Békés Megyei Népújság, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-14 / 243. szám

196t. október H., szombat HÉPŰJSÁG 3 Fokozni kell a cukorrépa-betakarítás ütemét az orosházi és a mezőkovácsházi járásban Versenyben a gyulai Aranykalász népújsAg-napok Kellemes meglepetés Dombiratoson, 67 új előfivető Gyulaváriban Október 10-én került sor a A ZALKA TSZ-BEN megelőzik a téli gondokat Gyulaváriban október 10-én termelőszövetkezeti tagok, szövet­kezeti és tanácsi dolgozók, peda­gógusok és óvónők keresték tel azokat az embereket, akik eddig nem fizettek elő a megyei lapra. A községbe mintegy 830 különbö­ző lap jár, s a Népújság-nap al­kalmával a lelkes aktívák újabb 67 előfizetőt szereztek. Kü­lön értéke a napnak, hogy 31 ter­melőszövetkezeti tag fizette elő a megyei sajtót. Az aktívák közül különösen Házi Mihály ért el szép eredményt és 11 új olvasóval bővítette a Népújság olvasóinak táborát. Tomisa Béláné 8, Kubi- cza János 7, Szabó Károly és Kun Lajos ugyancsak 7 előfizetőt szer­veztek be. Eredményes munka után pedig fél 6 órakor a pártbizottság nagy­termében mintegy 35—40 olvasó mondotta el véleményét, s kérését a lappal kapcsolatban. Az olvasók és az újságíró találkozása, véle­ményük kölcsönös kicserélése minden bizonnyal a lap színvona­lában tükröződik majd vissza. dór elvtárs, a szövetkezet elnöke éppúgy a versenyről beszél Ro- tyis György brigádvezetővel a tsz irodájában, mint ahogy Lapus- nyik Lajos elvtárs Hoffmann Mi­hály traktorossal kinn, a műtrá­gyaszórógép mellett, a porha- nyóssá dolgozott magágyakon. Ügy érezzük, hogy a jövő évi ke­nyér biztosítását célzó egészséges versenyláz bontakozik ki az Aranykalász Tsz dolgozói között. Megyénk két cukorgyárában mintegy 14 000 vagon cukorrépát dolgoztak fel eddig, megközelítet­ték a napi 200 vagonos teljesít­ményt, sőt egyes esetekben annál is több répából készítettek cukrot naponként. A továbbiakban azonban, a fo­lyamatos cukorgyártáshoz szüksé­ges nyersanyag átadásának üte­mét nem tartják elegendőnek, számos termelőszövetkezetben és állami gazdaságban csak vontatot­latványa. A békéscsabai és az Orosházi Baromfifeldolgozó Vál­lalat, valamint a Szövetkezetek Békés megyei Értékesítési Köz­pontjának kirendeltséged naponta hat-nyolc vagon árut vesznek át a termelőszövetkezetektől és a ház­Lezárult a vetőmagcsere Alig egy hete, hogy lezárult a vető­magcsere Gyulán. Megállapítható, hogy az idén jelentősen nőtt a jól „fi­zető” külföldi búzák iránti kereslet. Szovjet búzából mintegy 1500 mázsát, a híressé vált olasz búzából 600, őszi ár­pából pedig 320 mázsát vettek át cse­rébe a gyulai tsz-ek. Jelenleg a napraforgó felvásárlása folyik. A száraz időjárás csökkentette a termés mennyiségét, mégis több mint 22 vagonnal vettek át eddig szö­vetkezeteink. eszköz, amellyel a döntést végre­hajtja... végrehajtod? — így van, drágám. Te vagy az eszköz. És Frau Brandt most nem ne­vetett. Lange felhajtotta poharát, szókincse ettől határozottan gya­rapodott. — Evőé, tudatosság, hideg érte­lem — lelkesedett. Ezzel fogjátok meghódítani a világot. Maga sem hitte volna: keze egy Don Juan lendületével fonódott a nő dereka köré, a hangja szár­nyalt: — Éveken keresztül bolyong­tam a filozófia ösvényein. Ebben is ti vagytok a legnagyobbak. Kant, Nietzsche és a többiek. Si­került elérnem, hogy mindenbe belebonyolódtam, zavaros és ku­sza lett előttem minden. Mocsár. Úgy éreztem, nem szabadulok be­lőle soha. De sokat tudtam. Azt hiszem, mindent megtanultam, amit lehetett. Mégsem nekem ad­ták a tanszéket. Egy zsidó kap­ta meg. Azt mondták, az én tu­dásom nem elég alkotó, túl lexi­kális, talán majd később. Aztán jöttetek ti. Kiszabadítottatok a mocsárból, egyszerűvé tettetek mindent. A faj, a vér, a fegyver, az erősebb igazságát hoztátok. Frau Brandt ekkor már hátra- hanyatlott, éhes karjai bilincsként szorították a filozófia professzo­rát , — Szépen beszélsz — zihálta — Úriember vagy. Sokat tudsz. Akkor kopogtak az ajtón. Han­gosan, kérlelhetetlenül. — Bocsánat, Bécs befutottl — hallatszott a portás álmos hangja. — Megyek — szólt ki Lange és megpróbált felemelkedni. A nő visszahúzta. — Van olyan telefon, amiért most itt tudsz hagyni? tan vagy alig szedik a cukorrépát. Különösen Battonyán, Kunágotán, Kevermesen, Mezőkovácsházán, Magyarbánhegyesen, Békéssám- sonban, Tótkomlóson, Orosháza városban és járásban maradtak el ezzel a munkával. Ezért pl. a Me­zőhegyest Cukorgyár tárolójában kevés répa áll rendelkezésre a na­pi feldolgozáshoz. A gyárak termelési szükségletén kívül, a cukorveszteségek elkerü­lése miatt is nagyon fontos volna, hogy november 10—15-ig, a vár­vételére számíthatnak az említett szervek. A földművesszövetkezeti háló­zat pontosan felkészült az őszi csúcsforgalom lebonyolítására, mert a sovány baromfi, a viziszár- nyas zömét, a gyöngyösöket és pulykákat pedig teljes egészében ezekben a hónapokban veszik át Csupán a háztáji gazdaságokból 450 vagon sovány és kövér barom­fit, 52 millió tojást értékesítenek a termelőszövetkezeti asszonyok. Az eleki Lenin Tsz asszonyai pél­dául a háztájiból 4800 kiló barom­fira, tízezer darab víziszárnyas­ra és pulykára kötöttek értékesí­tési szerződést Hasonlóan sok baromfit neveltek a dobozi és gerendási háziasszonyok is. A szeghalmi járásban — ahol a ta­vasszal versenymozgalom indult — „Minden háztáji portán nevel­— Van — mondta tárgyilagosan a férfi és Frau Brandt karjai er­re már lehanyatlottak. Lange a portásfülkében izga­tottan emelte füléhez a kagylót. — Bauer körvezető? Itt Lange. Nem, nem fogadtak. Pedig most... Most, a lengyelországi események után még fontosabb lenne. Értse meg, most is azt mondom, hogy magával nem közölhettem. Nem vagyunk gyerekek, hogy megsér­tődjünk. Bízzék bennem és in­tézkedjék. Kérem, sürgősen csi­náljon valamit, kár minden na­pért. Holnap? Köszönöm, akkor holnapután újra bemegyek. Mikor benyitott, a nő lehunyt szemmel feküdt az ágyon. — Elbecézgette a feleségét a doktor úr? — kérdezte rekedten. És Lange most megtalálta a hangot: — Nincs feleségem. De hivatá­som van és azt hittem, hogy né­met nő ezt megérti. Frau Brandt úgy hátrált meg, mint akire korbács sújt le. — Az más. Tulajdonképpen imádom a kötelességtudó férfia­kat. Űjabb pohár konyak követke­zett, majd Lange meglepően gát­lástalanul pizsamát vett fel és Frau Brandt mellé bújt. A nő fel­könyökölt a férfi mellkasára — Lange felnyögött a fájdalomtól — és áthajolva rajta eloltotta a vil­lanyt A férfi azonnal felgyújtot­ta. — Legyen most így. Ahogy Goethe mondta: Mehr Licht. Több fényt. Aztán módszeresen végigcsó­kolta az asszony testét, aki 1939. szeptember elsején elhatározta, hogy nem vár tovább. (Folytatjuk) ható esős időjárás beállta előtt ösz- szes cukorrépatermésüket átadják a gyárnak a termesztő gazdaságok. Azért is tanácsos a mielőbbi cu­korrépa-betakarítás, mert sokfelé búza kerül a répa földjébe, amely­nek őszi elvetése a jövő évi jó ter­més egyik biztosítéka. A cukor­gyárak fontos népgazdasági ér­dekből is felhívják az illetékes termelőszövetkezeteket és állami gazdaságokat, hogy nagyobb ütem­ben szállítsák a cukorrépát az át­vevőhelyre. jenek közös értékesítésre barom­fit” címmel, főleg a tanyavilág háziasszonyai foglalkoztak a szo­kásosnál is nagyobb mennyiségű aprójószág-neveléssel. Ez a járás a háztáji portákról 33 ezer kiló csibehúst, 40 ezer darab kövér ba­romfit és pulykát ad a népgazda­ságnak. A gyulai Aranykalász Termelő- szövetkezetben termékeny talajra talált a gyomai és a szarvasi já­rás termelőszövetkezeteinek ver­senyfelhívása az őszi munkák be­fejezésére. A gyulai tsz-ek közül elsőnek csatlakoztak e verseny­hez, és ma már nemcsak a szövet­kezet vezetőségi ülésén, hanem kinn a földeken is beszélnek ró­la, és tesznek is érte a dolgozók. E rövid, de lendületes versenyláz gazdasági eredménye már meg­mutatkozik. Gyorsan halad a be­takarítás, a szántás, vetés. A cukorrépa csaknem felét föl­szedték, bár a kukoricatörés most jobban sürget, mert ennek a he­lyébe a búza fog kerülni. A kuko­ricatörés felén jóval túlvannak, hiszen a közös terület ötven szá­zaléka, és a háztáji terület csak­nem 90 százaléka van készen. A kalászosok helyén már régen fekete a föld. A letört kukorica­földek nagy részén is kész a mag­ágy. Mélyített szántást kap a föld. Csaknem 1500 hold, a szántóterületnek több mint fele, az őszi mélyszántásra kerülő te­rületeknek pedig közel 70 száza­léka készen van. Sajnos a „nehéz” talaj miatt a körmösök csak a könnyebb munkákra használha­tók. Az egy-szem DT éjjel-nap­pal, szinte megállás nélkül végzi a mélyszántást, illetve a, magágy előkészítését. Ennek ellenére az őszi mélyszántást november 20-ra szeretnék befejezni. Összesen 650 hold föld kapott műtrágyát, 270 hold pedig szervestrágyát. Az őszi árpa vetése több mint 200 holdon a „végét járja”, ötven hold takarmánykeverék pedig a földben várja az őszi esőt. Ugyan­csak végefelé közeledik a külföl­di búzafajták vetése is, hiszen az olasz búza a tervezett száz holdon, a szovjet búza pedig nyolcvan holdon a földben pihen. Elkezdték a magyar búza vetését is, és októ­ber 25-re a tervezett 600 holdon be is szeretnék fejezni. Aprított takarmányt akarnak etetni. Ezért a kukorica- szárat — nagyrészt még zölden — kétezer mázsa répaszelettel és öt­ven mázsa melasszal keverték, így csaknem ötezer mázsa kitűnő takarmányhoz jutottak. Szénáskertjeik rendben vannak. Népújság-napra Dombiratoson. Ha erre az alkalomra vendég ve­tődött volna arra, úgy vélhette volna, hogy ez az olvasó-toborzó alkalom gazdátlan lesz. Az tör­tént ugyanis, hogy az előző napon érkezett a tizedikére szóló járási meghívás a községi párttitkár és a tanácselnök részére, hogy ér­tekezleten kell részt venniük Mező­kovácsházán. Ök azonban — kommunisták lévén — nem hagyták annyiban ezt a fontos ügyet, mármint a Népújság-na­pot. Juhász Bélának, a Béke Ter­melőszövetkezet agronómusának a személyében lelkiismeretes helyet­tesre találtak; Szabó Balázsné elvtársnő, a tanács vb-titkára, aztán a többiek, kommunisták és pártonkívüliek ügybuzgalommal járták a falut, a mezőket, s győz­tek meg sok-sok dolgozót a napi­lap-olvasás nélkülözhetetlenségé­ről. Mindez kellemes meglepetés­ként hatott, de a legkellemesebb az volt, hogy Dombiratoson a Népújság olvasóinak a száma megháromszorozódott! és az egyedi takarmányozás napi kiutalással történik. Ezzel a mód­szerrel — bár állatállományukat terven felül, 80 szűz üszővel nö­velték — a késő tavasz sem fog gondot okozni. Ezek hát az eredmények, ame­lyek máris azzal kecsegtetnek, hogy az Aranykalász Tsz nem lesz esélytelen ebben a versenyben. A verseny további biztosítéka pedig a szövetkezet tagsága. Nyíri Sán­A szőke, dús hajú Kiss Mihály agronómus egy kimutatásokkal teli füzetet böngész és számokat ír egy papírra. — Bárhogy számolom, hat va­gon abrakhiányunk lesz. — Mennyi takarmánygabonát osztanak? — Árpából egy kilót, kukoricá­ból 80 dekát. A közgyűlés is eny- nyit hagyott jóvá. így nem marad más hátra, mint megkérjük a já­rást vagy a megyét, juttasson ne­künk is a központi készletből — és tovább „centizi” a várható ku­koricatermést. — Legalább 12 má­zsa májusi morzsoltnak kellene teremni holdanként, hogy az ab­rakhiány ne növekedjen tovább. — És meglesz? — Nem biztos; talán meglesz. Egy újabb papír fölé hajol. — Valamilyen „abrakpótlójuk” nincs? Rámveti világos szemét. — Már a lovaktól elvontuk az abrakot — mondja szinte fájó hangsúllyal. — A tehenészetben növeltük az alaptakarmányt. így havonta 60 mázsát takarítunk meg. Máshonnan egy deka abra­kot nem faraghatunk le, sem a hízómarháktól, sem pedig a ser­téstől. Nyugodt, megfontolt beszédéből úgy tűnik, hogy itt most már tényleg nincs mit tenni, mint a központi készletet kivárni. De mi­ből lesz a központi készlet? Aszály nemcsak Körösladányban volt! így több helyen lehet takarmány- gond. De ki is győzi a 30 vago­nos abrakhiányokat központi készletből pótolni? Ez merül fel az emberben, amikor megtudjuk, hogy Ladány többi szövetkezeté­ben az aszály ilyen „nagy zsákot csinált”. És most ezt a zsákot nagy buzgalommal igyekeznek tartani, hátha esik bele valami! Kár így várakozni! A központi készletből jutó segítség nem nyug­tathatja meg az embereket, mert hiszen a jövő évi termésből ezt vissza kell adni. így azok a tsz- vezetők gondolkodnak jól, akik nem várnak a központi készletre, hanem a szövetkezeti tartalékokat jól kihasználják. S ahogy vitatkozunk, mintha ketté vágnák a beszélgetés fona­lát. Előkerül egy feljegyzés a szá- lastakarmány-készletről. Nézzük csak, mi áll ott? A 22 vagon szé­naszükségletre 38 vagonos kész­letük van. Ezen túl akad még egy vagon takarmányszalma és hat vagon silófelesleg, és az is felesleg lesz, amit ezután csinálnak. Né­hány nappal ezelőtt határozták el a ladányi Zalkások, hogy 3—400 köbméter kukoricaszár-silót is ké­szítenek. A lucernaszénát pedig máris darálják és pépesített for­mában adják abrakpótlóként. Ezekután az az érzés kereke­dik felül bennem, hogy a Zalka Tsz-ben a központi készlet mel­lőzhető! A hat vagonos abrakhi­ányt a meglévő tartalékok gazda­ságos felhasználásával át tudják hidalni. Egy gondolat azonban mégis felmerül. Ha ilyen jól áll­nak, akkor kár volt igényt támasz­tani a központi segítségre, hiszen ezzel megnehezítették a járás és a megye vezetőinek a központi készlet elosztását. Ez nemcsak ebben a tsz-ben van így, hanem még nagyon sokban. Gondolni kell arra, hogy a téli takarmány gondos előkészítésével és beosztásával nagyon segíthet­nek a többi szövetkezeten. Dupsi Károly 52 millió tojást, 450 vagon sovány és kövér baromfit értékesítenek megyénk háztáji gazdaságai Megyénk őszi tájképének jelleg. I táji gazdaságokból. Megyeszerte zetes része a sovány és kövér ha- ebben az évben 726 vagon baromfi romfivai megrakott teherautók és csaknem hatvanmillió tojás át-

Next

/
Thumbnails
Contents