Békés Megyei Népújság, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-23 / 276. szám

4

MÉPÚJSÁg

1961. november 23., csütörtök

Megyénk

takarmánytermesztéséről

V.

Az előző két térkép alapján készült számsort vizsgálva, amely a sertés- és a szarvasmarha-ellátó területek arányát mutatja egymáshoz képest, a következő táblá. zat mutatja be. Az összehasonlítás megkönnyítése érdekében a térképen ábrázolt osztályközöket egy-egy számjeggyel helyettesítsük, így azokat a területeket jelölöm a legkisebb számmal, amelyeken legalacsonyabb az azonos területegységre eső szarvasmarha- és sertésszám. Itt csak azokat a községeket sorolom fel, amelyekben bizonyos aránytalanságokat, vagy más, az általánostól eltérő sajátosságot látok. Az előbb említett arányszám, illetve kategória mellé a jobb áttekinthetőség kedvéért mindjárt a takarmánynövények vetésterületének kategorizált számait is megadjuk.

KATEGÓRIÁK

KÖZSÉG Szarvas- marba

Sertés Takarmány- gab.

Kukorica

Szálastak.

Tak. növ. a szántó %-ában

Kamm

3

1

3

1

4

3

Gyulavári

2

1

1

1

5

5

Paltonya

1

2

1

#

2

3

Kisdombegyháza

1

3

2

2

5

2

Magyarbánhegyes

1

2

1

5

2

3

Kardoskút

2

2

4

1

4

3

Nagyszénás

1

2

1

2

1

S

Okány

2

2

2

2

5

2

Zsadány

2

2

2

2

4

2

Békésszentandrás

2

2

5

2

2

1

Bucsa

2

2

2

5

1

1

Körösladány

1

1

4

1

5

3

Vésztő

1

1

3

1

4

i

A táblázatból megállapítható, hogy itt csak azok a községek szerepelnek, melyekben igen alacsony az állattenyésztés színvonala. E községek mindegyikében a legjobb esetben az egyik fő állat- tenyésztési ág éri ed a közepes színvonalat. A másik minden esetben alacsonynak mondható. Némi felvilágosítást nyújtanak a helyzet ilyen alakulására vonatkozóan a vetésterület szerkezetét bemutató számok. Szinte majdnem függvényszerűnek mondható az a kapcsolat, amelyet a táblázat számaiból leolvashatunk. Különösen erős kapcsolat mutatkozik a kukoricatermelés színvonalának és a sertéstenyésztés színvonalának alakulása között. De hasonló a kapcsolat a kukoricatermelés és a szarvasmarhatenyésztés színvonala között is.

Itt van tehát a probléma megoldásának kulcsa. Ezt az is mutatja, hogy a kapcsolat fellelhető, ha nem is ilyen határozott iránynyal a takarmánygabona-termelés és a szálastakarmány-termelés, valamint az állattenyésztés színvonala között is.

KÖZSÉG

SzarvasSertés TakarmányKukoSzál ásTak. növ.

marba

gab.

rica

ták.

a szántó

%-ában

Mwrony

5

3

2

2

5

3

Ecsegfalva

5

3

3

1

5

2

Hunya

4

5

3

3

3

3

Gerla

5

4

5

1

2

4

L okos haza

5

4

4

2

3

4

Szabadkígyós

5

5

4

3

2

4

Magyar dombegyház 4

5

1

S

2

1

Refkovácsháza

4

5

1

5

4

1

Gerendás

5

5

5

1

1

1

Kertészsziget

5

1

3

1

S

5

Békéscsaba

4

5

3

3

3

5

E táblázatunkban ugyanazokat a kategóriákat alkalmaztam, mint az előző táblázatban és láthatjuk, hogy itt csak azon községek szerepelnek, melyekben az állattenyésztés színvonala magas vagy legalább az egyik ág színvonala magasabb, mint a megyei átlag.

Az első legszembetűnőbb jelenség az, hogy az állattenyésztés nem ott mutat legmagasabb színvonalat, ahol a takarmánynövények vetésterülete a legmagasabb arányt mutatja a szántón belül. Megállapítható az, hogy a megyében a legfejlettebb állattenyésztést felmutató községekben a szántón belül a takarmánynövények vetésterülete közepes arányt mutat. Még a legmagasabb állattenyésztési

szinttel szereplő két községben (Gerendás, Szabadkígyós) sem mutat a takarmánynövények termelése kiemelkedő arányt.

Nagyon szembetűnő a Telekgerendás és Kertészsziget állattenyésztésének színvonalát mutató két szám. Mindkét községben a szarvasmarhatenyésztés kiemelkedő, ugyanakkor a sertéstenyésztés színvonala a legalacsonyabbak közé tartozik. Még inkább fokozza ezt a szembetűnést az a tény, hogy éppen a két községben találjuk a legmagasabbarányú részesedéssel a takarmánynövények vetésterületét a szántók százalékában.

KÖZSÉG Szarvas- Sertés Takarmány- Kuko- Szálas- Tak. növ.

Telekgerendás

marha

S

1

gab.

4

rica

1

tak.

4

a szántó %-ában

5

Kertészsziget

5

1

3

1

5

5

Szabadkígyós

5

5

4

3

2

4

Gerendás

3

5

5

1

1

1

Világos az, hogy itt a szarvasmarhatenyésztés színvonala az első két esetben a sertéstenyésztés színvonalának rovására ért el ilyen magas arányt. Azt azonban részletesebb vizsgálatnak kellene eldönteni, mennyiben indokolt ez az állapot.

Arról, hogy milyen szoros kapcsolat van az állattenyésztés színvonala és a vetésterület szerkezete között, a táblázat alapján szintén meggyőződhetünk. Hogy a

legmagasabb állattenyésztési színvonalat felmutató községek nem a legmagasabb takarmánytermelési aránnyal szerepelnek, az annak a bizonyítéka, hogy a helyes vetés- szerkezet kialakításával a takarmánynövények együttes vetésterületének jelentősebb emelése nélkül komoly eredményeket érhetünk el a megye állattenyésztési színvonalának emelésében.

Ádász István közgazdász

Gondolatok a Szarvasi Felsőfokú Óvónőképző Intézet Évkönyvéről

1961 OKTÓBERÉBEN jelent meg az az évkönyv, amit nagy várakozással, kíváncsisággal és örömmel vegyült aggodalommal vettem kézbe. Ez az aggodalom inkább várakozás volt, mert egy új típusú felsőoktatási intézmény első vállalkozásáról van szó, mely az úttörés szerepével és kockázatával készült. Az aggodalmat táplálta még az a tapasztalati tény is, hogy az évkönyvek legtöbbször exkluzív-jellegűek, és életidegen- ségük miatt nem örvendenek különöseb társadalmi népszerűségnek. így mindjárt felvetődik a kérdés: vajon ez az évkönyv nem öncélú-e, elégít-e ki társadalmi igényt, és milyen mértékben?

Az évkönyv célját Tóth Lajos igazgató előszavában világítja meg azzal, hogy a mindennapi oktatói munka mellett hozzákezdtek a tudományos igényű kutató, kísérletező munkához is, és e könyvben képet adnak a tanári kollektíva tudományos jellegű törekvéseiről. A részletesebb taglalás előtt már megállapíthatjuk, hogy ez a bemutatkozás pozitív, figyelmet érdemlő, tehát eredményes is.

A kötet szerkezetileg négy részből áll, bár ez csupán formai kérdés, és nem is mondható szerencsésnek. Nem pedig azért, mert lényegében a közölt tanulmányok, cikkek alapján inkább két részre lett volna osztható.

AZ ELSŐ RÉSZBEN inkább a múlt szólal meg a helyi (szarvasi és Békés megyei) nevelőképzés történeti alakulásáról és haladó hagyományairól, Tessedik pedagógiai rendszerének újabb szempontú vizsgálatáról, és Békés megye művelődési emlékeiről a mohácsi csatától a reformkorig. Ez a rész a kötet 231 oldalából 136 oldalnyit, tehát a felénél jóval nagyobb részt foglal el. Ez a múltnak adott túlsúly azonban nem jelent múltba fordulást, hiszen a neveloképzés történeti alakulása Szarvason éppen haladó jellege miatt a mába fut, mintegy ennek szerves előkészítője, megalapozója. Nyilván az új felsőfokú óvónőképző szervezése is ennek a folyamatnak összefüggését és teljességét' dokumentálja.

Az első részben a nevelés- és művelődéstörténelem köréből olvashatunk három tanulmányt. Tóth Lajos: A nevelőképzés történeti alakulása és haladó hagyományai Szarvason, Hanzó Lajos: Űjabb szempontok Tessedik pedagógiai rendszerének vizsgálatához, Elek László: Békés megye művelődési emlékei a mohácsi csatától a reformkorig című írásokat.

Tóth Lajos tanulmánya alapvetően mutat rá a múlt és a jelen szerves összefüggésére, arra, hogy az elődök útkereső munkájának eredményei úgy hasznosíthatók a ma szempontjából is, ha kellő kritikával, marxista szemlélettel nyúlunk azokhoz. A szerző így dolgozza fel a szarvasi nevelőképzés történelmi alakulását. Hanzó Lajos tanulmánya Tessedik társadalompolitikai gondolatait fejtegetve foglalkozik az 1960-as Tessedik-év kutatási eredményeivel, és felveti a kérdést, hogy az újabb forrás- és feldolgozatlan kéziratanyag módosította-e már az eddig ismert Tes- sedik-képet? A kérdésre igenlő választ ad, rávilágítva a régi értékelés gyengéire, „filantrópista” egyoldalúságáfa, és az új Tesse- dik-kép sokkal forradalmibb jellegére. Kimutatja, hogy Tessedik bentmaradt az európai forradalmi fejlődés sodrában. Elek László tanulmánya úttörő jellegű rendszerezése a címben megadott tárgynak. Az olvasó talán azért is haszonnal és tanulsággal olvashatja ezt a közleményt, mert Békés megye a török hódoltság következtében leginkább maradt el az országos kulturális fejlődéstől. Itt azonban a kitűnően megírt tanulmánnyal tüzetesebben nem foglalkozhatunk, nem értékítéleti meggondolásból, hanem részben szűkebb helyi érdeke, részben pedig helyszűke miatt.

A KÖTET MÁSODIK részében- két tanulmányt tartalmaz az óvo_ dapedagógia köréből. Ez a kötetnek terjedelem szempontjából legkisebb része — 40 oldal —, mégis fő erőssége is egyben. Az első tanulmány, Kovács György: Az óvodai munkára nevelés néhány kérdése az általános iskolai politechnikai képzés szemszögéből, az iskolareform irányelveiből kiindulva vizsgálja meg tárgyát, foglalkozik az óvodai barkácsolás értelmezésével, az elmélet és a gyakorlat egységével és egyben az értelmi tényezők szerepével, a munkavégzéshez szükséges készségek kialakításának lehetőségeivel, a motiváció szerepével, a munka megszerettetésével. Fodor József: Az óvodai anyanyelvi nevelés kérdéseihez című tanulmánya sokkal nagyobb jelentőségű, mint ahogy az a címből kitűnhet. Bár a tanulmány az óvodai anyanyelvi nevelés kérdéseit vizsgálja, megítélésem szerint ennél sokkal többről van benne szó. A tanulmány megvilágítja az oktatás szerepét az óvodában és ennek viszonyát az iskolai oktatáshoz. Rámutat arra, hogy a tudatos és távlati anyanyelvi nevelést óvónőink mélyebb anyanyelvi képzésével kell

Bukarest (MTI)

A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának kőolaj- és gázipari állandó bizottsága november 15—20 között Bukarestben megtartotta 10. rendes ülését.

A bizottság ülésén a KGST-tag- államok küldöttségein kívül megfigyelői minőségben részt vett a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság képviselője.

A bizottság meghallgatta a küldöttségek vezetőinek tájékoztatóit

elkezdeni és megalapozni. „A lefrő nyelvtan újramelegítésével pedig ez nem érhető el, funkcionális nyelvszemléletünket kell ismeretanyaggal megalapozni” — állapítja meg. Ez a megállapítás megítélésem szerint nemcsak az óvodában folyó anyanyelvi nevelésre vonatkozik, hanem általában egész anyanyelvi oktatásunkra, az óvodától az egyetemig.

A KÖTET HARMADIK része három tanulmányával, illetve közleményével ugyancsak mai és előbbrevivő. Szűcs Gyula Az orosznyelvű oktatás hatékonyságát vizsgáló tanulmánya sok tanulságot rejt magában. Dutkon László helyi érdekű gyűjtőmunkája is jó pedagógiai indítást adhat hasonló igényű munkához. Iványi Gergely a falusi ismeretterjesztés problémáit és feladatait foglalja össze, gyakorlati, a társadalmi korigényt kielégítő szempontból.

A negyedik részhez, amelyben az intézet rajztanárainak alkotásairól való reprodukciókat találjuk, nem sok mondanivalónk lehet. A közölt képanyag kicsi száma és repró-jellege miatt nem szolgálhat alapul értékeléshez. A reprodukciók szerepeltetése évkönyvben inkább szokás, semmint indokolt.

Az évköny említett vagy nem említett hiányosságai mellett lényegében és egészében jó szolgálatot tesz új intézeteinknek is, a területünkre tartozó pedagógiánknak is, tágabban pedig egész köz. művelődésünk ügyének, a múlt hagyományainak korszerű feldolgozásával és a jelen tapasztalatainak megszólaltatásával

Palkó István

a Szombathelyi Felsőfokú

Tanítóképző Intézet igazgatója

arról, hogy miképpen teljesítették a tanács szerveinek ajánlásait a kőolaj, és gázipari kérdésekre vonatkozóan, s a KGST-tagállamok milyen eredményeket értek el ezeknek az ajánlásoknak az alapján. Megvitatták a geológiai kutatómunkák eredményeit és további feladatait

A bizottság elfogadta az 1962-es munkatervet és megvizsgált számos más problémát.

Medgyesegyházi Vas- és Faipari Ktsz

a lakosság szolgálatában. Tel.: 6.

Háztartási kisgépek,

V

vaskerítés és vaskapuk, kerékpár- és motorkerékpárszerelő szakmák területén mindenféle javítást és új munkák elvégzését vállalja szövetkezetünk a lakosság szolgálatában!

Minden csütörtökön egész nip rádió- és televízió szerviz-szolgálat

Keresse fel bizalommal szövetkezetünket1.

627

Bukarestben ülést tartott a KGST kőolaj- és gázipari állandó bizottsága

t