megye több más városában és köz­ségében is rendeznek a helyi szer­vek hasonló műsoros ankétokat. —km— iiimi ! SZABADSÁG MOZI, Békéscsaba. ! Nov. 16—19: Amerika egy francia sze- j mével. K. h.: 6, ”8, v.: 4, 6, 8. BRIGÁD MOZI, Békéscsaba. Novem- ! bér 16—22: Esterina. K. h.: fél 6, fél i 8, v.: fél 4, fél 6, féd 8. | TERV MOZI, Békéscsaba. November | 16—19: Warrenné mestersége. K. h.: j fél 6, fél 8, v.: fé-1 4, fél 6, fél 8. ! SZABADSÁG MOZI, Gyoma. Novem- ! bér 17—19: Folytassa nővér. K. h.: 7, I v.: 3, 5, 7. | BASTYA MOZI, Békés. November ! 16—19: Az esőcsináló. K. h.: 6, 8, v.: ; 4. 6, 8. j ERKEL MOZI, Gyula. November | 17—19: A szép Inker!. K. h.: fél 6, fél I 8, v.: fél 4, fél 6, féd 8. PETŐFI MOZI, Gyula. November | 16—19: A macska kinyújtja karmait. K. h.: 6, 8, v.: 4, 6, 8. VÖRÖS OKTOBER MOZI, Mezöko- vácsháza. Nov. 17—19: A gyűlölet ál­dozata. K. h.: 7, v.: 3, 5, 7. PARTIZÁN MOZI, Orosháza. Novem­ber 16—19: Rocco és fivérei I—II. r. BÉKE MOZI, Orosháza. November 17—19: Szikláik és emberek. K. h.: 5, 7, v.: 3, 5, 7. DÖZSA MOZI, Tótkomlós. November 13—16: Rocco és fivérei I—13. PETŐFI MOZI, Sarkad, November 17—19: Az áruló bankjegy. K. h.: 8, V.: 4, 6, 8. TÁNCSICS MOZI, Szarvas. Novem­ber 16—19: Katonazene. K. h.: 5, 7, v.: 3, 5, 7. ADY MOZI, Szeghalom. November 17—19: Lejtőn. K. h.: 7. v.: 3, 5. 7. SZABADSÁG MOZI, Vésztő. Novem­ber 17—19: Matróz a rakétában. K. hp 7, vs: 5, 7,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents