Békés Megyei Népújság, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-28 / 255. szám

BÉKÉS MEGYEI * Ära SS füléi Világ proletárjai, egyesüljetek! ★ NEPUJSAG »61. OKTÓBER 28., SZOMBAT AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 255. SZÄM Hruscsov beszéde az SZKP XXII. kongresszusának péntek délutáni ülésén Az SZKP XXII. kongresszusa október 27-i délelőtti ülésén, amely Grigorij Abramov elnöksége alatt folyt, felszólaltak: Vlagyimir Kucserenko, a Szovjetunió Építésügyi Akadémiájá­nak elnöke; Borisz Bescsev, közlekedésügyi miniszter; Mihail Jefremov, az SZKP cseljabinszki területi bizottságának titkára; Nyikólaj Gribacsov, író; Ignátyij Novikov, a Szovjetunió villamoserőmű-építési minisz­tere. A délutáni ülésen Nyikita Szergejevics Hruscsov tartotta meg záróbeszédét. Moszkva (TASZSZ) Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titká­ra a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusának péntek délutáni ülésén zárszót mondott az első három napirendi pont vitájáról. Hruscsov kijelentette, hogy a XXII. kongresszus munkájának egész tartalma „igazolta pártunk megingathatatlan hűségét ahhoz az irányvonalhoz, amelyet a XX. kongresszus dolgozott ki. Most még inkább szemmel látha­tóvá vált, hogy a XX. kongresz- szus, amely eltakarította a szemé­lyi kultusz időszakának minden maradványát, új lapot nyitott pártunk történetében, kedvező ha­tást gyakorolt országunk, valamint az egész nemzetközi kommunista és munkásmozgalom fejlődésére.” Miután Hruscsov megállapította, mólója és a programtervezet fe­letti vita során — mondotta Hrus­csov — felvetődtek a népgazda­ságirányítás további tökéletesíté­sének fontos kérdései. A küldöttek előterjesztett javaslatainak meg­valósítása kétségtelenül elő fogja segíteni az előttünk álló feladatok sikeres megoldását. A kongresszuson jelen vannak a világ csaknem valamennyi kom­munista és munkáspártjának kül­döttségei. „Kedves vendégeinknék a szó­noki emelvényről elhangzott fel­szólalásai, valamint a testvéri pár. toknak a kongresszushoz intézett üdvözletei visszatükrözték a kom­munista világmozgalom sorainak nagy egységét és újra igazolták, hogy minden marxista-leninista párt helyesli és támogatja pártunk lenini politikáját” — mondotta Hruscsov. Nyikita Hruscsov megállapítot­ta: A felszólalások, amelyeket a szocialista tábor országai kommu­nista és munkáspártjainak veze­tői a kongresszuson elmondottak, azt bizonyították, hogy a testvér­pártok egységesen az 1957. évi nyilatkozat és az 1960. évi nyilat­kozat alapján állanak. „A szocialista tábor ismét tanú­ságot tett sorai egységéről, a nemzetközi szocializmus erőinek növekedéséről és összeforrottsá- gáról.” Hruscsov kijelentette: „Nyolc­van marxista-leninista párt kül­hogy a XXII. pártkongresszus fi­gyelmének központjában a párt programja, a kommunista társada­lom felépítésének programja áll, hangsúlyozta: A kongresszus szó­noki emelvényén felszólaló vala­mennyi küldött „kifejezésre jut­tatta az új program eredményes megvalósításába vetett szilárd meggyőződését, a szovjet emberek eltökéltségét: erejük teljes latba- vetésével ugyanolyan sikeresen teljesítik pártunk harmadik prog­ramját, mint ahogy az első és a második program megvalósult”. „Programunk ereje és életképes­sége a szovjet emberek önfelál­dozó munkájában rejlik” — mondotta Hruscsov. „Most,- a XXII. kongresszuson, még világosabban látjuk, hogy a kommunizmus felépítése a párt gyakorlati feladatává, az egész szovjet nép ügyévé vált.” döttségeinek részvétele és felszó­lalása a XXII. kongresszuson visz- szatükrözte a nemzetközi kommu­nista, munkás- és nemzeti szabad­ságmozgalom hatalmas fellendü­lését, s az egész világ kommunis­táinak törhetetlen ragaszkodását a proletár nemzetköziség elveihez, amelyeket Marx, Engels és Lenin hagyott ránk.” Az SZKP Központi Bizottságá­nak első titkára hálás köszönetét mondott Guinea, Ghana és Mali független afrikai államok demok­ratikus nemzeti p>ártjainak, bár ezek nem kommunisták, elfogad­ták a meghívást és elküldték a kongresszusra képviselőiket. „Minden szovjet ember nagy si­kereket és jólétet kíván a függet­len afrikai államoknak, amelyek az önálló gazdasági és politikai fejlődés útjára léptek, vagy lép- nek.” Vem lehet halogatni a német kérdést Hruscsov rámutatott, hogy a Szovjetunió és a szocialista orszá­gok sikerei hatalmas vonzóerőt jelentenek. Ezután kijelentette: az imperialisták, akik megértették ezt, fel akarták tartóztatni a mi gyors előrehaladásunkat. Ezzel magyarázható annak a politiká­nak az agresszív jellege, amelyet az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Nyugat-Németor- szág és más imperialista hatal­mak vezető körei folytatnak. Az 5 politikájukat nem a béke és az emberek nyugalmának érdekei, hanem a monopolisták nyereség­haj hászásának, az imperialisták uralma fenntartásának érdekei ha­tározzák meg. Nyikita Hruscsov ismét hang­súlyozta, hogy ha tovább halogatják a második világháború maradványainak felszámolása kérdésének meg­oldását Európában, ez a legko­molyabb következményekkel fe­nyegeti a béke ügyét. Emlékeztetett: a nyugati ha­talmak — válaszul a Szovjetunió­nak a német békeszerződés meg­kötésére és a nyugat-berlini hely­zet ezen az alapon történő rende­zésére tett javaslatára — nyíltan azzal fenyegetőznek, hogy fegy­verhez nyúlnak. < „Háborús fenye­getéseikkel ki akarják kényszerí­teni azt, hogy Nyugat-Berlinben örökre megmaradjanak Amerika, Anglia és Franciaország megszál­lási jogai”. Hruscsov itt rámutatott, hogy a nyugati hatalmak úgy tüntetik fel Ideje, rég ideje megérteniük azt az egyszerű igazságot, hogy a Szovjetunióval és az egész szoci­alista táborral ma csak az értelem és nem az erő pozíciójából lehet társalogni. Az értelem és az igaz­ság pedig nem az ő, hanem a mi oldalunkon van. „A nyugati hatalmaknak a né­met kérdésben folytatott politiká­ját nem a béke, hanem mindenek- j előtt Nyugat-Németország milita­rista és revansvágyó erőinek érde­kei határozzák meg. A fő rossz szellem, aki ezt a politikát meghatározza, Adenau­er kancellár”. Hruscsov hangoztatta, hogy a militarista agresszív körök nem titkolják gyűlöletüket a szovjet állam ellen, annak békeszerető politikája ellen, majd kijelentette: „Bármilyen érzésekkel viseltes­senek is a szocializmus iránt, mondjanak le arról a reményük­ről, hogy valamikor is rákénysze- ríthetik kapitalista rendszerüket a szocialista országokra”. Hruscsov ezután így folytatta: „Ma még egyszer megmondhat­juk nekik: Ne veszítsék el józan eszüket, uraim, ne kíséreljék meg próbára tenni rendszerünk erejét és szilárdságát. Ismeretes, hogy a múltban ellen­ségeink nemegyszer prótoálkoz­Az SZKP Központi Bizottságá­nak első titkára újból hangsúlyoz­ta, hogy a Szovjetunió kénytelen volt felújítani a nukleáris fegy­verkísérleteket. A burzsoá propaganda által ez­zel kapcsolatban csapott nagy a dolgot, mintha ezek a jogok Nyugat-Berlin „szabadságának biztosítása céljából” lennének szükségesek számukra. „Sem a Szovjetunió, sem a Né­met Demokratikus Köztársaság, sem a többi szocialista ország — senki sem követ el merény­letet Nyugat-Berlin szabadsága ellen.” Mint Hruscsov rámutatott, a nyugati hatalmak a „szabadság­ról” beszélnek, de ezen Nyugat- Berlin megszállását értik. „Azt akarják, hogy mi, mint valami forgalmi rendőrök biztosítsuk az ő Nyugat-Berlinbe irányuló szál­lításaik — hadianyagok, kémek és diverzánsok szállításának — fo­lyamatosságát az ellenünk és szövetségeseink ellen folytatandó aknamunkára. Kinek néznek ben­nünket ezek az urak? Talán ab­ban a hiszemben vannak, hogy nekik mindent szabad és rákény- szeríthetrtek bennünket arra, hogy saját létérdekeink ellen, az általá­nos béke és biztonság érdekei el­len tegyünk?” — mondotta Hrus­tak ilyesmivel, de mindenki tud­ja, mivel végződtek ezek a pró­bálkozások.” Az SZKP Központi Bizottságá­nak első titkára ismét kijelentet­te, hogy ha a nyugati hatalmak készsé­get nyilvánítanak a német kér­dés rendezésére, akkor a határ­idők kérdésének nem lesz olyan nagy jelentősége. „Akkor nem fogunk ragaszkod­ni ahhoz, hogy december 31-ig aláírjuk a ■ békeszerződést. Nem vagyunk babonás emberek és úgy véljük, hogy a 31-e is, a 13-a is szerencsés nap lehet. Nem ez vagy az a nap a fontos, hanem a kérdés konkrét és becsületes megoldása.” Készek vagyunk találkozni a nyugati hatalmak képviselőivel és eszmecserét folytatni velük, hogy előkészítsük termékeny tárgyalá­sainkat — mondotta Hruscsov. ■— Azonban — hangsúlyozta — a Szovjetunió nem engedheti meg, hogy tárgyaljunk pusztán a tár­gyalás kedvéért, hogy a nyugati országok képviselői halogassák az európai kérdések békés rendezé­sét. Ha valaki erre építi számítá­sait, tudnia kell előre, hogy azok nem válnak be. „Ez a mi álláspontunk. Ehhez ragaszkodunk és szilárdan ra­gaszkodunk” — jelentette ki Hruscsov. hűhóról és azokról a hangokról szólva, hogy e kísérletek ellentéte­sek az erkölcsi elvekkel, Hrus­csov kijelentette: a háború után az Egyesült Államok egyik kor­mánya, egyik amerikai elnöke sem jelentette ki, hogy Hirosima és Nagaszaki bombázása erkölcs­telen cselekedet volt. „Ök az imperialista erkölcsből indulnak ki, amely az erősnek mindent megenged. Ügy vélték, hogy a nukleáris fegyver mono­póliuma lehetővé teszi számukra a világuralom megteremtését. Ám a Szovjetunió — folytatta Hruscsov — rövid idő alatt nagy­hatású termonukleáris fegyvert hozott létre, s ezzel ezen a terü­leten véget ért az Egyesült Álla­mok monopóliuma. Most még Kennedy elnök is kénytelen volt elismerni, az Egyesült Államok „az előtt a nehéz feladat előtt áll, hogy utol kell érnie a Szovjetuniót ezen a területen”. De míg az Egyesült Államok elnöke — jegyezte meg Hruscsov — arról beszél, hogy utol kell ér­ni a Szovjetuniót, addig Rusk külügyminiszter továbbra is az „erőpolitika” folytatására szólít fel. Kiderül, hogy a jobb kéz nem tudja, mit csinál a bal. A Szovjetunió távol áll attól, hogy bármely államra rákénysze­rítse akaratát és feltételeit — mondotta Hruscsov — majd hoz­záfűzte: „A Szovjetunió a közvet­len fenyegetéseket és a háború kitörésének veszélyét látva, kény­telen volt megtenni a szükséges intézkedéseket védelmi képessé­gének szilárdítására, a szovjet nép, a szocialista országok egész nagy közössége népeinek védel­mére. Hruscsov hangsúlyozta: a szov­jet tudósok minden lehetőt elkö­vetnek, hogy a minimumra csök­kentsék a nukleáris kísérletek káros következményeit. „Kénytelenek vagyunk végre­hajtani ezeket a kísérleteket, hiszen az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és Nyu­gat-Németország imperialistái országaink szocialista vívmá­nyainak, sőt népeink megsem­misítésére készülnek. Nem csupán a légkör megfertőzé­sének veszélyét idézik fel, hanem emberek millióinak életét is el akarják venni” — mondotta Hrus­csov. Az SZKP KB első titkára újra felhívta az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Nyugat- Németország és más országok ve­zetőinek figyelmét arra, hogy „legokosabb, ha felhagynak az »erőpolitikával« és a hideghábo­rús politikával”. „A nemzetközi ügyekben a békés együttélés rea­lista politikáját kell folytatni” — hangoztatta. A% imperializmus nem diktálhatja a maga akaratát másokra „A különböző társadalmi és po­litikai berendezésű államok békés együttélése korunk igen fontos problémája” —■ jelentette ki. „Egyesek — folytatta — támad- (Folytatás a 2. oldalon4 Minden marxista párt helyesli politikánkat A Központi Bizottság beszá­csov. Az értelem és as igazság a mi oldalunkon van Meg kellett tennünk a szükséges intézkedéseket

Next

/
Thumbnails
Contents