Békés Megyei Népújság, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-14 / 243. szám

NÉPÚJSÁG Wil. OKTÓBER 14., SZOMBAT AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 243. SZÁM BÉKÉS MEGYÉI * *■ so finer * Világ proletárjai, egyesüljetek! Világnézet és népművelés A világnézet az egyén és a tár- j művelődik, s nem akármilyen kul­I túrán, hanem a marxista-leninis­Elsőnek vetette el az őszieket az endrödi Búzakalász Termelőszövetkezet Az endrödi Búzakalász Termelőszövetkezet tagsága az elsők között csatlakozott a szarvasi járás őszi betakarítási és szántás-vetési munkaverseny -felhívásához, A betakarítási munkák nagy részét már be is fejezték. A cukorrépát kiszedték és el is szállították a feldol­gozó üzemnek. A kukorica 95 százalékát letörték, a szárat is levágták. Az őszi kalászosok veté­sét — köztük a búzáét is — a megyében elsőnek fejezték be. Terven felül vetettek még 49 hold őszi búzát és árpát, valamint takarmánykeveréket. Október 25-re befejezik a vetést a dévaványai Aranykalász Isz-ben Jól halad a betakarítás, a szán- j A tagság betakarította a 935 hold tás és a vetés a dévaványai Arany- háztáji kukoricát, s a 900 hold kő. kalász Termelőszövetkezetben is. I zöe kukoricából még 536 hold vár Tíz nap alatt 103196 normálhold gépi munka sad alom boldogulása, előrehaladá­sa szempontjából döntő jelentősé­gű. A helyes világszemléletből fa­kadó tettek a fejlődé®, a jólét ma­gaslatai felé ragadják az életet, míg a helytelenen alapulók köny- nyen a pusztulás szákadékának a szélére sodorhatnak egyént, társa­dalmat egyaránt. Nemzeti törté­nelmünk során egy-két győzelem, de annál több gyászos bukás je­lezte, hogy népünk legjobbjainak mikor sikerült vagy mikor nem a tömegek tudatába vinni azt, hogy az adott forradalmi helyzetben né­zeteik mikéntje, felfogásuk azo­nossága vagy különbözősége, egy­szóval — állásfoglalásuk győzel­met adhat vagy tragédiát zúdíthat a fejükre. A munkásosztály forra­dalmi elméletének és harcos párt­jának kellett megszületnie ahhoz, hogy a feladat és a cél világossá váljék, s legyen egy szervező, irá­nyító erő, amely győzelemre ra­gadja a milliókat. Az 1917-es Nagy Októberi Szocialista Forradalom már ennek, az elméletileg meg­alapozott, céltudatos osztályharc­nak a diadala volt — miként e küadelemn ragyogó mai ténye a szocialista világrendszer és az, hogy a szovjet nép már a kommu­nizmust építi! Megkérdezhetné valaki, hogy a címben foglalt egyszerű téma mö­gé mi szükség ilyen roppant törté­nelmi hátteret emelni? A kérdés — látszólag — jogos, azonban a világnézet és a népművelés mé­lyebb okait, összefüggéseit kutatva kiderül, hogy cikkünk tárgyának és a monumentális háttérnek egy­mással igen szoros, szerves kap­csolata van. Például az 1917-es nagy forradalmi diadalban már benne izzott népünk szabadsága és annak a lehetősége, hogy ha­zánkban a felszabadulással az ál­talános művelődés eladdig soha nem álmodott arányokban indul meg és bámulatos eredményeket szül. Az egykori lehetőség ma va­lóság. Például itt, Békés megyé­ben a népnyomor, a tudatlanság hajdani Viharsarkában ma 166 óvodában, 364 iskolában, 217 könyvtárban, egy színházban, 158 moziban, 77 művelődési otthon­ban, továbbá ismeretterjesztő elő­adások, üzemi és termelőszövetke­zeti akadémiák, esti továbbképző tanfolyamok százain, ezrein mű­velődik megyénk apraja-nagyja, s válik ezáltal az egyén és a kö­zösség a szocializmus építésének, s a nemzetközi békeharcnak lel­kes önkéntesévé. Népművelés ez? Világnézeti nevelés ez? Igen, még­hozzá a javából! A hazug, „kultúr­fölényeskedő” múlttal szemben ma, a nép államában az .egykori kevesek helyett egy egész ország Egy héttel ezelőtt 11 kukorica- csőtörő kombájnt kapott a Felső- nyomási Állami Gazdaság. A gé­peket nyomban munkábaállítot- ták, s naponta 44 holdról takarít­ják be az értékes termést. Az egy sor kukorica betakarítására szer­kesztett gépek letörik a kukorica­ta világnézet emlőin! Országos méretű népművelés tanúi vagyunk. Pedagógusok, könyvtárosok, művelődésiotthon- vezetők, a színház, a képzőművé­szet emberei és még számtalan terület kultúrmunkása tevékeny­kedik az emberi tudat szakadatlan fejlesztéséért. Szocialista társa­dalmunk ugyanis — a burzsoá társadalmakkal ellentétben — azt követeli, hogy az embereknek mindenről legyen véleményük, he­lyes értékítéletük. Társadalmunk­ban minden ember nélkülözhetet­len, akiből a becsületességnek, a közösségi érzésnek akár csak a szikrája is kipattintható. Minden embert tudatának állandó fejlesz­tése, tudásának gyarapítása tehet értékessé és még értékesebbé. Eb­ben segít tíz- meg százezreket a népművelés. Ezt a roppant értékes munkát tervszerűség és céltuda­tosság kell, hogy jellemezze és ami a legfontosabb, minden ren­dű és rangú nevelésben marxista- leninista szemlélet tükröződjék. Nagyon igaz, amit nemrégiben pedagógusok és más népműve­lési dolgozók élőit mondott egy előadó: — A marxizmusnak az el­ső osztálytól a koporsóig mindig, minden tanításban érződnie kell. Eddigi eredményeink ellenére sem lehetünk elégedettek, mert a népművelési munka hatósugara, a rohamosan növekvő igényekhez mérten még mindig nem elégsé­ges. Hogy ez, a társadalomból fa­kadó igény, mindjobban kitelje­sedhessen, alapvető biztosítékot kapott abban, hogy a művelődési tevékenység mindinkább a párt­munka szerves részévé válik, és a népművelési munkának mind na­gyobb a társadalmi megbecsülé­se. Csupán egy új példa a sok kö­zül: mind több termelőszövetkezet a kulturális célokra fordítandó összeg jelentős százalékával járul a községi művelődési otthon kul­turális és gazdasági alapjának a megteremtéséhez. Másik, nem ke­vésbé örvendetes mozgolódás e téren az, hogy a oedagógüsok mel­lett a városok, falvak más értel­miségiéi: agronómusok mérnökök orvosok — és így tovább — siet­nek az iskolán kívüli népművelés hathatós segítségére. Csakis így, ilyen nagy akarással, hozhatják közelebb népművelési erőink a célt: egész népünk kulturális fel- emelkedését, helyes világnézetre nevelését. Mindez pedig anyagi erővé válva, n énünket, henne megyénk népét, a szocializmus építésében még lendületesebbé, erősebbé teszi! csövet,^ levágják a szárat és siló­zásra fel is tépik. A csöveket mi­előtt góréba rakják, utánfosztják. E munkában a Nyíregyházi Gépe­sítési Technikum diákjai — össze­sen 76-an — egy hónapot töltenek a gazdaságban. Megyénk gépállomásai október j első tíz napjában a korábbi de-; kádokhoz képest nem nyújtották j a tőlük várt teljesítményt, ríz1 nap alatt 103 196 normálhold gépi munkát teljesítettek, ezzel az őszi idénytervnek 43,8 százalékra tet­tek eleget. Az őszi munkákban továbbra is a Füzesgyarmati Gép­állomás vezet. Mögötte a szarvasi, s a múlt dekád harmadik helye­zettjét, a Kondorosi Gépállomást, megelőzte a nagyszénás!. Az őszi tervben a leggyengébb teljesít­ményt még mindig a battonyai- ak nyújtják. Az elmúlt dekádban a gépek több mint 10 százaléka törés miatt kiesett a termelésből. Viszont helyenként, mint Béké­sen, Gyulán és Mezőkováesházán munkahiány is előfordult. 300 mázsával többet csáváztak A megyei növényvédő állomás az ősz folyamán 10 nagy teljesít­ményű csávázógépet állított mun­kába az őszi vetésű növények magvainak fertőtlenítésére. A gé­peket több helyen éjjel-nappal üzemeltették, s így a tavalyi 1100 vagon gabona csávázása helyett október első hetéig 1400 vagon őszi árpát és őszi búzát készítettek elő vetéshez. 27 millió forint gépi beruházás A Békés megyei termelőszövet­kezetek jövő évi gépberuházásá­ból jelentős összeget, mintegy 27 millió forintot már az idei őszön felhasználnak. A Szovjetunió ipa­ra ugyanis 170 Beloruszt, 21 DT 54-es lánctalpas traktort', a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság 15 Zetort (K 25.), a hazai ipar pedig disztillereket, kétharmados eké­ket, pótkocsikat, trágyaszóró be­rendezéseket és tárcsás boronákat szállít, hogy könnyítse a közös gazdaságok őszi betakarítását. Az említett gépeket megyénk terme­lőszövetkezetei a kiutalásnak meg­felelően, az AGROKER békéscsa­bai telepein (a Kétegyházi úti 1 FÖMAV és a Szerdahelyi utcai volt MESZÖV-telepen) veszik át. Az őszi szántás és vetés mellett a traktorosbrigádok igen jó ütemben haladnak a silózással. Nyár óta 19 351 holdról takarí­tották be gépek segítségével a zöldtakarmányt. Csupán a kuko­töuésre. A szövetkezet gazdái je­lenleg a kukorica betakarításén dolgoznak, mert a cukorrépát 169 holdon már felszedték és beszállí­tották. Ahogyan haladnak a kuko­rica betakarításával, úgy szánta­nak és vetnek. Őszi árpájukat a gyomai járás versenyfelhívásának határidejére elvetették. A 2419 hold búzavetés-tervből eddig 1672 holdat teljesítettek. Az ősziek ve­tését — figyelembe véve a munka rica törése óta 3800 hold szársí-1 jelenlegi ütemét, október 25-re —, lót készítettek. | amint vállalták, befejezik. Kiváló újító Méhes Bálint nevéhez tucatnyi újítás fűződik. Ezek közül legjelentőseb­bek az egyirányú tárcsa tengelyének felújítása, a cséplőgép és a kombájn dobkosarának élezését elősegítő szerkezet megalkotása, továbbá az eszterga­gépre szerelhető síkköszörű, amellyel a javított hengerfejek illeszthető ré­szét munkálják meg. Üjitásai révén évről évre 20—22 ezer forint, megtakarí­tást érnek el az Orosházi Gépállomáson. Méhes elvtárs 1956-tól igen felelős­ségteljes munkakört tölt be. Műhelyvezető. Feladatköre az idei ősztől jelen­tősen bővül, mert a gépállomás traktorainak karbantartása mellett a terme­lőszövetkezetek száznál több gépének szervizét is irányítása alatt oldják meg. Huszár Rezső Kukoricabetakarító gépekkel is dolgoznak a Felsőnyomási Állami Gazdaságban

Next

/
Thumbnails
Contents