Békés Megyei Népújság, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-14 / 268. szám
2 N ÉP ÚJ S Á G 1961. november 14., kedd Kommunista módon... — Pártvezetőség-újraválasztás a battonyai Dóssá Termelőszövetkezetben — — Sokat várunk ettől a pártvezetőség-választó taggyűléstől... így mondták többen a battoryai Dózsa Termelőszövetkezet kommunistái közül péntek este, miközben egyre sűrűbben nyílt a községi tanács nagytermének ajtaja. A pártvezetőség beszámolója — melyet Lengyel elvtárs, a szövetkezet párttitkára ismertetett — nem volt terjengős. Ezért sikerült a beszámolóban a 3300 holdnál nagyobb szövetkezet helyzetét tömören ismertetni, de különösen a pártszervezet belső életét jól bemutatni. A Dózsa Tsz kommunistáinak e fontos tanácskozása a szó igazi értelmében őszinte tanácskozás volt A taggyűlést a bátor hangú bírálat jellemezte, s ehhez az őszinte, önkritikus beszámoló adta meg az alapot A szövetkezet gazdáinak nem kell szégyenkezniük a munkát illetően. S ebben nyilvánvaló, benne van a kommunisták igyekezete. Egynéhány kommunistánál azonban fellelhető több olyan jelenség, mely már most, de később még inkább rossz hatással lehet a szövetkezeten belüli pártéletre, vagy éppen a soron lévő gazdasági tennivalókra. A beszámoló határozottan tette I szóvá, hogy a párttagságnak még a fele sem jár el rendszeresen a taggyűlésekre. Az eknairadozók nyilvánvaló, nem is tudnak aktívan segíteni a gazdasági vezetésben, vagy éppen esetenként a helytelen nézetek, a helytelen szemléletek leküzdésében. S ez azzal is magyarázható, hogy a pártcsoport, bizalmiak a pártbélyegek szétosztásán kívül úgyszólván semmit nem csinálnak. Pártcsoport-érte- kezietéket nem tartanak, a Kommunistákat nem tájékoztatják. A vezetőség beszámolója igen önkritikusan tette szóvá azt is, hogy 63 kommunista között mindössze négy fiatal van. A többiek 50 éven jóval felüliek. Egyrészt ebben, másrészt pedig a pártcso- port-vezetők gyenge tevékenységében látja — részben helyesen — a pártvezetőség a párton belül érezhető aktivitás hiányát Azt már a hozzászólásokból tudtuk meg, hogy a pártvezetőség sem sokat tett azért, hogy több fiatal kerüljön a pártszervezetbe, mint ahogyan azért sem, hogy a párt- csoportvezetők dolgozzanak is. Amint a beszámolóból kiérződött, a taggyűlésekről való elmaradozást a kommunisták hallgatását sok tekintetben a párttitkár és a termelőszövetkezet elnöke között jó ideig meglévő helytelen viták és a mindenáron való ellentétek szül- ték. Az őszinte beszámolót legalább olyan őszinte vita követte. A kommunisták bírálták a pártvezetőséget a tespedésért, a párttagok munkájának lanyhulásáért, többek között azért, hogy a pártcsoportok hosszú idő óta nem töltik be feladatukat. Majd pedig azért, hogy a pártvezetőség már Tanulmányút Debrecenbe A Gépipari Tudományos Egje- sület békéscsabai csoportja november 20-án Debrecenbe, a Gördülőcsapágygyárba rendez egynapos tanulmányutat. A résztvevők az üzem gyártmányait, technológiáját, munkaszervezését és anyagvizsgálati módszereit tanulmányozzák. jó ideje nem ad pártmunkát a tagjelölteknek, s a régi kommunistáknak. A hozzászólók közül többen féltőén beszéltek a fiatalokról, a kiszistákról. Valamennyien elítélték — úgy véljük túlzottan — a fiatalok egy részének a magatartását, az idősebbekhez való viszonyát. Nagy kár, hogy a felszólaló idős elvtársak a bírálaton túl nem beszéltek arról, nem adtak javaslatot a vezetőségnek ahhoz; hogy az általuk elítélt fiatalok jó útra térítését maként képzelik el. Különösen nem beszéltek arról, hogy ők idős, tapasztalt kommunisták mennyi részt vállalnak a fiatalok viselkedésének megváltoztatásából. Jól lehet, a termelőszövetkezet ötvennél több KISZ- fiatalja között vannak olyanok, akik már eddig is érdemesek lettek volna a párttagjelöltségre, a párttagságra. Az persze már nem csak a pártvezetőség, hanem az egész pártszervezet hibája, hogy ebben az évben is mindössze két tagjelöltet vettek fel a pártba. így nem csoda, hogy úgyszólván idősekből tevődik össze a battonyai Dózsa Termelőszövetkezet párttagsága, s az, hogy az állattenyésztésben is egyetlen párttag van. • A hozzászólók szóvá tették azt is, hogy a pártvezetőség nem sok gondot fordított az asszonyokra, pedig a növényápolás 70 százalékát ők végezték el. A szövetkezet nőtanácsa is magára maradt. Az idős, jórészt már munkaképtelen szövetkezeti gazdákra sem sok gondot fordított a pártvezetőség, de a gazdasági vezetők még any- nyit sem. A múlt évek hibáiból okulva, többen szóvá tették, hogy a párt- vezetőség és á párttagság kölcsönösen kerüljön közelebb egymáshoz. S egy sor gyakorlati példával bizonyították a felszólalók, hogy ezt nem ok nélkül mondják. Csak az őszinte bizalom, a bírálat egészséges légköre teremtheti meg a Dózsa Tsz-ben a kiegyensúlyozott pártéletet. Csak így tud mozgósítani a pártszervezet a termésátlag tervezett növelésére, az állattenyésztési terv teljesítésére és arra, hogy minél jobban tudják kihasználni azokat a nagy lehetőségeket, melyek kínálkoznak vagy éppen adva vannak a termelőszövetkezetben. A battonyai Dózsa Termelőszövetkezet pártvezető6éget újjáválasztó taggyűlése — az őszinte hangú beszámoló nyomán, s az azt követő hozászólásokkal — elérte célját. Ha azt mondjuk, hogy a beszámoló a hozzászólásokkal együtt jó munkatervnek is nevezhető, mely hosszú időre meghatározta az újjáválasztott pártvezetőség, s az egész párttagság jövőbeni tennivalóit — nem túlozunk. Hiszen ez a párttaggyűlés nemcsak a pártszervezet belső életének fogyatékosságait elemezte. Teret kapott a beszámolóban, majd a vita során a gazdálkodás sokoldalú problémája, sőt egyes elvtársak hibáinak ostorozása is. A taggyűlés miután befejezte tanácskozásait, s a kommunisták hazafelé készülődtek, szavaikból érződött: a pártvezetőség-választó taggyűléstől megkapták azt, amit vártak. A beszámolóban, a hozzászólásokban elmondottak és a határozati javaslatban rögzítettek azt követelik, hogy a jövőben a battonyai Dózsa Termelőszövetkezet kommunistái egy húrt pengessenek, s egyértelműen mutassák a célt a pártonkívülieknek. Balkus Imre Angol lapok a Szovjetunióval tartandó tárgyalások szükségességéről (Folytatás az 1. oldalról) hallani, amelyek csak a Szovjetunió malmára hajtják a vizet. Harold Wilson, volt munkáspárti kereskedelmi miniszter írja az erősem jobboldali SUNDAY EXPRESSBEN: A Szovjetunió és Kelet-Német- ország joggal követelhet biztosítékokat a nyugatnémet felfegyverzés tekintetében. Gyakran jártam a Szovjetunióban, s mindig úgy találtam, hogy nemcsak a vezetők, de a köznép sem felejtheti el a 17 millió szovjet állampolgárt, akiket a németek a legutóbbi háborúban lelőttek. Mi a munkáspártban sürgetjük Németország keleti határainak és a keletnémet rendszernek az elismerését, Nyugat-Berlin függetlenségének és hozzáférésének szavatolása ellenében. Külügyminiszterünk, Lord Home sajnálatos beszédei azonban, amelyek John Foster Dulles, az elhunyt amerikai külügyminiszter örvénypolitikájára emlékeztetnek, lehetetlenné teszik az ilyen politikát. Lord Home, aki egykor mint Chamberlain parlamenti magántitkára a Hitler és Mussolini előtti gyalázatos be- hódolás szavait szajkózta, most hetvenkedő beszédek tűzijátékát puffogtatja a Szovjetunió ellen, mintha azzal Hruscsovot meg lehetne ijeszteni. Home erőszakoskodó kijelentéseit megtapsolják Adenauer és hívei, de hatásosabb lenne a realista tárgyalás. Home úgy látszik, azt képzeli, hogy a XIX. századbeli cári udvarral van dolga, holott 1961-ben élünk és nem 1861-ben, s haladó szellemű, tudományos gondolkodású emberekkel van dolgunk, akik realista angol álláspontra okos választ adnának. Manapság nem engedhetjük meg magunknak azt a fényűzést, hogy Lord Home a külügyminiszterünk — írja végül Wilson. Az ultrák folytatják terrorista tevékenységüket Algériában Algír (MTI) Mint az AFP tudósítója közli, november 12-én délután Algír közelében megölték Salah Bena- eeur algériai szenátort, a francia szenátus tagját. A taxiban utazó szenátort „ismeretlen” tettesek géppisztollyal lőtték le. Ezenkívül vasárnap más terrorista cselekmények is történtek, melyek során 4 algériait megöltek és tízet megsebesítettek. A Reuter orani tudósítója jelenti, az OAS titkos fegyveres szervezet banditái 14 plasztikbombát robbantottak fel az algériai városokban. A robbantások során tizen, négyen megsebesültek, köztük három gyermek. A R >nmin Ribao szemleírója a Kuba elleni agresszió előkészületeiről Peking (TASZSZ) Kubát újabb fegyveres agresszió fenyegeti — írja a Renmin Ribao szemleírója —, ezt bizonyítja, hogy az Egyesült Államokban fokozzák a zsoldosok kiképzését és katonai előkészületeket tesznek Kuba ellen, az Egyesült Államok ellenforradalmárokat használ fel kubai terrorista és felforgató cselekmények végrehajtására. — A Kennedy-kormány nem törődött bele a Kuba elleni áprilisi behatolás meghiúsításába és nem vpnta le a megfelelő tanulságokat sem — folytatja a szemleíró. — Rusk amerikai külügyminiszter nemrég kijelentette, hogy az Egyesült Államok semmi esetre sem hajlandó békés együttélésre Fidel Castro kormányával. — Ámde egész Latin-Ameriká- ban egyre szélesebbé válik a kubai forradalmat támogató mozgalom. Latin-Amerika népei nem tűrik el, hogy az amerikai imperializmus megfojtsa a kubai forradalmat. Az egész világ békeszerető népei szintén a kubai népet támogatják. Ha az amerikai imperialisták újabb fegyveres agressziót robbantanak ki Kuba ellen, akkor nemcsak Kuba népe vág vissza teljes erejével, hanem Latin-Ame- rika és az egész világ népi erői is határozottan ellenük fordulnak — állapítja meg befejezésül a szemleíró. (MTI) A kongói kormány csapatai előretörnek Katanga területén — A Nyugat Csőmbe megmentésén mesterkedik — London (TASZSZ) A kongói nemzeti hadsereg csapatai a baluba-törzs egységeivel együttműködve ellenőrzésük alá vonták Albertvillet, Észak-Ka- tanga legnagyobb városát. A Reuter jelentése szerint Csőmbe köz- igazgatási szerveit kiűzték Mano- no városából és Kongolot is bekerítették a baluba-törzs fegyveresei. Mint az Observer írja, „Csom- bét az a veszély fenyegeti, hogy teljesen elveszíti ellenőrzését Katanga északi része fölött”. A lap Elisabethville-i jelentéséből világossá válik, hogy Anglia szeretné megmenteni Csőmbe bomlófélben lévő rendszerét, szeretné minden áron megtartani hatalmában a nyugati imperializmus e lakáját. Az angol nagykövet elisabeth- villei látogatásának célja, hogy megakadályozza Csőmbe végleges katonai vereségét, s egyidejűleg semlegesítse az ENSZ Biztonsági Tanácsának esetleges intézkedéseit. (MTI) HARMATH - RÉTI: Á Toplitz-tó titka (31.) A Bernhard-akció névadója erre visszavonhatatlanul döntött. Gyors terepszemlét tartott, összeráncolt homlokkal töprengett, hogy — a saját érdekében is — hogyan tüntethetné el a nyomokat. Amikor megpillantotta a tó hold- fényben csillanó tükrét: fellélegzett. Csónakokba cipeltette a ládákat, az evezőkhöz már SS-ek ültek, aztán a Toplitz-see közepén egymás után csobbant a víz... Az őrnagy már hivatta Wegnert, hogy a H 28-as utasításnak megfelelően eltüntesse a szemtanúk maradékát is, amikor — és ez már nem volt hallucináció — tompa morajlás hallatszott távolról: igen, most már valóban a front, az ágyúk hangja. — Itt várjatok — mondta egy Hansch nevű SS-altisztnek, magához intette Wegnert, leszállította a motorkerékpárról a hírvivő SS-t, aztán Bernhard Kruger őrnagy, a történelem legnagyobb pénzhamisítási akciójának közvetlen vezetője eltűnt a csillagos éjszakában. Az ágyúdörej közeledett, Hansch egyre idegesebben járkált fel-alá, aztán legyintett és elindult az egyik tómenti sziklaösvényen. Nyomában a többi SS. Amikor a foglyok már nem láthatták, az altiszt leszaggatta SS-jelvényeit, a tó újra csobbant: ezúttal a beledobott géppisztolyoktól. ... Másnap hajnalban egy apró termetű, félrecsapott sapkájú szőke szovjet katona majdnem összeroppant két elkínaott arcú, de szédületesen boldog, borostás óriás testvéri medve-szorításában. X. Ön az NSZK szabad polgára... A férfi megállt az ajtóban — len foszlányok ismét egy keresztmozdulata katonás volt, mintha névvé álltak össze: Benedikt! jelentést akarna tenni — az asz- — Bernhard — mondta nyugodt szony csak nézte, azután hirtelen kijelentő módban a férfi. Azután felsikoltott: gúnnyal kevert fölényességgel tet— Bernhard! — alig hangzott el te hozzá: Bernhard Kruger, ha azonban a név, ijedten harapta el úgy tetszik, a Német Szövetségi a szavaikat, amíg csak az értelmet- Köztársaság szabad polgára. Az asszony nem így képzelte el a viszontlátást. Toprongyos alakot várt, aki sötétedés után lopva zörget a kertre nyíló ablakon, vagy álruhában vagy tudjisten hogyan surran be a szobába és törleszkedik és ri mánkodik, hogy ő védőn anyáskodhasson felette. De Hilde Krugemek megint csak az a sors adatott meg, hogy a Nagy Ember szerény árnyéka legyen ... Nem sokkal később az asztalnál ültek, Kruger, Hilde és a három fiú, akik addigra hazaérkeztek az iskolából. Az asszony mérte szét a sült marhahúst, egy pillanatig gyönyörködött saját konyhai művészetében, azután magyarázólag mondta a messziről jöttnek: — A piac újra tele van már... — Miért, talán éheztetek?! — csattant fel Kruger hangja. — A pénzesutalványok nem érkeztek meg idejében? Vagy Benedikt Krause nem adta fél elég pontosan. Szegény Benedikt, az ezzel búcsút mond az árnyékvilágtól, mert ezentúl ismét saját nevemen szerepelek majd. — És a szomszédok? — A szomszédok majd tudomásul veszik. Holnap meg egymást törik, hogy a kedvembe járjanak ... Én is másképpen képzeltem, dehát Ende gut, alles gut. Jobb lett a vége, mint ahogyan hittem volna. — Apa, mi történt véled? — kérdezte kissé megszeppente« Kari, a legkisebb fiú. Nem tudta, vajon nem rivall-e rá atyja túlzott kíváncsiságáért. De Kruger