Békés Megyei Népújság, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-07 / 263. szám

3

PÉPŰJSÁG

1961. november 7., kedd

(Folytatás az 1. oldalról)

gondolkodására, és arra készteti őket, hogy tevékenyen harcoljanak az új rendszer megszilárdulásáért.

A mi hazánk függetlensége, né- pünk szabadsága is beletartozik abba a világtörténelmi folyamatba, melyet az 1917-es Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme nyitott meg, amellyel kezde. tét vette a kapitalizmus általános és állandóan mélyülő válsága. Népünk múltja is a kisemmizettség, a könyörtelen elnyomás és az ellene való forradalmi tiltakozás időszaka volt.

Népünk — amely eggyé van

Szabó Sándor elvtárs beszéde

forrva a szocialista tábor valamennyi népének a sorsával — .jövője a felemelkedés, a szocialista, majd a kommunista életforma!

Társadalmi fejlődésünknek a szocializmus irányában világos és cél. rávezető útját mutat ja a forradalmi harcok füzében született és megerősödött pártunk, melynek lényegéből fakad népünk hűséges szolgálata! Mi, magyar kommunisták, akkor teszünk még jobb szolgálatot a szocialista forradalom ügyének, ha

dolgozó népűnkkel eggyélorrva,

minden lehető jót megteszünk azért, hogy meggyorsítsuk a szocialista építés ütemét, hogy mihamarabb közelebb hozzuk azt a napot, mikor elmondhatjuk, hogy győzött hazánkban is a szocializmus.

Az 1956-os ellenforradalom szétzúzása óta nagyszerű eredményeket értünk el az ipar és a mezőgazdaság termelésében, melynek nyomán tovább gazdagodott az or. szag, tovább javult megyénk lakosainak is a jóléte. Bizonyításként engedjenek meg néhány példát említeni: 1960-ban Békés megyében munkabér címén 35,4 százalékkal nagyobb összeget fizettek ki, mint 1957-ben, összesen 1 milliárd 99 millió forint összegben. Ezenkívül a családi pótlék, a táppénz, és az egyéb személyi jellegű kifizetett összeg 71,1 százalékkal volt nagyobb, mint 1957-ben. Csak nyereségrészesedés címén 26 millió forinthoz jutottak a dolgozók. Teljesen érthető, hogy ez jelentkezik a kiskereskedelmi forgalomban, mely 1960-ban 1957-hez képest 29,6 százalékkal növekedett, elérte a 2 milliárd 430 millió forintot.

1960-ban 22,6 százalékkal több élelmiszert, 26 százalékkal - . több ruházati cikkét, 44,5 százalékkal több vegyesiparcikket vásároltak a dolgozók, mint 1957-ben. 1960-ban, egy év alatt, 3543 mosógépet, 9966 kerékpárt, 1552 125 köbcentis, vagy ettől nagyobb motorkerékpárt, 8476 rádiót, 1727 televíziót, 54 millió forint értékű bútort, 8 millió forint értékű órát vásároltak a megye dolgozói.

Hol vannak már az 1930-as esztendők, amikor a mezőkovácsházi járásban és máshol is egy földmunkás-család egy fóré számított évi összes jövedelme 37 pengő volt, s a kisbirtok forgalmi értékének 125 százalék erejéig volt terhelve? Az egykor kizsákmányolt munkás, kisemmizett summás, lebecsült népi értelmiség ma saját hazájában, a munkán alapuló, növekvő jólétben mind magasabb távlatok felé tör előre a szocializmus győzelme felé. Ennek megfelelően fejlődtünk kulturális, szociális és egészségügyi ellátottságban is. Az épített lakások száma 1957-től 1960-ig 4906, a dolgozók lakásainak villannyal való ellátottsága az 1957-es 69 százalékról 1960-ra 78 százalékra növekedett. Településeink száma 79, ebből 74 villamosított. Meg szeretném jegyezni: 1945 előtt mindössze 24 helység volt villamosítva, ezzel szemben két éven belül elérjük, hogy nem lesz megyénknek egyetlen olyan faluja, ahol ne gyulladna ki az emberi kultúrát szolgáló villanyfény! Fejlődtünk a gyógyítás feltételeinek megteremtésében is. Az orvosok száma 1957-hez viszonyítva __1960-ig 356-ról 391-re

növekedett.1

’Elvtársak!

Pártunknak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának politikai vonala lenini vonal. Reális, világos utat és célt jelölt meg népünk számára.

A párt VII. kongresszusa határozatainak megfelelően a második ötéves terv időszakában befejezzük a szocializmus alapjainak lerakását, jelentős lépést teszünk előre a szocializmus teljes felépítése felé. Meggyorsítjuk a szocializmus építését, tovább emeljük népünk anyagi és kulturális színvonalát. Mindezek eredményeként:

hazánk, a dolgozók országa, erősebbé, gazdagabbá válik

Népgazdasági tervünk előírásai azokon az eredményeken alapulnak, amelyeket népünk, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével az 3 958—60-as évi hároméves terv időszakában elért. Hároméves tervünk gazdasági és politikai céljai teljesültek, sőt a termelés növekedési üteme, színvonala és a mezőgazdaság szocialista szektorának fejlesztése terén elért eredmények a terv célkitűzéseinél nagyobbak. Az elért gazdasági fejlődés, a következetes és eredményes politikai munka alapján a hároméves terv végére hazánk, és benne megyénk mezőgazdaságában történelmi jelentőségű fordulatot eredményezett. Falvainkban is uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. A munkás- osztály messzemenő támogatásával dolgozó parasztságunk pártunk politikájával egyetértve rálépett az egyedüli helyes, visszavonhatatlanul jobb és szebb életet biztosító szövetkezeti útra.

A hároméves terv időszakában az ipari termelés gyors ütemben növekedett, az előirányzott 22 szá. zalékos növekedéssel szemben 39 százalékot értünk el. A mezőgazdasági termelés három év átlagában 12 százalékkal nőtt. A nemzeti jövedelem az előirányzott 13 százalékkal szemben elérte a 22 százalékot.

A hároméves terv teljesítésének és túlteljesítésének az eredményei azt mutatják, hogy a gazdasági és politikai munka színvonalának emelése jelentős tartalékokat tárt fel és biztosít a jövőben is a tervek teljesítéséhez és túlteljesítéséhez. Hazánkban, mint ahogyan a tervtörvény is utal rá: a második ötéves terv időszaka alatt be kell fejezni a szocializmus alapjainak lerakását és át kell térni a fejlett szocialista társadalom felépítésére!

Az említett célok valóraváltá- sáért folytatott harcban pártunk Központi Bizottsága, a forradalmi munkás-paraszt kormány a következő fontos feladatokat jelöli meg. Engedjék meg, hogy szó szerint idézzem:

Folytatni kell a szocialista ipar — elsősorban a nehézipar — fejlesztését. Az ipar termelőerőit a viszonylag kevéssé anyagigényes, magasképesítésű munkát igénylő, korszerű,

keresett gyártmányok gazdaságos előáliílására kell összpontosítani. Fejleszteni kell továbbá azokat az iparágakat, amelyek hazánk viszonyai között szükségesek és a nemzetközi munkamegosztás keretében előnyösen fejleszthetők.

Az iparfejlesztés most következő időszakában a fejlődés döntő láncsz.eme a termelékenység növelése, az ipar műszaki színvonalának nagyarányú emelése, az ipari termékek minőségének a javítása.

Egész népgazdaságunk és társadalmi életünk továbbfejlesztésének a legközelebbi években kulcskérdése a mezőgazdaság termelőerőinek a fejlesztése, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek további szilárdítása, az életszínvonal emelése, az ipar számára fontos nyersanyagok termelésének a fokozása, a mezőgazdasági export növelése. A társadalom erőfeszítéseit összpontosítani kell a mező- gazdasági 'termelés fellendítéséhez szükséges gazdasági, politikai és szervezeti feltételek megteremtésére.

Az említett célok gyakorlati va- lóraváltásáért dolgoznak az üzemek munkásai, az ipar parancsnokai: műszaki értelmiségiek,

mérnökök és technikusok, amikor igyekeznek tartósítani a jó gazdasági eredményeket. Ezt mutatja a megye iparának ez év háromnegyed részének termelékenységi mutatója, amely szerint az elért termelésnövekedést a minisztériumi ipar 93 százalékban, a megye szocialista ipara összesen 81 százalékban a termelékenység növekedéséből hozta.

Elvtársak!

Megyénk viszonylag jelentősen fejlődik a második ötéves terv időszaka alatt. Több, mint egymil- lúird forintot tétó ki az ipari üzérnek felújítására, korszerűsítésére, és új üzemek létesítésére fordított- összeg. Csak az Orosházi Üveggyár létesítésére 350 milliót fordítunk. A beruházások jelentősen növelik az iparban foglalkoztatottak

számát, de ezek figyelembevételével is hangsúlyoznom kell, hogy a megye fő oldala a mezőgazdaság. Minden nagyzás nélkül elmondhatjuk: a megye 235 termelőszövetkezetének — amelyek több mint 600 ezer katasztrális holdon gazdálkodnak és több mint 80 ezer

termelőszövetkezeti tagot tömörítenék — igen jelentős szerepe, feladata van a népgazdaság szükségletének megtermelésében.

A párt megyei bizottsága a párt Központi Bizottsága által megjelölt, helyes célkitűzéseknek megfelelően járt el, amikor hozzákezdett és kimunkálta a megye mezőgazdaságának részletes tervezetét.

Az országos tervek csak úgy válnak valóra, ha a helyi tervekben realizálódnak

A mi terveink bátrak, de reálisak. Ezek szerint el kell érnünk, hogy a második ötéves terv végére kenyérgabonából 174 ezer hold átla-. gában a jelenlegi 10,6 mázsáról 15 mázsára növeljük az egy katasztrális holdra eső átlagtermést. A kukoricátermelés eredményeit az 1960-as 14 mázsás szemesterményről 20—22 mázsára, a cukorrépát katasztrális holdanként az 1960-as 134 mázsáról 170—180 mázsára kell növelni. Jelentősen akarjuk növelni az öntözött kultúrnövények területét is. Az állattenyésztésben alapvető célkitűzésünk a hozam erőteljes növelése, különös tekintettel a sertés- és baromfi- tenyésztésre, hogy a lakosság növekvő igénye mind jobb kielégítést nyerjen — hús-, zsír-, tej-, tojás-, zöldség- és más szükségleti cikkekből. Ennek megfelelően a második ötéves terv végére a tejtermelést mintegy 40 százalékkal, a tojás hozamát 40—45 százalékkal, a gyapjú termelést 25—30 százalékkal kell növelni 1960-hoz viszonyítva. —-----1

E

lérhetők-e, megvalósíthatók-e ezek a célkitűzések? Csak igenlően felelhetünk a kérdésre. A megye állami gazdaságai, termelőszövetkezetei (jelenleg még néhány kivételével) határozott választ adtak és fognak adni a kétkedőknek, hogy igen, megvalósítható.

Ezt példázza ez évben elért szép gabonatermésünk is. mely 160 ezer hold átlagában elérte a 10,6 mázsát. Az okos, fegyelmezett emberi tevékenység a biztosítéka annak, mely kiaknázza a terv számait, s ezeket a számokat hús, zsír, kenyér, tej, zöldség és más formában teszi alapjává az emberi jólét további növekedésének.

A szebb és gazdagabb holnap feltétele a szorgalmas ma!

Nem lehet kétséges, hogy a gazdagabb holnap beköszönt, mert az 1917-es Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta eltelt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a ma gazdagabb a tegnapnál és törvényszerű, hogy a holnap gazdagabb legyen a mánál, ha minden vezető, a megye minden becsületes embere az önmaga, a családja és a népe iránti felelősséggel áthatva tesz mindennap többet és többet, hogy épülő, szépülő hazánk még erősebb, népe még gazdagabb, boldogabb legyen!

így és csak ezen az úton, csak ilyen módon lehetünk méltó követői az Októberi Szocialista Forradalom dicső harcosainak, építői, megvalósítói a győzedelmeskedő szocialista társadalomnak — fejezte be ünnepi beszédét Szabó Sándor elvtárs.

Az ünnepség első része az Inter- nacionálé hangjaival ért véget, majd öntevékeny kultúrcsoportok szórakoztatták a résztvevőket.

HARMATH - RÉTI:

(26.) gerig. Így egy rejtett kijáraton a Másnap az urak megszemlélték pincéből minden feltűnés nélkül maguknak Fritz Schwendet. Ener_ egyenesen az Adriára csónakázhat gikus kopogás után konzervatívan 32 ember. Nem valami lényeges elegáns, magas, karcsú, fiatalos körülmény, de ilyen jellegű mun- arcú férfi lépett a szobába. Hofe- kánál nem árt. Ezennel feL „ánlorn hér haja és fekete csontkeretes 32 ügynek a Rozmaring villát, gon- szemüvege valahogy első pillantásra is jelentőségteljessé tette, árasztotta a magabiztosságot, a szilárdság szobra volt.

— És ha szabad érdeklődnöm, mi lenne a vállalkozás fedezete? — kérdezte, amikor Domer közölte, miről lenne szó.

— Az egész Harmadik Birodalom. Megfelel? — válaszolt Sched- lenberg és a vendég meghajolt.

— Vállalom. Munkatársaim listáját néhány napon belül felterjesztem Ami a színhelyet illeti, van egy luxusvillám Abbáziában, közel a Quamerohoz és mégis csöndes, gyönyörű helyen. Az előző tulajdonos nagy különc volt: lagúnát építtetett a villától a tenVII. A Cicero-ügy

törölte le bal arcáról a szappanhabot, hogy felvegye a fehér kagylót. Tudta azt, hogy beszélgetéseit lehallgatják és mint ő maga is igényt tartott az angol követség alkalmazottainak csevegésére, az ő mondatait a másik félnek adták el az ügybuzgó török rendőrök. Semleges telefont várt tehát, nem számított fontos üzenetre.

A kagylóban azonban izgatott női hang szólalt meg, olyan lendülettel és erővel, hogy kénytelen volt kicsit távolítani fülétől.

— A nagykövetségről beszélek, kérem üljön azonnal kocsiba. A látogató már várja hivatalában. Rendkívül fontos ügyben.

Bemutatkozásra nem volt szükség, felismerte az első titkár feleségének hangját, ott laktak a nagykövetség épületében. Az első titkár régivágású diplomata volt, Moyzisch lenézte és csak úgy beszélt róla, mint a követség házőrző kutyájáról. Az ankarai nagy- követségen és az isztanbuli konzulátuson már régen nem a klasszikus, szamárlétrái beosztás számított. Moyzisch ugyan „csak” gazda, sági attasé volt beosztását tekintve, valójában ő irányította a törökországi német titkosszolgálatot. A nagykövettel, Papennel egyenrangú félként beszélt és igazában egy riválisa volt: Max Willi Götz, aki Ankarában Canaris rai német nagykövetség gazdasá- kémelhárító szolgálatát képviselte, gi attaséjának lakásán. Moyzisch Hivatalosan együtt dolgoztak, randevúra készült —- a szőke Bes- valójában pattanásig feszült volt sie várta a Pera-bárból — és ép- köztük a helyzet. Eltértek jelledclkodjanak rajta. Uraim, köszönöm a bizalmukat, szeretem a nagystílű dolgokat és nem távozáskor kötelező formulaként, hanem szívemből mondom:

— Örülök, hogy megismerkedtünk.

Amikor becsukódott mögötte az ajtó, Domer felcsattant:

— Ez az ember büntetett előéletű szélhámos. Elvi okokból ellenzem a jelöltjét, Frőben.

S' hellenberg a noteszével játszadozott:

— Ez az ember büntetett előéletű szélhámos. Azt hiszem, az isten is nekünk teremtette. Gyakorlati okokból elfogadom a jelöltjét, Frőben.

És a hamis fontok szétáramlot- tak...

1943. egyik kora őszi délutánján türelmetlenül csengett a telefon Herr Moyzischnak, az anka- pen borotválkozott. Kellemetlenül műkben is, Moyzisch óriási terve-