Békés Megyei Népújság, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-12 / 241. szám

1981. október 12., csütörtök MÉPÜJSÁG 3 Az országgyűlés szerdai ülése (Folytatás a 2. oldalról.) Meg vagyunk győződve arról, hogy nevelőink — most már az új oktatási rendszerről szó­ló törvény segítségével — a társadalom erőinek közre­működésével, méltóan a nem­zet bizalmára, továbbra is be­csülettel fogják teljesíteni nagyszerű hivatásukat. Kállai Gyula befejezésül köszö­netét fejezte ki a párt, a kormány, a nép nevében az iskolareform kidolgozására létrehozott bizott­ság minden tagjának, majd a tör­vényjavaslatot az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Hankó György Békés megyei képviselő felszólalása Hankó György Békés megyei képviselő' a nemzetiségi oktatás helyzetéről beszélt. Ma az országban 69 óvodában, 360 általános iskolában és 9 gim­náziumban oktatnak nemzetiségi nyelven, vagy tanítják valame­lyik nemzetiség1 nyelvét. Nyolc nemzetiségi gyermek-, illetve di­ákotthon áll a szétszórtan, főleg tanyákon élő nemzetiségi szülők gyermekeinek redelkezésére. Kü­lön óvónő-, tanító-, általános is­kolai és középiskolai tanárképző­intézetek gondoskodnak a nem­zetiségi oktatási intézmények pe­dagógusainak kiképzéséről. Az elmúlt tanévben 2576 óvodás, 29 540 általános iskolás és 638 kö­zépiskolás tanult nemzetiségi is­kolákban, és tanulási eredmé­nyeik azonosak a hasonló ma­gyar nyelvű iskolákban elért eredményekkel. A nemzetiségi középiskolákban érettségizettek zavartalanul folytatják tanulmá­nyaikat bármely egyetemi vagy főiskolai tanszéken. A törvényjavaslatot a maga és a Békés megyei képviselőcsoport nevében elfogadta, és az ország- gyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Rónai Sándor elnök a felszóla­lások után a vitát bezárta. Ez­után Ilku Pál művelődésügyi mi­niszter válaszolt a vitában el­hangzottakra. Megállapította, hogy a képviselők kivétel nélkül a törvényjavaslat mellett foglal­tak állást, s a művelődésügyi kor­mányzat igen sok hasznos taná­csot kapott az országgyűlés tag­jaitól arra vonatkozólag, milyen feladatokat tartson szem előtt az oktatási reform végrehajtásában. A törvényjavaslatnak egyik leg­nagyobb erőssége, s végrehajtásá­nak is egyik fő biztosítéka az, hogy megalkotásában dolgozó né­pünk széles rétegei vettek részt. Végrehajtásának alapvető feltéte­lei biztosítottak. Befejezésül a miniszter a tör­vényjavaslat előadója által java­solt módosításokkal foglalkozott, s az öt módosítás közül négyet el­fogadásra ajánlott az országgyű­lésnek. Rónai Sándor elnök ezután sza vazást rendelt el, amelynek ered­ményeként az országgyűlés a Ma­gyar Népköztársaság oktatási rendszeréről szóló törvényjavas­latot általánosságban és részletei­ben — a benyújtott és a művelő­désügyi miniszter által is javasolt módosításokkal — elfogadta. Az elnök ezután az országgyű­lés legközelebbi ülésére és napi­rendjére tett javaslatot. Ennek alapján az országgyűlés elhatároz­ta, hogy legközelebbi ülését csü­törtökön délelőtt 10 órai kezdettel tartja, s napirend szerint megtár­gyalja az 1960. évi állami költ­ségvetés végrehajtásáról szóló je­lentést és meghallgajta Kádár Já­nosnak, a Minisztertanács elnöké­nek felszólalását. (MTI) A Magyar Népköztársaság elismerte a Szíriái Arab Köztársaságot lamnak elismerte, és elhatározta a diplomáciai kapcsolat felvételét. (MTI) A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa a Szíriái Arab Köz­társaságot önálló és független ál­— Nem tudom. — Hogy állt le? — Akadozni kezdett, rángatott, leállt. Mást nem mondhatoK. — A karburátort megnézte? — Nem. — No, lássuk. Kérek egy kis csa. varhúzót és egy rongyot A férfi közben a tájról, a szép őszről, a kanyargó Vitavárói cse­Nézze azokat a várakat ott fenn... Német lovagok építették azokat. — Én csak azt tudom, hogy Csehszlovákia az Csehszlovákia, Németország az Németország és Ausztria, az Ausztria. Egyszerű ember vagyok, de azt tudom, hogy ha Prága utcáin német katonák masíroznak, azt úgy hívják: el­foglalták Csehszlovákiát. Most A megyei tanács mezőgazdasági osztálya jelenti: Továbbra is a versenyt kezdeményező tárások haladnak az őszi munkák élén Október első hetében az őszi be­takarítási munkákkal sok nehéz­séget leküzdve jutottak előbbre termelőszövetkezeteinkben. Gyu­lán és a gyulai járásban, továbbá a szeghalmi járásban teljesítették a legtöbb mélyszántást. Gyulán például 6295 holdon, a tervezett terület 89 százalékán befejezték a mélyszántást. A gyomai járásban 12 641 holdon, a mélyszántásra tervezett terület 47 százalékán, a szarvasi járásban pedig 10 980 hol­don, a tervezett terület 40 száza­lékán fejezték be ezt a munkát. Megyénk többi járásában és vá­rosában az őszi mélyszántással jó ütemben haladnak. Százhatvan­ötezer ötszázötvenhat holdon for­gatták meg a talajt, s ez a mély­szántásra tervezett terület 51 szá­zaléka. A vetéselőkészítés a nagy szá­razság ellenére szintén jónak mondható. A gyomai járásban fel­szántottak vetés alá 18 305 holdat, a tervezett terület 74 százalékát. Az igen kötött talajú szeghalmi járásban 15 473 holdon készítették elő a vetőágyat. A mezőkovácshá­zi járásban, Békéscsabán, Gyulán és Orosházán a többi járás ered­ményeihez képest elmaradtak a vetéselőkészítéssel. A cukorrépa szedése a gyomai járásban 79, a szeghalmi járásban pedig 80 szá­zalékos készültséget mutat. A me­zőkovácsházi, orosházi járásban és Orosházán elmaradtak a többi járás- nyújtotta teljesítményektől. A kukorica betakarítása még kívánnivalókat hagy maga után. Orosháza városban például a ve­tésterület 52 százalékáról törték le a termést. Itt értek el legjobb eredményt. Kukoricatörésben a gyulai járás termelőszövetkezetei szintén az élen haladnak, ötezer- kilencszázötven holdon, a vetés­terület 48 százalékán fejezték be a törést. A kukoricaszár betakarí­tásában a gyomai és a gyulai já­rás vezet. Az őszi árpa vetését október 1- re néhány száz hold kivételével befejezték. Az őszi búza vetésé­nek üteme kielégítő. Legtöbb bú­zát a gyomai járás szövetkezetei vetettek el. Vetéstervük 40 száza­lékát teljesítették. Az őszi búza vetésterülete szombatig elérte a 35 ezer holdat, a tervezett vetés több mint 20 százalékát. A mező­kovácsházi járásban, Orosházán és Békéscsabán, továbbá az orosházi járásban, de a sarkadi járásban is a többi járás eddigi búzavetését figyelembe véve, lemaradtak. Még 39 ezer normálhold megművelése vár a Békéscsabai Gépállomásra 61832 narmálholdat műveltek A tavaszi és a nyári idény ter­vét 128,8 százalékra teljesítette a Békéscsabai Gépállomás. A tava­szi és a nyári idényben terv sze­rint 48 ezer normálhold megmű­velése várt a gépállomásra, azon­ban tervét jóval túlteljesítette: meg. A gépállomás őszi idényter­ve 39 ezer normálhold. Előrelát­hatólag e tervet nemcsak teljesí­tik, hanem túl is teljesítik a Bé­késcsabai Gépállomás dolgozói. Asszonyok békegyűlése vegett. A sofőr nyersen félbeszakí- pedig Lengyelország... Maga mű­velt ember, hová vezethet ez? A tanár hátrahőkölt. — Lengyelország? — Ne vicceljen. Úgy tesz, mint­ha nem tudná. — Ember, én nem tudok sem­mit! Láttam Prágában, hogy a járókelők összesúgnak, de mit tud­tam én, mi foglalkoztatja őket. — Ma hajnalban a német csapa­tok átlépték a lengyel határt. Nem a legjobb idő túristáskodás- ra. — Úristen — szaladt ki a férfi száján — és én ilyen lassan po- roszkáltam! A másik szeme összeszűkült. — Miért, most sürgősebb lett? Németország felé? — Kh... nem... természetesen visszafelé... Mivel tartozom? — Csak azzal, hogy ha egyszer rájön, hogy Ausztria az Ausztria és Csehszlovákia az Csehszlová­kia, gondoljon Nősekre, a Skoda- művektől. — Köszönöm. Dr. Lange. (Folytatjuk) tóttá: — Honnan és hová? — Bécsi vagyok. Egyetemi ta­nár. Szabadságra utazom, tudja, afféle turistaszenvedély. Végigsza­ladok Csehszlovákián és Németor­szágon. Hogy őszinte legyek, Bra- tislavától nem vagyok elragadtat­va. Vidéki fészek. Prága, az egé­szen más. Most jövők onnan. Ott ebédeltem a Flórában. Ismeri? — Kívülről. Belülről drága? — Hm... szóval az önök Prágá­ja gyönyörű — pi~uít el a tanár úr. A sofőr válaszától megfeszült, mint menyét, ha megpillantja az áldozatot: — Talán a németek nrágája — mondta a sofőr és a csavarhűzóra tekert ronggyal tisztítgatta a porlasztót. Aztán hozzátette: — Én sem mondanám, hogy az önök Becse... — Ne haragudjon — kockáztat­ta meg a Mercedeses — én mon­danám. A XX. század a nagy biro­dalmaké. Gazdasági érdek is... És megvan a történelmi alapja is... A békéscsabai varasa tanács díszterme .kicsinek bizonyult hét­főn délután, amikor a városi nő­tanács békegyűlést tartott. A ké­sőn ékezők már csak a folyosón és a szomszédos kisteremben kap­tak helyet. A gyűlésen mintegy 400—450 asszony és lány vett részt, akik nagy szeretettel és tapssal köszöntötték a gyűlésen megjelent Chi Jun asszonyt, a Kí­nai Nőtanács nemzetközi osztályá­nak vezetőjét és Lu Sung-hot, a Nemzetközi Demokratikus Nőszö- veség berlini irodájának tagját, akik az NDN Eudapesten megtar­tott ülésén vettek részt. Az ün­neplés kifejezője volt a sok-sok vi­rág és szebbnél-szebb ajándék, amelyekkel a kerületi nőtanácsok, üzemi és termelőszövetkezeti nő­bizottságok küldöttei halmozták el a kínai vendégeket. Kedves jelenet volt az úttörők és kiszesek bevonulása is, akik szívélyes szavakkal üdvözölték a vendégeket és a gyűlés résztvevőit. A meg­nyitó előtt Várnai Zseni két versét szavalták el, majd Vizsnyiczai Já- nosné a városi nőtanács nevében üdvözölte a megjelenteket és meg. nyitotta a békegyűlést. Ezután Farkas Istvánné, az MSZMP megyei bizottságának po­litikai munkatársa mondott be­szédet. Bevezetőjében a Nemzet­közi Demokratikus Nőszövetség üléséről szólt, mely igen feszült nemzetközi helyzetben ült össze. Az előadás fő tartalma a német kérdés és a jelenleg kialakult nem, zetközi helyzet ismertetése volt. Beszédének befejező részében pedig az asszonyokhoz szólt. A nők békeharcáról és az ezzel kapcso­latos feladatokról beszélt igen meggyőzően, amiből minden je­lenlévő megértette: nem lehet kö­zömbös egy édesanya, egy dolgozó nő számára sem a béke. — Az éle­iét adó anyák — éppen azért, mert életet adnak —, kell, hogy küzd­jenek, és küzdenek is az élet meg­mentéséért— mondotta többek kö­zött Farkas elvtársnő, és felhívta az asszonyok és lányok figyelmét arra, hogy a munkában való helyt­állásukkal tegyenek hitet a béke mellett. A beszámoló után Chi Jun asz- szony szólt a békéscsabai asszo­nyokhoz. — Engedjék meg, hogy átadjam a kínai asszonyok és lá­nyok — ahogy nálunk mondják nőtestvéreink üdvözletét — mon­dotta felszólalása elején Chi asz- szony, majd köszönetét mondott azért a meleg, baráti fogadtatá­sért, melyben a párt, a tanács és a békéscsabai asszonyok részesítet­ték őket. Ezután az NDN üléséről és a bé. keharcról, majd a kínai és magyar , nép, s egyben a nők barátságáról beszélt. I — A kínai és a magyar nőket nagy távolság választja el egymás­tól — mondotta —, de ez nem azt jelenti, hogy ne lehessünk nővé­rek és testvérek, ugyanis mindnyá­jan egy tábor, a szocialista tábor tagjai vagyunk. Az is igaz, hogy a bőrünk színe és a nyelvünk kü­lönbözik, de a szivünk egy, mert mindnyájan a békét kívánjuk és a békéért harcolunk. Ez a harc az emberiség harca és mi — kínai és magyar asszonyok is — talál­kozunk ebben. Ezt bizonyítja az is, hogy ha bár távol vagyunk kilomé­terekben egymástól, mégis ottho­nosan érezzük magunkat a ma­gyar asszonyok és lányok körében Befejezésül sok sikert kívánt a magyar nőknek és a fogadtatásért magyarul hangzott el ajkán a: kö­szönöm. Ezután ajándékokat adott át a nőtanácsnak. A gyűlés résztvevői l edig táviratban foglalták össze: tovább harcolnak a békéért és negállják a helyüket a munká­ban. A táviratot a Magyar Nők Országos Tanácsának juttatták el. A kínai vendégek este a Csaba­étteremben találkoztak egy sző­kébb baráti körrel, ahol újabo ajándék-, fénykép- és címcserével erősítették a magyar és kínai nők barátságát. Sarkadon október 10-én tartott békegyűlést a járási művelődési házban a nőtanács. A hatalmas nagyterem itt is zsúfolásig megtelt asszonyokkal. Még a környező községekből is eljöttek a lányok és asszonyok. Az általános iskolák úttörői és a KlSZ-fiatalok sorfala várta a kínai vendégeket és a gyűlés résztvevőit. A kínai vendé­gek elfoglaltságuk miatt azonban nem vehettek részt ezen a gyűlé­sen. A kitűnő szervezést és a jó előadást siker koronázta. A gyűlés résztvevői nagy tapssal köszönték meg az előadást és az úttörők kö­szöntőjét. K. J. Köziiletek, figyelem! Felhívjuk a vállalatokat, hogy téli védőöítözetüket u. m. puíajkaöltönyök és esőkabátok javilási munkáit mielőbb behozni szíveskedje­nek, hogy azok kellő időben elkészül h essen ek. Továbbá az esetleges hiányokat méretes részlegünknél sürgősen kérjük megrendelni. Bizalommal keresse fel szövet­kezetünket! Előzékeny kiszol­gálás! Pontos munka! Békési Szabó Ktsz Békés, Kossuth u. 1. Telefon 44. 504

Next

/
Thumbnails
Contents