Békés Megyei Népújság, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-18 / 246. szám
10 HÉPŰJSA6 1961. október 18., szerda Évente 300 000—350 000 lakos kap jó ivóvizet a második ötéves tervben Az új tervidőszakban előtérbe kerül az alföldi városok vízellátásának fejlesztése. A második ötéves tervben előnyös változtatást jelent, hogy a vízgazdálkodási beruházásokból az eddiginél jóval nagyobb összeg jut a csatornahálózat bővítésére és korszerűsítésére is. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság legnagyobb beruházása a békéscsabai és a nyíregyházi közműépítés és csatornázás. Nyíregyházának a 12 kilométerre fekvő Kótaj község határából szállítanak majd naponta nyolcezer köbméter vizet. Az Alföldön bővítik még Szentes, Kecskemét, Hódmezővásárhely, Debrecen, Hajdúszoboszló, Szeged és Szolnok vízellátását, vagy csatornahálózatát is. Mint ismeretes, Békéscsabára még ez évben eljut a bőséges és jő ivóvíz. A Vízügyi Főigazgatóság átfogóbb intézkedésekkel központi víztermelő egységek építésével egyszerre több község vagy város vízellátásáról gondoskodik. Borsod megyében ezzel a módszerrel már vízhez jutott Kazincbarcika és tíz község. A második ötéves tervben bekapcsolják a hálózatba Ózd egy részét, és még csaknem húsz községet. Salgótarján és még néhány falu vízellátására az Ipoly völgyétől építenek 23 kilométer hosszú vezetéket. Hasonló elvek alapján kap vizet Miskolc, Székesfehérvár, Vác, Pécs, Sopron és még több város, sőt a Balaton mellett Szántód, Zamárdi és Balatonföldvár is. A második ötéves tervben a falvakban évente 150—200 kutat fúrnak vagy ásnak és mintegy húsz törpevízművet helyeznek üzembe. Az új ipari üzemek is építenek vízműveket, s adnak vizet a lakosságnak. így mindent egybevetve, évente 300 000— 350 000 lakos kap majd vizet az új tervidőszakban. Ezenkívül a városok és települések csatornahálózata mintegy 500 kilométer hosszú főgyűjtő és leágazó vezetékkel bővül a második ötéves terv végéig. (MTI) Szarvasi Füzetek — Készül a község nagy monográfiája Szarvason a községi tanács és a Hazafias Népfront-bizottság támogatásával neves kutatók, pedagógusok feldolgozzák a vidék történetét. Szarvasi Füzetek címmel frusztrált helytörténeti és A népművelésről „Nem könnyű feladat: mindennap újabb és újabb pedagógiai nehézségek, szívet, lelket kívánó meggyőző beszélgetések, előadások teszik próbára a népművelőt ... ” — mondotta egy ismerősöm, aki maga is egy azok közül, akik ilyen feladatokat oldanak meg nap, mint nap és nem minden eredmény nélkül. Sok-sok előadás, százakat szórakoztató és tanító ismeretterjesztő tanfolyam, szaporodó falusi könyvtárak, amelyek nemcsak népes olvasótáborral, de sokasodó olvasnivalóval is rendelkeznek, bizonyítják eredményeiket. — Doboz „istenhátamögötti hely”... — mondogatták azelőtt a városi emberek és nemrégen, amikor ott jártam, éreztem igazán mennyire nem igaz ez a kijelentés ma. Hogy nem, legjobban talán az az eleven élet bizonyítja, amelyről a dobozi kiszes fiatalok meséltek. Igaz, nincs még rendes kultúrhá- zuk sem, de amíg lesz, addig sem tétlenkednek népi táncosaik. A könyvtár is talált magának helyet. Nehéz a munkájuk a kezdetleges körülmények közt, de van már ahol a kultúra virágzik. Feléled, mert vannak akik támogatják és a város egyre közelebb kerül hozzájuk. A gyulai járási könyvtár és Jókai Mór kultúrotthon nem egy tsz-t és falusi KISZ-szervczetet támogat könyvvel, előadásokkal és kulturális rendezvényeknél fontos jó tanácsokkal. Pedagógusok, könyvtárosok és üzemi kultúrfelelősök igyekeznek minél szélesebb körben kiterjeszteni munkájukat, ezernyi lehetőséget keresve és nyújtva az embereknek a művelődésre. —gr— ismeretterjesztési kiadványt szerkesztenek. A füzetsorozatban dr. Vincze Ferenc a helyi Tessedik Sámuel Mezőgazdasági Technikum igazgatójának útikalauza, dr. Maday Pál Szarvas község a Tanácsköztársaság idején című könyve, dr. Hanzó Lajos Kossuth- díjas tanár Tessedik Sámuel kisebb írásai című gyűjteménye, és dr. Nádor Jenő nyugdíjas gimnáziumi igazgatónak a Körös-menti község 1848-beli eseményeit megörökítő műve jelent meg eddig az eltelt egy évben, a híres gyomai és gyulai nyomda nyomtatásában. A községi tanács és a népfront- bizottság' megbízta dr. Maday Pál szegedi egyetemi tanárt Szarvas község történetének megírásával is. Pj ö ílu leml // //YÍ //7/ / / //Í // Kint a tág kórházudvaron nagy a zson. gás, forgalom. Ott egészséges emberek jönnek-mennek vagy legalábbis még egyelőre annak számítanak. De benn a kórteremben teljes a csend. A szomszéd-termekből szüntelenül hallani az ajtók csap- dosását, üvegek és nikkelezett tárgyak koccanását, csak úgy visszhangzik a folyosó. A régi betegek tudomást sem vesznek róla. Ök tudják, hogy ilyenkor a nővérek készítik elő a penicillint és egyéb oltó-szereket, hogy mire jönnek az orvosok, minden készen legyen. Legtöbbjükről azt gondolná az ember, hogy alszik, de ki tudja? liehet, hogy csak pihennek így be. csukott szemmel és gondolatban barátságosabb helyeken járnak: az övéik között. A felnőttek álmodoznak, a gyerekek vágyakoznak. Csak a kis ötéves Lacikán látszik, hogy nem alszik. Nyitva van a szeme és bámul az ablaküvegen át. Ki tudja mit? Talán a kék eget, a végtelenséget. • Ö már nem vágyik és nem vár senkit, tudja, hogy hiába! Sokáig tart az ő gyógyulása és addig nem mennek érte. Azóta, hogy kórházba vitték, de sokan jöttek és mentek el gyógyultan és ő még mindig bent van. Eleinte sírt, nagyon sokat sírt, de hiába. Apukája nem ér rá, anyukája rég halott. Kórtermi beteg-társat „sírómasinának’’ nevezték, amiért mindig sírt, ápolói pedig kénytelenek voltak erélyesen bánni vele, folytonos sírása miatt. Egy alkalommal addig zokogott, hogy hányingert kapott és bepiszkoUa hálóingét meg az ágyat. „Na te tisznó, látod, mit értél él a bőgőseddel?” — szólt rá a szolgálatos nővér, miközben tisztába tette. Hisz az ő türelmüknek is van határa... Azóta már nem mer hangosan sírni. Csak némán potyognak könnyei nagy, kék szemeiből, ott a paplan alatt. Azért sem mer sírni, mert az orvosok azt mondták, hogy nem gyógyul a sebe, mivel a sok sírástól belázasodik. Ezért zokog hangtcu- lanul. Fél. De az utöbbi napokban már ezzel a sírással is felhagyott. Amióta X. nővér bekerült az osztályra, kicsiny szívét új remények szállták meg. Már nem is gondol az otthonukra, csak azt lesi, mikor jön be az ajtón a jó nővér és mikor megy hozzá az arcát megsimogatni. Olyan lágy a keze és olyan meleg, barátságos a hangja, mint amilyen az édesanyjáé volt. „Na Lacikám, hadd lássam, mennyi a lázad? Hiszen te szemlátomást erősödsz, kisfiam” — szokta mondani és valóban, Laci szemlátomást erősödik, gyógyul, a kedves nővér barátságos hangja és keze simogató érintésétől. Talán mire megjelennek e sorok, a kis Lacika él is hagyta a kórházat. De lelki-gazdagok az ilyen emberek, akik jóságot és vigasz_ talást is tudnak adni a rászoruló betegeknek egy olyan helyen, ahol — sajnos — olyanok is akadnak, akik még egy barátságos emberi szót is anyagiakkal mérnek!.,. fváoos ülés Újabb Petőfí-emlékek, tiszántúli híres betyárok történetei — gyulai kiadványban — Mondja, nem fél a tűzzel játszani? Miért féljek? Van általános épület- és háztartási biztosításom, mély kiterjed: tűz, villámcsapás, vihar, robbanás, betöréses-lopás, baleset, állatbiztosítás és szavatossági kár biztosításokra. Kössön Ön is mielőbb épület- és háztartási biztosítást! Kérien felvilágosítást az Állami Biztosító fiókjainál 516 Érdekes ismeretterjesztő kiadványok jelennek meg három év óta dr. Dankó Imre múzeumigazgató szerkesztésében Gyulán. A szép külsejű kiadványok eljutnak az ország minden tájára, egyetemekre, kulturális intézményekbe, az egyre gyarapodó megrendelőkhöz. A lapokon megyebeli és más vidéki, fővárosi kutatók szólnak főleg Gyula város és környékének régészeti, történeti, néprajzi, képző- és iparművészeti és természettudományi kérdéseiről, de gyakran a helytörténeti vonatkozásokon túlterjedő, országosan figyelmet keltő érdekességekről. Eddig csaknem harminc kötete jelent meg a népszerűvé vált füzeteknek. A sorozatban pl. Erdős Kamill a Békés megyei cigányokról, Szűcs Sándor karcagi múzeumigazgató békési pásztorhistóriákról, dr. Dankó Imre a Körösköz—bihari hajdúságról, Lakatos Attila és Péter László szegedi egyetemi tanárok Juhász Gyuláról, dr. Csákabonyi Kálmán gyulai levéltárvezető a Békés megyei boszorkányperekről, ifjú Bartók Béla édesapjának Békés megyei kapcsolatairól, Vargyas Lajos Bartók Béla békési gyűjtéséről írt. Megjelent a nagy figyelmet keltő két legújabb kötet is: dr. Béres András, a debreceni Déry Múzeum igazgatója a tiszántúli híres betyárokról írt ízes nyelvezetű, s Menyhárt József festőművész rajzaival díszített érdekfeszít» tanulmányt; a másik kötetben pedig Czeglédi Imre gimnáziumi tanár több évi gyűjtése alapján Petőfi Sándor gyulai emlékeit újszerű adatokkal. Szép eredmények a téglagyári kiszeseknél Amikor a KISZ meghirdette az Ifjúság a szocializmusért mozgalmat, a Békéscsabai Téglagyár KISZ-fiataljai csaknem egy emberként vállalták, hogy teljesítik a követelményeket. Az azóta eltett időben igen aktívan vettek részt a fiatalok minden munkában, mely a követelmények tel jesítését segítette elő. Fél év alatt mintegy 900—1000 óra társadalmi munkát végeztek a gyárban és a város területén. A 250 fiatal közül 243-an teljesítették mind a négy követelményt július végéig. Azóta már csaknem kivétel nélkül mindegyik fiatal teljesítette, sőt túlteljesítette vállalását. A kiszesek nem maradnak le a tanulásban sem. KISZ-oktatásban hetven fiatal vesz részt, állami oktatásban negyvenen — általános és középiskolai oktatásban. A motoros-, kazánfűtő-, és villany- szerelői tanfolyamokon összesen hetven, a különféle egyéb szakoktatásban pedig 85 fiatal vesz részt. Gondolnak a szórakozásra is a téglagyári fiatalok. Ebben az évben több kirándulást szerveznek az Ismerd meg hazádat mozgalom keretében. Ellátogatnak Pécsre, Szegedre, Budapestre és az ország más tájaira, hogy megismerjék nevezetességeit. Összesen nyolc ilyen társas kirándulást szerveznek. Harminc fiatal tagja az öntevékeny kultúrcsoportnak és negyvenen látogatják rendszeresen a TIT előadásait. A sport terén sem maradnak le. Hatvanhétén vesznek részt a Kilián testnevelési mozgalomban, és 85-en ösz- szetett versenyeken. K. J. SZABADSÁG MOZI, Ok*. 16—18: A mi édesanyánál. K. tk 6, 8, V 4, 6, & BRIGÁD MOZI, Békéscsaba* OJrtóber 16—18: öt l.oltenyhüveiy. K. Ír, ftH 6, fél 8, v. fél 4, fél 6, íél 8. TERV MOZ| Békéscsaba. Oku*)« 16—16: Gyalog a mennyországba. K. h. fS 6, fS 8, v. fél 4, fél 6, fél 8. BASTYA MOZI, Békés. Október 19—24: Ludas Matyi. K, Jv: 6, 8, 4, 6, 8. SZABADSÁG MOZI, Gyónta. Október 16—18: W-ai ren-m- mestersége. K. h. 8, v. 4, 6, 8. PETŐFI MOZI, Gyute. Október 19—22 :A kolostor titka, K. n.: 6, 8, V.: 4, 6, 8 ERKEL MOZI, Gyula. október 13—18: A halálhajó. K. h.: fél 6, Ki 8, v. fél 4, fél 6, fél 8. VÖRÖS OKTOBER MOZI, Mezöko- vácsháza. Oki. 16—18: Szombattól hétfőig. K. h. 7, v. 3, 5, 7, PARTIZÁN MOZI, Orosháza. Október 19—21: Házasodni alkarunk. K. h.: fél 6, fél 8, v.: fél 4, fél 6, fa 8 BÉKE MOZI, Orosháza. Október 1«—18: A szép kikéri. K, h, 5, 1, vas. 3, 5, 7. PETŐFI MOZI, Sarkad. Október 16—18: Kővirág. K. ll. 8, v. 4, 6, 8. TÁNCSICS MOZI, Szarvas. Október 16—18: Megmérgez a családom. K. h. S, 7, v. 3, 5, 7. ADY MOZI, Szeghalom. Október 16—18: Milliók keringő je. K. b. 7, V. 3, S, 7. DÖZSA MOZI, Tótkomlós. Október 16—18: Lejtőn. K. h. 8, V. 4, 6, 8. SZABADSÁG MOZI, Vésztó. Októbet 16—18: Vak muzsikus. K, h. 7, v. 5, 7i
