Békés Megyei Népújság, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-27 / 254. szám

1961. OKTOBER 27., PÉNTEK AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 254. SZÄM Az SZKP XXII. kongresszusa tovább tanácskozik Az SZKP XXII. kongresszusának csütörtök délelőtti ülésén V. Ahundov elnökölt. Elsőnek Ca­mille Silvester, Martinique Kommunista Pártjának főtitkára emelkedett szólásra, majd Szamuil Mi. kunisz, az Izraeli Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára oroszul szólalt fel, s felszólalá­sában hangsúlyozta az SZKP XXII. kongresszusának valamennyi ország dolgozóira gyakorolt óriási erkölcsi-politikai hatását. Faud Nasszar, a Jordániái Kommunista Párt főtitkára az SZKP program­ját évszázadunk legfontosabb dokumentumának nevezte. Semmi sem olthatja ki az SZKP új prog­ramjának fényét — mondotta George Jackson, az Üjzélandi Kommunista Párt Nemzeti Bizottságá­nak elnöke. Edgar Woog, a Svájci Munkapárt főtitkára orosz nyelven mondott beszédében megálla­pította, hogy az imperialisták végleg be akarják vonni Svájcot az agresszív NATO-tömbbe, majd a következőket mondotta: „Pártunk ilyen körülmények között az ország függetlenségének megvédé­séért küzd.” Pierre Justin, a Guand el oupei Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Irodájának tagja beszélt ezután, majd Nyikolaj Szemjonov akadémikus, a Politikai és Tudományos Ismereteket Terjesztő Országos Társaság vezetője hangsúlyozta beszédében: A szovjet tudósok boldogok és büszkék, hogy az SZKP új programja ilyen nagyra értékeli a tudomány szerepét a szovjet társada­lom fejlődésében. „A tudomány a kommunizmusban találja meg hazáját” — mondotta. Otto Kuuszinen; Az új pártprogram a szovjet nép nagy boldogságára szolgál Az SZKP új programja büszke­ségünkre és az egész szovjet nép nagy boldogságára szolgál — je­lentette ki Otto Kuuszinen, az SZKP Központi Bizottságának tit­kára. Otto Kuuszinen foglalkozott az SZKP új programjának számos tételével, amelyek különösein értékesek a marxista-leninista tanítás továbbfejlesztése szem­pontjából. A többi között ezekhez á tételekhez sorolta a következő kérdéseket: A kommunizmus anyagi-műszaki alapja megterem­tésének útjai; a kolhozok, mint a kommunizmus iskolái a paraszt­ság számára; a társadalmi tulaj­don két formájának átnövése egységes kommunista tulajdonná. A testvéri marxista-leninista pártok — állapította meg Kuuszi­nen — teljes helyesléssel fogad­ják az SZKP új programjának tételeit a különböző országok szo­cializmusba való átmenetének kü­lönféle útjairól, a mai kor jelle­géről, a függetlenségüket nemrég kivívott országok nem-kapitalista fejlődésének lehetőségéről. Az SZKP Központi Bizottságá­nak titkára megállapította, hogy a monopol-kapitalizmus állammo­nopolista kapitalizmussá nőtt át és hangsúlyozta, hogy az imperializ­mus most minden eddiginél job­ban veszélyezteti a világ békéjét. Hozzátette, hogy a háborús ve­szély fő forrása — az Amerikai Egyesült Államok. Kuuszinen megállapította, hogy a világuralomra törő állammo­nopolista kapitalizmus az „anti- kommunizmus” zászlaja alatt ügyködik, majd hozzátette, hogy ez nem eredeti dolog — a hitleri Németország is azt hirdette ma­gáról, hogy a kommunizmustól menti meg a világot Nemcsak a szocialista országok ellenében emeli fel az „antikom- munizmus” fekete zászlaját. Azzal leplezik a népek nemzeti sza­badságharca elleni mesterkedése­ket. A szónok hangsúlyozta, hogy az Észak-Atlanti Szövetség az ameri­kai imperializmus politikájának legkoncentráltabb megtestesülése. Az Egyesült Államok a NATO rendszerével, mint faltörő kossal betörte az európai kapitalista or­szágok kapuit, hogy az amerikai tőke oda behatolhasson. A nemzeti érdekek elárulásának nevezte, hogy a nyugati hatalmak egész sora hozzájárul Nyugat-Németor- szág felfegyverzéséhez. Otto Kuuszinen teljesen egyet­ért azzal, hogy a kongresszus szi­gorúan elítélte a frakciós pártel­lenes csoport tevékenységét. Megállapította, hogy a csoport­nak semmi közös platformja nem volt. Molotovnak a pártellenes csoportban játszott szerepével kapcsolatban azt mondta, hogy „A pártnak nincs szüksége ilyen Alekszandr Seljepin, a Szovjet­unió Minisztertanácsa mellett működő Állambiztonsági Bi­zottság elnöke megjegyezte, hogy aktivizálódik az impe­rialista, különösen az amerikai hírszerzők felforgató tevékenysé­ge. „Mindenütt látni az Egyesült Államok Központi Hírszerző Hi­vatalának nyomait.” Nyugat-Ber- lint az NDK és a Szovjetunió el­len irányuló kémtevékenység köz­pontjává tették. Alekszandr Seljepin utalt arra, hogy az amerikai hírszerzés szer­teágazó hálózatára évente 3 milli­árd dollárt költenek. A Szovjet­unió és a többi szocialista ország — a legfőbb objektum az imperia­lista hírszerző szervek számára, amelyek turistáknak álcázva kül­dik kémeiket a Szovjetunióba. „Az Allambiztonsági Bizottság szervei az ellenséges hírszerzők cselekményeinek meghiúsítására összpontosítják legfőbb erőfeszi- tésüket” — jelentette ki Seljepin. A párt által szétzúzott pártelle­nes csoport bűnös tevékenységéről szólva Seljepin újabb tényeket so­rakoztatott fel, amelyek arról ta­núskodnak, hogy a pártellenes csoport résztvevői személyesen fe­lelősek az SZKP és a szovjet ál­lam több kiváló vezetőjének meg­semmisítéséért. Itt az ideje — mondotta Selje­pin a kongresszusi küldöttek he­lyeslése közepette —, hogy a párt megrögzött és rosszindulatú poli­tikai spekulánsokra”. Mint proletár internacionalis­ták, nem hallgathatunk az Albán Munkapárt, vezetőinek szakadár tevékenységéről — folytatta Kuu­szinen —, majd hangsúlyozta, hogy „Az albán vezetők cseleke­detei az imperialisták kezére ját­szanak”. Bátorításuk azt jelente­né, hogy „lemondunk a szocialista tábor egységének megvédelmezé- séről”. Baráti érzéseink az albán nép iránt változatlanok maradnak — hangsúlyozta Kuuszinen. előtt felelősségre vonjuk a párt­ellenes csoport résztvevőit, akik megmaradtak régi álláspontjukon. Alekszandr Seljepin gúnyosan emlékezett meg a Nyugat és külö­nösen a burzsoá sajtó szovjetelle­nes hadjáratáról. A burzsoá sajtó olyan koholmányokat terjeszt, mintha a pártellenes csoport kér­désének megbeszélése az SZKP XXII. kongresszusán arról tanús­kodnék, hogy a pártban szakadás jött létre, az SZKP egysége csor­bát szenvedett. Seljepin ezekre a koholmányok­ra válaszolva kijelentette, hogy az eszmeileg és szervezetileg szétzú­zott pártellenes csoport résztve­vői a legcsekélyebb veszélyt sem jelentik a párt számára. „Ezek a politikai hullák még a veszély ár­nyékát sem jelentik.” Csak azért beszélünk róluk — mondotta Sel­jepin —, hogy még egyszer lelep­lezzük bűnös tevékenységüket és megmutassuk, milyen nagy jelen­tősége volt hazánk számára a párt. ellenes csoport szétzúzásának. Alekszandr Seljepin beszámolt a kongresszusnak arról, hogy az állambiztonsági szervekben telje­sen felszámolták a szocialista tör­vényességnek a személyi kultusz Idején előfordult megsértéseit. ,.Ennek véget vetettünk, egyszer E mindenkorra véget vetettünk.” Hazánkban ma a Szovjetunió alkotmányának megfelelően min» Alekszandr Seljepin: Az állam ellenségeinek tevékenységét a szovjet törvények teljes szigorával büntetjük den eddiginél jobban tiszteletben tartják a személyi sérthetetlensé­get — hangsúlyozta a szónok. Alekszandr Seljepin a komgresz- szus küldötteinek és vendégeinek viharos tapsa közepette jelentette ki, hogy „a kémeknek és az állam más ellenségeinek "tevékenységét továbbra is a szovjet törvények teljes szigorával fogjuk büntetni”. A kongresszus délelőtti ülésén felszólalt még Alekszej Skolnyi- kov, a Sztálingrádi Területi Párt. bizottság első titkára és Venia­min Dimsic, az Állami Tervbizott­ság első elnökhelyettese. A délutáni ülés Az SZKP XXII. kongresszusának csütörtök délutáni ülése Gyinmuhamed Kunajevnek, Kazahsztán Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága első titkárának elnökletével nyílt meg. A délutáni ülésen felszólalt Mohammed Harmel, a Tunéziai Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára, Jakub Demir, a Török Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, Ruiz Gon­zales, a Bolíviai Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára, Pjotr Poszpelov, a Marxizmus-Le ninizmus Intézetének igazgatója. Felolvasták a Dél-Afrikai Kommunista Párt és a Burmái Kom­munista Párt üdvözletét. A Malájföldi Kommunista Párt küldött­ségének vezetője szintén üdvözlő beszédett mondott. Felszólalt még Fjodor Tabejev, az SZKP tatár területi bizott­ságának titkára; Georgij Nalivajko, az Altáji Mezőgazdasági Tudo­mányos Kutatóintézet igazgatója; Alekszej Adzsubej, az Izvesztyija főszerkesztője és German Tyitov űrhajós. Pjotr Poszpelov: A testvériség világfóruma ez a pártkongresszus Pjotr Poszpelov, az SZKP Köz­ponti Bizottsága mellett működő Marxizmus-Leninizmus Intézet igazgatója kijelentette, hogy az SZKP új programjának tervezete nemcsak a szovjet nép, hanem a nemzetközi kommunista és mun­kásmozgalom, a világ valamennyi haladó embere közkincsévé vált. „A kommunista és munkáspártok az élet könyvének nevezik a prog­ramot.” A szónok hangsúlyozta, hogy az SZKP XXII. kongresszusa a test­vériség világfórumává vált. A kommunizmus ellenségeit viszont rettegéssel tölti el a program, mert félnek az emberi társadalom kommunista úton való előrehala­dásának reális távlataitól. Ebben a döntő időszakban akad­tak olyan emberek, akik progra­munk ellen lépnek fél; az Albán Munkapárt vezetői, s Molotov, a pártellenes csoport fő eszmei ih- letője — mondotta Poszpelov. Molotovnak a közelmúltban az SZKP Központi Bizottságához küldött leveléről szólva Poszpelov kijelentette, hogy Molotov most az SZKP ama igen fontos következ­tetése ellen lép fel, hogy a mai viszonyok között a háború elhárít, ható. Molotov szembehelyezkedik a békés egymás mellett élés téte­lével s ezzel a marxízmus-leniniz- mustól való eltávolodását bizo­nyítja. Molotov szerint a háború útján új híveket lehet megnyerni a kom­munizmusnak — folytatta Poszpe­lov. Éppen ez az. amivel a kom­munizmust legádázabb ellenségei vádolják. Pjotr Poszoelov Lenint idézve ki jelentette: Pontosan Lenin val-. lotta gát, hogy a szocializmus és. a kapitalizmus ellentétei békés, gazdasági versennyel megoldha­tók. A kommunizmus éppen a pél- da erejével befolyásolja a törté­nelmi fejlődés menetét, és nyeri nteg az emberek újabb és újabb millióit. Pjotr Poszpelov hangsúlyozta, hogy Molotov közvetlenül támad­ja a marxizmus-leninizmus alap­vető tételeit, fellép Lenin ellen, szakít a marxizmus-len in izmus­sal. Poszpelov helyeselte a küldöt­tek ama javaslatát, hogy Moloto- vot, Kaganovicsot, Malenkovot zárják ki a pártból és kifejezte meggyőződését, hogy a XXII. kongresszus ezt a javaslatot egy­hangúlag támogatja. Az Albán Munkapárt vezetői­nek cselekedeteit érintve a szónok megállapította, hogy az albán ve­zetők egyre mélyebbre süllyednek a nacionalizmus mocsarában, láb­bal tiporják a proletár interna­cionalizmus elveit. Reméljük, hogy az albán kommunisták az albán néppel együtt megértik, mi­lyen veszedelmes forradalomelle. nes mocsárba terelik őket az Al­bán Munkapárt vezetői. Pjotr Poszpelov beszélt a veze­tése alatt álló Marxizmus-Leni- nizmus Intézet tevékenységéről. Közölte, hogy az intézet körülbe­lül 6000 Marx- és Engels-dokumen- tummai, továbbá több mint 30 000 Lenin-dokumentummal rendelke­zik. A szónok említést tett a nagy­szabású tudományos művek, köz­tük a polgárháború történetének és a Nagy Honvédő Háború törté­netének kiadásáról. Közölte, hogy a Nagy Honvédő Háború történe­téről szóló hatkötetes mű kiadását 1963-ban befejezik. Megkezdődött az SZKP történe­tét tárgyaló több kötetes mű sajtó alá rendezése. Az első kötet 1963- ban jelenik meg. Ez a marxista tudományos mű teljes egészében a szovjet hatalom megteremtésé­nek 50. évfordulójára jelenik meg.

Next

/
Thumbnails
Contents