Békés Megyei Népújság, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-10 / 265. szám
4 MÉPÚJSAG 1961, november 10., péntek Megkezdődtek a munkás- és tsz-akadémiák előadásai A múzeum az élet szolgálatában Már a tavalyi népművelési évadban is több munkásakadémia és termelőszövetkezeti akadémia működött megyénkben és ezek közül nem egy példamutató munkát végzett. Az idén a tavalyi tapasztalatokat is felhasználva 11 munkásakadémiát és 26 tsz-akadémiát szerveztek, az előbbiekben 166 előadást, az utóbbiakban pedig 353 előadást tartanak majd. A számszerű emelkedés a tavalyihoz viszonyítva a munkásakadémiáiknál kétszeres, a tsz-akadémiákmál pedig háromszoros. Az akadémiák ünnepélyes megnyitói a közelmúltban kezdődtek meg. Különösen jól sikerült a munkásakadémia megnyitó ünnepsége a Békéscsabai Kötöttáru- gyárban, ahol a hallgatók 99 százaléka nő és a Gyulai Haris- nyagyárban is, ahol október 31-én jöttek először össze a munkásakaBeíejezésóhez közeledik hazánkban a mozihálózat kiépítése. A filmszínházai?; száma elérte a 4575. öt, s az állam gondoskodáséval, valamint a társadalom hozzájárulásával az év végére 200 kis lélekszámú település kivételével az ország valamennyi községében rend. szeresen játszó mozi működik. A filmek eljutnak a 200 falucska lakódhoz is: ezeket két-háromhe- tenkint vándormozi keresi fel. Az új filmszínházak építésével egyidejűleg, elsősorban 1958 óta, jelentős gondot fordítanak a megEgy 25 ezer forintos balesetbiztosítási szerződés tulajdonosa halálos balesetet szenvedett. A biztosítási szerződés kedvezményezett személyt nem jelölt meg és bemutatóra szóló kötvényt sem állítottak ki, ezért a biztositó intézet kamatozó betétkönyvbe helyezte el a balesetbiztosítási összeget. A közjegyző az összegre hagyatéki eljárást folytatott le és a biztosítási összeg felét az elhalt személy gyermekeinek adta át a biztosított személy feleségének özvegyi haszonélvezeti jogával terhelten. Az ősszeg másik felére vonatkozóan megállapította, hogy az az özvegyet illeti meg, mint házastársat. Az üggyel a Legfelsőbb Bíróság a legfőbb ügyész törvényességi óvása folytán foglalkozott. A balesetbiztosításra vonatkozóan az életbiztosítás szabályait kell alkalmazni. A vonatkozó jogszabályok szerint a biztosítási összegre az’a személy jogosult, akit a szerződésben kedvezményezettként megjelöltek, vagy aki a bemutatóra szóló kötvény birtokosa, végül ha a kedvezményezettet a szerződés-ben nem jelölték meg és bemutatóra szóló kötvényt sem állítottak ki, a démia hallgatói. A Kötöttárugyárban az ünnepélyes megnyitó után Pataj Pál, a TIT természettudományi szak titkára megtartotta az első előadást is „Vulkánosság és földrengések” címmel. A megnyitó ünnepség és az előadás is mintaszerű volt. Különösen tetszett a hallgatóknak az, hogy az előadó szavait jól sikerült szemléltető eszközökkel: képekkel, rajzókkal illusztrálta. A tsz-akadémiák ünnepélyes megnyitói is megkezdődtek. Mezőhegyesen november 1-én és november 3-án két tsz-akadémiát is megnyitottak a MEDOSZ művelődési otthonban. A sarkadd járásban — ahol hat tsz-akadémia szerveződött, és jó néhány Szövetkezeti Téli Este előadássorozatot is rendeznek — szintén megkezdődtek az akadémiák. A szarvasi járásban néhány nap múlva tartják meg az ünnepélyes megnyitókat. felújítására, rekonstrukciójára is. Az elmúlt három és fél, négy évben több mint 236 millió forintot költöttek erre a célra. Az állami gondoskodáson kívül a társadalom hozzájárulása elérte a 28 millió forintot. Ennek legnagyobb részét a tanácsok biztosították, többnyire a községfejlesztési alapokból. Az idén az ország 39 községében építettek új filmszínházat, vagy olyan művelődési otthont, amelyek filmek vetítésére is alkalmasak. vénykönyv indokolása szerint a biztosítási összeg nem része a hagyatéknak, tehát arra hagyatéki eljárást sem kell lefolytatni. A konkrét esetben, minthogy sem kedvezményezett személy a biztosítási szerződésben megjelölve nem volt, és biztosítási kötvényt sem állítottak ki, az elhalt személy örökösei közvetlenül a biztosítási szerződés alapján szerzik meg a biztosítási összeget. A biztosítási összeg nem tartozik a házastársi vagyonközösséghez sem és nem lehet ezen a címen az elhalt biztosított személy özvegyének juttatni a biztosítási összeg felét. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a közjegyző hagyatékátadó végzését törvénysértőnek találta, azt hatályon kívül helyezte és utasította a közjegyzőt, értesítse az illetékes gyámügyi hatóságot, hogy a biztosítási összeg hagyatéki eljárás nélkül illeti meg azokat a személyeket, akik örökösökként figyelembe vehetők. Ha az örökösök között vita van, azt csak külön perben lehet elbírálni. Nem egy ember akad még, aki ilyesféleképpen vélekedik: — A múzeum ásatag tárgyi emlékek rideg őrzője, afféle jégszekrény, mely a múltat tartósítja a mának. Vajon igaz-e ez ma nálunk? A múzeum előtt gépkocsik, motorkerékpárok száguldanak le-fel, céljuk felé. A magasban repülőgép húz el. Az épület ablaka alatt járókelők sietnek napi dolguk után. Lehetséges volna, hogy egy rideg emlékraktár zordonoskodik ennek az életzajlásnak a kellős közepén? — A múlt esztendőben múzeumunknak 24 000 látogatója volt. Az idén, noha még két hónap választ el bennünket a Szilvesztertől, 27 ezren tekintették meg mindazt, ami megtekintésre érdemes... És még csak nemrég nyílt a VIII. megyei képzőművészeti kiállítás, ami máris szép számmal vonzza a közönséget. Aztán ott van állandó jelleggel a régiségtár, meg a Munkácsy-terem. Ügy fest a dolog, hogy a látogatók száma év végén túlhaladja majd a tavalyit is — mondja dr. Tábori György, a múzeum igazgatója. Tehát nemcsak kint, 'hanem itt bent is zajlik az élet. És — vajon honnan áramlik ide? Iskolákból, üzemekből, hivatalokból, termelő- szövetkezetekből, a város és környéke minden tájiról. Ezrek és ezrek kíváncsiak minden évben a festők és szobrászok művészetére, a város történetére, munkás- mozgalmi múltjára, népművészeti hagyományaira. Nincs itt semmiféle múzeumi „dohosság”, hanem eleven lüktetés! Persze, nem mindig volt így. Például 1948-tól 1952-ig a látogatók száma csupán 4—5 ezer. A jelenlegi igazgató idekerülésével szervezett, tervszerű munka kezdődött, melynek eredményeként a múzeumlátogatók száma rövid idő alatt 10—15 ezerre nőtt, és fokozatosan elérte a mai tetszetős, de még korántsem túlteljesíthetetlen számot. Csaba népe tehát megkedvelte és mindjobban szereti múzeumát. A múzeumnak a lakosságra gyakorolt kulturális nevelőhatását az érzékelteti talán legjobban, hogy csupán az idén 16 kiállítást nyitottak meg. Ennek 60 százaléka képzőművészeti, a többi néprajzi, várostörténeti, munkás- mozgalmi és más egyéb volt Az egyéniek mellett örvendetesen gyarapodott a csoportos látogatások száma, ami az üzemek, intézmények, szövetkezetek dolgozói részéről a közös kulturális érdeklődés fokozódásának a jele. A múzeum megtekintésében és ismételt felkeresésében az iskolák vezetnek. Sajnálkozva halljuk, hogy a csoportos látogatások üzemi szervezése gyenge. Tábori elvtárs hangoztatja is, hogy a gyárakban, vállalatoknál fokozni kellene a dolgozók arról való meggyőzését, hogy egy-egy múzeumi látogatás milyen nagymértékben szélesíti kulturális látókörüket. Ehhez kapcsolódóan nekünk az a véleményünk, hogy a felvilágosításnak elsősorban bent, az üzemekben, közvetlenül a kultúrfelelősök és mindazok részéről kell megtörténnie, akik ennek érdekében ott a legtöbbet tehetnek. A meghívó és a plakát ugyanis egymagában nem elég. Az is hasznos volna, és segítene az érdeklődés felkeltésében, ha a múzeum részéről üzemi és tsz-klubokban időnként tájékoztató előadást tartanának egy-egy soron következő kiállításról, és általában a csabai múzeum életéről, népművelő szerepéről. Az idei múzeumlátogató csoportok száma eddig 168. Több kiállítás még több embert vonzana. Azt halljuk azonban, hogy a múzeum fejlődésének van egy nagy akadálya, a helyiséghiány. — Rohamosan alakul életünk, minden átépül, gépesedik, aminek csak örülhetünk — mondja az már nehéz lesz népművészeti, háztartási és mezőgazdasági kortörténeti eszközöket lelni —fűzi hozzá a múzeumi szakember aggodalmá- val.Ezért most mindent begyújtunk, ami csak fellelhető érték. Emiatt aztán kénytelenek vagyunk raktárrá alakítani a kiállítási termek egy részét. Innen a helyiséghiány. A párttól, a tanácstól eddig mindig megkaptuk a szükséges erkölcsi támogatást. Reméljük, erre, a fejlődésünkéi gátló kényszerhelyzetre is akad orvosság. Mi is reméljük, hiszen a lakosság részéről mind nagyobb a készség, hogy a jövő részére megmentsen kultúrtörténeti értékeket. Mind többen ajánlanak fel, ajándékoznak önzetlenül ilyen tárgyakat, dokumentumokat, vagy hívják fel ezekre a múzeum figyelmét. Kell tehát a hely mindenképpen, s amellett a kiállítások rendezése sem szenvedhet csorbát, hiszen ennek az intézménynek ez a másik fő tevékenysége. A továbbiakban bepillantást nyerünk a múzeumi munka olyan területére is, mellyel kapcsolatban szerényen azt mondják a benne tevékenykedők, hogy nem érdekli a nyilvánosságot, mi azonban úgy véljük, érdekli. Az igazgató, aki egyébként a múzeum egyetlen tudományos munkatársa, a TIT felkérésére gyakran ellátogat vidékre, néprajzi és régészeti előadások tartására. Mikor annak idején az intézmény élére került, mindössze ötven, most pedig háromezer kötet szakkönyv áll a múzeumban az érdeklődők, a kutatók rendelkezésére. Egyébként ami a régészeti és néprajzi anyagot illeti, annak kétharmadát maga gyűjtötte. Még mielőtt a városrendezés miatt végképpen eltűnne, rajzban és fényképen megörökítette Csaba jellegzetesen paraszti háztípusát, a podsztyenás (tornácos) házat, szám szerint 15-öt. Általában 300 felvételt készített Békéscsaba olyan házairól, amelyeket a város- fejlesztés során idővel lebontanak. Értékes csabai paraszti bútorokat, szőtteseket is sikerült megmentenie a jelen múzeumlátogatói és az tetőkor részére. A múzeum részéről egyébként örömmel keresik fel mindazokat, akiknél népművészeti, kortörténeti tárgyak, emlékek lelhetők, és menthetők meg. Tábori igazgató a szakirodalmat is gazdagította, és gazdagítja. Számtalan bel- és külföldi lapban, művészettel foglalkozó írását, m békéscsabai szlovák népművészetről szóló tanulmánya pedig most van kiadás alatt. Az intézet régi munkatársa, és a múzeumi munkában az igazgató régi segítője Asztalos György restaurátor, aki ebben a minőségben meglepő eáztétikai érzékkel végzi nem könnyű munkáját. Ö egyébként a képzőművészeti, a múzeumi kiállítások szervezésében és kivitelezésében országosan ismert szakember, akinek szaktudását legutóbb Debrecen, Nyíregyháza és Eger múzeumai vették igénybe. Most, a múzeumi látogatásunkon túl lévén, visszagondolunk az ott hallottakra, és arra a következtetésre jutunk, amire bizonyára már sokan, hogy a csabai Munkácsy Mihály Múzeumnak a szocialista kultúra terjesztésében nem lebecsülendő szerepe van. Segíteni kell tehát, hogy zavartalan működéséhez minden tárgyi feltétel biztosítva lehessen. Szerény véleményünk azonban az, hogy addig is, amíg valamilyen formában a raktárkérdés megoldódik, terjedelem helyett változatosságban kellene és lehetne bővíteni kulturális tevékenységét és hatását. Az üzemekben, szövetkezetekben való közvetlen hírverésről már szólottunk. Most arra hívnánk fel a múzeumvezetés figyelmét, hogy olyan kiállításokat is érdemes lenne a programba iktatni, amelyek nem kapcsolódnak ugyan szorosan a „klasszikus értelemben vett’ múzeumi profilhoz, és mégis otthonosak lennének ott. Például ilyenek az ismeretterjesztés tudományos oldalai, mint például az orvostudomány (a ráolvasástól az antibiotikumokig), a technika (a faekétől a traktorekéig), a csillagászat (a mennyországtól az extragalaktikákig) és még sorolhatnánk a témát. Tehát még bátrabban bevinni az életet — annak minden vonatkozásában — a múzeum falai közé, s így a múlt a szocialista jelennel a csúcsán, még erőteljesebben megmutatja, hogy milyen magasra jutottunk. Huszár Rezső Fizessen elő a Népújságra! Kérjen előfizetési űrlapot a helyi postahivatalban a kézbesítőktől vagy a hírlapszesvezőktől. Befejezés előtt a mozihálózat kiépítése — Kétszázharminchatmillió forint a filmszínházak rekonstrukciójára — lévő intézmények tatarozására, (MTI) Új könyv Komló* János: ELÁRULT ORSZÁG E könyv lapjain hazánk történetének egyik legfontosabb időszaka elevenedik meg az eseményeket átélt író tolla nyomán. 1944 március 19-én kezdődik a történet. Krónika? Memoár? Történetírás? Mindegyik és egyik sem! Sok új tény, adat és a politikai élet hátterében megbújt igazi mozgató figurák bemutatása teszi rendkívül érdekes olvasmánnyá a könyvet. HASZNOS TUDNIVALÓK Kié az életbiztosítási összeg biztosított örököse. A Polgári Törigazgató —, de ugyanakkor arra folyóiratbant jelent meg cikke. A is kell gondolnunk, hogy ilyen kö- Szlovák*Tudományos Akadémia rülmények közt néhány év múlva nemrég adta ki a tótkomlósi nép-
