Békés Megyei Népújság, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-12 / 241. szám
2 N ÉPÚJ S Á G 1961. október 12., csütörtök (Folytatás az 1. oldalról) egyre növekszik a tanulás iránt, másrészt üzemi munkájukat is igyekeznek jobban, felelősségteljesebben elvégezni, mert érzik, hogy magatartásuk példa lehet a fiatalok előtt. A munkások sok leleményességgel és ötlettel végzik nevelő tevékenységüket, s úgy foglalkoznak a fiatalokkal, mintha saját gyermekeik lennének. Pártunk Központi Bizottsága, a forradalmi munkás-paraszt kormány, a szülők, a pedagógusok, az egész Az országgyűlés szerdai ülése társadalom nevében az országgyűlés színe előtt mondok köszönetét azoknak a munkásoknak, technikusoknak, mérnököknek, üzemigazgatóknak, párttitkároknak, azoknak az iparban és mezőgazdaságban dolgozó elvtársaknak és barátainknak, akik válóban erőt, időt és fáradságot nem kímélve segítik ifjúságunk oktatását és nevelését. Az új törvény a tankötelezettséget tíz tanévre terjeszti ki Az ifjúság nevelésének további javítása oktatási rendszerünk reformjának alapvető feladata. Az iskola az ifjúság második otthona. Azt akarjuk, hogy ez a második otthon — az elsővel, a családdal — a korszerű műveltség, a szakmai ismeretek, s a tudományos világnézet alapján fejlessze ki a tanulókban a kommunista erkölcsöt, s a legnemesebb emberi tulajdonságokat. E reformmal arra törekszünk, hogy fiainkból és lányainkból egyenes jellemű, határozott, őszinte, munkaszerető, becsületes, hazáját és népét szerető, szüleit, családját, embertársait tisztelő, melegszívű emberek váljanak, akik — ahogy a törvény- tervezet mondja — odaadással szolgálják a szocializmust, a békét, a népek testvériségének ügyét, építik és védik a nép államát. Az új törvény a tankötelezettséget felemeli, s ezt a hatodik életévtől számított tíz tanévre terjeszti ki. A tankötelezettség kiterjesztése egyrészt azt a célt szolgálja, hogy minden gyermek befejezze az általános iskolát, másrészt pedig szélesíti a továbbtanulási lehetőségeket. Azok a fiatalok, akik az általános iskola 8. osztályának elvégzése után azonnal nem iratkoznak be sem középiskolába, sem iparitanulóiskolába, s munkába sem állnak, a kétéves továbbkéző iskolában folytatják tanulmányaikat. Hazánkban évről évre nő azoknak a fiataloknak a száma, akik az általános iskola 8. osztályának elvégzése után tovább tanulnak. Tavaly az általános iskolát végzettek 43 százaléka tanult tovább a közép-, 23 százaléka a továbbképző-, és 30 százaléka az ipari- tanuló-iskolákban. Az általános iskolát végzettek 96 százaléka tehát valmilyen formában már továbbtanul. Lassan érlelődnek tehát a feltételei annak is, hogy a tankötelezettséget még jobban kiterjesszük és bevezessük az általános kötelező középiskolai oktatást. A legnagyobb változásokat • a középfokú oktatás terén hajtjuk végre. Ez érthető, mert az az ellentmondás, ami a szocialista társadalom egyre növekvő igényei és az oktatási rendszer között fennáll, a legélesebben a középiskoláknál jelentkezik. A régi típusú gimnázium már nem felel meg a 14—18 éves ifjúság nevelése és képzése iránt támasztott igényeknek. A középiskola két alapvető típusát akarjuk kialakítani: a megreformált gimnáziumot és a teljesen új szakközépiskolát. A gimnáziumban a tanulók valamely szakmában olyan — a heti egynapos üzemi gyakorlatok során szerzett — előképzettséget nyernek, amelynek birtokában az adott szakmában érettségi után rövid idő alatt magas kultúrájú szakmunkások lehetnek. A szakközépiskola megteremtése a magyar oktatási rendszerben forradalmi jelentőségű tény. Ezzel a szakmunkásképzés középiskolában valósul meg, s ennek eredményeként a szocialista munkásosztály szakmai és műveltségi színvonala gyorsan emelkedik. A szakközép- iskolákban a tanulók 4 év alatt érettségit, s egy szakmában teljes képzettséget nyernek. A törvényjavaslat a ma működő középiskolák között felsorolja a technikumokat is. A technikumok létrehozása tíz évvel ezelőtt a kulturális forradalom fontos vívmánya volt és megtette az első lépést a termelés és a tanulás összekapcsolására, s így utat mutatott a szocialista iskolarendszer megteremtéséhez. A technikumok az elmúlt 10 év alatt több ezer fiatalt neveltek. Közülük sokan kiváló szakemberek lettek, akik szocialista iparunk parancsnoki posztjain áldozatos és eredményes munkát végeznek. A fejlődő ipar és mezőgazdaság igényeit azonban a középfokú technikusképzés ma már nem elégíti ki. Ezért tartalmazza a törvényjavaslat a tecnikusképzés továbbfejlesztését és főiskolai szintre emelését. Az elmúlt évben megkezdtük a felsőfokú technikumok létrehozását is. Jelenleg 2 ipari és 16 mezőgazdasági felsőfokú technikum van az országban, amelyek vagy máris működnek vagy pedig a közeli hetekben kezdik meg működésüket. A népgazdaság egyre növekvő igényei megkövetelik, hogy mindenütt, ahol a legfontosabb feltételek, tehát elsősorban oktatók vannak, az egyetemek, a tudományos kutatóintézetek mellett, ipari és mezőgazdasági nagyüzemekben felsőfokú technikumokat hozzunk létre. Egyetemeink alapvető feladata a kommunista szakemberképzés A népgazdaságnak évről évre növekvő számban van szüksége kommunista szakemberekre. Jóllehet, ma népgazdaságunkban nagy számban dolgoznak és munkájuk nyomán közmegbecsülésnek örvendenek a nem kommunista értelmiségiek, a társadalom szocialista fejlődését, s az ebből adódó követelményeket figyelem- bevéve a ma egyetemre kerülő és ott tanuló fiataloktól teljes joggal várjuk el, hogy mindent megtegyenek, hogy kommunista szakemberekké váljanak. Éppen ezért azoknak a társadalmi, politikai és világnézeti követelményeknek, amelyeket a szocializmust építő nép a saját értelmisége iránt támaszt. E célok elérése érdekében a törvényjavaslat egyetemeinket és főiskoláinkat, azok oktató-nevelőmunkáját is közelebb akarja hozni az élethez, a szocialista építőmunka gyakorlatához. Tovább javítjuk az egyetemi felvételi rendszert. Elsősorban azokat vesszük fel az egyetemekre, akik a középiskola befejezése után legalább egy évet gyakorlati munkában töltöttek. Minden szakon növeljük a hallgatók szakmai gyakorlatainak idejét és szerepét. Tovább emeljük az egyetemek oktató-nevelő és tudományos munkájának színvonalát. Az egyetemekre bízzuk és szervezetté tesszük a végzett szakemberek továbbképzését a különböző jellegű és időtartamú tanfolyamokon. A szakmérnök-, a mérnök- közgazdász-, a szakorvos- és általában az orvostovábbképzés megszervezése szakemberképzésünk nagyon fontos vívmánya. Kulturális forradalmunk nagy erdménye a felnőttoktatás hálózatának széleskörű kiterjesztése. Az elmúlt évben a dolgozók iskoláiban, az esti és levelező tagozatokon 185 000 ember tanult. Az ipar és mezőgazdaság fejlődése, a gépek egyre szélesebb körű alkalmazása a felnőttektől is megköveteli, hogy éljenek a társadalmi rendszerünk által nyújtott lehetőségekkel és szüntelenül bővítsék szakmai ismereteiket, növeljék általános és politikai 'műveltségüket. Az Iskolareform hosszú időre szóló célokat állít a kormány és a társadalom elé. Megvalósítása szívós, áldozatkész munkát követel. Az új iskolarendszer kialakítását a törvényjavaslat elfogadásával még nem tekinthetjük meg- valósítottnak. Az új oktatási törvény kijelöli az iskolarendszer felépítésének kereteit. E kereteket tartalommal kell megtölteni s ez a jövő feladata. Gondoskodni kell az új iskolatípusok megfelelő tanterveinek és tankönyveinek elkészítéséről. Ennek során meg kell megszüntetni. A túlterhelés megszüntetését a pedagógus úgy segítheti elő, ha úgy tanít és maa tanulók * ***** rtUtf. FZJZLS fi“Ä egyaránt nyomja. A túlterhelésnek a tantervi és tankönyvi okok mellett pedagógiai és módszertani okai is vannak. Nemcsak a tananyag túlméretezettsége okozza a túlterhelést. Ha vannak még pedagógusok, akik a feladatukat abban látják, hogy feladják és visz- szakérdezzék a leckét, a tankönyv lehet akár csak 25 oldal terjedelmű, a túlterhelést még sem lehet az órán megértsék és elsajátítsák. Kállai Gyula ezután arról beszélt, hogy az oktatási irányelvek országos vitája nagy nemzeti mozgalmat bontakoztatott ki az iskola megsegítése érdekében. Az elmúlt évben például - a társadalom több mint 120 millió forinttal segítette az iskolaépítést, műhelyek és szertárak fejlesztését. A társadalom segítsége nélkülözhetetlen a reform megvalósításához Az oktatás, a nevelés és a szakemberképzés társadalmi támogatása hasznos formájának bizonyult a társadalmi ösztöndíjrendszer. A társadalom és az iskola kapcsolatainak megszilárdításában döntő szerepük van a tanácsoknak'. Az általános iskolák és ma már a gimnáziumok közvetlen irányítása is a tanácsokra tartozik. Ezt a munkát nem lehet a tanács művelődési osztálya „reszort”-feladatának tekinteni. Ott járnak el helyesen, ahol az iskola munkájával a tanács egésze foglalkozik. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség tegye az ifjúság soraiban végzett munkája központi feladatává az oktatási rendszer reformjában foglalt képzési és nevelési célok megvalósításának elősegítését. Az iskola és a társadalom legközvetlenebb kapcsolatát a pedagógus és a szülő, az iskola és a szülői munkaközösség alkotja. Elismeréssel adózunk a magyar nők országos tanácsának, amely odaadó, lelkes munkát végez. A szülői munkaközösségek tevékenységét az iskola alapvető oktatási és nevelési célkitűzéseinek megvalósítására kell irányítani. A törvényelőkészítő viták során állandóan hangoztattuk, hogy oktatási rendszerünk továbbfejszüntetni a túlterhelést, amely ma lesztésének középponti alakja a pedagógus. Ha ez a megállapítás igaz volt a reform előkészítése és kidolgozása időszakában, százszorosán igaz most, amikor a reform végrehajtásáról van szó. A társadalom segítsége nélkülözhetetlen a reform megvalósításához, de a szocialista iskola megteremtésének fő feladatai a pedagógus vállaira nehezednek. Az a nagy munka, ami az egész nemzet életére hat — végső soron rajtuk áll vagy bukik. Az iskolareform törvénnyé- emelésének napján bizalommal, nagy megbecsüléssel, forró elvtársi, baráti szeretettel üdvözöljük hazánk minden nevelőjét. (Nagy taps.) A párt, a kormány, a magyar országgyűlés, az egész magyar nép nevében köszönjük nekik azt az áldozatos, nagyszerű munkát, amit az iskolareform megvalósításáért, ifjúságunk szocialista neveléséért végeznek. Népünk legdrágább kincsét, jövőjét: az ifjúság nevelését bízza a pedagógusokra. Nem lehet magaszto- sabb és szebb életcél, mint eleget tenni e feladatnak, s eredményesen oktatni és nevelni, szocialista emberré formálni hazánk ifjúságát. Ez megköveteli a pedagógusoktól, hogy szüntelenül képezzék magukat, ismerjék szaktárgyuk és a pedagógia legújabb eredményeit; világnézetben és kulturális ismeretekben együtt haladjanak az általános fejlődéssel. (Folytatás a 3. oldalon.) HARMATH - RÉTI: II. Az 1026-os ügynök ötlete a egyetemeink alapvető feladata kommunista szakemberképzés. Olyan mérnökökre, orvosokra, közgazdászokra, jogászokra, agrármérnökökre, pedagógusokra és más gyakorlati szakemberekre van szükségünk, akik jól ismerik szakmájukat, s azt a gyakorlatban tudják alkalmazni, képesek arra, hogy az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem, a kultúra terén az élenjáró eljárások és módszerek meghonosítói legyenek, s megfeleljenek mind (4.) 1939. szeptember 1... A férfi kéjesen hátradőlt a kényelmes bőrülésen. Jobb lábát feljebb engedte a gázpedálról, a „direktből” visszakapcsolt a hármas sebességre, a kilométeróra az eddigi 70-ről 40-re ugrott. Egy pillanatra elengedte a volánt, rágyújtott, élvezettel eregette a füstöt és közben dúdolt. Szénásszekér döcögött szembe vele, a tetején öreg paraszt, mögötte, vasvillák és kaszák között, fejkendős asszony. „Véres harcok hajnalán, búcsúzom én szép hazám” — hangzott fel a Mercedesben, a motor hangját most túlharsogva a Faust Va- lentinjének búcsúja. Az öreg a szeme sarkából ránézett a mellette elsuhanó szürke fejéről és a hátsó ülésre vágta slides sapkáját, tovább cigarettázott, tovább énekelt és gyönyörködve bámulta a nyárutói napfényben fürdő tájat. Baloldalt gondozott szántóföldek álltak sorfalat, mellettük, mint két kifeszített húr, sínpár csillant a mindent elárasztó gazdag fényözönben. Jobbra a Vltava hömpölygött egykedvűen, méltóságteljesen, a hátán kis csónakok, fürge fehér hajók igyekeztek felfelé, vagy vitették magukat az árral. Partján zöldre, barnára mázolt weekend-házikók, előttük a smaragdzöld gyepen bronztestű fiúk és lányok hevertek. És túl a folyón — megannyi komor ékszer — lovagvárak néztek le a hullámokra, századok és századok óta már. A féri! megtörölte szemüvegét, ruzsoló hangja hirtelen egy másodperc töredékére megszűnt. A férfi jobb lába szinte rázuhant a gázpedálra, a motor felberregett, de új, szokatlan hangon, „köpködve”, rángatva. Ezt is csak néhány percig, aztán csend lett, a kocsit már csak a lendület vitte. A férfi az út széle felé fordította a volánt, fékezett, kiszállt és felnyitotta a motorhazat. Eddig olyan határozott, magabiztos volt, ez most egy csapásra eltűnt. Sovány alakja a kocsi fölé magasodott, finom kezeivel tanácstalanul babrálta őszülő halántékát, aztán néhány szerszámot vett elő. Kipucolta a gyertyát, megnyomta az önindítót, a motor néma maradt. Megnézte a benzint: volt. Széttárta karját, aztán leejtette. Vége. Többet nem tudott. Legyintett, leült a fűbe, édességet vett elő, majszolni kezdte és az utat nézte. Lassan hátradőlt, szemei lecsukódtak. Motorzúgás ébresztette fel. Nagy, ponyvával letakart Skoda teherautó közeledett. A férfi talpra ugrott, az út közepére rohant, és hadonászni kezdett A teherautó megállt. Zömök, bajuszos, szőke kocsira, hallotta a nyitott ablakon újra csökkentette a sebességet és sofőr szállt ki belőle. kiáradó éneket. A lovak közé csapott és azt dünnyögte. — Egyeseknek azért még jókedvük van. Bent a kocsiban a férfi még lejjebb húzta az ablakot, levette a fütyülni- kezdett. A Tannhäuser- ből. — Ilyen várok tövében ösztön- szerűen Wagnert fütyül az ember — mosolyodott el. A kiséret, s a motor eddig szépen, egyenletesen du— Bocsánatot kérek — mondta a Mercedes utasa határozatlanul — beszól németül? — Szerencséje van — morgott á teherautó overallos vezetője — beszélek. Mi a hiba?
