Békés Megyei Népújság, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-29 / 256. szám

KOROST AJ A NÉPÚJSÁG KULTURÁLIS MELLÉKLETE A hangversenymester Véletlen találkozás eredmé- közöttük a múltban sok nehéz na- őszülő fejjel új hangszert vesz a nye ez a riport _igaz ugyan, tér- Pot megélt Petöfi-dalárda képez- kezébe, mert érezte, hogy arra van s zükség. vünkben volt már, hogy Orosháza íe a város zenei fórumát, majd zenei életével foglalkozzunk, ha- amikor megszerveződött a járási csak röviden is, de beszámolunk művelődési ház, a zenekar annak arról, hogy ebben a zenei hagyó- " * ' mányokban nem is szegény város­ban napjainkban mi a helyzet, fejlődik-e vagy egy helyben to­pog a zenei élet — amikor a Ha­lászcsárdában ebédelve az első is­merős, akit üdvözölhettem, Róna Újabb koccintás után egy fi­atal, most erősödő, szép célú ze­nekarról kezdünk beszélgetni. — Sajnos, miután Markó Leó, a szimfonikus zenekar karnagya bú­csút mondott nekünk, érezhető törés következett zenei életünk­ben. Volt karnagyunk mérhetet­len energiát pazarolt örömmel támogatásával, mint „Erkel Fe renc” szimfonikus zenekar műkö­dött tovább, és az elmúlt évek alatt országos hírű hangversenye­ket is rendezett. A kórusok hol ilyen néven, hol olyan néven, de egyre inkább egy célért: a szoci­Sándor volt, a hajdani filharmo- alista kultúrforradalom terjeszté- zenekarra, és arra, hogy olyan nikus társaság, majd a Petőfi mű- séért küzdöttek, és szintén emlé- nivős, és mondhatom úgy is: soha velődési ház szimfonikus zeneka- kezetes esteket adtak és adnak nem volt hangversenyeket rendez- rának hangversenymestere. Orosháza zenei életéhez. hessünk Orosházán, amilyen évti­Már ebéd közben is beszélget- És itt körülbelül a jelenhez zedek óta ritkaságszámba ment. tünk erről-arról, és amikor később érünk. egy-egy pohár sörrel koccintót- — így van — mondja mosolyog­tunk (bár nem szokás!) hát akar- va Róna Sándor, az orosházi zene- va-akaratlan a zenei élet került barátok köztiszteletben álló és „terítékre’’ — bár ezt sem szokás szeretett Sándor bácsija —, és így mondani. hogy. első szavaidat kijavítsam, Persze, ha az ember — illetve meg kell mondanom, annyi sok ketten — annyira részletesen, ap- év után lemondtam a hangver­rólékosan beszél valamiről, akkor senymesteri „székről", és áttértem „teríték” az, nem más. De hogy a brácsára, hidd el, az is nagyon jó, hasznos kerül-e terítékre vagy szép, gyönyörködtető, ha az ember olyasmi, ami nem a legjobb, az a fő szólamot kíséri, és érzi, meny­nem mindegy. nyíre fontos, amit csinál. így történt, hogy alig ne- Elmélyült muzsikusra vallanak Öusági zenekarát, gyedóra alatt ez a baráti be- ezek a szavak, és Róna Sándor — A régi zenekar törzsgárdája szélgetés tiszta képet alkotott ben- bácsi mögött bizony sok évtized, is ott van ebben az ifjúsági zene­nem a város zenei életéről. El kell sok tapsos, ünneplő, forró légkörű ** —^ki­mondani, hogy Orosházán valami- hangverseny sikere áll már, és mi­kor sok éven át a filharmonikus lyen szép, hogy szívfájdalom nél- társaság zenekara és két dalárda, kül, sőt örömmel és boldogan, Bérletet hirdettünk, a hangver­senysorozat minden estjét meg­rendeztük, és érezhetően változott, bővült a zenei közízlés, mind töb­ben kezdték megszeretni a komoly muzsikát. A karnagy tehát búcsút mon­dott Orosházának, de most a ze­neiskola új igazgatója, Kovács Jó­zsef újból kézbe vette a. zenekart, és mivel nagyon sok fiatal, még iskolás korú muzsikus nevelődött már — a régi szimfonikus zene­karból megalakították a város if­Vídám falusi estéket rendez a termelőszövetkezeti klubokban a békéscsabai Balassi művelődési ház A békéscsabai Balassi Bálint náes saját autóbuszát hozatta megyei művelődési ház irodalmi rendbe és rendelkezésére bocsá- szakkörének ifjúsági színpada vi- tóttá, még a megyeszékhelytől dám falusi estéket rendez a bé­késcsabai és környéki termelő- szövetkezetek klubjaiban, vala­mint a színházi tájelőadásokban nem részesülő távoli falvakban az ősszel és a télen, továbbá a zár- számadási közgyűléseken. A művelődési ház ifjúsága lel­kesen készülődik, hogy a tanyák és a falvak lakosságát érdeklő vi­dám színpadi jelenetekkel, ver­sekkel, népdalokkal, zenével s a műsorcsokor szövegét összefogla­ló tréfás konferálással szerezzen legmesszebbre eső községek és te­lepülések látogatására is. Elismerésre méltó és követésre alkalmas példát adnak ezzel a mozgalommal a békéscsabai Ba­lassi művelődési ház fiataljai. Az irodalmi szakkör ifjúsági színpadának vidám falusi estéit bizonyára minden termelőszövet­kezetben örömmel fogadják majd és néhány szereplés után gyorsan terjed el a híre a jó és nemes szórakoztatást biztosító műsor­nak. A sok értékes elgondolás kö­zött különösen dicsérendő, hogy kellemes estet a közönségnek. Az érdekes formákat felhasználva, az előadásokat rendszerint táncmu- irodalmi és zenei ismeretterjesz- latság is követi, s az együttes né- tést is fontos feladatuknak tart- pi zenekara a hangulatnak meg- ják. felelően, akár hajnalig is húzza majd a talpalávalót a részvevők­nek. Szeretnék az irodalmat és a ze­neművészetet is megkedveltetni a szövetkezeti tagokkal, a falusi es­téken könnyen érthető előadáso­kat tartanak nagy íróink és költőink műveiből, így például színpadra feldolgozzák és előad­ják a kedvelt népi balladákat, Arany János műveit. Ezenkívül megalakítják a zenebarátok kö­rét, amely a városon kívül, a tsz- klubokban rendez a muzsika vi­lágába bevezető ismeretterjesztő esteket, magyarázó szöveggel kí­sért zenei bemutatókat magneto­fonnal és hanglemezzel. Ezekre az előadásokra nyugdíjas pedagó­gusokat kémek fel. A falu járó művelődési együt­tesnek a békéscsabai városi ta­karban, és rendszeres próbákkal már november 7-i első hangver­senyünkre készülünk. öröm látszik a szemében tük­röződni, amikor közli ezt a jó hírt, és a november 7-i ünnepségek utáni első nagy önálló hangver­seny programjáról is elmond né­hány jellemző apróságot. — Gondolhatnád, hogy az ifjú­sági zenekar bizonyos színvonal- csökkenést jelent. Nem így van! Rendszeresen tanítjuk, képezzük a fiatalokat, és közöttük nem egy már olyan zenei múlttal, és felké­szültséggel rendelkezik, hogy tu­dásuk a felnőtt, öreg muzsikuso­két is eléri. Ha eljössz majd, meg­hallhatod. Még néhány percig tölt­jük az időt, felelevenítünk régi, si­keres hangversenyeket, majd egy nem mindennap megtörténő be­szélgetéssel gazdagodva és e ri­port megírásának gondolatával búcsúzom Róna Sándortól, a fia­talos kedvű, ősz hajú hangver­senymestertől... Mert nekem min­dig az volt, amióta csak ismerem, és hiába szerette meg a mélyhege­dűt, mindig úgy látom, ott az el­ső hegedűsök fő helyén, amint vo­nója felemelkedik, és hegedűjének húrjain felcsendül — a muzsika. Sass Ervin OVWWWVWWVWWWWWW^WWVOC/VN^AAA-'WV Veres Gy. Zoltán: Őszi vázlat WVWVWWW>VWVWVWVWWWVWWNAA^VWV%AWyVWV Szokolay Károly: Csak menni volna jó veled Csak menni volna jó veled, Csak menni, menni, menni. Tengeren, szigeten Kikötni, megpihenni. Nem kérdezni semmit soha, Hogy hol, mikor születtél, S min gondolkoztál évekig — Nincs szebb álmom ötnél. Arcod fényét csak fátylon át Merném soká csodálni, Mert álmodnám is így tovább, Nem mindig látni, látni. S te így ragyognál fátylon át. És le is vetnéd néha. És bűvös pillantásodat Csodálnám én, a néma. Te sem szólnál. Mennénk csupán Égy parkban, kéz a kézben. S akkor súgnék egy vallomást A szédítő sötétben. Fiiadé Ifi Mihály: Ez a világ életre termett Én leborulok előtted imádatra te első magvető­mért hintettél magot a holnapért­Merész álmok számysuhanása minden sercenés a kasza élén- ezért szeretlek vasöklű paraszt­S csak szállnak, száll nak­— mint nyugtalan gondolatok! — fenn a gépek— s megremeg a kalász a szívem alatt.. Ö szent remegés! Dübörgő indulat Okos hittel megfogod zom beléd, ha a kelő vermek ásatag tekintete halált lehel a kozmoszi ködben­Kalász! Te kiálts, ha szám elapad! Ez a világ életre termett! Béke, légy erős! Erősebb légy, mint a sanda halál­— s csak szállnak- szállnak- De az értelem int, s mi tudjuk: Fiaink nem szégyellhetnek soha minket!

Next

/
Thumbnails
Contents