Békés Megyei Népújság, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-28 / 280. szám

B ÉKÉS MEGYEI * Ära 50 füléi * Világ proletárjai, egyesüljetek f 1961. NOVEMBER 28., KEDD AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LA,PJA XVI. ÉVFOLYAM, 280. SZÄM Mintegy három és fél millió forint beruházás egy év alatt térül meg a békéscsabai István-malomban é Uj járdák, utak és parkok létesültek a társadalmi összefogás révén a szarvasi járásban A tervezettnél 100 ezer forinttal többet fizettek községfejlesztési alapra Az Élelmezésügyi Minisztérium Malomipari Igazgatóságán ka­pott tájékoztatás szerint 1961 igen jelentős év a malomipar fejlődé­sében: az igazgatóság felügyelete alá tartozó 204 malomban az idén befejeződött a villamosítás. Ebben a nagy munkában a Békéscsabai István-malom, az ország egyik legnagyobb malmának villamosí­tása jelentette az utolsó állomást. Számítások igazolják, hogy a ma­lom lényegesen gazdaságosabban ipari Tudományos Egyesület (MITE) megyei sütő- és tészta­ipari szakosztálya szombaton dél­után a Békéscsabai Kenyérgyár­ban tartotta vezetőségválasztó tag. gyűlését. A taggyűlésen a megye sütőipari vállalatainak MITE-tag- jai vettek részt, továbbá megje­lent Kruzslitz Tibor, a megyei ta­nács ipari osztályának vezetője, Faragó Mária, az ÉDOSZ megyei bizottságának titkára. Először Hajdú elvtárs, a Békés­csabai Sütőipari Vállalat igazgat tója tájékoztatta a jelenlévőket a november 13-án és 14-én, Buda­pesten rendezett II. országos sü­tőipari konferenciáról, amelyen a párt 1960. szeptemberi határozatá­nak szellemében értékelték a sü­tőipar termelését, műszaki színvo­nalának fejlődését. Ezután Bohus Erzsébet, a MITE megyei sütő- és tésztaipari szakosztályának tit­kára mondta el beszámolóját. A szakosztálynak a megyében jelen­leg 143 tagja van. Figyelemre mél. tó, hogy a megye négy sütőipari vállalatának valamennyi műszaki dolgozója és technikusa tagja a A közelmúltban elkészült a la­kosság általános pénzügyi helyze­tét tükröző statisztikai tanulmány, a lakosság bevételeinek és kiadá­sainak adatait, mutatóit tartalma­zó összesítés. A statisztikusok megállapították, hogy az elmúlt három évben a lakosság bevéte­le, illetve a bevételek személyi célokra fordítható része fokoza­tosan emelkedett, s 1960-ban 23,7 százalékkal volt magasabb az 1957. évinél. 1961-ig 748 000 parasztcsa­lád lépett a közös gazdálkodás út­jára, s ez azt hozta magával, hogy a parasztok egyéni áruérté­kesítéséből származó pénzbevéte­lei fokozatosan csökkentek, vi­szont a paraszti életszínvonal szempontjából meghatározó, sze­mélyi célokra fordítható pénzbe­vételek összege a termelőszövetke. zeti mozgalom térhódításával pár­huzamosan növekedett. A jövedelmek általános növe­működtethető villamosenergiával, ezért szereltek át az utóbbi négy esztendőben mintegy 200 malmot villamos meghajtásra. Az István- malomban a villamosítással egy időben technológiai korszerűsítést is végeztek, amelynek eredménye­ként a régi módszerhez képest egy év alatt 3 millió 553 ezer fo­rintot takaríthatnak meg. így a villamosításra és más korszerű­sítésre költött 3 és fél millió forint egy év alatt megsérül. szakosztálynak, részt vesz a mun­kában. Ahhoz azonban, hogy még eredményesebben dolgozhassanak, az szükséges, hogy mindegyik munkáját szerető sütőmunkás és tésztaipari dolgozó belépjen az egyesületbe. — A szakosztály mindenkori legfontosabb feladata — mondotta — a szakmai színvonal állandó emelése. Ennek megfelelően 1959-ben és tavaly több előadást rendeztek. Különösen sokat fejlődött az idén a szakosztály tevékenysége. A szakmunkások elméleti felkészült­ségének előmozdítására szakmun­kás továbbképző tanfolyamokat szerveztek. Ezeken mintegy 160-an vettek részt a megyében. Ehhez hasonlóan művezetői tanfolyamot is szerveztek. Éltek a tapasztalat- csere lehetőségével is, a szakosz­tály szervezésében több korszerű üzembe látogattak el. A beszámoló után a szakosztály titkára a jövő évi munkatervet ismertette. A javaslat szerint a szakszervezettél együttesen ne­gyedévenként szakmai előadásokat szerveznek központi előadókkal. kedése jelentős változásokat oko­zott és okoz a kiadások szerkeze­tében, a kereskedelem áruforgal­mában. Megállapítható ugyanis, hógy a kereskedelmi forgalom­növekedésben az élelmiszerek 25, a ruházati cikkek 20, a vegyes iparcikkek pedig 44 százalékkal részesedtek. Különösen figyelem­re méltó, hogy megváltozott az élelmiszerfogyasztás összetétele: az előző éveknél lényegesen töb­bet vásárolunk drágább élelmisze. rekből, szalámiból, kolbászfélék, bői, füstölt árukból és csokoládé­ból. Jellemző az életszínvonal emel­kedésére az is, hogy a három év alatt hazánk lakói a nettó-bevéte­lek 2—3 százalékát pénzkészlete­ik növelésére fordították. A taka­rékossági kedv növekedésének eredményeként 1958—1960 között 75 százalékkal emelkedett a la­kosság pénzkészlete. (MT 1 / i) Tízmillió-negyvenötezer forint községfejlesztési bevételre számí­tottak ebben az évben a szarvasi járásban. Ennyire is készítették a tervet. A járás községeinek lakos­sága azonban ' csaknem százezer forinttal fi­zetett be többet az előirány­zottnál. A társadalmi összefogás külö­Továbbra is gondot fordítanafc a művezetői tanfolyamok rendezé­sére, s akárcsak eddig, a jövő esz­tendőben is több tapasztalatcsere- látogatást szerveznek. így például negyvenen látogatnak majd el a Miskolci Sütőipari. Vállalathoz. A tapasztalatcsere-látogatások tag­jait kötelezik, hogy a látottakról és tapasztalatokról beszámoljanak, s a jó módszereket munkájukban is alkalmazzá k. A vezetőség beszámolójához és a jövő évi munkaprogramhoz töb­ben hozzászóltak. Bella Antal, a Békéscsabai Sütőipari Vállalat termelési vezetője elmondta: igen jónak tartja a jövő esztendei mun- katervet. Azt szeretné, ha ez a tar­talmas program meg is valósulna. Ezután a gépesítés fontosságáról szólt, majd elmondta: küzdeni kell az olyan szemlélet ellen, amely le­becsüli a tudományos munkát. Kruzslitz elvtárs hozzászólásában a műszáki szemléletről, szín vonat­ról beszélt. — Örvendetes — állapí­totta meg —, hogy a szakmunká­sok körében egyre nagyobb az ér­deklődés a műszaki fejlesztés iránt. Az elmúlt három esztendő­ben műszakilag igen sokat fejlő­dött a megye sütőipara. Kérte a szakosztály tagjait, hogy töreked­jenek a mindennapi feladatok jobb és eredményesebb megoldá­sára Ehhez sok segítséget adhat a szakosztály. Fontos feladat az újí­tási kedv fokozása, a termelésben pedig az anyagi érdekeltség bizto­sítása, Faragó Mária, az ÉDOSZ megyei bizottságának titkára a szakszervezet részérpl az eddigi­nél sokoldalúbb támogatást ígért a szakosztálynak. Erzsiák elvtárs, a Békéscsabai Sütőipari Vállalat párttitkára arra kérte a szakosz­tály vezetőségét, hogy a jövőben gyakrabban rendezzenek szakmai előadásokat. A vita után a résztvevők meg­választották a szakosztály új ve­zetőségét. A vezetőség nevében Márton Pál, a megyei tanács ipari osztályának élelmiszeripari főelő­adója megígérte: legjobb tudásuk szerint igyekeznek jövő esztendei munkaprogramjukat teljesíteni. Ezután a jelenlévők megnézték a ..Korszerű kenyérsütés” című is­meretterjesztő filmet. P. P. nö^gn nagy sikerrel járt. A terve­zett 173 000 forint értékű társadal­mi munka helyett — különösen az örménykúti, a békésszentandrási és a csabacsűdi járdaépítést figye­lembe véve — mostanáig több mint kétmillió-ötvenezer forint értékű társadalmi mun­kával járult hozzá a járás la­kossága a községek szépítésé­hez. Csak Kondoroson 13 500 négy­zetméter salakjárdát épített a la­kosság. Ez egymaga félmillió fo­rintnál többet érő társadalmi mun­ka volt. Ugyancsak ebben a köz­ségben 60 ezer forint értéknél töb­bet tesz ki a földutak társadal­mi munkában történő rendbeho­zása, s a községek — különösen Szarvas — főútvonalai mentén látható parkosítás is igen jelentős. A járás községeiben ebben az év­ben, ugyancsak társadalmi mun­kában, 2726 négyzetméter betonla­Katezer köbméter silótakar­mányt készítettek eddig a békés- csábi Május 1 Termelőszövetkezet, ben a közös jószágállomány részé­re. Ugyanakkor gondoltak a ház­táji állatállomány átteleltetésére pos, 15 500 négyzetméter salakos és 372 négyzetméter téglajárdát létesítettek. Ezenkívül Kondoroson 4446 négyzetméter portalanított utat építettek meg a községfejlesztési alapra befizetett forintokból. A járásban 12 ezer négyzetméter szi­lárd burkolatú út felújítására ke­rült sor és több mint 397 ezer négyzetméter foktatot újítottak fel. Kondoroson a tervkészítéskor 4,47 forint községfejlesztési hozzájárulást terveztek lakosonként. A la­kosság azonban sokszorosan túlteljesítette ezt. Jelenleg 53,24 forint községfej­lesztési hozzájárulás jut egy-egy lakosra. Ez azt jelenti, hogy et> ben az évben Kondoroson egymil­lió negyvennyolcezer Ft-ot költ­hetnek a község szépítésére. Ebből a pénzből jutott az idén a fürdő megépítésére is. is, illetve az átteleltetés segítésé­re. Eddig több mint 300 mázsa szénát, 590 mázsa abraktakar­mányt és jó pár száz mázsa egyéb takarmányféleséget tároltak a Má­jus 1 Tsz gazdái a háztáji állat- állomány részére. BETONKEVERŐK A békéscsabai Balassi Bálint művelődési ház fotokhib-pályázatán ‘ díjat nyert kép. Foto: Kofflar Láeztó, Békéscsaba A legfontosabb feladat a szakmai színvonal állandó emelése ÚjNvezetőséget választott a MITE megyei sütő- és tésztaipari szakosztálya A Mezőgazdasági és Élelmiszer­Három év alatt 23,7 százalékkal nőtt a lakosság bevétele ffibol a háztáji állatállomány átteleltetésére is ifiMi

Next

/
Thumbnails
Contents