Békés Megyei Népújság, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-27 / 254. szám
N ÉPÚJSÁG 5 1961. október 27., péntek Az „ügyfelek" örömére Hányszor, de hányszor esik meg az emberrel, hogy városban vagy járási székhelyein, szóval olyan helyeken, ahol nagyobb a közintézmények hivatali apparátusa, táblából, jön-megy jobbra-balra, emésztve magát az idő hiábavaló fecsérlése miatt, mert keresi, de nem találja a neki szükséges szobát, ahol ügyét intéznék. Nem egy hivatali épület olyan labirintus, hogy aki először jár ott, ember legyen a talpán, ha nem akar eltévedni benne. Azokra sem vár sokkal jobb sors, akik találomra be- benyitogatnaik ide is, amoda is és kérdezősködnek a keresett után. Zavarják vele az ott dolgozókat, s emiatt nem mindig a legbarátságosabb eligazítás a részük. Ne szaporítsuk a szót, a minap a gyomai járási tanács épületében en-1 mek éppen az ellenkezőjét tapasz- I faltuk. A szó szerint „ragyogó tisztaságú” helyiségekben az eligazítás igen egyszerű. A bejáratnál ízléses Tájékoztatóról leolvashatja a látogató, hogy ki, milyen beosztásban, munkakörben, hol, hányas szobában lelhető. Ugye régi és pofonegyszerű találmány? A falakat művészi képek (nem giccsek!) díszítik. A folyosókon padok, székek vannak a várakozók pihentetésére. A helyi mozi plakátja és — a vidéki ügyes-bajosok iránti figyelmességből — a Gyomára érkező és onnan induló személyvonatok menetrendje is látható a bejáratnál. Mint mondani szokták, a „külcsín” a „belbecsét” tükrözi. Bizonyára a munka is olyan rendes, alapos a tanácsnál, mint amilyen rendes és okosan szervezett a tanácsi épület belvilága. —húr— Megkezdték a hideg-meleg reggeli felszolgálását a földszöv-éthezdékben Megyénk földművesszövetkezetei harminckét melegkonyhás étkezdében naponta mintegy 1500 előfizetéses ebédet, sok-sok étlapról megrendelt ebédet és vacsorát szolgálnak fel. A földművesszövetkezeti vendéglátóipar fejlesztéséről Szekeres János, a MÉSZÖV vendéglátóipari előadója a következőket mondotta el: — Rendszeresen ellenőrizzük a A/ angol fotopf porter és a római koldus Egy angol fotoriporter Rómában a Via Veneton „tipikus” olasz utcaképet akart fényképezni és ehhez koldust „bérelt.” Az olasz rendőrségnek azonban nem tetszenek az ilyen „tipikus” felvételek és ezért, mihelyt a fotoriporter elővette a gépét, a rendőr letartóztatta a fotoalanyt. A riporter az őrszobára sietett, hogy tisztázza a tévedést, de őt is megbüntették, amiért „segédkezet nyújtott a kolduláshoz”. földművesszövetkezeti konyhákat, étkezdéket. Döntő többsége megfelel a kívánalmaknak. Ha valahol hiányosságot észlelünk, vagy panasz érkezlK hozzánk, iparkodunk mielőbb kiküszöbölni azokat. Nagyon szeretik az előfizetéses ebédeket s vidéken is egyre többen étkeznek vendéglőben. Kü_ Ionosén, ahol férj-feleség dolgozni jár, kényelmesebb és semmivel nem drágább, ha terített asztalra tálalják eléjük az ebédet. — Megyeszerte megkezdjük a hideg-meleg reggeli felszolgálásét is. Eddig kilenc helyen csinálják s mondhatom, máris megkedvelték. Mezőhegyesen például már az első napokban 15—20 komplett reggelit fogyasztottak a vendégek. Ezt is igyekszünk változatossá tenni. Kapható tej, kávé, kakaó, vaj, lek. vár, hentesáru, lágytojás, tükörtojás, amit épp a vendég óhajt. Reméljük, ezzel az intézkedéssel is újabb igényeket sikerül kielégíteni, különösen vidéken, ahol kevesebb az alkalom meleg reggeli fogyasztására. tiszt odalépett a századoshoz, halkan beszéltek egymás között, foszlányát sem tudták elcsípni a tárgyalásnak. A tiszt aztán papírlapot vett elő és két számot olvasott fel, szinte kurjantva hozzá: — Kilépni! Kit takar a két szám? A másodperc töredékéig érintetlenül és ingathatatlanul állt a sor, azután előlépett a két Fayermann. A tisztnek egy szava sem volt hozzájuk, csupán intett drapp bőrkesztyűs jobbkezével. Két SS-ka- tona hozzájuk lépett — parancs nem hangzott el, úgy látszik előre tudták, mit kell cselekedniük — vastag, fehér kendőt vettek elő és Bekötötték azzal szemüket. Azután kifelé kezdték őket taszi- gálni, de a két testvér sután lépdelt, összeakadt. Erre a katonák megragadták őket karjukon és valósággal vezették őket kifelé, mint a világtalanokat. Kétoldalról rövid megjegyzés, parancs hangzott el, a szavak rezegtek a levegőben, de a legkifinomultabb fülek sem voltak képesek értelmét felfogni. Miért? Mire való ez? Kivégeznék őket? Fehér gyolcsot nem diktált a halálraítélteknek a koncentrációs táborok divatja. Hová viszik a két fivért? A százados végignézett a felso- rakozottakon, rövid bőrbotját felemelte, gyengén ütögette vele jobbkezét, úgy szólt: — Négy nap alatt mindenki elgondolkodhatott rajta, vajon md készül itt a falak mögött. Megnyugtatok mindenkit: a találgatásért kár volt. Úgysem találta el senki. Megállt, a színészek azt mondanák, hatásszünetet tartott. Űjra végigmérte a felsorakozott társaságot. Faarccal néztek előre, s csak szemük fénye bizonyította: élő embereik állnak előtte. A- szemekből egy szó sugárzott: Beszélj, akármit, de beszélj! A százados azonban tempósan sétált fel és alá, lépteinek taktusára ütögetve a bottal.’ A pillanatok éveknek tűntek, míg folytatta: —. Itt, a 19-es táborrészlegben különleges feladat végrehajtására kerül sor. Pénzt fognák gyártani Angol fontot! Az invázió napok kérdése és a Führer nem akarja, hogy a megszállt Nagy-Britannia lakossága nélkülözze régi pénzét. Tehát, amint mondtam, angol fontot fognak gyártani. Aki rendesen dolgozik, nem bánja meg. Jobb élelmezés, könnyebb munka, mondhatnám, szakmunka — váltott át szava enyhe gúnyra és a bottal a deszkafalra mutatott —, biztos védelem. Ha valaki mégsem teljesítené kötelességeit, akkor ... — gondolkodott a megfelelő kifejezésen, de nem mondta ki. vagv nem akarta kimondani. Bőrbotjával tompa ütést mért tenyerébe és mindenki érthette, mit jelent az „akkor...” — Remélem, nem lesznek ösz- szetűzéseink és nem kényszerítenek airra, hogy ugyanazt még egyszer nyomatékosabb eszközökkel elismételjem. Ne feledják, csak a munka tesz szabaddá, a szabotázs és a káosz ... ismét megállt és tenyerébe csapott. Azután hangsúlyozva, szótagolva mondotta, hogy Öt év alatt 10 mázsával emelkedik a búza termésátlaga, megkétszereződik a munkaegységérték a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-bei A KILENC ÉS FEL EZER holdon gazdálkodó füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezetben hónapokig tartó gondos munkával készült el a sokat ígérő új ötéves terv. A vezetőség sokszor meghányta-vetette: jók lesznek az irányszámok egyes terméshozamok emelésénél. Nem akarnak fellegekben járni, elérhetetlen célokat kitűzni, de olyan tervet akarnak, aminek a megvalósításáért mindenkinek komolyan dolgoznia kell. Szerintük semmit nem ér az a terv, amit játszi könnyedséggel teljesíthetnek. A közösségi és egyéni érdek egyaránt megköveteli, hogy maximális eredményekre törekedjenek. — Azt hiszem, aprólékos gonddal készült tervünk reális — magyarázza Lehoczki Mihály, a szövetkezet jól képzett, fiatal főmezőgazdásza. — A tervezésnél a szaktudásunkon, a laboratóriumi talajvizsgálatokon és az elmúlt évi eredményeken kívül messzemenően támaszkodunk a Gyarmaton született, idős emberek véleményeire, akik évtizedeken át itt dolgoztak, azok jól ismerik a határt. Kilenc és fél ezer holdon különböző talajokkal találkozunk. Ők oontosan tudják, hogy a legmosto- hább körülmények között is melyik dűlő adott legjobb termést búzából, melyik kukoricából, vagy cukorépából. A garai részen például a búza hálálja meg legjobban a munkát, Sárszigeten pedig a cukorrépa. Ezen a határrészen 300 hold cukorrépát vetünk jövőre, mert itt az idei szárazságban is 200 mázsát adott holdja. A BESZÉLGETÉSBŐL kiderült, hogy tervüket két fő részre, az állattenyésztésre és a növénytermesztésre építették. A gépesítés figyelembevételével készült a növénytermesztési terv. Többszáz holdas nagytáblákba vetik a növényeket,' kevesebb fajtát termesztenek, hogy minél jobban kia különböző nemzetiségű foglyok jól érthessék: Arbeit macht frei! — Ennek a különleges táborrészlegnek a parancsnoksága az én kezembe fut össze. Bemhard Kruger százados vagyok. A szakmai irányítást Wogner főhadnagy úr végzi — mutatott rá a baloldalon álló alacsonyabb, barna emberre, aki észrevehetően húzta jobblábát. Igyekezett mindenben GöbbeJs mozgását utánozni és Krebsből majd kibuggyant a gúnynév, amivel a propaganda- minisztert illették: utóbarnult, sorvadt germán. — A tábor rendjére helyettesem, Behrens főhadnagy ügyel. A munka holnap reggel kezdődik, ma még várunk egy szállítmányt A szükséges utasításokat Wogner főhadnagy úr kiadja majd. Végez, tem. A százados nyugodt, kimért léptekkel kifelé indult, Behrens lépett a helyére és emelt hangon, jó hangosan, hogy még a távozó százados is hallja, így szólt: — Ez a munka a Bemhard-ak- ció keretében folyik. Az a megtiszteltetés ért minket, hogy a Führer a mi parancsnokunkró1 nevezte el ezt a fontos tevékenységet. Kruger megtorpant, hátranézett és Behrens ijedten kanta el pillantását. nem tudta hirtelen, jót tett-e a kiegészítéssel, vagy sem. Kruger hideg szavai csengtek fülébe. Az első számú követelmény: semmi bizalmaskodás befelé, semmi fecsegés kifelé. (Folytatjuk) használhassák az újabbnál újabb mezőgazdasági gépeket. A kertészeten kívül csak búza, takarmánygabona, cukorrépa, kukorica, kender és lucemamag termesztésével foglalkoznak. — A terméshozam fokozása érdekében évről évre emeljük a műtrágya felhasználását is — halljuk tovább a főagronómus tájékoztatását. — Ez évben is negyven vagon kukoricát adunk el az államnak, adtunk több mint 100 vagon kenyérgabonát, s természetesen több műtrágya vásárlására tarthatunk jogot, mint azok a termelőszövetkezetek, amelyek kevesebbet adnak a népgazdaságnak. Terméshozamunk emelkedését a következőképp határoztuk meg: búzából 1962-ben 15 mázsás átlagtermést várunk, 1965-ben pedig 25 mázsát. Takarmánygabonából szintén tíz mázsa emelkedést terveztünk, cukorrépából legalább 250, silókukoricából pedig 300—320 mázsás termésátlagra törekszünk. Kiszámoltuk azt is, hogy az ötéves terv végén minden ezer hold szántóföldünk ötven vagon kenyérgabonát, hetven vagon szemeskukoricát, 300 vagon siló- kukoricát, 100 vagon cukorrépát, 54 vagon lucemaszénát és 12 vagon kendert terem. 1965-ben ezer holdanként a növénytermesztés és az állattenyésztés legalább nyolc és fél millió forint jövedelmet ad. Búzatermés emelkedésében sokat segítenek a bőtermő külföldi búzafajták. Ez év őszén például 1800 hold szovjet búzát vetettünk. SOK ÉRDEKES DOLGOT hallottunk az állattenyésztésről is. Főleg a sertéstenyésztésre és hizlalásra fordítanak nagy gondot, mivel a takarmánytermesztés náluk sertésetetésre a legkifizetőbb. Erre már rég gondoltak, ezért épült ez évben több mint három A Békés megyei tanács november 1-én, szerdán délelőtt 9 órai kezdettel Békéscsabán, a városi tanács nagytermében rendkívüli ülést tart. Az ülésnek két napirendi pontja lesz. Az első: a második ötéves terv tanácsi irányszámainak megtárgyalása és a és fél ezer sertésnek ól. Anyakoca-állományukat ötszázra emelték. Jövőre négyezer hízott sertést adnak a népgazdaságnak, az ötéves terv végén pedig 7500-at. Kiszámolták, hogy sertéshúsból, baromfiból és hízott sőréből 1965-ben legalább egymillió kiló húst adnak államunknak. Sokat hallottunk a növénytermesztés és az állattenyésztés gépesítéséről, s mindenből a nehéz fizikai munkák megkönnyítésére irányuló törekvés csendül ki. — Évek óta itt dolgozom, és jói ismerem a gyarmati embereket — fűzi tovább gondolatait Lehoczki elvtárs. — Tudom, hogy szorgalmuk szinte határtalan. Számíthatunk tagjainkra a legnehezebb viszonyok között is. Ezért mertünk bátran tervezni. Meggyőződésem, hogy a saját munkahelyén mindenki elkövet mindent a terv teljesítéséért. Persze, egyénenként is hasznát látjuk a terméshozamok emelkedésének, hiszen számításaink szerint — ez évben a rendkívüli szárazság ellenére 40 forint körül lesz egy munkaegység — 1965-ben legalább 80—85 forint értéket oszthatunk egységenként. Elhatároztuk azt is, hogy gyümölcsöst, szőlőt telepítünk. A ke- nyérnekvaló, a hús és a zsír bőségesen megtalálható minden szövetkezeti paraszt portáján, miért hiányozzék a friss gyümölcs, amikor már arra is telik a keresetből. A FÜZESGYARMATI Vörös Csillag Termelőszövetkezetben — amely 12 év alatt hihetetlenül magas eredményeket ért el a Sárrét egykor terméketlen szikes talaján — sokat ígérő tervet készített a kollektíva. Semmi kétség nem fér hozzá, hogy a terv megvalósításáért is egy emberként szállnak síkra az elkövetkező években. A. R. szaktárcák területi beruházási elő. irányzatainak ismertetése, a másik: a megyei tanács 1962. évi tervjavaslatának megtárgyalása és jóváhagyása. Mindkét napirendi pont előadója dr. Pusztai Ferenc, a megyei tanács végrehajtó bizott. ságának tervosztályvezetője lesz. MMMtWWMMWmmMMMMMtMtWMMMttMHHMMHmH Rögzített süldőfelvásárlási árak: A süldőnevelési szerződés keretében a szerződés alapján átadott hizlalásra alkalmas süldőkért fix szerződéses árat fizet az Állatforgalmi Vállalat. 40—60 kg súlyú fehér hús-süldőért 18,— Ft/kg 40—60 kg súlyú hús-, húsjellegű és mangalica süldőért 17,50 Ft/kg Ugyancsak rögzített árat fizet a vállalat a szabad süldőért és malacért is Fehér hús-süldőért 20-89 kg-ig 17,— Hús-, húsjellegű és mangalica süldőért 20-69 kg-ig 16,50 Nehéz süldőért 70-80 kg-ig 13,— Húsjellegű malacért 19 kg-ig 20,— Zsírjellegű malacért 19 kg-ig 19,50 Ft/kg Békés megyei Állatforgalmi Vállal»’ 497 Rendkívüli ülést tart a megyei tanács
