Békés Megyei Népújság, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-22 / 275. szám

1901. november 22., szerda

3

Különleges berendezések és gépek segítik a vízgazdálkodás második ötéves tervfeladatainak valóra váltását

MÉPÜJSÁc /

Miként erősödött meg egy év alatt a zsadányi Dózsa Termelőszövetkezet?

— Olyan ismerős. Mintha már találkoztunk volna.

— Lehet. Nem szokott bejárni a Napsugár-bárba?

— Bárba?! — Aranka hangja őszintén döbbent. — Soha életenv- ben nem voltam bárban.

— Rosszul teszi. Nagyon jó kis hely. Én ott dolgozom. A kávéfőzőgép mellett.

— Óh!

A vöröst» ajjú ajkán gunyoros kis mosoly.

—• Presszóslány vagyok, tudja. Nálunk így hívják.

Keresztesi gyorsan közbevág.

— Nem bírja az irodai munkát. A szeme. Évekig hivatalban dolgozott, aztán föl kellett hagynia vele. Üzenetet hozott valakitől.

— De mennem is kell már. Nem haragusznak, ugye? Várnak.

Keresztesi fölemelkedik fektéből.

— Köszönöm, hogy elhozta az üzenetet. Igazán kedves.

— Óh, nagyon szívesen. Vigyek valami választ?

— Nem, nem semmit. Mondja meg az... illetőnek, hogy mihelyt lehet, fölkeresem. És még egyszer nagyon köszönöm.

Mosoly a férfi felé, biccentés Aranka felé. Egy vörös villanás s a nő elhagyja a szobát. Parfőmje még sokáig birizgálja Aranka orrát.

— KI volt ez a nő?

Keresztesi rosszalló csodálkozásssai néz rá, szemöldöke fölfelé rándul.

— Ne haragudjék, igazán nincs jogom ilyesmit kérdezni. Nem is tudom...! És egyszerre könyörgően — kérem...

— Semmi, semmi. — A férfi megnyugtatóan néz rá.

— Én magam sem ismerem közelebbről. Amint mondtam, üzenetet hozott számomra valakitől. De miért nem ül le?

Aranka kisasszony leül és féle- lemmel-vággyal teli szívvel néz körül. Ez hát a férfi lakása. Itt lakik Keresztesi Ottó, akiről alig, sőt semmit sem tud, mindössze annyit, hogy nagyon jó ember, nagyon-nagyon kedves. És bátor. Hiszen kihozta a lángok közül az ő táskáját is.

Aztán összeszorul a szíve, mert eszébe jut a vörös nő, akit itt talált. Aki állítólag üzenetet hozott a férfinak. A féltékenység hulláma szaladt át a mellén. Az a nő nem véletlenül jött el ide. Az a nő szemet vetett Keresztesire, meg akarja kapni. Tudja, érzi. Ez olyanfajta nő.

— Beszéljen — szólal meg a férfi. — Mi van a gyárral?

— Szörnyű. Az egész laboratórium leégett. A kislabor is. És az irodaépület jó része. Hónapokig nem tudunk rendesen dolgozni. Hollán egészen belebetegedett.

Keresztesi arca elsötétül.

— Micsoda szerencsétlenség.

Még tavaly ilyenkor is úgy ismerték a sarkadi járásban a zsadányi Dózsát, mint egy gyenge, nagyon vérszegény termelőszövetkezetet, amelyikben jóval több a baj, mint az eredmény. Mi tagadás — ez így is volt. Erről a Népújság is nemegyszer írt annak idején.

Hogy csak néhány példával jellemezzük az ottani helyzetet: az előlegosztást

úgyszólván egyáltalán nem ismerték ebben a szövetkezetben és 1960. januárjától az állam kukoricáját és szénáját etették az 'állatokkal. Pedig... igen szembetűnően világlott ki, hogy ez másképp is lehetett volna. Tudniillik, míg Zsadányban a háztáji parcellákon 40 mázsa kukorica termett holdanként, addig a közös földeken az öt mázsát sem haladta meg a termés. A közöst nem kapálták, előbbrevalónak tartották a magántulajdont... De ne szaporítsuk a szót — mindez tavaly volt. Ma nemcsak a községben, hanem a járásban is a jó szövetkezetek között emlegetik a Dózsát. Miért? Hogyan érték el ezt egy év leforgása alatt? — Ezt kérdeztük a helyi pártbizottságon Gulyás elvtárstól.

— Hogyan?

nöksége alatt álló vezetőség nem ígért fűt-fát a tagoknak, mint az azelőtti vezetőségek, hanem kereken megmondotta: nézzék elvtársak, minden mindannyiunkon múlik, annyit fogunk osztani, amennyit teszünk ezért.

Magunk rendelkezünk a pénztárkulccsal és a magtárkulccsal

Ha ezt ügyesen forgatjuk, nem lesz hiányunk semmiben... S a tagság látta, hogy valóban az kapott többet nyáron is, ősszel is, aki megérdemelte, aki többet dolgozott azért.

— Tehát a jó munkának meglett az eredménye. De a rossznak is meg lett — a kára.

Októberig havonta 15 forint előleget fizettek egy munkaegységre. Október után azonban már csak 13-at. Miért? Mert a cukorrépa keveset termett, árából nem tudták biztosítani a 15 forintos előlegosztást. Azért termett keveset, mert nem hagytak megfelelő tőtávolságot az egyelésnél. A répát amolyan ötödrendű növénynek kezelték, mert a kukoricán volt a hangsúly.

A párt- és gazdaságvezetőség ebből is levonta a tanulságot. Jövőre már a cukorrépatermesztésben, de még az állattenyésztésben is bevezetik a több hozam elérésére ösztönző prémiumot. Ezt már a legutóbbi közgyűlés szavazta meg, amelyen Jenei elvtárs elemezte a szövetkezeti gazdák előtt, hogy miben értek el eredményeket, és miben van még hiba. Mert ha egy év alatt meg is erősödött a Dózsa Tsz, azért akad még bőven fogyatékosság gazdálkodásában. Ebben az évben például egyáltalán nem neveltek baromfit a közösben. Jövőre ezt is adnak. Saját erejű beruházásból 3000 férőhelyes ólat építettek, s jövőre már 5000 csibét adnak a népgazdaságnak. Ezt mutatja üzemi tervük. A továbbiakban legfontosabb feladatuknak tartják az állattenyésztésen belül, hogy növeljék anyajuhállományukat. Ebben az évben már értek el eredményt ebben: 450-ről 850-re növelték az állományt. De 1500-ra akarják emelni* amely után egy nyírásra 100 mázsa gyapjút nyerhetnek. Ez maga 500 000 forint bevételt jelent, ami tíz forinttal javítja majd a munkaegység értékét, és biztosítja a rendszeres és magas előlegosztást. E terv megvalósulása érdekében első lépésként szintén saját erőből egy 300 férőhelyes hodályt építettek, szerfásan. Igen sokát takarítanak meg azzal, hogy Lupsán Sándor vezetésével jól működő építőbrigádjuk végzi a házi építkezéseket.

4 XXII. pártkongresszus útmutatásai

további lendületet adtak munkájukhoz. Megfogadták Hruscsov elvtárs tanácsát, hogy a mezőgazdasági termelés fellendítése érdekében el kell hagyni a kevés termést adó növények vetését, helyettük intenzív, bőven termő növényfajtákat kell vetni. Jövő évi tervükben ennek megfelelően csökkentették a zab- és tavasziár- pavetés-területet, s a külföldi búzafajták mellett jelentősen növelték a kukorica és őszi árpa vetésterületét. Az állattenyésztésben a növekvő takarmánybázisra alapozva készítették el a tervet, amelynek megvalósításával jövőre 50 darabbal több hízót, kétszer több gyapjút, és kétszer annyi tejet értékesítenek, mint az idén.

Varga Dezső

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság újfajta gépek és berendezések beszerzésével segíti a második ötéves terv vízgazdálkodási és árvédelmi feladatainak teljesítését. A gátak, a csatornák építésénél az idén már kétszer annyi földmunkát végeztek el géppel, mint két évvel ezelőtt, s az új tervidőszak végére a földmozgatásnak mintegy 80 százalékát gépesítik. A kőrakodás és talicskázás megszüntetésére is új berendezéseket készítenek.

Még az idén összeállitják a Főigazgatóság első kőrakodó úszódaruját, amelyet az új gátak építéséhez és a régiek elbontásához egyaránt használhatnak. A vízügyi igazgatóságok a második ötéves tervben már kilenc különleges uszályt és hat markoló úszódarut kapnak, amelyekkel megsokszorozzák a kőgátak építésének termelékenységét.

A törpevízművek építésének meggyorsítására elkészítették az első előregyártott szerkezetű szivattyúházat, s a második ötéves terv. ben megkezdik ennek sorozatgyártását. (MTI)

Á Szakszervezeti Világszövetség V. kongresszusának tiszteletére december 4—^16-ig ünnepi hetet tartanak a békéscsabai vasutasok

Az MTI jelentette a napokban, hogy a Szakszervezeti Világszövetség V. kongresszusát 1961. december 4—16 között rendezik meg Moszkvában.

A fenti hírt elolvasva határoztam el, hogy írok arról, hogyan készülnek erre az eseményre a békéscsabai vasutasok. Ellátogattam Zádori Lajos elvtárshoz, a MÁV békéscsabai szakszervezeti bizottság titkárához. Tőle érdeklődtem,

A zetorosok is szántani mennek

A Gépállomások, megyei Igazgatósága a mélyszántás ütemének további gyorsítása mellett Jogialt állást, és úgy határozott, hogy a szállítási munkák befejezése után a zetorosokat szántó-traktorokra ültetik, hogy a gépek második műszakját biztosítani tudják. Eddigi számítások szerint 350 traktoros cseréli fel a gépét a közeli napokban, hogy a még hátralévő őszi mélyszántást december 5-ig a gépállomási terveknek megfelelően befejezzék.

miként készülnek a csabai vasuta. sok a Szakszervezeti Világszövetség V. kongresszusára.

— Először a szakszervezeti bizottság tárgyalt róla, majd utána a bizalmiakkal is megbeszéltük, javaslatokat kértünk, majd határoztunk — mondta Zádori elvtárs. — A kongresszus jelszavait, plakátjait terjesztjük és népszerűsítjük, ezenkívül faliújságon is méltatjuk ezt az eseményt. A vezetőség taggyűlésen, röpgyűléseken ismerteti a bizalmiak és az aktívák kezdeményezéseit.

A november 7-i ünnepi műszak eredménnyel járt az állomáson, hiszen a forgalom október havi tervét 102 százalékra teljesítette. Most tovább folytatják a versenyt. A Szakszervezeti Világszövetség V. kongresszusának tiszteletére december 4—16-ig ünnepi hetet rendeznek a békéscsabai vasutasok. Ezzel is kifejezik a szolidaritásukat a világ szervezett dolgozói iránt, munkálkodnak az éves terv sikeres végrehajtáséért és túlteljesítéséért.

Borbíró Lajos

Bekazlazták az összetépett kukoricaszárat

A gerendási Petőfi Termelőszövetkezetben az utóbbi évben lényegesen fejlődött az állatállomány. A sertésállomány mellett a szarvasmarha-létszám is növekedett. A szövetkezetnek nem sok gondot okozott az idei aszály takarmánygazdálkodás szempontjából, mert a korábban holdanként 18 mázsájával fizető kukorica 30— 35 mázsa termést hozott. Ezentúl

a szövetkezetnek nincs gondja tömegtakarmányra sem, mert a silózás időszakában kukoricából bőséges takarmánykészleteket tárolnak. Mindezek ellenére ezer hold kukoricaszárat járvasilózó gépekkel takarítottak be, és raktak kazalba. Az összetépett kukoricaszárat a tél folyamán nyersszelettel füllesztik, és így adják a jószág elé.

És Aranka arra gondol: meg

kell menteni attól a nőtől ezt a nagyszerű embert. Mert az a nő behálózza. Ez be tudja, ha akarja.

— A vizsgálat megtörtént?

— Igen. Kint jártak a rendőrségtől. Hárman voltak és mindenkit kihallgattak.

— És aztán?

— Azt mondták, gondatlanságból keletkezett a tűz. Oxigén érte a fémalkilos üveget, ez okozta a tüzet.

— Felelősségre vontak valakit?

— Az öreg Krasznait. Azonnal felfüggesztették. Veres ellen fegyelmi. A Ritter gyereknek fölmondták.

— Szegények. A derék, öreg Krasznai.

Keresztesi sóhajt. A lány az arcát nézi. Milyen sápadt, milyen beesett az arca.

— Keresztesi kartárs... Ha nem sértem meg, hoztam néhány falatot, biztosan nincs, aki főzzön magának.

— Ne szégyenítsen meg. Tudja, hogy az étkezés nálam...

— Hiszen éppen ezért! Ha magától függne, még éhen is halna!

A férfi mosolyog. Aranka hangjában az aggódó nő féltése remeg.

— Maga igazán kedves.

— Óh, dehogy. Amikor maga elindult akkor a lángban álló iroda felé...

Újabb, éles csengetés.

(Folytatjuk)

Megjavították a vezetést

A gazdaság következetes szakmai és politikai irányítása pedig magával hozta a munkafegyelem megjavulását. Tömören: így hangzott a válasz.

Persze, mindez nem ment olyan simán, mint ahogy leírtuk. A szövetkezet pártszervezete, s a tavaly októberben a tsz élére került Jenei Mihály elnök sok kisgyű- lést, brigádértekezletet tartott, sokat tanakodtak a vezetőségi tagokkal, hogy megértessék: csak közös erőfeszítéssel lehet előre vinni a szövetkezet ügyét. Mi legyen az első lépés? — ezt próbálták kifundálni józan paraszti ésszel, mert úgy gondolták, hogy ha sokat akarnak egyszerre tenni, a sokból kevés valósul meg, akkor pedig jövőre is ott tartanak, ahol a part szakad. Kertészkedésre, rizstermesztésre vagy más jól jövedelmező üzemág bevezetésére nincs adottság a zsadányi földeken, tehát ilyesmivel nem is kísérleteztek. De volt és van lehetőség a jövedelem fokozására az ál. lattenyésztés fellendítése révén. Ehhez azonban sok takarmány kell. Ezért a takarmánynövények termesztését tűzték ki fő feladatuknak. Ügyszólván

szent növénynek kiáltották ki a kukoricát,

hiszen minden szempontból ez a legértékesebb szemestakarmány és mint mondottuk, tavaly éppen ebből lett a legkevesebb termésük. Mit tettek azért, hogy az idén jól járjanak a kukorica-termesztéssel?

Bevezették a premizálást. Érde_ keltté tették a tagokat a többtermelés elérésében. 15 mázsa szemtermést terveztek egy hold kukoricára, s a pártszervezet segítségével tudatosították, hogy amelyik család azon felül takarít be kimért földjéről, az a munkaegységen túl a többtermés 50 százalékát megkapja.

Nem is lehetett az idén azt látni a zsadányi Dózsa földjein, amit tavaly. Egy évvel ezelőtt ugyanis csak elvétve kószált egy-egy munkacsapat a kapások tábláiban, a közös földeken. A többség a háztájiban kapált. Az idén nyüzsgött a szorgos emberektől a határ. Volt olyan tag, aki háromszor is megkapálta kukoricáját, így aztán a kedvezőtlen időjárás ellenére száz holdon húsz vagon tengeri termett, amiből 150 mázsát osztotak ki prémiumként. Lupsán Sándor, Pásztor István és még sokan mások 4—5 mázsa kukorica prémiumot kaptak.

A jó kukoricatermés tette lehetővé, hogy nemrégiben 152 hízót adtak el az államnak 110 helyet 136 kg-os átlagsúlyban. Ezen a héten újabb lOÜ-at adnak el.

Sokat, nagyon sokat számított, hogy a Jenei Mihály elvtárs el-