Békés Megyei Népújság, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-23 / 276. szám

IMI. november 23., csütörtök NÉPÜJSÁa 3 Tizenegyezer köbméter silót készítettek kukoricaszúrból A füzesgyarmati Aranykalász Tsz határában befejezéshez köze­ledik az őszi mélyszántás. A be­takarítással, őszi vetéssel rég vé­geztek, s a tagság jó része mire beállt a bűvösebb idő, meleg szo­bába húzódhatott. Pedig nem kis gond volt a betakarítás: több száz vagon terményt takarítottak be csak az őszi hónapokban. Gondos kodtak az állatok takarmányáról is: csupán kukoricaszárból 11 ezer köbméter lédús takarmányt készí­tettek. A kukoricaszárból készült silót cukorrépafejjel és nyerssze­lettel ízesítették, így jó étvággyal fogyasztják az állatok. MICSODA GONDOK!... A napokban a gyulai Zöld Me­ző Tsz állattenyésztési brigádveze­tőjével, Metz Györggyel kocsikáz- tam az állomásról a szövetkezet központjába vezető úton. Menetközben beszélgettünk, mi­lyen szép a vetés, gyönyörű az ősz, ilyen napfényes időben, a ké­sői ősz után ismét kizöldült a fű, s milyen jóízűen harapdálják a juhok. Az időtöltésre szánt mon­datokat hirtelen megunta útitár­sam, s hangosan felkiáltott: — Azért nehogy azt higgye, hogy minden rendben van, akad tfend éppen elég. _ 1 — Képzelje el, nem visszaküld­ték az autóigénylésemet? Azt ír­ták, hogy egyelőre nem bírják tel­jesíteni a kéréseket, Moszkvics nincs. Pedig én mindenáron azt akarok. Mondja? Mikor szűnnek már meg végképp a gondok? Hirtelen magam sem tudtam pontosan válaszolni. Hiszen leg­nagyobb örömünkre, nálunk egyre többen „küszködnek” hasonló gondokkal. — Hej, pedig, de féltem én a közöstől, hallja-e? Emlékszem, maga is volt az első alakuló gyű. lésünkön. Beléptem én is, mert már benn voltak a szomszédok, a rokonok, a jóbarátok. De hogy mi lesz velünk, akkor azt nem tudtam. Nagyon el voltam kenőd. ve. Húsz holdam volt itt Szabad­kán. Sok állatot neveltem, meg­volt mindenem. Nem mondom, so­kat dolgozott a család, de nálunk nem ismertük azt a szót, hogy nincs. Nos, mondom az asszony­nak, majd csak lesz valahogy paj­tás. Nem ígérhetek neked sem­mit, mert magam sem látom tisz­tán. Amikor a jelenről beszél, na­gyokat nevet. Felesége és a lá­nya is tagja a Zöld Mező Tsz-nek. Legalább ezer munkaegységet szereznek ebben az évben hár­man. Most már belátja, hogy feles­leges volt a félelem, mert nagyon jó dolog a szövetkezet. Azóta jut idejük néha Kétegyházára, Gyu­lára vagy éppen Békéscsabára el­menni szórakozni. Hát még, ha meglesz az autó? Mert, hogy meg­lesz, az holtbiztos. — Ha egyéni maradt volna, ak­kor is vásárolna autót? — koc­káztatom meg a kérdést. Értetlenül néz rám, s elneveti magát: — Ha-ha-ha! Hát a kisgazda­ságban mindig ezer helye van a pénznek. Meg aztán, ki ért volna rá szaladgálni vele. Amikor elbúcsúzunk, még soká. ig fülembe csengett a jókedvű nevetése és aggódása a Moszk­vics késése miatt. Ary Róza Miért növekedett megyénk tsz-eiben kilenc hónap alatt a sertéselhullás? fákkal, ötödrangú zenészekkel. Csupa megrögzött alkoholistával. Aztán megnősült Elvett egy nőt egy egészen erkölcstelen lányt. Akkor megszakítottuk vele az érintkezést — Szakítottuk?! Kik? — Én, meg a család többi tagja. Mi vidékiek vagyunk, kérem, és mindig nagyon tisztességesen él­tünk. — Ne izgassa föl magát. — Az apánk, kérem, asztalos­mester volt. Egyszerű, tanulatlan ember, de szigorúan adott a csa­ládi élet tisztaságára, a jó erkölcs, re. Az öcsém feleségével haláláig nem beszélt — Nem értem meg, de elfoga­dom. Ez egyébként magánügy. — Én erről még soha senkinek nem beszéltem, ön az első. Szeret­ném, ha köztünk maradna. — Természetesen. — Köszönöm. És látja, most üzen. Annyi év után. Hallotta, hogy megsebesültem, szeretne meglátogatni. Ezért küldte el ezt a nőt. Talán mondanom sem kell, hogy visszaüzentem: semmiféle értelme sincs a dolognak. — Kár volt. — Kérem, én csendben, nyűgöd, tan élek. A munkámat szeretem, a virágaim, a kis telkem az örö­möm. Nincs szükségem rá, hogy fölkavarják az életemet. — Ön nagyon puritán ember. — Ne mondja ezt ilyen megve­tően. A puritánság a legerősebb fegyver a nyugalmunk védelmé­ben. — Ön sohasem volt nős? — Nem kérem. Fiatalkoromban a szegénység, most meg ... Elszáll­tak az évek, az ember egyre Ön- Köbbé válik. A fiatal nyomozó cigarettát vesz elő. — Ne gyűjtsem rá! Tessék az enyémből. — Nagyon kedves, de én csak Kossuthot szívok, ön úgy látom a gyengébbet kedveli. — Igen. A leggyengébbet. Mát­rát. Keveset dohányzom. A nyomozó most már végérvé­nyesen készülődik. — Ügy érzem, több mondaniva­lónk nemigen akad. Egyszóval Az utóbbi hetekben mind sűrűb­ben kerül szóba megyei tanácsko­zásokon, hogy megyénk termelő­szövetkezeteiben rohamosan meg­növekedett a sertéselhullás. Jog­gal aggasztja megyénk felsőbb szerveit, azok vezetőit ez a nyug­talanító jelenség Hiszen tudott dolog: a mi megyénk számottevő a kenyér- és takarmánytermelés mellett abbán is, hogy mennyi húst, zsírt ad az országnak. S a több ezer sertés, ami ez év január 1-től szeptember 31-ig elhullt, nagy gondot jelent egyrészt az idei hizottsertés-tervteljesítésben, másrészt pedig a jövő évi hízott- sertés-alapanyag biztosítását ille­tően. E gondolatok vezettek bennün­ket, hogy felkeressük a megyei ta­nács v. b. mezőgazdasági osztályán dolgozó szakembereket, minde­nekelőtt dr. Bujdosó Géza megyei főállatorvost és munkatársát, dr. Zalai Józsefet. Tőlük vártunk választ a nyugtalanító miértre, a nagyarányú sertéselhullás okai­nak megmagyarázására. Többek között arra, hogy a megye terme­lőszövetkezeteiben az említett ki­lenc hónap alatt világra jött vá­lasztás előtti malacoknak miért pusztult el 14 százaléka. S a vá­lasztás utáni malacoknak, majd süldőknek miért hullt el csaknem 10 százaléka, noha a választás előtti malacok megengedett elhul­lása százaléka tíz, a süldőké, illet­ve a sertéseké pedig hat százalék. A megye némelyik járásában, városában különösen aggasztó a helyzet. Orosháza város termelő- szövetkezeteiben a választás előtti malacok 19,3 százaléka pusztult el a megengedett tíz százalékkal szemben. A mezőkovácsházi járás­ban nyolc, a békési járásban is 5,1 százalékkal több hullt él, mint amennyi a megengedett százalék. Az elválasztás előtti malacok el- hullási százaléka legjobb volt e ki. lene hónap alatt a gyomai járás­ban. Nem kisebb a probléma a ser­tésállomány körül sem. Gyula tér. melőszövetkezetedben — a megen­gedett hat százalékos elhullást fi­gyelembe véve — különösen sú­lyos bajok vannak. A gyulai ter­melőszövetkezetekben a sertések 17,3 százaléka pusztult el kilenc hónap alatt. Ez a megengedettnek csaknem háromszorosa, de a me­gyei átlagnak is majdnem a két­szerese. A szarvasi, a gyomai járá. sokban nem sokkal jobb a helyzet. Legjobbnak mondható a sarkadi járás. Jóllehet 1,6 százalékkal még ebben a járásban is több süldő, illetve sertés pusztult el a meg­engedettnél. E néhány hasonlító százalék ■— úgy véljük — érzékelteti, hogy nincs minden rendben megyénk termelőszövetkezeteiben a sertés-„fronton" Mivel magyarázzák e nagyará­nyú elhullást, s a különböző okok. ból kényszervágásra került serté­sek „sorsát” a szakemberek, külö­nösen az állatorvosok? „Legtöbb termelőszövetkezetben nincs biztosítva a sertések megfe­lelő elhelyezése. Kevés termelő- szövetkezetben van ehhez az iizemághoz hozzáértő szakember. A takarmánykeverő-üzemek nem megfelelő összetételű takarmányt állítanak elő. A fehér hússertés na. gyom igényes. A legtöbb tsz-ben nedvesek, huzatosak, hidegek, máshol szűkek, sötétek az ólak. Helyenként az örökös profilínozás miatt gyakran mozgatják az álla­tokat. A sertésgondozók súlygya­rapodás után kapják a munka­egységet, s az a céljuk, hogy a leg­rövidebb idő alatt hizlaljanak, ami Tanulmányi kirándulásokat szervesnek as esüstkalássos tanfolyam hallgatói (Tudósítónktól) Negyven hallgatóval november 21-én Szeghalmon a II-es számú általános iskolában megkezdődtek az ezüstkalászos gazdatanfolyam előadásai. A hallgatók között 59 Mikor érvényes az életbiztosítási szerződés? semmi rendkívülit nem eszlelt a I £ves js van és jgen sok fiatal. Elő. labora tóriumban. | adásokat tartanak Záborszky Kál­— Semmit — Nem volt ott a tüzeset előtti napokban, vagy napon? .n.m/n Keresztesi mosolyog. |HASZNOS TUDNIVALÓK — Ne nevessen ki, de még soha 3 nem jártam a laboratóriumban. [ Pedig ott van, alig egy-két méter­nyire Egyszerűen nincs mit keres­nem ott — Akkor hát... — a fiatalem­ber kezet nyújt — A viszontlá­tásra. És jobbulást. — Köszönöm. — Mikor megy be megint a gyárba? — Azt hiszem, már holnap. El­képzelheti, hogy nagyon-nagyo n izgat, mi van odabent. — Gondolom. Tehát minden jót. — Kérem, csapja be maga után ga van megtagadni a az eiőszobaajtót. összeg kifizetését. mán és Ruzsányi László agronó- musok. A tanfolyam négy hónapig tart, hetenként 7—8 órai előadás­sal. A hallgatók a tanfolyam ide­je alatt tanulmányi kiránduláso­kat is szerveznek, hogy a gyakor­latban is megismerhessék a hal­lottakat. Az új Polgári Törvénykönyv rendelkezései alapján kiadott élet- biztosítási szabályok szerint, ha a biztosított az ajánlatában, az or­vosi kérdőívben vagy egyéb írás­beli nyilatkozatában a biztosítás elfogadását befolyásoló körülmé­nyeket nem a valóságnak megfe­lelően, vagy pedig hiányosan köz­li, esetleg ezeket a körülménye­ket elhallgatja, a biztosítónak jo- biztosítási Kis csend után hallja az ajtó csukódását. Ledobja magáról a paplant, irtózatos meleg van a szo­bában. A félig leengedett redőny alatt egy méhecske kering züm­mögve, majd az éjjeliszekrényen álló virágra száll. Keresztesi elhes­segeti, aztán kortyol az odakészí­tett hideg teából. Maga felé húzza a cigarettás dobozt, rágyújt. Egy rövidke Mátrára. (Folytatjuk) A biztosító az elutasítás jogával csak akkor nem élhet, ha a bizto­sítás már legalább 2 éve fennáll, erre az időre az esedékes díjakat befizették, és a valótlan vagy hi­ányos adatokat nem szándékosan közölték. További feltétel az is, hogy a haláleset nem az elhallga­tott betegség következménye. Olyan esetben tehát, amikor a biztosított részéről a bejelentési kötelezettséget illetően mulasztás történt, a szabályzat értelmében elengedhetetlenül szükséges, hogy a szerződéses jogviszony két éven át díjbefizetés mellett fennálljon. Csak ebben az esetben lehet a to­vábbi feltételek meglétét vizsgál­ni abból a szempontból, hogy az igény érvényesíthető-e. megerőltető és az elhullás egyik tényezője. A hozzá nem értés mi­att számos szövetkezetben tervsze­rűt! énül etetnek. Több tsz-ben — mint a pusztaottlakai Egyetértés­ben — csak a téli hónapokban gondolnak az állattenyésztésre. A kunágotai Petőfi Tsz-ben a gon­datlan takarmányozás miatt pusz­tult el 150 sertés. A legutóbbi vizsgálat a kétsopronyi Béke Ter­melőszövetkezetben talált teljesen tarthatatlan állapotot a sertéste­nyésztésben. Némely helyen a szerfás ólak nem téliesítése miatt bulit el sok sertés, mint a med- gyesegyházi Béke Tsz-ben ...” így vélekedtek, ezeket mondták a miértre válaszként a megyei ta­nács v. b. mezőgazdasági osztályá­nak szakemberei, állatorvosai. Nincs szándékunkban az említet­tek jő részét vitatni. Hiszen sok helyen valóban megtalálható ter­melőszövetkezeteink vezetőinek a hanyagsága. Mert egy szerfás ólat téliesíteni, a sötét, hideg helyisé­geket megfelelővé tenni, a takar­mányozást az előírás szerint alkal_ mázni nyilván nem az állatorvo­sok feladata. S ahol a szövetkeze­tek vezetőinél lábra kap a hanyagság, ahol keveset törődnek a jövedel­met hozó sertésállománnyal és ál­talában az állattenyésztéssel, ott jogos a tagság felháborodása. Az elhullás csökkenésének lehetősé­géről érdeklődve azonban dr. Buj­dosó Géza megyei főállatorvostól és munkatársától, dr. Zalai József­től őszintén szólva nem sokat hal­lottunk. Az elhullás okait kutat­va, szavaikból inkább csak a ter­melőszövetkezet gazdáinak, veze­tőinek hanyagságáról szóltak. Tá­vol áll tőlünk azt mondani, hogy a kilenc hónap alatt elhullt mala­cokért, süldőkért, sertésekért me­gyénk állatorvosai a felelősek, csaknem kizárólag. Ügy véljük azonban, bizonyos tekintetben ők is felelősek a nagyarányú elhullásért. Nem ártott vol­na a kilenc hónap alatt job­ban ellenőrizni azokat az állat­orvosokat, akiknek körzetében már hónapokkal ezelőtt tapasztalható Volt a nagyobb arányú elhullás1. Mert azzal nem lépünk előbbre, s még csalt nem is csökken megyénk termelőszövetkezeteiben a sertés- elhullás, ha csak azt mondjuk: „magyarázzuk mi naponként a szö­vetkezetek vezetőinek, hogy nem jól csinálják ...” Ez év január 1-től szeptember 31-ig megyénk termelőszövetkeze­teiben több ezer sertés hullt el. KI tudná előre megmondani, hogy mennyivel szaporodik még az el­hullott sertések száma év végéig, ha termelőszövetkezeteink vezetői és az állatorvosok nem lépnek fel közös erővel, együttes .cselekvéssel e veszélyes jelenség eűen? Balkus Imre «HHMWMMUMIHHIMIWWMHMMMMWHMHMtMMmM É. H. Békés megyei Állami Építőipari Vállalat építész-, épületgépész­vagy gépészmérnököket felvesz vezető állásba. Jelentkezés mindennap a vállalat személyzeti osztályán, Békéscsaba, Kazinczy u. 4. 52914 MMtmmilUmtmtHMMMHMtMMVMVIHUIMtHUVmHt ;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents