Békés Megyei Népújság, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-28 / 255. szám

BÉKÉS MEGYEI

*

Ära SS füléi

Világ proletárjai, egyesüljetek!

★

NEPUJSAG

»61. OKTÓBER 28., SZOMBAT

AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

XVI. ÉVFOLYAM, 255. SZÄM

Hruscsov beszéde az SZKP XXII. kongresszusának péntek délutáni ülésén

Az SZKP XXII. kongresszusa október 27-i délelőtti ülésén, amely Grigorij Abramov elnöksége alatt folyt, felszólaltak:

Vlagyimir Kucserenko, a Szovjetunió Építésügyi Akadémiájának elnöke;

Borisz Bescsev, közlekedésügyi miniszter;

Mihail Jefremov, az SZKP cseljabinszki területi bizottságának titkára;

Nyikólaj Gribacsov, író;

Ignátyij Novikov, a Szovjetunió villamoserőmű-építési minisztere.

A délutáni ülésen Nyikita Szergejevics Hruscsov tartotta meg záróbeszédét.

Moszkva (TASZSZ)

Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusának péntek délutáni ülésén zárszót mondott az első három napirendi pont vitájáról.

Hruscsov kijelentette, hogy a XXII. kongresszus munkájának egész tartalma „igazolta pártunk megingathatatlan hűségét ahhoz az irányvonalhoz, amelyet a XX. kongresszus dolgozott ki. Most még inkább szemmel láthatóvá vált, hogy a XX. kongresz- szus, amely eltakarította a személyi kultusz időszakának minden maradványát, új lapot nyitott pártunk történetében, kedvező hatást gyakorolt országunk, valamint az egész nemzetközi kommunista és munkásmozgalom fejlődésére.”

Miután Hruscsov megállapította,

mólója és a programtervezet feletti vita során — mondotta Hruscsov — felvetődtek a népgazdaságirányítás további tökéletesítésének fontos kérdései. A küldöttek előterjesztett javaslatainak megvalósítása kétségtelenül elő fogja segíteni az előttünk álló feladatok sikeres megoldását.

A kongresszuson jelen vannak a világ csaknem valamennyi kommunista és munkáspártjának küldöttségei.

„Kedves vendégeinknék a szónoki emelvényről elhangzott felszólalásai, valamint a testvéri pár. toknak a kongresszushoz intézett üdvözletei visszatükrözték a kommunista világmozgalom sorainak nagy egységét és újra igazolták, hogy minden marxista-leninista párt helyesli és támogatja pártunk lenini politikáját” — mondotta Hruscsov.

Nyikita Hruscsov megállapította: A felszólalások, amelyeket a szocialista tábor országai kommunista és munkáspártjainak vezetői a kongresszuson elmondottak, azt bizonyították, hogy a testvérpártok egységesen az 1957. évi nyilatkozat és az 1960. évi nyilatkozat alapján állanak.

„A szocialista tábor ismét tanúságot tett sorai egységéről, a nemzetközi szocializmus erőinek növekedéséről és összeforrottsá- gáról.”

Hruscsov kijelentette: „Nyolcvan marxista-leninista párt külhogy a XXII. pártkongresszus figyelmének központjában a párt programja, a kommunista társadalom felépítésének programja áll, hangsúlyozta: A kongresszus szónoki emelvényén felszólaló valamennyi küldött „kifejezésre juttatta az új program eredményes megvalósításába vetett szilárd meggyőződését, a szovjet emberek eltökéltségét: erejük teljes latba- vetésével ugyanolyan sikeresen teljesítik pártunk harmadik programját, mint ahogy az első és a második program megvalósult”. „Programunk ereje és életképessége a szovjet emberek önfeláldozó munkájában rejlik”

— mondotta Hruscsov.

„Most,- a XXII. kongresszuson, még világosabban látjuk, hogy a kommunizmus felépítése a párt gyakorlati feladatává, az egész szovjet nép ügyévé vált.”

döttségeinek részvétele és felszólalása a XXII. kongresszuson visz- szatükrözte a nemzetközi kommunista, munkás- és nemzeti szabadságmozgalom hatalmas fellendülését, s az egész világ kommunistáinak törhetetlen ragaszkodását a proletár nemzetköziség elveihez, amelyeket Marx, Engels és Lenin hagyott ránk.”

Az SZKP Központi Bizottságának első titkára hálás köszönetét mondott Guinea, Ghana és Mali független afrikai államok demokratikus nemzeti p>ártjainak, bár ezek nem kommunisták, elfogadták a meghívást és elküldték a kongresszusra képviselőiket.

„Minden szovjet ember nagy sikereket és jólétet kíván a független afrikai államoknak, amelyek az önálló gazdasági és politikai fejlődés útjára léptek, vagy lép- nek.”

Vem lehet halogatni a német kérdést

Hruscsov rámutatott, hogy a Szovjetunió és a szocialista országok sikerei hatalmas vonzóerőt jelentenek. Ezután kijelentette: az imperialisták, akik megértették ezt, fel akarták tartóztatni a mi gyors előrehaladásunkat. Ezzel magyarázható annak a politikának az agresszív jellege, amelyet az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Nyugat-Németor- szág és más imperialista hatalmak vezető körei folytatnak. Az 5 politikájukat nem a béke és az emberek nyugalmának érdekei, hanem a monopolisták nyereséghaj hászásának, az imperialisták uralma fenntartásának érdekei határozzák meg.

Nyikita Hruscsov ismét hangsúlyozta, hogy

ha tovább halogatják a második világháború maradványainak felszámolása kérdésének megoldását Európában, ez a legkomolyabb következményekkel fenyegeti a béke ügyét. Emlékeztetett: a nyugati hatalmak — válaszul a Szovjetuniónak a német békeszerződés megkötésére és a nyugat-berlini helyzet ezen az alapon történő rendezésére tett javaslatára — nyíltan azzal fenyegetőznek, hogy fegyverhez nyúlnak. < „Háborús fenyegetéseikkel ki akarják kényszeríteni azt, hogy Nyugat-Berlinben örökre megmaradjanak Amerika, Anglia és Franciaország megszállási jogai”.

Hruscsov itt rámutatott, hogy a nyugati hatalmak úgy tüntetik fel

Ideje, rég ideje megérteniük azt az egyszerű igazságot, hogy a Szovjetunióval és az egész szocialista táborral ma csak az értelem és nem az erő pozíciójából lehet társalogni. Az értelem és az igazság pedig nem az ő, hanem a mi oldalunkon van.

„A nyugati hatalmaknak a német kérdésben folytatott politikáját nem a béke, hanem mindenek- j előtt Nyugat-Németország militarista és revansvágyó erőinek érdekei határozzák meg.

A fő rossz szellem, aki ezt a politikát meghatározza, Adenauer kancellár”.

Hruscsov hangoztatta, hogy a militarista agresszív körök nem titkolják gyűlöletüket a szovjet állam ellen, annak békeszerető politikája ellen, majd kijelentette: „Bármilyen érzésekkel viseltessenek is a szocializmus iránt, mondjanak le arról a reményükről, hogy valamikor is rákénysze- ríthetik kapitalista rendszerüket a szocialista országokra”.

Hruscsov ezután így folytatta: „Ma még egyszer megmondhatjuk nekik: Ne veszítsék el józan eszüket, uraim, ne kíséreljék meg próbára tenni rendszerünk erejét és szilárdságát.

Ismeretes, hogy a múltban ellenségeink nemegyszer prótoálkozAz SZKP Központi Bizottságának első titkára újból hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió kénytelen volt felújítani a nukleáris fegyverkísérleteket.

A burzsoá propaganda által ezzel kapcsolatban csapott nagy

a dolgot, mintha ezek a jogok Nyugat-Berlin „szabadságának biztosítása céljából” lennének szükségesek számukra.

„Sem a Szovjetunió, sem a Német Demokratikus Köztársaság, sem a többi szocialista ország — senki sem követ el merényletet Nyugat-Berlin szabadsága ellen.”

Mint Hruscsov rámutatott, a nyugati hatalmak a „szabadságról” beszélnek, de ezen Nyugat- Berlin megszállását értik. „Azt akarják, hogy mi, mint valami forgalmi rendőrök biztosítsuk az ő Nyugat-Berlinbe irányuló szállításaik — hadianyagok, kémek és diverzánsok szállításának — folyamatosságát az ellenünk és szövetségeseink ellen folytatandó aknamunkára. Kinek néznek bennünket ezek az urak? Talán abban a hiszemben vannak, hogy nekik mindent szabad és rákény- szeríthetrtek bennünket arra, hogy saját létérdekeink ellen, az általános béke és biztonság érdekei ellen tegyünk?” — mondotta Hrustak ilyesmivel, de mindenki tudja, mivel végződtek ezek a próbálkozások.”

Az SZKP Központi Bizottságának első titkára ismét kijelentette, hogy

ha a nyugati hatalmak készséget nyilvánítanak a német kérdés rendezésére, akkor a határidők kérdésének nem lesz olyan nagy jelentősége.

„Akkor nem fogunk ragaszkodni ahhoz, hogy december 31-ig aláírjuk a ■ békeszerződést. Nem vagyunk babonás emberek és úgy véljük, hogy a 31-e is, a 13-a is szerencsés nap lehet. Nem ez vagy az a nap a fontos, hanem a kérdés konkrét és becsületes megoldása.” Készek vagyunk találkozni a nyugati hatalmak képviselőivel és eszmecserét folytatni velük, hogy előkészítsük termékeny tárgyalásainkat — mondotta Hruscsov. ■— Azonban — hangsúlyozta — a Szovjetunió nem engedheti meg, hogy tárgyaljunk pusztán a tárgyalás kedvéért, hogy a nyugati országok képviselői halogassák az európai kérdések békés rendezését. Ha valaki erre építi számításait, tudnia kell előre, hogy azok nem válnak be.

„Ez a mi álláspontunk. Ehhez ragaszkodunk és szilárdan ragaszkodunk” — jelentette ki Hruscsov.

hűhóról és azokról a hangokról szólva, hogy e kísérletek ellentétesek az erkölcsi elvekkel, Hruscsov kijelentette: a háború után az Egyesült Államok egyik kormánya, egyik amerikai elnöke sem jelentette ki, hogy Hirosima

és Nagaszaki bombázása erkölcstelen cselekedet volt.

„Ök az imperialista erkölcsből indulnak ki, amely az erősnek mindent megenged. Ügy vélték, hogy a nukleáris fegyver monopóliuma lehetővé teszi számukra a világuralom megteremtését.

Ám a Szovjetunió — folytatta Hruscsov — rövid idő alatt nagyhatású termonukleáris fegyvert hozott létre, s ezzel ezen a területen véget ért az Egyesült Államok monopóliuma. Most még Kennedy elnök is kénytelen volt elismerni,

az Egyesült Államok „az előtt a nehéz feladat előtt áll, hogy utol kell érnie a Szovjetuniót ezen a területen”.

De míg az Egyesült Államok elnöke — jegyezte meg Hruscsov — arról beszél, hogy utol kell érni a Szovjetuniót, addig Rusk külügyminiszter továbbra is az „erőpolitika” folytatására szólít fel. Kiderül, hogy a jobb kéz nem tudja, mit csinál a bal.

A Szovjetunió távol áll attól, hogy bármely államra rákényszerítse akaratát és feltételeit — mondotta Hruscsov — majd hozzáfűzte: „A Szovjetunió a közvetlen fenyegetéseket és a háború kitörésének veszélyét látva, kénytelen volt megtenni a szükséges intézkedéseket védelmi képességének szilárdítására, a szovjet nép, a szocialista országok egész nagy közössége népeinek védelmére.

Hruscsov hangsúlyozta: a szovjet tudósok minden lehetőt elkövetnek, hogy a minimumra csökkentsék a nukleáris kísérletek káros következményeit. „Kénytelenek vagyunk végrehajtani ezeket a kísérleteket, hiszen az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és Nyugat-Németország imperialistái országaink szocialista vívmányainak, sőt népeink megsemmisítésére készülnek.

Nem csupán a légkör megfertőzésének veszélyét idézik fel, hanem emberek millióinak életét is el akarják venni” — mondotta Hruscsov.

Az SZKP KB első titkára újra felhívta az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Nyugat- Németország és más országok vezetőinek figyelmét arra, hogy „legokosabb, ha felhagynak az »erőpolitikával« és a hidegháborús politikával”. „A nemzetközi ügyekben a békés együttélés realista politikáját kell folytatni” — hangoztatta.

A% imperializmus nem diktálhatja a maga akaratát másokra

„A különböző társadalmi és politikai berendezésű államok békés együttélése korunk igen fontos problémája” —■ jelentette ki. „Egyesek — folytatta — támad- (Folytatás a 2. oldalon4

Minden marxista párt helyesli politikánkat

A Központi Bizottság beszácsov.

Az értelem és as igazság a mi oldalunkon van

Meg kellett tennünk a szükséges intézkedéseket